Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-12 / 290. szám
1993. december 12., vasárnap HUMOR Hasonlóság Egy házaspár a galériában nézegeti a műalkotásokat. A milói Vénusz szobra előtt állnak. — Egészen hasonlít rád — mondja a férj. — Perszehogy! —feleli az asszony. — Nekem sincs mit felvennem. Matematika — Hány éves ma az az ember, aki 1930-ban született?—kérdezi a tanítónő Pistit. —Az attól függ... —Mitől? — Hogy az az ember nő-e vagy férfi. Minimálbér / így már érthető Kórász felelősségre vonja a madárkereskedőt. —Maga tegnap eladott egy állítólag beszélő papagájt a feleségemnek, de a madár nem beszél. —Egy kukkot sem? —Annyit sem. A madárkereskedő elgondolkodik. —Nézze uram.Ez a papagáj tizenöt éves, a magafelesége meg legalább öt\'en. Szerintem nincs közös témájuk... Névadás — Miért adtad a fiadnak a Hamlet nevet? — Tudod, közben azt kérdeztem : Az enyém, vagy nem az enyém? Kesergés — Olyan borzasztó, ha az ember magányosan öregszik. —De hát te nős vagy?! —Igen, de a feleségem már tíz éve nem ünnepli a születésnapját. Csúcs Millerné rettenetesen féltékeny. A leglehetetlenebb dolgokkal gyanúsítja a férjét. Ezért minden nap alaposan átkutatja mindenét, főleg az autóját. Hosszabb idő elteltével, mikor egy án a árulkodó hajszálat sem talál, a férjére támad: —Ez már mindennek a teteje! Te már kopasz nőket is csábítgatsz?! Családtörténetek A kis nyuszi találkozik az öszvérrel: — Én vagyok a nyuszi. Hát te ki vagy? —Én az öszvér vagyok. —Az mi? —Apám ló volt, anyám szamár. Megy tovább a nyuszi, találkozik a farkaskutyával. — Én vagyok a nyuszi. Hát te ki vagy? —Én a farkaskutya vagyok. —Az mi? —Apám farkas volt, anyám kutya. Megy megint tovább, s zümmögést hall a feje fölött. — Én vagyok a nyuszi. Hát te ki vagy? —Én vagyok a lódarázs. A nyuszi eltöpreng, aztán mérgesen felnéz: —Na, szórakozz a nénikéd- del! Óvatosság —Vlado, mit nézel meg először, ha látsz egy szép fiatal lányt? — Hogy nincs-e valahol a közelben a feleségem. Hit —Kovács úr, hisz abban, hogy létezik szerelem első látásra? — Hiszek, kisasszony. Velem már hatszor megtörtént. Ötletes — Egyszeriben miért jársz az üzemi konyhára étkezni? —A lányomat adom férjhez, szükségem van evőeszközre. Téma iskolai dolgozatokból IV. Béla idején járásokra oszlott az ország. A legismertebb járás a tatárjárás volt. * Kolumbusz szeretett amerikázni. * A bibliai Dávid a filatelistákkal harcolt. * A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak. ’ * Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba. * Spanyolország legnagyobb hegyei a Piramisok. * Lincoln anyja már csecsemőkorában meghalt. * . A Magna Charta kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit sem lehet kétszer megölni. * Adám evett a tiltott fa gyümölcséből, ezért büntetésül feleségül kellett vennie Évát. #Kálvin János a szószéken kelt ki. * Egyiptom őslakói a múmiák. * A régi uralkodók főleg várromokat építettek. Beethoven Bonnban született. * Amint a költő írta: ha férfi vagy, légy férfi, ne hitvány délibáb. * A víz 100 Celsius-fokon olvad. * A farkas felfalta Piroskát, de belebetegedett, mert Piroska romlott volt. * Petőfi Sándornak Petrovics Emil volt az édesapja. 3István királyt a pápa felkente a trónra. * Az éhen halt sereg ki takarodott az országból. * Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb szám a nulla. * Az emberiség nem győz hálálkodni Edisonnak, akinek lángelméjéből kipattant a villamos, amely szikrájával hajtja a kocsit, és benne az utast. A hopi indiánok még nem jelentkeztek ...avagy egy újságíró üzenete az olvasókhoz —A hopi indiánoktól kaptál már tiltakozó levelet?—kérdeztem a főszerkesztőnktől két rohanás között egy átlagosan zaklatott délelőttön a szerkesztőség egyik irodájában, ahol éppen összefutottunk. — A hopiktól még nem — válaszolta a sokat megélt emberek semmin sem csodálkozó nyugalmával. — No persze — kaptam a fejemhez — ők biztosan nem levelet írnak. Az viszont elképzelhető, hogy rövidesen berepül egy tomahawk (indián csatabárd—a szerk.) az ablakodon, s akkor rövidesen a nagyfőnök is megjelenik az ajtóban. — Valami baj van? — nézett rám ezek után már némi aggodalommal a szemében. Valószínűleg arra gondolt, hogy egy' korábbi zűrös ügy ráment az agyamra. Válasz helyett megmutattam neki a hopi indiánok hatalmi jelvényét ábrázoló rajzot. Ránézett, és mindent értett. Lélekben azonnal felkészült a nagyfőnök méltó fogadására. Mivel itt Európában még azok előtt sem túlzottan közismertek az indián jelvények, akik Cooper regényein nőttek fel, ezért vessenek egy pillantást az alábbi ábrára, s rögtön világossá válik a bevezetőben leírt Hopi indián hatalmi jelvény párbeszéd tartalma. —tollaspajzs Azt mondják, hogy mégsem értik? Nézzék meg jobban az ábra felső harmadát! Látják benne a hatágú csillagot? Most meg azt kérdezik, hogy és akkor mi van? Netalántán azt gondolják, hogy ez a hopi indiánok dolga és kész? Hogy ők tudják, mit jelképeznek vele, és legyenek boldogok a jelképeikkel együtt? Nos, ez nem egészen így van. hölgyeim és uraim. Mert ha a hopik képesek voltak ősi jelképeiket egészen a 20. századig megőrizni, akkor igenis számoljanak ennek a felelőtlen magatartásnak a következményeivel! De nemcsak a hopi indiánok, hanem mindenki más. aki a szimbólumok eredeti jelentésére még emlékezik. avagy uram bocsa’, ragaszkodik is eredeti tartalmukhoz. ahelyett, hogy átvenné azok — őrült századunk által — eltorzított változatát. Sajnos nemcsak a hopi indiánok ilyen felelőtelenek, hanem például az asztrológusok is. A több ezer éves ismeretág követői pimasz módon még mindig az eredeti jelképeket használják. Nagyon haragszom rájuk, ugyanis ebből lett a baj. Illetve, ha őszinte akarok lenni, nem is az asztrológusok minden baj okozói, hanem az újságírók. Ezt mindig elfelejtem, pedig hallom eleget. Lássuk a lényeget! Egy nappal Katalin-nap után, és egy nappal a Kereszténydemokrata Néppárt országos vá- lasztmány ának összehívása előtt egy asztrológiai önismereti hétvégéről írt tudósításom jelent meg lapunkban. A szemléletesség kedvéért két illusztráció is kísérte az anyagot: József Attila horoszkópja és egy asztrológiai jelkép. Az utóbbit némileg „módosította” a nyomdának az a bizonyos éjjel sem alvó ördöge, erede- Asztrológiai trigonok az ál- tileg azonban így nézett ki : latövi jegyekkel Sajnos az állatövi jegyek ábrái elmosódtak, s csak a hatágú csillag látszott élesen a betűk alatt. Csengett is azonnal a Magyar Rádió Békés megyei tudósítójának a telefonja, s egyik politikai szervezetünk vezető egyéniségétől el is hangzott a felkérés: bizony érdemes lenne utánajárni, mit üzen ezzel a félre nem érthető jellel a Békés Megyei Hírlap újságírója a KDNP országos rendezvénye előtt egy nappal a mit sem sejtő újságolvasóknak. A rádió tudósítója eleget is tett a kérésnek, utánajárt, de úgy ítélte meg. hogy a világon semmit sem üzent az a fránya firkász. Az éber politikai vezető a retorzió elmaradásába azonban nem nyugodott bele. Másnap személyesen kereste fel lapunk egyik felelős szerkesztőjét, aki — miután észhez tért a képtelen észrevétel okozta ámulatból — azonnal hívatta a bűnöst, hogy adjon pontos felvilágosítást a szégyenteljes ábráról. E sorok írójának asztrológiai kiselőadása után a tiltakozó úr megnyugodni látszott s elfogadta, hogy ebben az-esetben a hatágú csillag nem aznos a Dávid-csillaggal, Izrael államjelvényével. Csak a pontosság és azok kedvéért, akik nem ismernék (remélem nem lesz holnap a földkerekségen sehol olyan rendezvény, amellyel összefüggésbe lehet hozni leírásunkat) idézzük a Jelképtár című könyvből a hatágú csillag értelmezését: „A hatágú csillag vagy Dávid-csillag (Dávid pajzsa, Salamon pecsétje) ma Izrael államjelvénye. Ez az eredetileg nem kizárólagosan zsidó jelkép két egyenlő oldalú háromszög fonadéka, amely az aktív-passzív, férfi-nő, anyag-lélek, levegő-föld, tűz-víz ellentétpárok harmonikus egységét szimbolizálja. Egy ószövetségi jóslat a Messiást csillagnak nevezi, ezért a csillag (Dávid csillaga) a zsidók szemében a Messiás jelképe. A kereszténységben a teremtés és a Szentháromság jelképe. Egyaránt fontos jelkép az alkímiában, a kabalában, a szabad- A Dávid-csillag nem egyszerű kőműves szimbólumokban hatágú csillag, hanem két egyenlő és az asztrológiában.” oldalú háromszög fonadéka Az eset óta sokat gondolkoztam azon, mi mindennel vádolható egy újságíró. Bizony sok a mi bűnünk. Többek között például az, hogy ebben a felfordult világban keveset foglalkozunk az alapos tájékoztatással. Nem is olyan régen zajlott országos vita, és született döntés bizonyos jelképek használatáról. Csak a vitáról tájékoztattunk és a döntésről. Mert ezek jelentették az újdonságot. Ha rövid ismeretteijesztő írásokban közöltük volna, hogy például az ötágú csillag (pentagramma) ősidőktől fogva használt bajelhárító, mágikus jel. avagy a horogkereszt (eredeti nevén szvasztika) egyike az emberiség alapszimbólumainak, amelyet a nagy vallások szinte mind a magukévá tették, de az ősi magyar mondák, ábrázolások ugyancsak ismerik forgórózsa, forgó körvirág. forgó körcsillag és tekerőlevél néven — talán más lenne a helyzet. Persze az is lehet, hogy akkor meg a jelvények melletti kiállással vádoltak volna meg minket. Számomra most az a nagy kérdés, hogy egy szűklátó gondolkodásmód következtében kidobjuk-e ősi. archaikus hagyományainkat az ablakon, avagy —jelenünk és jövőnk érdekében — vegyük a fáradságot megismerésükhöz. Ez viszont sokkal több, mint egy újságíró dilemmája, aki töredelmesen bevallja, hogy ebből a túlpolitizált, hatalomvágytól és pénzimádattól súlyosan megfertőzött századvégből szívesen lép át néha az ideák világába. S hogy onnan visszatérve milyen üzenetet hoz a tarsolyában? Csak egyetlen egyet: még létezik az ideák világa. Lenthár Márta
