Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-14 / 292. szám

1993. december 14., kedd KÖRKÉP/SOROZAT fü PKES MEGYEI HÍRLAP Vagyonvédelem Trezoréktól A Trezorosok páncéltermeket, páncélszekrényeket, kazettá­kat, biztonsági berendezéseket is gyártanak, szerelnek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Magyar repülőgép Kétszemélyes motoros kis- repülőgépet fejlesztett ki a Ganz Gépgyár Holding és a Ganz Aviá Kft. A GAK-22 DI- NO elnevezésű kisgépet teg­nap avatta fel Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára a budaörsi repülőtéren. A légi jármű 1940 óta az első hazai fémépítésű repülőgép. A fejlesztés első lépése 1986- ban egy ultrakönnyű motoros repülő volt, amely több új konstrukciós elemet tartalma­zott. A végeredmény, a GAK- 22 DINO számyelrendezése magyar szabadalom. Tőkefeltöltés Az év végéig mintegy 110 mil­liárd forint összegű államköt­vényt bocsát ki az állam a ban­kok tőkefeltöltésére, valamint további 40 milliárd forintot szánnak december végéig az adóskonszolidációra. Erről Szabó Iván pénzügyminiszter és Kovács Almos, az MNB alelnöke számolt be sajtótájé­koztatón. A bankkonszolidá­cióba bevont pénzintézeteknél a tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium fogja gyakorolni. Mint elhangzott: a magyar pénzintézeti rendszer több mint 200 milliárd forint összegű problémás hitellel rendelkezik. Pakuraszállítás Megkezdődött tegnap a Sza­mos magyarországi szakaszát szennyező pakura visszaszál­lítása Romániába. A szennye­zőanyag október végén, no­vember elején szatmárnémeti egyik üzeméből, az ottani tisz- títőművön át került a folyóba. A kőolajszármazék romániai ártalmatlanításáról a két or­szág illetékes minisztériumai állapodtak meg. A két hétig tartó védekezés során a Sza­mosról mintegy 19 tonnányi pakurát gyűjtöttek össze a ma­gyar vízügyi és környezetvé­delmi szakemberek. A 94 hor­dó szennyezőanyag Romániá­ba történő visszaszállítása ma fejeződik be. (Folytatás az 1. oldalról) — Térjünk vissza a Trezor témájára! A családja a békés­csabaiak körében „Téglás-di­nasztiaként” ismert, édesapja, családtagjai és On is a tégla­gyárban dolgozott. Hogyan lett magánvállalkozó ? — A hír igaz, de megérett bennem az elhatározás, hogy legyek szabad, anyagilag füg­getlen és az elképzeléseimet magam valósítsam meg. 1988- ban a feleségemmel együtt ala­pítottuk a céget. Kizárólagosan magyar tőkéjű társaság a miénk. Tevékenységünk lényege a va­gyonbiztonsági szakág és a pénzügyi kapcsolatok rehabili­tációja. Az optimális üzemmé­ret egyharmadánál tartunk, a végső cél milliárdos nagyság­rend. Úgy szeretnénk előreha­ladni, hogy elsődleges szem­pont a békéscsabaiság, itt te­remtsünk munkahelyet, itt fej­lesszünk. A magánéletre persze a napi 14 óra munka mellett nemigen jut idő. Bár a felesé­gem nélkül nem „haladna a sze­kér”. A harmadikos Tamás fiam és a hét és fél hónapos csemetém is a büszkeségem. Sikerült a testvéremet, Prekop Jánost át­csábítani hozzánk, ő lesz a ki­épülő kerámia egységünk veze­tője. Igazi művészlélek! — Valójában jótékonysági adományaik kapcsán jutottam el Önhöz... — A segítségnyújtást mi kö­telességünknek érezzük, amennyire telik az erőnkből. Nem az vezérel, hogy leírható-e az adóból vagy sem, adunk, aki­nek és amennyit tudunk. Pédául a békéscsabai gyönyörű új er- zsébethelyi katolikus templom biztonsági berendezését is kö­zel 400 ezer forint értékben mi adtuk. Szívesen támogatjuk a már létező karitatív szervezetek segítségével a nagycsaládoso­kat, a rászoruló munkanélkülie­ket, a kispénzű nyugdíjasokat, pályakezdő fiatalokat foglal­koztatunk, olyanokat, akik sze­retnek dolgozni és a szigorú el­várásainknak megfelelnek. Az idén karácsonyra is szeretnénk a rászorulókon gyümölccsel, na­ranccsal, egyebekkel segíteni, de, hogy ki kapjon, azt rábízzuk az ehhez értőkre. Persze egyet­len gazdasági vállalkozás sem helyettesítheti az állam szociá­lis kötelességeit. Beszélgetésünket új telep­helyükön, a gyártási központ­ban folytatjuk. Bejutni csak külön engedéllyel lehet. Lapoz­zuk a vezető által írt tankönyve­ket, amelyekből azok tanulnak legalább hat hónapig, majd vizsgáznak, akik vagyonvédel­mi biztonsági őrök lesznek és fegyverrel bánnak. „Nem Ram- bókat képezünk — mondja a cégtulajdonos —, inkább a megelőzésre, a biztonságos va­gyonvédelemre törekszünk”. Mutatóba óvatosan megtapoga­tok egy pisztolyt, nem az én műfajom. —Hogyan lehet ehhez a cég­hez bejutni? — Nem könnyen, hiszen az elvárásaink magasak. Most ír­tunk a munkaügyi központnak, keresünk pályakezdőket, szer­kezet- és lemezlakatosokat. Né­hány éve még 3500 vagyonvé­delmi cég volt az országban, most már csak 5-600 maradt talpon. Az úgynevezett egyvá- rosos vállakózásokra nem nagy jövő vár. Viszont a vagyonvé­delemnek nő a jelentősége, a prognózisok szerint ez a megye sem kerülheti el az országos ve­szélyt, a bankrablás lehetősé­gét. Ezért is kell többféle alkal­massági küszöbnek megfelel­nie a nálunk képzett vagyonőr­nek. A végzettséget követően is végig kell járni a „ranglétrát”, mi nem született zseniket alkal­mazunk. Nem vakmerőségre, vagánykodásra van szükség eb­ben a szakmában. — Hallottam, hogy az Expó­ban is érintett aTrezor... —Valóban. Jelentkeztünk és kijelölünk embereket, akik az Expó biztonsági rendszerébe kerülhetnek. A szakma elitje a köztársasági őrezred, ők a pél­daképeink, tanulunk tőlük a személyvédelemmel kapcsola­tos biztonsági tudnivalókat. A világkiállítások irodája képezi majd az Expó őreit, ehhez a szakmai ismereteken túl vala­melyik világnyelv tudása is szükséges. Legalább nyolc hó­napon át alkalmazzák majd a különlegesen képzett embere­ket, majd visszajönnek a cégük­höz. Külföldi testvércégekhez is küldünk tanulni embereket. Nem vagyunk olcsóak, mert mi álbiztonságot nem nyújtunk senkinek. Ezért a jelmondatunk is: „Csak a legjobb elég jó”. A hasznot nem éljük fel, előre gondolkozunk 5-8-10 évre. Egyszer csak lesz gazdasági fel­lendülés a mélypont után. Ta­pasztalatunk szerint a tisztes, kemény munkát megfizeti a ha­zai és a külföldi piac is. A négy üzletágat négy igazgató irányít­ja, akikkel a kapcsolatom köz­vetlen, megbízhatom bennük. Ha véglegesen kialakul a cégünk, talán foglalkozhatom a kedvenc tudományommal, a politológiával is... BedeZsóka Forró Pál: Játék a szerelemmel 9. • Reggel kilenckor sürgönyki­hordó állított be Büky László pesti illatszertárába és Piri kis­asszonyt kereste. Piriké majd­nem elájult, mert el sem tud­ta képzelni, hogy kitől kapha­tott táviratot. Ámulata azon­ban egyenesen a csillagokig nőtt, mikor a táviratot elolvas­ta: Jöjjön még ma Szépligetre. Legalább egy hétig kell ittma­radnia. Mindenről gondos­kodtam. Büky — Nohát! — kiáltotta Piri, lélegzet után kapkodva. A két segéd izgatottan ér­deklődött: mi van, Piriké? — Gyerekek — mondta Piri —, főnökünkkel valami tör­tént. Táviratilag magához ren­delt Szépligetre. Megáll az eszem. Mit akarhat? — Talán valami reklámfel­vétel! — vélte Árpád, az idő­sebbik segéd. — Ahhoz nem kell egy hét. És különben is, miféle