Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-09 / 287. szám
1993. december 9., csütörtök NAGYVILÁG (ÉK W MES MEGYEI HÍRLAP hMrüjsz Tovább emelkedett a munkanélküliség Az Európai Közösség statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint októberben tovább emelkedett a munkanélküliség a tizenkét tagállamban. Az aktív életkorú lakosság 10,7 százalékának nem volt munkája. Ez több mint 16 millió embernek felel meg. A legtöbb munkanélkülit Spanyolországban tartják nyilván (21,9 százalék), majd Írországban (18,4). Belgiumban 9,7 százalékos az arányuk, Hollandiában 8,6, Németországban 6,1, Olaszországban 11,7, Franciaországban 11,2, Nagy-Britanniában 10,2 százalék. Ezeket a számokat tekintve azt mondhatnánk, hogy nem is olyan rossz a helyzet nálunk a munkanélküliséget tekintve. De ez csak a számok tükrében van így, mert ha a munkanélküliek szemszögéből nézzük a dolgokat, akkor bizony már nem nevezhető rózsásnak, sőt... M.B. Megemlékezés Marosvásárhelyen Kedd este ünnepi megemlékezést rendeztek Marosvásárhelyen Kós Károly születésének 110. évfordulója alkalmából. A sokoldalú polihisztor — író, építész, grafikus, politikus, a kisebbségi társadalom szervezője, agrárszakértő — talán a legtöbbet tette Erdélyben a magyarság helybenmaradásá- ért. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt a Kós Károly-alapít- vány által szervezett ünnepi estre. Benkő Samu akadémikus a Kós Károly munkáiban megrajzolt transzilván eszme- rendszerről, Oláh Tibor a drámaíró Kós Károlyról szólt, majd az állami színház magyar tagozatának művészei adtak elő részleteket Kós Károly műveiből. Megszavazta saját feloszlatását A kazahsztáni parlament tegnap megszavazta saját feloszlatását és a törvényhozási választások előrehozását. Az új parlamentet 1994. március 7- én választják meg és ugyanezen a napon helyhatósági választásokat is tartanak — jelentette a Reuter hírügynökség. A zárt ajtók mögött megejtett szavazás előzménye: kedden, egy nappal a mostani ülésszak kezdete előtt a Legfelsőbb Tanács 360 tagja közül 190-en lemondtak mandátumukról, a többieket pedig példájuk követésére szólították fel. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Bosznia-Hercegovina: harcok, tárgyalások Kiújultak a horvát-szerb összecsapások Hercegovinában, a trebinjei fennsíkon kiújultak a horvát— szerb összecsapások. Szerb jelentések szerint a horvát tüzérek lőttek egy települést Sliv- nicánál, a zágrábi rádió a her- cegovinai összetűzésekért a szerb felet vádolta. Ebben a körzetben azután élénkült meg a harci tevékenység, hogy a horvátok a neumi tengeri kijárat helyett Prevlakánál ajánlottak folyosót mind a szerbeknek, mind a muzulmánoknak, ily módon a neumi kiszögellés nem vágná ketté a dalmát partszakaszt Dubrovnik és Split között. Prevlakát viszont csak Trebinje érintésével lehet megközelíteni. így ennek a körzetnek nagyon megnőtt a jelentősége. A muzulmán—szerb területi vitáról kedd este újabb tárgyalást folytatott Szarajevóban Momcilo Krajisnik boszniai szerb parlamenti elnök és Haris Silajdzic boszniai kormányfő. A szerb és a muzulmán politikus szerdán folytatta a konzultációt, miután előző este a tárgyalások kimozdultak a holtpontról, de konkrét egyezmény nem született. A muzulmán fél a szarajevói területi megosztással kapcsolatban számon kérte azt a kötelezettségvállalást, amelyet a szerb fél is aláírt, vagyis, hogy lehetővé teszi a városok szabad megközelítését. Ilijas és Vogosca felé, tehát a Szarajevóból a többi muzulmán körzet felé vezető útvonalról kezdtek volna tárgyalni a muzulmánok, de Krajisnik ezt elutasította, mivel szerinte a múlt héten Genfben megtartott Bosznia-értekezleten szó sem volt sem Ilijas, sem Vogosca átadásáról. Újabb merénylet Ciszjordániában A ceremónia, amelyen több ezren vettek részt, incidens nélkül zajlott le Tegnap reggel újabb fegyveres támadást intéztek palesztin fegyveresek egy izraeli telepes ellen Ciszjordániában, az orvosi jelentés szerint közepesen súlyos sebet ejtve rajta. A Betlehem közelében végrehajtott támadás annak ellenére történt, hogy előző nap ezrével vezényeltek katonákat a megszállt palesztin területre, oly mértékben felduzzasztva az izraeli erőket a körzetben, amilyenre nem volt példa az intifáda (palesztin lázadás) hat évvel ezelőtti kitörése óta. Az erősítés célját a hadsereg a merényletek veszélyének csökkentésében, a telepesek és a palesztinok közötti összetűzések megelőzésében jelölte meg. Izrael és a palesztinok autonómiáról kötött megállapodása elvben jövő hétfőn lép életbe, s az időpont közeledtével egyre sűrűsödnek mindkét oldal szélsőségeseinek fegyveres akciói. Az időzítés másik indítéka az intifáda évfordulójának — december 9. — közelsége. Kedden temették el a cisz- jordániai Hebronban (Al-Ha- líl) azt a két kolónialakót, akiket előző nap lőttek le palesztin fegyveresek az országúton. Maga a ceremónia, amelyen több ezren vettek részt, incidens nélkül zajlott le, de a temetésre igyekvő telepeseket és az őket kísérő katonákat palesztinok kővel dobálták meg. Az izraeliek — telepesek és katonák — lövésekkel válaszoltak, de sérülés egyik oldalon sem történt. A két telepes meggyilkolását az autonómiamegállapodással szembehelyezkedő Ha- mász iszlám fundamentalista mozgalom vállalta magára, és közleményében további támadásokat helyezett kilátásba. A szervezet személyesen megfenyegette Ehud Barak tábornokot, az izraeli hadsereg vezérkari főnökét: sürgősen mondjon le, ellenkező esetben végeznek vele — állt a Hamász- röplapon. A NATO kibővítéséről Nem tartja időszerűnek a NATO kibővítését a kelet-európai országokkal Lord Carrington, egykori brit védelmi miniszter, a szervezet volt főtitkára. Lord Carrington szerint Oroszországban és egész Kelet-Európábán túl sok a bizonytalanság, a térség jövője túlontúl előreláthatatlan ahhoz, hogy a NATO ilyen horderejű döntést hozzon. „Kelet- Európa még hatalmas nukleáris fegyverkészlettel rendelkezik. Nem tudjuk, hogy a volt szovjet csatlósállamokban győz-e a demokrácia, fogalmunk sincs arról, milyen fordulatot vehet Oroszország késztetése a revansra” — fejtette ki a politikus a Corriere della Sera című olasz lapnak adott nyilatkozatában. A jelenlegi NATO-szövet- ségesek sokkal kevésbé éreznének elkötelezettséget (a volt szocialista országok) biztonságának és szabádságának garantálására, mint most éreznek egymáséra. „Nem mindenki sietne ugyanúgy Pozsony védelmére, mint sietnének most London, Párizs vagy Róma védelmére... Kelet-Európa stabilitását mindenekelőtt gazdasági téren kell biztosítani, s nem kell összekapcsolni a NATO jövőjével”—jelentette ki. A „partnerség a békéért” a köntörfalazás terve: amit a NATO most fölkínál a volt kommunista országoknak, annak nagyrészét már sokszor ajánlotta, de nem győzött meg senkit—írta a The Independent című brit lapban tegnap Jonathan Eyal, a brit védelmi kormányzat katonapolitikai tanulmányi és tervező műhelye, a londoni Royal United Services Institute igazgatója. A szerző úgy vélte, hogy a NATO keleti bővítése ellen felhozott érvek a naivság és a kétszínűség között váltakoznak. Cáfolta azt az érvet, hogy a kelet-európai országok konfliktusok, társadalmi és gazdasági nehézségek miriádjával terhelnék a szövetséget. A keleti országok zömében nincs bomlási veszély, Varsóban vagy Budapesten 30 százalékos életszínvo- nal-esés ellenére sincsenek utcai zavargások — írta. Az orosz ellenkezéssel kapcsolatban rámutatott: ha a nyugati vezetőknek volna bátorságuk, megmondhatnák Jelcin elnöknek, hogy a NATO bővítése Oroszország érdekeit is a lehető legjobban szolgálja. A brit biztonsági szakértő szerint a NA- TO-nak döntenie kell: vagy komolyan megoldja a problémát, vagy kimúlik. Otto Stich lett Svájc elnöke 1994-re A svájci parlament tegnap Otto Stich pénzügyminisztert s egyben alelnököt választotta meg 1994-re az ország elnökévé. A svájci alkotmány szerint az elnöki és alelnöki posztot évente egymást váltva töltik be a berni kormány tagjai. A törvényhozás 220 szavazatából a 66 esztendős Stich 167 voksot kapott. Stich a közlekedési és energiaügyi tárca irányítóját, Adolf Ogit váltja fel az elnöki székben, míg korábbi alelnöki helyére a honatyák döntése alapján Kaspar Villi- ger védelmi miniszter kerül. Az új államfő 1988-ban egyszer már betöltötte ezt a főként jelképes tisztséget. Jelcin Brüsszelben A program részeként Jelcin a belga vezetők mellett találkozik minden fontosabb európai nemzetközi szervezet vezetőjével Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap délelőtt a belga fővárosba érkezett Borisz Jelcin orosz államfő. Az elnököt a brüsszeli repülőtéren II. Albert belga király és Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök fogadta. Ezt követően az első hivatalos program a laekeni királyi palotában kezdődött, ahol a belga uralkodó díszebédet adott Jelcin tiszteletére. Mint a tegnapi belga lapok némelyike megjegyzi, alig négy nappal az oroszországi parlamenti választások előtt az orosz elnök immár Belgium és Európa politikai fővárosában zárja le választási kampányát. Ennek megfelelően a rendkívül zsúfolt program részeként Jelcin a belga vezetők mellett találkozik minden fontosabb európai nemzetközi szervezet vezetőjével, amellett aláír két fontos — egy belga és egy európai—együttműködési szerződést is. A látogatás első napja teljes egészében a kétoldalú kapcsolatok jegyében telik. így a délutáni órákban Jelcin megbeszélést folytat Jean-Luc Dehaene belga kormányfővel és Willy Claes külügyminiszterrel, és ekkor írják alá a belga— orosz államközi együttműködési szerződést is. A románok a magyarokról A románok 51 százaléka számára rokonszenvesek — 7 százalékuk számára erősen rokonszenvesek — a magyarok, 29 százalék formál róluk kedvezőtlen, 10 százalék nagyon kedvezőtlen véleményt, 9 százalék nem nyilatkozott — derült ki egy felmérésből, amelynek eredményét az Eve- nimentul Zilei közölte szerdán. Általában ott a legjobb a vélemény a magyarokról, ahol románok és magyarok együtt élnek (a Bánátban mindössze 8, Erdélyben 29, Máramaros- ban 33 százalék a negatív vélemények aránya), és ott a legrosszabb, ahol nem élnek magyarok számottevő arányban, így Munténiában, Moldová- ban és Dobrudzsában (48, 50, illetve 51 % a negatív vélemények aránya). A felmérés eredményeit az Evenimentul Zilei a német, a cigány és a zsidó kisebbségekről készített hasonló közvélemény-kutatások után közölte. A németekről a magyaroknál valamivel kedvezőbb nézeteket vallanak a románok, míg a cigány kisebbséget a többség negatívan ítéli meg. A magyarság létszáma Romániában a lap népszámlálási adatokra alapozó kimutatása szerint az 1930. évi 1 423 459- ről 1992-ig 1 620 199-re emelkedett, de a lakosságon belüli aránya 10 százalékról 7,1 százalékra csökkent. 1977 és 1992 között számuk jelentősen csökkent, a kommunista diktatúra utolsó szakaszában és 1989 után az emigráció nagyobb arányú volt a magyarok körében. A magyarság aránya 85 százalék Hargita, 75 százalék Ko- vászna, 41 százalék Maros, 35 százalék Szatmár, 28 százalék Bihar, 24 százalék Szilágy és 20 százalék Kolozs megyében. Románia történelmi egységeit tekintve Erdélyben 24 százalékot, Kőrös-Márama- rosban 21 százalékot, Bánátban 7 százalékot és Munténiában 0,2 százalékot tesznek ki, a többi körzetekben számarányuk jelentéktelen — áll a kimutatásban. Mindennap feladhatja "Ef 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Kárpótlási jegyet veszek készpénzért. Érdeklődni a (66) 405-102-es telefonon. Kárpótlási jegyet veszünk 120%-ért december 9-én 11—15 óra között Békéscsaba, Andrássy út 6. fszt. 5. Érdeklődni: 443-783-as telefonon, 17—20 óráig. MAN billencs teherautó friss műszakival, zöldkártyával eladó. Tele- fon: (66) 362-096. ______________ B elvárosi üzletembe szakképzett élelmiszer-eladót pénztárosi gyakorlattal azonnal felveszek. Jelentkezni: SZILVIA MARKET, Békéscsaba, Andrássy út 30—32. Karácsonyfának vágott fenyőt vennék. Telefon: (66) 375-930. Meglepetés a Tihanyitól! Ajándékozza meg szeretteit utazási csekkel. Telefon: (68)311-836.____________________ M alacátvétel Kondoroson december 14-én, 10—18 kg közötti súlyhatárban. Érdeklődni: (67) 388-780 telefonon, este. 2 db 3 éves nemeskanca bekocsizva eladó. Békés, Malomasszonykcrt 16/2.
