Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-10 / 288. szám

àfiÉKÉS MEGYEI HtRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 10., péntek Jelentkezés juhexporthoz A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma tájékoztatást adott arról — ha kissé megkésve is—, hogy aki 1994-ben vágójuh- és juhhús- exportra jelentkezik, annak december 15-ig el kell juttat­nia jelentkezését a minisztéri­umba. A legkisebb pályázható élősúly nettó 600 tonna, ami azt jelenti, a pályázónak leg­alább 30 ezer anyajuhai kell rendelkeznie. Pontos tájékoz­tatást ad az érdeklődőknek a Békés Megyei Földművelés- ügyi Hivatal. A Darvas Társaság hírei Orosházán a Darvas Társaság december 6-án tartotta éves közgyűlését, amelyen megem­lékeztek Darvas József halálá­nak 20. évfordulójáról. Keller József a társaság elnöke beszá­molt az 1993. évi munkáról, majd bejelentette távozását az elnöki posztról. A vezetőség ne­vében dr. Mucsi Erika méltatta a leköszönő elnök érdemeit. A társaság új elnököt választott Somi Éva személyében, aki is­mertette és vitára bocsátotta az 1994. évi munkatervet. A prog­ram elfogadása után egy szán­déknyilatkozatot fogalmaztak meg a résztvevők, amelynek ér­telmében a Darvas Társaság ki­fejezte társulási szándékát a nagy múltú Magyar Irodalom­történeti Társasághoz. A több­ség e mellett szavazott. Téli támogatások Sarkadkeresztúron 54 idős em­ber tüzelővásárlásra három-há­romezer forint támogatást ka­pott a helyi önkormányzattól, 25 óvodás és általános iskolás gyermek pedig ezerötszáz és kétezer forint közötti ajándék­hozzájárulásban részesült. Bandázás Bandával A Szocialista Esték keretében az MSZP Orosházi Városi Szer­vezete jótékonysági rendez­vényt tart a rászoruló gyerekek megsegítésére december 10-én 17 órai kezdettel Orosházán a Szabadság tér 3. szám alatt (volt pártház). Az est vendége Nagy Bandó András humorista. Ajándékműsor Mezőberény képviselő-testü- lete, a helyi vállalatok, szövet­kezetek és a művelődési köz­pont karácsonyi ajándékmű­sort szervez nyugdíjasoknak december 12-én, vasárnap 16 órától a művelődési központ­ban. Közreműködik a Martini Turiec szlovák gyermeknép- tánc-együttes. Gyulai karácsony Városi karácsonyi ünnepséget rendeznek december 10-én 15 órakor a gyulai Erkel művelő­dési házban. A műsorban köz­reműködnek: a város általános iskolái, középiskolái, népfőis­kolája, szakközépiskolái. Ügyvédek reflektor nélkül (Folytatás az 1. oldalról) — Mielőtt félreértésekbe bo­csátkoznánk, határozottan le kell szögeznem, hogy kamarák nélkül nem lehet folytatni ezt a munkát. — Az eddig elmondottakból mégis úgy tűnik, hogy maguk az ügyvédek nem tartjákfontosnak a létét. Milyen ponton ragad­hatnánk meg a szerepét? — A legtöbbet abban segít­hetne, hogy az ügyvédek egy­más közötti kapcsolata ne térjen el a kívánt színvonaltól. Az eti­kai szabályozásban tavasszal reformot hajtott végre az Orszá­gos Ügyvédi Kamara teljes ülé­se. Elhagytuk azokat a sallango­kat, amelyek az elmúlt rend­szerhez kapcsolódtak. Megma­radtak tehát az értékes etikai szabályok, amelyek megtartása csak a kamara közreműködésé­vel képzelhető el. — Váltsunk témát. A rend­szerváltással jó néhány ügyvéd jelentős közéleti szerepet vál­lalt. Hogyan értékeli kollégái ,,profilváltását" ? — Az ügyvédek állandóan politizálnak. Az ügyfelek prob­lémáin keresztül közelebb kerülnek az emberekhez, a tár­sadalomban rejlő feszültségek­hez. Ezért találkoztunk e jelen­séggel, és nem is tartom egész­ségtelennek. Vegyük például a bontópereket. Az eljárások több mint a felében költségmentes­séget kérünk, mert látjuk, hogy az ügyfeleink keresete 9—10 ezer forint körüli. — Hogyan viselkedik ilyen esetben az ügyvéd? Figyelembe veszi-e az ügyfél anyagi helyze­tét, amikor az eljárás végén el­számolnak? —- Dyenkor általában méltá­nyos összegben állapodunk meg. Tudni kell mindehhez, hogy felszámolták a tarifarend­szert, lényegében az ügyvéd dönti el, hogy mennyit kér a munkájáért. — Köztudott, hogy két évvel ezelőtt megszűntek az ügyvédi munkaközösségek. Létrejöttek az irodák, illetve sokan az egyé­ni ügyvédkezést választották. A megyében melyik változat vált népszerűbbé? — Az egyéni ügyvédkezés a jellemző, még akkor is, ha ez bizonyos hátrányokkal jár. Gondok vannak a helyettesítés­sel, míg az irodákban egysze­rűbb átadni az ügyet másoknak, s ott hasznosnak bizonyul a kol­lektív bölcsesség is. —Ma is népszerű szakma az ügyvédeké? — Alapvetően igen, de a vá­laszt több oldalról kell megkö­zelíteni. Népszerű, mert általá­ban — szerencsére — bizalom, megbecsülés övezi az ügyvéde­ket. Nézzük, mit tükröznek a számok! Ma 129 ügyvéd dolgo­Dr. Juhász István: „Általá­ban bizalom és megbecsülés övezi az ügyvédeket” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER zik Békés megyében, és csak Békéscsabán majdnem annyi, mint két évvel ezelőtt az egész megyében. Megszűnt ugyanis az egykori munkaközösségek idején oly’ jellemző kötött lét­szám. Ugyancsak könnyített a helyzeten az alanyi jogon való ügyvédkezés, amihez elegendő a tiszta erkölcsi bizonyítvány, de nem kell a feddhetetlenség. Bizonyos szempontokból a fel­adatok is bővültek, rengeteg új cég létesült, a régi nagyok sok kisebbre szakadtak, tehát a gaz­dasági jogban bekövetkezett változások megsokszorozták az ügyvédek munkáját. Végül népszerű a munkánk azért is, mert sokan úgy képzelik el, me­sés összegeket keresnek az ügy­védek. — Néhányukra mintha igaz lenne ez az állítás. Kívülről leg­alábbis úgy tűnik, vannak ügy­védek, akik ellátják két-három jólfizetőcég képviseletét, s ezzel bekerülnek a társadalom leg- megfizetettebb rétegébe. — Valóban létezik egy ilyen kör a szakmában, sőt, néhányan az ügyvédi munkájukon túl is próbálkoznak, például ígéretes vállalkozásokba fektetik a pénzüket. —A pálya nyitottsága, a lét­szám bővülése kedvezőtlen for­dulatokhoz is vezethet, ami le­mérhető az ügyvédek egymás közti kapcsolatában, vagy az ügyvédi munka színvonalában. — Ami az egymás közötti kapcsolatot illeti, a külső szem­lélő bizonyosan elgondolkodik, hogy van az, amikor a tárgyaló­teremben két ügyvéd egymás­sal szemben áll, de a folyosón már úgy tesznek, mintha bará­tok lennének. Igaz az is, hogy a létszám emelkedésével sokféle ember került a szakmába. Talál­koztam már olyan ügyvéddel, aki valamikor büntető ügyész volt, és most az asztal másik oldalára került. Az sem kizárt, hogy éppen annak a vádlottnak a képviseletét látja el, akinek előző ügyében a vádiratot fogal­mazta meg. Végül nem elkép­zelhetetlen, hogy többen van­nak, akik anyagi megfontolás­ból lépnek a pályára, és keve­sebben elhivatottságból. — Befejezésül még egy kér­dés: mostanában egyre több­ször használjuk a sztárügyvéd kifejezést. Hogyan kell értel­meznünk ennek morális hátte­rét, kell-e ma beszélnünk az ügy­védi tisztességről? ' — Azt kell mondanom, hál’ Istennek, hogy Békés megyé­ben nincsenek sztárügyvédek. A televízióban, az újságokban találkozunk ezzel a fogalom­mal, ám egyáltalán nem biztos, hogy a munkája alapján való­ban megérdemli-e valaki a sztárügyvéd minősítést. Egye­sek éppen azért vállalnak nagy ügyekben szerepet, mert sztárügyvédek akarnak lenni. A sztárügyvéd szerintem az, aki reflektorok nélkül, csöndben dolgozik, és magas szakmai színvonalon végzi a munkáját. Ehhez társul a tisztesség is, ami nem avitt fogalom napjainkban sem. Ha valaki becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik, nincs szüksége reklámra, sztárcsinálás- ra, mert anélkül is eljut a legma­gasabb szintre hivatásában. László Erzsébet Megjelent a Egy magát szíven szúró férfi eredeti helyszínen készült óri­ásfelvételével címlapján jelent meg a Körösvidéki Zsaru leg­frissebb száma. Az esetről szóló beszámolón túl olvashatunk a kardoskúti fojtogatós rablóról, a Forma—1 fosztogatóiról, s — ha nem is felhőtlenül vidám be­számolóban — arról, hogy itt (azaz Békéscsabán) járt a Fradi. Szó esik még olyan túrkevei rablókról, akiknek Nagylapo­son csömörük lett a fácánhústól. (Fiatal, előnevelt fácáncsibéket csúzliztak halomra, s vitték el sokáig zsákszámra. Aztán rajta­vesztettek. S hogy milyen kö­vetkeztetésre jutottak az eset után? — elolvasható a Zsaru­ban.) Egy sarkadi rablóduó hop­pon maradása is tanulságokkal szolgálhat az olvasó számára. Csak megjegyezzük: az egyik rabló — fiatal életkora ellenére — régi „munkakapcsolatban” áll a rendőrséggel... A lelki segítés útvesztői Az elmúlt évtizedekben ha­zánkban a pszichológia egy­szerre volt tiltott és nélkülöz­hetetlen. A képtelen ellent­mondással csak az csenghetett egybe, ha a pszichológus sze­repét az egészségügyi ellátás­ban hol eltúlozták, hol lekezel­ték — kezdte izgalmasnak ígérkező előadását hétfőn dél­után dr. Szakács Ferenc, a Ma­gyar Pszichológus Kamara el­nöke Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban, a Magyar Pszichiátriai Társaság Délke­let-Magyarországi Tagozata, valamint a békéscsabai Pszi­chológiai Tanácsadó tudomá­nyos ülésének meghívottja­ként. Mint elmondta, a pszicholó­gia hazánkban megkezdett tév- útjai a rendszerváltozással csak tovább szaporodtak. Ez odáig vezetett, hogy az érvénytelen jogszabályok következtében ki­alakult bizonytalanság miatt a pszichológusok 25-30 százalé­ka hagyta el az elmúlt években a pályát. Az egészségügy szem­pontjából a jelenség azért ag­gasztó, mert időközben a ta­pasztalatok bebizonyították, hogy az orvosnál testi pana­szokkal megjelenő betegek 75 százalékának valójában a pszi­chológusok tudnának igazán se­gíteni, hiszen betegségeik lelki eredetűek. Sajnos maga a pszicholó­gus—pszichiáter társadalom sem kezeli teljesen egyértelmű­en belső szakmai kérdéseit. Je­lenleg három fő nézet köré cso­portosulnak a szakemberek, és bár az esetek többségében mindnyájan eredményesen gyógyítanak, mégsem ismerik el a másik táborokba tartozók alapállását. Ennek megfelelően a társadalombiztosítás pszicho­terápiához való viszonya is kí­vánni valókat hagy maga után. Nincs mit csodálkoznunk azon — összegezte a neves szakem­ber —, ha a nagy zűrzavarban léleklátókat, kártyavetőket ke­resnek meg problémáikkal az emberek. L. M. A német orvos a tüdővész és a kolera kórokozójának felfedezője 150 évvel ezelőtt született Robert Koch 1843. december 11-én szüle­tett a Harz-hegységi Claust- halban nagy családú bánya­mérnök fia Robert Koch. Már gyermekkorában a nagy tehet­séget tanúsított a természettu­dományok területén. Orvosi diplomáját Göttingában nyer­te el és már 22 éves korában megkezdte orvosi gyakorlatát: körorvos volt a poseni tarto­mányban lévő Wollsteinban (Wolsztyn). Rendelőjében sa­ját költségén berendezett ma­gának egy igen kezdetleges la­boratóriumot és megkezdte tu­dományos munkáját. Munkája alapján csakhamar a legkivá­lóbb tudósok sorába került. El­ső jeles munkáját a lépfene spóráiról 1876-ban tette közé. 1880-ban áthelyezték Berlin­be, majd 1885-ben meghívták a berlini közegészségügyi tan­székre professzornak. 