üzleti tervei lehetnek a főnöknek Szépligeten? — Akkor hát úgy látszik, hirtelen eszébe jutottál és látni akar! — szemtelenkedett Pali, a fiatalabb. — Hülye! — háborodott fel Piri. — Mintha nem tudnátok nagyon jól, hogy köztem és a főnök között soha efféléről szó sem volt. Nem, ennek valami egészen rendkívüli oka lehet. De fogalmam sincsen, hogy micsoda. Fiúk, valami szenzá­ció lóghat a levegőben. Cégünk nagy esemény előtt áll. A fiúk nézték a táviratot. Fejüket csóválták és nagyon buta arcot vágtak. — Na és most mit csinálsz? — kérdezte Árpád. — Eluta­zol? — Természetesen. Csak nem szalasztók el egy ilyen kellemes nyaralási alkalmat! És különben is, ez a távirat annyit jelent, hogy a főnöknek valamilyen okból sürgősen szüksége van rám. csak nem hagyom cserben? Nagyon jól ismeritek az öreget. Tudjátok, hogy nála szó sem lehet vala­milyen léha kalandról. Ha nem közölte, hogy miért jöjjek, hát erre is oka lehet. Nem érde­melné meg, hogy bizalmatlan legyek hozzá. En már megyek is. Árpádnak átadom a kasszát és amennyi dolog van, hát azt igazán el fogjátok intézni ket­ten is. Szervusztok, öreg fiúk, pá, pá! Egészen felvillanyozva li­begett ki az üzletből. A két segéd dörmögve nézett utána: mi az ördög történhetett itt? Gyéressy Károly egyetlen édes izgalomban tette meg az utat Pesttől Szépligetig. A szí­ve tangókat és angolkeringő- ket muzsikált, tele volt kelle­mes várakozással. Hát erre igazán legszebb álmában sem számított, hogy Nóra ilyen szenvedélyes szavakkal hívja magához. Károly egy hatal­mas virágcsokrot és két skatu­lya Gerbeaud-csokoládét rej­tegetett bőröndjei között, és most volt csak boldog, hogy idejében elkészült vilá­gosszürke nyári ruhája. Köz­vetlenül a pályaudvarra indu­lás előtt még gyorsan vásárolt egy remek strandpizsamát és egy piros sálat. Hogy ezt miért vette, arról fogalma sem volt, de ott lógott az üzletben, olyan harsány és vidám volt, hát azt is megvette. Jó lesz majd té­len. A szépligeti pályaudvaron már ott várta Nóra, kis fehér nyári ruhácskában, mezítláb, szandálban. Olyan szép barná­ra sült volt, hogy Károly azt sem tudta, mit csináljon gyö­nyörűségében. És milyen szí­vélyesen integetett, amikor meglátta, milyen édesen mo­solygott. Olyan férfit szoktak így fogadni, kit nagyon szeret a nő. Károly belenyugodott abba, hogy valami csoda tör­tént. Elragadtatva ugrott le a vonatról, miközben egy Ró­meó gáláns mozdulatával nyújtogatta előre a virágcsok­rot. — Drága barátom, hát ez igazán nagyon szép, hogy ejött! — mondta Nóra, miköz­ben szívélyesen szorongatta Károly kezét és a következő pillanatban a meglepett ember nyakába borult és megcsókol­ta. Károlynak most már min­den mindegy volt. Nem törte tovább a fejét. Fejest ugrott a boldogságba, és visszacsókol­ta Nórát, holott soha azelőtt nem csókolóztak. Néhány lé­pésnyire tőlük undorral és el­keseredve nézte ezt a jelenetet Büky. (Folytatjuk) Elfogták a dénesmajori gyilkosság gyanúsítottját Csukás horogra akadt Rendőrkézre került a dénes­majori brutális gyilkosság gyanúsítottja — tudtuk meg tegnap azon a sajtótájékozta­tón, melyet a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon tar­tottak. Dr. Hajdú Antal rendőr alezredes főkapitány-helyet­tes és Fekete Béla rendőr alez­redes, a főkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője is­mertette a december harmadi- káról negyedikére virradó éj­jel lezajlott dráma egyes rész­leteit. A 71 éves Gáspár Gábornét — aki a Gyulához tartozó 300 lelkes Dénesmajorban lakott — a negyedikén délelőtt Ausztriából rokonlátogatásra érkező unokája s annak felesé­ge találták meg. Ok értesítet­ték a rendőrséget is. Ha nem is vérbe fagyva, gúzsba kötve, megzsinegelve leltek rá (halá­lát fulladás okozta). Az osz­tályvezető szerint torokszorító volt az elébük táruló látvány. A főkapitányság bűnügyi osz­tálya, a gyulai nyomozók s 50 egyenruhás rendőr azonnal ak­cióba lépett. A helyszíni szem­le adatait értékelve elvetették azt az eshetőséget, hogy a pár lépésre lévő határ túloldaláról érkezett „látogató” járt volna az idős hölgynél. Sőt úgy talál­ták, hogy a tettes igen otthono­san mozgott a ház körül, illet­ve a házban. Hátulról közelí­tette meg az épületet. A tetőn át bejutott a padlásra, ahonnan egyenes út vitt a lakásba. A vélhetően álmából felköltött — az emberöléssel alaposan gyanúsítható Csukás Lajost is­merő — Gáspámé megkötözé­se, s lehet, hogy megölése után alaposan átkutatta a lakást: szinte feldúlta. Legalább 15 olyan személy került a rendőrség látókörébe, akit szükségesnek láttak elszá­moltatni. Így találkoztak Csu­kással is, aki egy ideje munka- nélküliként csövezett a gyulai vasútállomáson. Az addig ren­delkezésre álló bizonyítékok alapján őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba került. Egyelőre tagad. Csukás koráb­ban Gáspáménál kőműveske - dett — nem is egy alkalommal. Alibije nem nagyon van, s az eset után költekezni kezdett. Két közjátékról is beszá­moltak a rendőrök. Köszö- netüket fejezték ki a Defag gyulai vezetésének, mivel dé­nesmajori vendégházukat be- fűtve, napokra — és ingyene­sen — az akcióban részt vevő rendőrök rendelkezésére bo- csájtották. Sok segítséget kap­tak Dénesmajor lakóitól is. Érthetetlenül állnak viszont a Gyulavári Takarékszövetke­zet üggyel kapcsolatban tanú­sított magatartása előtt. A bank ugyanis — a banktitokra hivatkozva — nem tárta fel, hogy milyen betétje volt a hölgynek, sőt állítólag az el­tűnt, sok helyen kiváltható be­tétkönyv letiltásában sem kí­vánt partner lenni. A rendőr­ség — mely ez esetben nyil­vánvalóan nem is adócsalás ügyében nyomozott — véle­ménye az, hogy minderre a takarékszövetkezetet törvény kötelezi. Az nyomravezető­nek felajánlott 100 ezer forint sorsáról még nem döntöttek. Az egészségünk megőrzéséért Az egészségneveléshez és egészségmegőrzéshez kapcsolódó programokhoz pályázat útján lehet támogatást igényelni az Egészségfejlesztési Alapból archív felvétel A népesség egészségi állapo­tának javítását, az egészség- kultúra korszerűsítését, az egészséges életmódra neve­lést, valamint az egészségte­len életmód következtében ki­alakult megbetegedések gyó­gyítását szolgálja a Nemzeti Egészségvédelmi Alap, amelyről a napokban fogadott el előterjesztést a kormány. A törvényjavaslat remélhetőleg hamarosan az Országgyűlés elé kerül — tájékoztatta az új­ságírókat tegnap a Népjóléti Minisztériumban Pusztai Er­zsébet államtitkár. Az elkülönített állami pénz­alap bevételét 1994-ben, illetve az azt követő esztendőben a költségvetésben meghatározott összeg adja majd, ez a jövő év­ben közel egymilliárd forint lesz. 1995-öt követően azonban forrását már az egészségkárosí­tó termékek éves fogyasztási adójának 2 százaléka adja — mondta az államtitkár. A Nép­jóléti Minisztérium előterjesz­tése szerint az Egészségfejlesz­tési Alapból — pályázat útján — állami támogatás nyútjható majd az egészségi állapot javí­tásához, az egészségneveléshez és egészségmegőrzéshez kap­csolódó programokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents