Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-10 / 288. szám

1993. december 10., péntek NAGYVILÁG HÍrTpLUSZ Találomra lövöldözni kezdett Egy ámokfutó kilenc milli­méteres pisztolyból tüzet nyitott a Manhattanból Long Islandre tartó helyi érdekű vonat zsúfolásig megtelt ko­csijában az esti csúcsforga­lom idején. Rendőrségi köz­lések szerint négy ember a helyszínen meghalt, tizen­két személyt kórházba szál­lítottak, közülük négyet életveszélyes állapotban vittek el a mentők. A véres incidens egy mozgó szerel­vényen történt. A kocsi ajta­ján belépve a férfi előrántot­ta pisztolyát, és találomra lövöldözni kezdett. Három utasnak végül sikerült lete- pemie az ismeretlent, ami­kor másodszor is megpró­bált tárat cserélni. Egy ámokfutó több ember halálát okozta, egyetlen pisztollyal. De vajon hány ámokfutó rohangál a volt Jugoszlávia területén, ta­lálomra lövöldözve a félel­metesnél félelmetesebb fegyverekkel, többszáz ember halálát okozva. Hány utas kellene ahhoz, hogy leteperjék őket? M.B. Csempész diplomaták A kolumbiai hatóságok őrizet­be vettek két kolumbiai diplo­matát, akiket azzal gyanúsíta­nak, hogy kokaint csempész­tek Kelet-Európába. Jorge Moralest, Kolumbia szófiai nagykövetét kedd éjjel tartóz­tatták le Bogotá repülőterén, amikor kiszállt a New Yorkból érkező repülőgépből. Őrizetbe vették Marta Tovar Menesest, a külképviselet másodtitkárát is. A két diplomatát a rendőr­ség azzal gyanúsítja, hogy ke- rámiatárgyakban elrejtve ká­bítószert csempésztek Len­gyelországba és Bulgáriába. Nem jelent meg a Borba Tegnap nem jelent meg a Bor­ba, az egyetlen valóban ellen­zéki hangvételű belgrádi napi­lap. Az újság — az egész szer­biai sajtóhoz hasonlóan — nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, emellett a hatóságok is mind nehezebben tűrik el az ellenzéki irányvonalat. Szer­biában a lapok az előfizetési díjakból, a lap árából képtele­nek fenntartani magukat, álla­mi dotáció alig van, s a hatósá­gok a papír elosztásával pró­bálják a sajtót befolyásolni. A legnagyobb nehézséggel az új­vidéki Magyar Szó küzd, napi­lap létére hetente csak kétszer jelenik meg a megoldatlan anyagi problémák miatt, mert az alapító, a vajdasági parla­ment nem ad ugyan pénzt, de nem járul hozzá a lap függet­lenségéhez sem. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Jelcin-Wörner találkozó Jelcin egy Brüsszel környéki kastélyban Wörnerrel, mint „magánemberrel” találkozott Borisz Jelcin orosz elnök Manfred Wömer NATO-főtit- kárral közösen elköltött mun­kareggelivel kezdte belgiumi látogatásának második napját. A mintegy órás megbeszélésre nem a szövetség központjában került sor, mivel hírek szerint orosz részről a választások előtt nem tartották időszerű­nek, hogy demonstratív orosz—NATO „csúcsot” tart­sanak, így Jelcin egy Brüsszel környéki kastélyban Wömer- rel mint „magánemberrel” ta­lálkozott. Az eszmecsere után Wömer főtitkár újságírókkal találkoz­va a NATO megbízható part­nerének nevezte Oroszorszá­got, majd elmondta, hogy el­sősorban a Partnerség a béké­ért együttműködési formula volt beszélgetésük témája. Külön is kitértek a NATO és Oroszország kooperációjának bővítésére, így például elviek­ben egyetértettek a gyakorlati, katonai jellegű kapcsolatok mélyítésének lehetőségében. Értesülések szerint a beszél­getésen —- amelyen részt vett Andrej Kozirev külügymi­niszter is — az új orosz katonai doktrína részletes értékelésére nem került sor, viszont orosz részről megerősítették, hogy Andrej Kokoskin védelmi mi­niszterhelyettes vezetésével hamarosan orosz szakértői küldöttség érkezik Brüsszelbe a doktrína részletes megvitatá­sára. Jelcin a közös reggeli után az EK-bizottság központ­jához hajtatott, ahol Jacques Delors bizottsági elnökkel kezdett megbeszélést a tizen- kettek és Oroszország gazda­sági és politikai együttműkö­déséről. A tervek szerint ennek során írják alá azt a politikai szándéknyilatkozatot, amely kilátásba helyezi a majdani orosz—európai partneri, együttműködési szerződés megkötését is. Heves harcok Szarajevóban A muzulmán és a szerb egysé­gek az elmúlt hetek legheve­sebb összecsapásait vívják szerda óta a boszniai főváros­ban — közölte tegnap Szaraje­vóban Bili Aikman alezredes, a boszniai ENSZ-békefenntar- tók (UNPFOFOR) szóvivője. Aikmann szerint az elmúlt 24 órában nagyon nehézzé és feszültté vált a helyzet. A boszniai fővárost körülvevő hegyeken lévő szerb állások­ból 270 aknát lőttek ki Szaraje­vóra. A harcok központja Sza­rajevó egyik szerbek által el­lenőrzött déli elővárosában, Grbavicában volt. A Reuter je­lentése szerint egy ember éle­tét vesztette. Nyolc rendőrt megöltek Algírban Nyolc rendőrt öltek meg szer­dán egy lövöldözésben az Al­gírtól 20 kilométerre délkelet­re levő, az iszlám fundamenta­lizmus egyik fészkének számí­tó Szidi Muszában. A csütörtö­ki lapok beszámolói szerint legalább egy tucat fegyveres támadta meg az éjszakai őrjá­ratból visszatérő rendőröket. Nincs karácsony Kínában Megtiltották a karácsony nyil­vános ünneplését a kínai egye­temistáknak és főiskolások­nak: sem a karok, sem az évfo­lyamok, sem pedig a csopor­tok nem tarthatnak karácsonyi összejöveteleket. Hivatalos indoklás szerint ez az intézke­dés a kínai kulturális hagyo­mányok védelmét hivatott szolgálni. A piacgazdasági re­formok felgyorsulásának egyik melléktermékeként fel­duzzadt a nyugati életstílus külsőségeiért rajongó fiatalok tábora. E külsőségek közé vegyül a legnagyobb keresz­tény ünnepek (karácsony, hús­vét) megtartása. A kínai fiata­lok karácsonya azonban jócs­kán különbözik a nálunk meg­szokottól: vidám, zajos társa­sági alkalomnak tekintik, sem­mit sem vettek át családi ün­nep jellegéből. Tüntetés Rabin kormánya ellen Izraeli telepesek és jobboldali támogatóik tüntettek szerda este Jeruzsálemben Jichak Rabin kormánya ellen a kolónialakókat érő, mind gyakoribb palesztin merényletek miatt. A háromez­res tömeg órákon keresztül vonult a város fő útvonalain, a kormányfői rezidencia előtt, és egy időre eltorlaszolta a Jeru­zsálembe vezető országút forgalmát A rendőrség késő este vízágyú bevetésével oszlatta szét a tömeget, s néhány embert őrizetbe vett A nap folyamán az óvárosban voltak verekedések palesztinok és telepesek között Ezen kívül Mea Searim ultraor­todox negyedében, ahol általában csak vallási ügyekben látni hasonló megmozdulást, ugyancsak tüntetés volt „Indokínai fórum” Vietnam, Kambodzsa és Laosz megsegítéséről kezdődött csütör­tökön Tokióban kétnapos értekezlet. Az „indokínai fórumon” átfogó fejlesztési tervet kívánnak körvonalazni, előkészítendő a jövő év őszén tartandó felső szintű Indokína-értekezletet. Húsz ország és számos nemzetközi szervezet képviselteti magát a vezető kormánytisztviselők tanácskozásán, amelyet Hata Cuto- mu japán külügyminiszter nyitott meg. Nem lépnek ki a koalícióból A Japán Szociáldemokrata Párt fontosabbnak tartja a hétpárti kormánykoalíció hatalmon maradását és ezért a rizspiaci szabá­lyozással kapcsolatos ellentétek miatt sem lép ki a koalícióból — közölte a párt főtitkára a szenátus szociáldemokrata párti képvi­selőivel. Amennyiben a JSZDP hátat fordítana a kormánykoalí­ciónak, úgy az a kormány azonnali lemondását, vagy a képvise­lőház feloszlatását vonná maga után, és megnyílna az út a Liberális Demokrata Párt (LDP) hatalomra kerülése előtt — vázolta Kubo Vataru a kilátásokat. Már Lengyelországban is? Megvonta bizalmát a lengyel Rádió és Televízió Tanács általa kinevezett tagjaitól Lech Walesa. A hírről az érdekeltek az államfő szóvivőjének rádióinterjújából értesülhettek, majd Wa­lesa tegnap a PAP-nak nyilatkozva megerősítette a hírt. Mint mondotta, reméli, lesz annyi becsület egykori jelöltjeiben, hogy a döntése alapján önként benyújtsák lemondásukat. Az érintettek másképp látják a helyzetet. Marek Markiewicz, a tanács elnöke sajtóértekezletén közölte, hogy nem hajlandóak lemondani, mert az megbénítaná a testület munkáját. Walesa azért kérte, hogy egykori jelöltjei önként mondjanak le tisztségükről, mert törvényes lehetőség nincs elmozdításukra. iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP December 10. Az Emberi Jogok Napja Az Emberi Jogok Napjának megrendezését az ENSZ Közgyűlése határozta el 1950-ben annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadtad az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot, amely 30 cikkelyben fogalmaz­za meg az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továb­bá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A 45 évvel ezelőtti esemény igen nagy jelentőségűnek számított, hisz ez volt az első lépés az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt rendelkező törvény kidolgozásában. Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye 1976-ban vált valósággá, amikor három olyan jelentős okmány lépett hatályba, amelyek a nemzetközi egyezségeket aláíró államoktól — köztük Magyarország­tól is — megkívánják, hogy széles körben elismerjék az emberi jogokat, és védelemben részesítsék azokat. Bár az Emberi Jogok Napjáról négy évtizede emlékez­nek meg, valójában 1989 volt az első esztendő, amikor Magyarország teljes joggal ünnepelhette meg az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának aláírását. A politikai és társadalmi életben bekövetkezett fordulat eredményeként a mai magyar társadalom immár alapértéknek tekinti az emberi jogokat. Magyarországnak a különböző nemzet­közi egyezményekhez való csatlakozása, majd a me­nekültkérdésnek a határok megnyitásával történő humá­nus kezelése kedvező nemzetközi fogadtatásra és köve­tőkre talált Kelet-Európábán. Talán ennek is köszönhető, hogy tavaly dr. Solt Pál, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb B íróságának elnöke volt az ENSZ Emberi Jogi Bizottságá­nak az évi elnöke. A demokratikus értékek erősödésével az emberi jogok köre is állandóan bővül. Az ENSZ-Közgyűlés tavaly például határozatot hozott a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. A dokumentum az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, önazonosságuk előmoz­dítását, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hit­élethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbsége­ket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról. E jogok gya­korlását nemcsak egyénekhez, hanem azok közösségeihez is köti. Kovács Tamás Magyar—iráni vegyesbizottsági tárgyalások Teheráni tartózkodása utolsó munkanapján Kádár Bélát, a Magyar—Iráni Gazdasági Vegyesbizottság társelnökét fo­gadta Hasemi Rafsanjani, az iráni Iszlám Köztársaság elnö­ke. A magyar politikus találkozott Velayati külügyminiszter­rel is, és megbeszéléseket folytatott még az iráni kereskedel­mi, ipari és bányakamara elnökével, s ezt követően iráni üzletemberek előtt beszélt a magyar gazdaság helyzetéről és a ’96-os expóról. A tárgyaló felek megerősítették szándékukat a gazdasági kapcsolatok széles körű fejlesztésére. Egyetértet­tek abban, hogy mindkét országban erőfeszítéseket kell tenni az elmúlt évben tapasztalt forgalomcsökkenés megállítására. Megállapodás született az iráni adósságok rendezésének gyorsításáról, amely a magyar export stabilitását is szolgálja Mindennap feladhatja *0*441-311 y/PP/P/IPPMf/ hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. SAAB 9000-es 2000 köbcentis, injektoros, 16 szelepes személygépko­csi 2 év műszakival, sürgősen eladó. Érdeklődni: Gyula, Oláh Gy. u. 10., telefon: 06 (60) 384-452. __________________■__________ A merikai Pit Bull Tériéi kiskutya eladó Gyula, Oláh Gy. u. 10., telefon: 06 (60) 384-452.________________________________________ M AN billencs teherautó friss műszakival, zöldkártyával eladó. Tele­fon: (66) 362-096. 2 db 3 éves nemeskanca bekocsizva eladó. Békés, Malomasszonykert 16/2,________________________________________________ A Pusztaottlakai Földrendező Bizottság árverés előtti egyeztetést tart 1993. december 14-én 15 órakor a művelődési házban. 2 db Rába-motoros T—150-es és 1 db T—088-as trágyaszóró eladó. Papp, 6784 Öttömös, Tanya 32. sz. Partnerközvetítő' irodába várjuk fiatal hölgyek jelentkezését. Telefon: 450-467.

Next

/
Thumbnails
Contents