1891- ben számára Berlinben külön intézetet építettek a fertőző betegségek kutatására. Tudo­mányos munkájáért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Robert Koch — már falusi orvosként — szerény labora­tóriumában olyan mikrosz­kóppal, amelyet felesége ház­tartási pénzéből vásárolt, ki­dolgozta a baktériumok szi­lárd táptalajon való tenyészté­sének módszerét, amellyel le­hetővé tette a tiszta baktérium tenyészet előállítását. Nevé­hez fűződik az úgynevezett „Heide—Koch követel­mény”, amelynek a mai napig meg kell felelni ahhoz, hogy kimondhassák: a szóban forgó baktérium okozza az adott be­tegséget. 1882-ben felfedezte a tuberkulózis kórokozóját, 1883—84-ben Alexandriában és Calcuttában pedig a kolera vibriót. Felkereste Indiát, ahol a pestissel foglalkozott, Jáván pedig a malária eredetét vizs­gálta. Számos vizsgálatot végzett, hogyan lehet védett­séget szerezni a fertőző beteg­ségekkel szemben. A tuberku­lózis elleni gyógymódja ugyan akkor sikertelennek bi­zonyult, de hasznos diagnosz­tikai eszközzé vált (tuberku- linpróba). Kochnak számos olyan köz­vetlen vagy közvetett tanítvá­nya volt, akik a 19. század végén és a 20. század elején tovább művelték és tovább fej­lesztették a mikrobiológia és a vele kapcsolatos sok tudo­mányág óriási fejezetét, így például Löffler, a diftéria baci- lus felfedezője, Behring a dif­téria elleni oltás kidolgozója, Kitasato, aki először tenyész­tette ki a tetanusz baktériumot és a pestis bacilust, Wasser­mann a vérbaj szerológiai re­akciójának kidolgozója. Robert Kochról, mint az or­vostudomány nagy egyénisé­géről emlékezzünk születésé­nek 150. évfordulóján! Dr. Sonkoly Kálmán Karácsonyi hangverseny A Győri Ütőegyüttes lesz a ven­dége a Békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola 3. alapítványi hangverse­nyének, amelyet 1993. decem­ber 16-án, csütörtökön este 7 órakor tartanak az evangélikus kistemplomban. Karácsonyi műsorukat a reneszánsz kor­szak zenéjéből, Bach prelúdiu­maiból, valamint spirituale áti­ratokból válogatták. A hangver­senyen közreműködik a békés­csabai Bartók Béla Vegyeskar és Leánykar Rázga József és Jász Ildikó vezényletével. A hangversenyt a Bartók Béla Ve­gyeskar, az evangélikus gimná­zium növendékei és a zenemű­vészeti szakközépiskolások kö­zös éneke nyitja meg. A Bartók Béla Leánykar műsorában olyan Bárdos, Kodály, Karai és Szokolay művek szerepel­nek, amelyek az Advent— Karácsonyi ünnepkör élmé­nyéből fogantak. Értesítik a bérlettulajdonosokat, hogy a december 13-ai hangverseny helyett (amelyet technikai okok miatt egy héttel koráb­ban hallhattak az érdeklődők) a december 16-ai koncertre várják őket is. Vállalkozók, Autóalkatrész-vásár óriási engedménnyel Í993. december 13—18-áig Endrődön a diszkont melletti üzletben (Blaha L. u. 4. sz.), telefon: (66) 386-607.-----Karosszéria-elemek-----alkatrészek * -----tartozékok < u alábbi típusú gépkocsikhoz:-----Lada család-----Moszkvics, Volga-----Zastava, Skoda----- Dacia, Polski Fiat. M ÉG NEM KÉSŐ! ÉS MOST A LEGOLCSÓBB. Afosí váswíro//o/:- !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents