Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-13 / 291. szám
áSülEKES MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. december 13., hétfő Előkelő helyről várják a tavaszi rajtot az Előre ifik Előrébb lépett a csabai utánpótlás A Békéscsabai Előre FC ifjúsági A és ifjúsági B korcsoportú együttesei előrébb léptek a tavalyi szerepléshez képest. Az idősebbek az 5. helyen tanyáznak az őszi szezon végén, míg a B-sek az előkelő ezüstérmes helyet foglalják el az NB I-es ifjúsági labdarúgó-bajnokság tabelláján. Az elmúlt csaknem tíz évben nem volt ilyen sikeres a békéscsabai utánpótlás. (Az idén elmaradt fordulókat tavasszal játsszák le a csapatok, így a békéscsabaiak a Videoton-Waltham elleni találkozójukat is — A szerk.) A két utánpótlás gárda szakvezetőjével, Marik Lászlóval és Szokolay Sándorral beszélgettünk az idei szereplésükről. Mi volt az alapvető cél? Elsőként erre kértünk választ a két szakvezetőtől. Lovász György: „Jó lenne, ha Gyula erőemelő' Európa-bajnokságotrendezhetne!” A második világbajnoki cím története Lovász György, a gyulaiak kiválósága második világbajnoki aranyérmét nyerte Hamilton- ban. A felvételen felhúzás közben a gyulai versenyző A közelmúltban rendezték meg a kanadai Hamiltonban a junior és masters erőemelők világbajnokságát. A viadalon a mesterek között a 110 kg-os súlycsoportban a Gyulai Atlasz kiválósága, Lovász György új országos csúccsal, 837,5 kg-mal élete második világbajnoki aranyérmét nyerte. A juniorok mezőnyében egy másik gyulai sportoló, a 22 éves Ficzere Tamás a 75 kg-osok között a nyolcadik lett 645 kg-os összteljesítménnyel. A két erőemelővel beszélgettünk világbajnoki élményeikről, további terveikről. Marik László: — Nem is helyezésben voltak meghatározva a célok, hanem hogy egyénileg és csapatjátékban lépjünk előre. Kondicionáli- san, technikai és taktikai téren is többet tudjunk adni, mint az elmúlt bajnokságban. Úgy érzem, ezeken a pontokon fejlődést értünk el. Tavaly óta benne van a gárdában Szokolay Sándor: — A célkitűzés valamelyik dobogós hely elérése volt, hiszen már a tavalyi bajnokságban is lehetett érezni, hogy ez benne van a gárdában. Az elmúlt szezonban végig a 4—5. helyért küzdöttünk, míg végül gólkülönbséggel a 7. helyezéssel zártuk a bajnokságot. Aki a csapathoz közel áll, az tudja: ennek a csapatnak a dobogón lenne a helye! Épp ezért nem is lehetett más az elvárás, s úgy érzem, reális a második helyünk. Persze bármi lehet még a végéig... Azt még hozzáteszem, hogy mi neveljük a játékosokat a Madách Ütcai Általános Iskolában, s személy szerint én már hat esztendeje viszem a csapatot, míg mások, például az MTK, felvásárolja a válogatottakat, s így természetes, hogy jó csapatuk van. — Miben lépett előrébb a csapat, mik a siker összetevői? M. L.: — Azt mondhatom, hogy ténylegesen előrébb léptünk, s hogy „beleöregedtünk” egy kissé a mezőnybe, miután idén egységesebb, kiegyenlítettebb a korosztály a csapatoknál. Összehasonlítva magunkat más együttesekkel, nyugodtan kijelenthetem, hogy csak két-három gárda futballozik nálunk jobban a mezőnyben, a többiek esetében azonosak a képességek, s csupán a pillanatnyi forma, egy-egy szituáció dönt egy adott mérkőzésen. A Sopron ugyan kilóg a sorból, de rajta kívül bárki, bárkit, bármikor képes legyőzni. A tavalyi bajnoksághoz viszonyítva: színvonalasabb küzdelem jellemzi a találkozókat, sokkal több a jó mérkőzés. Látszik az edzők munkája, sokkal többet próbálnak tenni az utánpótlásért, s ezért is fájó, hogy mi csak na- gyon-nagyon kevés pénzből gazdálkodhatunk. Sz. S.: — A csapat mindenképpen sokat fejlődött, nagyot lépett előre; egységesebb és fegyelmezettebb, ugyanakkor jó értelemben véve agresszívebb lett, amit az eredmények is igazolnak. Sokkal több gólt rúgtunk és kevesebbet is kaptunk, ami szintén a fejlődés jele. Állóképességben, gyorsaságban és technikai tudásban is a mezőny fölé nőttünk. Hazai pályán sokáig veretlenek voltunk, s idegenből kilenc pontot hoztunk el. Mindent egybevetve, igazi csapatmunka jellemezte az őszi teljesítményt, minden labdarúgó dicséretet érdemel, ugyanakkor mégis látni kell a hibákat is, amit értékelniük kell magukban a fiúknak is. Örvendetes, hogy hatan válogatottak az együttesből. Néhány elhullajtott pont fájó — Tudom, hogy néhány pont ,,elhullajtása” különösen fájó, mitöbb, bosszantó volt... — Igen, valóban becsúszott ilyen, mégpedig a Vasas és az MTK elleni hazai találkozók elvesztése nagyon fájó, mert a Vasasnál lényegesen jobb játékerőt képviselünk, csak hát az első félidőt „elszórakozták” a gyerekek, az MTK ellen pedig az utolsó percekben kapott góllal vesztettünk, amelyen a döntetlen lett volna reális. — Kik nyújtották a legjobb teljesítményt a gárdában? M. L.: — Neveket most nem szívesen mondanék, hiszen kiugró teljesítményt senki nem nyújtott, de kritikán aluli játékot sem produkált senki sem. Tehát éppen azt sem mondhatom, hogy tudásuk legjavát nyújtották a fiúk. Egy pozitív dolgot azért hadd említsek, mégpedig Nagy Zsolt kapusunknak néhány remeklése, különösen a Kispest- Honvéd elleni teljesítménye országos szinten is elismerésre méltó volt. Sz. S.: — Én valamivel több örvendetesebbet tudok mondani, mint kollégám. Ebben az évben lett válogatott Balog Zoltán, akinek persze még rengeteget kell fejlődnie technikailag, s a gólokkal is adós. Hídvégi hullámzó teljesítményt nyújtott, mégis a 1 1 góljával elvitathatatlan érdemei vannak. Czipó végig megbízhatóan, sokszor kiemelkedő teljesítménnyel rukkolt ki. Önmagához képest Láza fejlődött a legtöbbet, aki sok pontot hozott bravúrjaival, s úgy tűnik, válogatott lesz ő is. Kvasz kombinációs készségben múlja felül társait, s fizikailag is utolérte a többieket. Borbola és Zsibrita szintén válogatottak, s megállták a helyüket az idősebbek között. Nem véletlen persze az, hogy osztályzókönyvemben ők szerepeltek legtöbbször a jók között. Kubik nagyon hiányzott, aki sokáig betegség és sérülés miatt nem játszhatott. Egyedül Vadas Attila okozott csalódást, tőle sokkal többet vártam. Január elején folytatás következik — Mikor kezdődik az alapozás? M. L.: — Január 10-én kezdjük az alapozást nyolchetes felkészüléssel. Tíz-tizen- két mérkőzést tervezek, e mellett Budapesten részt veszünk egy teremtornán, amelyen rajtunk kívül még nyolc NB I-es gárda nevezett. A tanítóképző főiskolának köszönhetően kilenc alkalommal vezényelhetek tornatermi edzést, sőt, az atléták Vandháti úti csarnokát, a futófolyosót is igénybe vehetjük, s ez nagyban hozzájárulhat a minél jobb felkészülésünkhöz. A téli időszakra pedig mindenki megkapta a személyre szóló felkészülési tervét. Sz. S.: — Egy kissé hosszabbra nyúlik az idei pihenő, s éppen ezért én is a már szokásos házi feladatokkal láttam el a srácokat abból az elgondolásból, hogy ne eresszenek le túlságosan. Előreláthatólag mi is január első hete után kezdünk a munkához. Gyurkó Mihály Éjjel egyedül a dobogó tetején — Meséld el, hogyan sikerült megszerezned az 1990-es ausztráliai világbajnoki cím mellé a másodikat Kanadában! — A hamiltoni világbajnokság az eddigi versenyeim közül a legnépesebb volt, hiszen itt együtt szerepeltek a juniorok és a mesterek. A világbajnokságon 34 ország több mint négyszáz erős embere lépett dobogóra — kezdi a beszélgetést a négyszeres Európa-bajnok Lovász György. — Régi szokásom, hogy a megérkezés után azonnal átböngészem a rajtlistát. Most is ezt tettem és taktikáztam. Láttam, hogy a 100 kg- ban erősebb a mezőny, így ezúttal a 110 kg-osok között léptem dobogóra. A mérlegelés előtt vizet ittam és így 100 és fél kilóval kerültem a 12 tagú mezőnyben a rajtlistára. A legnagyobb vetélytársam egy holland sportoló volt, akit a korábbi nemzetközi versenyekről már jól ismertem. A guggolásban 320 kg-ot teljesítettem, majd következett egy kritikus pont A mi sportágunkban rendkívül szigorúak az öltözködési szabályok. A fekvenyomásnál a vezető bíró kiszúrta, hogy guggolásban más volt a ruhám színe és mivel neki más szín volt beírva, nem akarta engedni, hogy elvégezzem a gyakorlatot. Tanácstalanul álltam a dobogón, nagyon egyedül éreztem magam ezekben a percekben és gyenge angol tudásommal próbáltam elmagyarázni, hogy én ezt a színt adtam meg. ami rajtam látható, tehát valami tévedés történhetett Szerencsém volt mert egy versenybíró, aki a nézőtéren ült emlékezett rá. hogy korábban milyen színt adtam meg. lejött a vezető bíróhoz és közölte, hogy ők hibáztak a beírásnál. így mintegy ötperces közjáték után folytathattam a gyakorlat végrehajtását A fek- venyomásban a második gyakorlatomat elvették a bírók, így ebben a számban 197 A kg-ig jutottam. A felhúzásban már nem volt gond: 320 kg-ig jutottam és így új országos csúccsal, 837.5-el, több mint hetven kg- os előnnyel nyertem az aranyérmet egy amerikai erőemelő előtt A nagy vetélytárs holland fiú csak bronzérmes lett Egyébként az abszolút értékelésben a harmadik lettem. — Mit éreztél a dobogó legfelsőfokán a Himnusz hangjainál? — Érdekes körülmények között zajlott az eredményhirdetés. A mi súlycsoportunkban délután befejeződtek a küzdelmek, majd három női kategória képviselői léptek dobogóra. A verseny az éjszakai órákig eltartott, s csak azután rendezték az eredményhirdetésL így fordulhatott elő, hogy a 110 kg-ban éjjel kettőkor tartották a ceremóniát és csak én álltam egyedül a dobogón, mivel a társaim elmentek a szállodába. Nagyon meghatódtam a Himnusz alatt, bár csak röviden játszották a szervezők. A magyar zászló, amit mi vittünk ki, méltóságteljesen lengett a rúdon. „Szeretném tovább folytatni*” — Meddig folytatod még? Hogyan tovább? — Vállalkozó vagyok, emiatt kevesebbet tudtam edzeni az elmúlt időszakban. Míg a többiek heti öt-hat alkalommal napi 2—3 órát edzenek, én csak másfél órás gyakorlásokat iktathattam esténként a programba. Huszonhárom éves korom óta vagyok erőemelő. Jelenleg negyvenhat évesen még a jövőmet tervezgetem. Steer Józsi barátom már hatvan éves és még mindig eredményesen űzi a sportágat. Szeretném tovább folytatni az erőemelést. Jövőre, ha időm engedi elindulok a nyílt Európa-bajnokságon. ahol a fiatalabb korosztályok képviselői állnak rajthoz. Mindig az volt a vágyam, hogy ezen a viadalon rajthoz álljak, nos úgy tűnik most sikerül. A masters Eb-t kihagy om 1994-ben és csak az őszi szlovákiai világbajnokságon kívánok indulni. A hamiltoni kiutazásomat az önkormányzat. a szövetség és a saját vállalkozásom, az Adasz GMK támogatta.-— Mit jelenthet az a tény, hogy új csarnok épül a Gyulán ? — Éne van még egy titkos tervem: most, hogy új sportcsarnok épül a városban egyre inkább megvalósíthatónak látszik. Jó lenne, ha Gyula erőemelő Európa-bajnokságot rendezhetne a világkiállítás évében, 1996-ban — mondta befejezésül Lovász György. „A sikert nem adják ingyen” A hamiltoni világbajnokságnak volt még egy gyulai indulója, a 22 éves idei felnőtt magyar bajnok, 75 kg-os Ficzere Tamás, aki a juniorok mezőnyében súlycsoportjában a nyolcadik lett 645 kg-os teljesítménnyel. —Hét éve járok le az edzőterembe. Eddig csak két junior Európa-bajnokságon léptem dobogóra, 1992-ben 10. lettem, míg idén sajnos kiestem. Ezért is határoztam el, hogy mindenképpen javítani akarok még az idén és ez a verseny a világbajnokság volt Örülök, hogy szponzoraim az önkormányzat, a szövetség, a Gyulai Húskombinát, a Harlem Diszkó, az Mmodell divatáruüzlet, a Kempf és Tsa., Mé- szár&Mészár, az Ibolya Kft., az Atlasz GMK segítségével végül is kijuthattam Kanadába. —Milyen volta verseny? — A viadalt a csabai 2. számú iskola tornacsarnokához hasonló teremben rendezték, ahol öt-hatszáz szurkoló buzdította a versenyzőket. Két csoportba osztották 75 kg-ban a 22 tagú mezőnyt a nevezések alapján a szervezők, én az erősebbikben kaptam helyet Szigorú volt a bíráskodás, több gyakorlatot, amit itthon megadnának, elvettek a bírák. Nagyon örülök annak. hogy fekvenyomásban én lettem a gőztes 160 kg-os eredménnyel. Számomra szokatlan volt, hogy fontban adták meg a súlyokat, így ez a bemelegítésnél zavart. Én a tervezett teljesítménnyel zártam a vb-t — Még nagyon fiatal vagy. Milyen tervek foglalkoztatnak a jövőt illetően? — A gyakori fogyasztás miatt feljebb megyek egy súlycsoporttal és a 82 kg-osok között próbálok szerencsét. Jövőre Németországban rendezik a junior Eb-t. míg a világbajnokságnak a távoli Indonézia ad otthont. Jó lenne kijutni mindkét viadalra. Egyszer szeretnék dobogóra állni valamely világversenyen. Hetente hatszor gyakorolok, napi 2,5—3 órában. A sikert nem adják ingyen. Példaképem és mesterem Lovász Gyuri, akinek sokat köszönhetek—fejezte be Ficzere Tamás. Verasztó Lajos A májusi Vasas elleni mérkőzésen támadnak a sötétmezes békéscsabai fiatalok a Kórház utcai pályán. F elvételünkön Csepregi lő kapura, a háttérben Kovács P. figyeli az akciót FAZEKAS FERENC
