Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. november 6-7., szombat-vasárnap A leukémiás gyermekek nagy többsége gyógyítható Harminc éven át folytatott ku­tatás odavezetett, hogy hétsze­resére növekedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik túlélhetik a leggyakoribb gyermekkori rákot —jelentet­ték ki amerikai orvosok. A kemoterápiás kezelésben elért eredmények 1962 és 1992 között olyan eredménye­sek voltak, hogy a leukémiát túlélő gyermekek száma 9 szá­zalékról 71 százalékra emel­kedett. Ezt az adatot dr. Gaston K. Rivera, a Memphis városi St. Jude Gyermekkórház orvo­sa írta meg a Journal of Medi­cine című vilárhírű szaklap­ban. Az a tény, hogy eredmé­nyesebben tudjuk kezelni a fertőzéseket és más olyan problémákat, amelyek a leu­kémia kísérő jelenségei, vala­mint a korai kezelés intenzív módszerei — ezek az okai an­nak, hogy ilyen nagyszámú gyereket tudunk megmenteni — áll a cikkben. Az akut leukémiában szen­vedő gyermekek sikeres keze­lése egyike a modem „vértu­domány” kétségtelenül legna­gyobb eredményeinek. A va­lamikor végzetes betegség ma az esetek legnagyobb részében meggyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. Dr. Elizabeth Thompson, a St. Jude Kórház vezető főorvo­sa elmondta, hogy a meggyó­gyult gyermekek normális, hosszú életre számíthatnak. A kezelés a központi idegrend­szerre összpontosul, és az új aktív gyógyszerek, amelyeket ma használnak nagyban hoz­zájárulnak a sikerhez. Amerikai orvosok egyéb­ként kidolgoztak egy vizsgála­ti módszert, amelynek segítsé­gével megállapíthatják vajon egy leukémiás beteg gyógyu­lása után visszaesik-e ismét a betegségbe. A Journal of Me­dicine című folyóiratban a Minnesota Orvosi Egyetem kutatói jelentették, hogy meg­találták a módját, miként lehet megvizsgálni a sejteket a leu­kémiából gyógyult szemé­lyeknél. 83 olyan beteg közül, akik­nél csontvelő-átültetést vé­geztek, az orvosok ötvenegy­nél azt találták, hogy az átülte­tett csontvelő ismét beteg sej­teket termel. A dr. Fatih M. Uckun vezette kutatócsoport kijelentette, ez a vizsgálat hasznos lesz azoknak a bete­geknek a kezelésénél, akiken csontvelőátültetést végeztek. A dohányfüst kifüstölése Barátságok nem aszerint köttet­nek, hogy ki hódol a cigarettá- zás káros szenvedélyének, ki nem. S ha a baráti társaság törté­netesen együtt tölt — valame­lyikük otthonában — egy-egy kellemes estét, távozás után sokszor bizony vágni lehet a füstöt. A kellemetlen „utószag- tól” persze viszonylag gyorsan meg lehet szabadulni a hagyo­mányos módszerrel, a szellőz­tetéssel. Hidegebb téli napokon azonban a lakást alaposan lehű­tő hosszabb szellőztetés megle­hetősen költséges mulatság. Ráadásul a függönyökbe és egyéb textíliákba beszívódott dohányszagtól egyszeri légcse­rével nem is igen lehet megsza­badulni. A kellemetlen nikotin-szagot néhány szál gyertya gyújtásával semlegesíthetjük—ez azonban másfajta, nem mindenki által kedvelt illattal telíti a szoba le­vegőjét. Van viszont mellékha­tás nélküli egyszerű, olcsó mód­szer is: tegyünk a szekrények tetejére, magasabb polcokra egy-egy edénykébe kevés ece­tet, s abba egy kis szivacsot. Utóbbi nemcsak a savanyú fo­lyadékot, hanem a kavargó ci­garetta-, pipa- és szivarfüstöt is fölszippantja. Oszlatható a „nikotin-köd” úgy is, hogy egy nagyobb törül­közőt benedvesítünk, s azt né­hány percig a telefüstölt helyi­ségben lóbáljuk. A kellemes, friss szobaleve­gő érzetét egyébként nem csu­pán a sokat reklámozott — de nem éppen filléres—légfrissítő spray-k használatával érhetjük el. Tegyünk a szoba sarkaiba (bútorok mögé, szekrény tetejé­re vagy más takart helyre) egy- egy fenyőolajjal átitatott kis kendőt. Cserélni ritkán kell; diszkrét illatuk hosszú heteken át javítja a levegő és az ott tar­tózkodó közérzetét. „„„ Egészséges életmód — dohányfüst nélkül Gazdaképzés a ^rékés megyei hírlap -ban 43. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző' műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A ló ápolása Noha a ló ápolásához tartozik a gazda vele való kapcsolatte­remtése, az állat egészségi ál­lapotának megfigyelése, min­den olyan foglalkozás, mely nem a ló használatával kap­csolatos, most — terjedelem hiányában — csak a kültakaró és a pata ápolásáról szólunk. A ló bőrének legelső rétege állandóan kopik. Az elhalt hámrészeket el kell távolítani, mert ezek az izzadsággal, egyéb szennyeződésekkel együtt akadályozzák a megfe­lelő bőrlégzést, melynek az anyagcserén kívül a szervezet hőszabályozásában is fontos szerepe van. Az ápoltság tehát nemcsak esztétikai, de egész­ségi kérdés is. A rendes napi bőrápolást ál­talában a reggeli abrakolás után, befogás előtt végezzük. Keményre sodort széna- vagy szalmacsutakkal alaposan vé­gigdörzsöljük a ló egész testét, majd vakarával szőrrel szem­ben körkörösen fellazítjuk a rárakódó szennyeződést, me­lyet azután lókefével a szőr mentén távolítunk el. Néhá­nyan erre a műveletre tehénva- karót használnak. Ez nem jó, durva, felsértheti a ló érzéke­nyebb bőrét. A fej tisztítására mindig csak kefét vagy puha ruhát használjunk. Gyakorlot­tabb gazdák a kefe-vakaró pá­rost együttesen is használhat­ják. A sörényt és a farkat gyö­kérkefével vagy fából, szaru­ból készült sörényfésűvel fésüljük ki. A végbél-, a péra-, illetve a vaszoratájék letörlé­sére külön-külön vászondara­bot használunk, legvégül az egész testet egy pokrócdarabbal áttöröljük. Közben természete­sen figyeljük, nincs-e valahol sérülés, kiütés, szőrhiány stb. Igáslovaink a munkában könnyen megizzadnak. Lehe­tőleg hazafelé úgy hajtsunk, hogy az istállóhoz érve meg­száradjanak, de a szerszám alatt felgyülemlett izzadságot puha csutakkal vagy jól kicsa­vart nedves szivaccsal mindig el kell távolítani. Ha sár van, az állásba kötés előtt a lábvé­geket mossuk le, de a vizet a végtagszőrökből húzzuk ki (csűdsömör megelőzése). Nyáron, kánikulában lemos­hatjuk az egész testet, de a mosáshoz állott, 15—20 °C-os vizet használjunk, a fölösleges vizet a szőrökből úgynevezett „tajtékkéssel” kihúzzuk. Felhevült lovat lemosni ti­los, előzetesen pihentetni kell! Fürösztés után ne kössük be azonnal, száradásig vezet­gessük! Lehetőleg a csikót már na­pos korától hozzászoktatjuk a végtagok felvételéhez, ezzel megelőzhetjük a későbbi stresszhelyzeteket, balesetve­szélyt, ami a pata szabályozá­sát, patkolását kísérheti. A paták kiszáradásának megelőzésére azokat a napi munka után vizes kefével megtisztítjuk, majd patake­nőccsel, pataolajjal vékonyan bekenjük a talpi felületeket sem kihagyva. Megfelel erre a célra a paraffin- vagy étolaj is, de gépolajat semmiképp ne használjunk! Ügyeljünk arra is, hogy az olaj ne kerüljön a sarok­vánkosra és a pártaszélre. Sokan a patát az istállóból való kivezetés előtt kenik be. Nem jó módszer, mert a por rátapad az olajra, így az már szárítja a szarut. A szarutok átlagos haszná­lat esetén havonta körülbelül 10 mm-t nő, 6-8 hetenként a szabályos, ép patát is igazíta­nunk kell, Gombakalauz I. Húsbarna pénzecskegomba A pénzecskegombák a peresz- kefélék (Tricholomataceae) népes családjába tartoznak. Kis fajszámú nemzetség. Kö­zös sajátságuk, hogy lemezeik keresztmetszetén a gombafo­nalak párhuzamosan futnak. A 8—10 ismert pénzecske­gomba a vörös, a barna és a lila színek különböző árnyalatai­ban fordul elő. Spóráik világos színűek. Egyes fajaik különö­sen nagyméretű bazidiospó- rákkal rendelkeznek. A legelterjedtebb faj a hús­barna pénzecskegomba (Lac- caria laccata). Májustól de­cemberig gyűjthetjük minden­féle erdőben. Több variánsát ismerik, ezeket azonban gom­bagyűjtőknek nem szükséges ismerni, mivel mindegyik, sőt az összes többi pénzecske­gombafaj fogyasztható. Nem túl minőséges gombák, de ha épp decemberben akadunk rá­juk, biztosan megörülünk ne­kik. A húsbarna pénzecskegom­ba kalapja 2-5 cm-esre nő, ele­inte félgömb alakú, később ki­terül és valóban egy bot végére ragasztott pénzérmére hason­lít. Húsvörös, rózsaszínes, ok­keres vagy barnás. Középen köldökösen bemélyedő, fino­man pikkelyes. Lemezei rózsaszínesek, szélesek, vastagok, ritkán ál­lók, tönkhöz nőttek. Tönkje megnyúlt, 3—12 cm-es. A kalap alatt közvet­lenül néha elvékonyodik. Bar­násán szálas, tömör. Gallérja nincs. Húsa vékony, különösebb szag nélkül, íze kissé fanyar. Gyökérkapcsolt gomba, de a mikorrizás partnerei között nem válogat, így fenyvesben, mint bármilyen lombhullató erdőben megtalálható. Spórái gömbölydedek, hal­vány ibolyásak, középnagyok, 7-9x6-7,5 mikron méretűek. Kálilúggal jellemző reakci­ót ad. Kalapbőrére cseppentve sötétebb barnás elszíneződést tapasztalunk. Gvajakol oldat­tal húsa világoskékre színező- dik. Közeli rokona a lila pén­zecskegomba. Kalapja, leme­zei és tönkje élénklila, sötétli­la, de a kalap fehéresre kifa­kulhat. Lombos és tűlevelű er­dőkben, csak helyenként gya­kori. Arnold József Húsbarna pénzecskegomba Lila pénzecskegomba LILLAFÜREDI Állóvíz “V PAMUT SZÖVET —y FAIR LADY: MUálCAl V­CSÚCSÚI KERES7­TÜLLYU­KAST^ KIPL'NC EOYIK ÁLLATA A POÉN 1.SORA ! p 1 k A POÉN 2 SORA ^UÜRCOL^ é \l SZÉK VAN , . t r, FONTOS > V V > FG VFSU 1FTBFN VAN TÉNY > ÁZSIAI SIVATAG ANGOL KÖLTŐ > ÜT" DED NÖ­VÉNYI HAJTÁS > h i n fc> AI KOHOL »VEST... ► *■ > & » - ——— HFGY­SÉO BULGÁ RIÁBAN > ÁRAM IGÉJE NÉMA LAKÓI > gy(k­SZERÖ ÁLLAT UJ LEGEL VÍZBŐL GÁZOL CYÖRI FOCI­CSAPAT > KELLE MF S SZAG FÉRFI NÉV > ma > KISOBH RT HA- 1 A.'ÍZtO JIK > “V™ OXIGÉN. SZÉN SVÁJCI KANTON > —V K AM ION JEL ______ T .T B > r VÁROS MESSEN KÖZELÉ­BEN ÉTLEN iuii IANUIÓ VEZETŐ > I^ÁRKÁS po* ­VÖRÖS, NÉMETÜL > v V NIGÉRIA FŐVÁ­ROSA KÖZTÉ­LÜL C T FEL­FOGJA > —rr “V“ MOZGÓ TÖMEG_ START. NVL > HAMIS SZÍNES MAGAZIN r—­> KÍNAI HOSSZ­MÉRTÉK > BOSZOR­KÁNY ____ Ö KONÓ­MIA >' v­BIZO­NYOS ÉRTÉKE VAN > TÁG RFTÖI BUGYOR MOTYÓ ;> CERUZA DfcUl t RIUM. t / ! ÎEMPVS > r V RÀ8E­Bflj TÖLTÖTT ÉTEL > 9 MAVASAL FÖLDI U R ALJ< __ G YOM > VAD­ÁLLAT ERDŐ FELEI < > FRANCIA IMPHtSZ SZK3 NISI A ÍRÓ ÉS POLITI KUS V (PÉTERI r UGYAN­ANNYI > OPTIKAI ÜZEM > 9 DICKENS ÁLNEVE LENGYEL GÓL­GYÁROS >OLT " ÍROR­S2AG AUTÓ­MÁRKA BÉCSI IQ IN _____ K EDVES, ANGOLUL s V SUMAC AUTO MÁRKA > DÍJ NÉV ADÓJA ALT NEKI > SZERB VASÚTI CSOMÓ­PONT > CIPŐ ANYAG A_ ZUHANY SZÉLEI! 9 IBSEN ggyg LÁNYLINK FÉR^^ > r 1 ELKÍSÉR HOZZÁ JOULE > 1Z2Ó TÜZELŐ­ANYAG ÜL S* > Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő': 1993. november 15. Cím: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai le­velezőlapon fogadjuk el. A he­lyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utal­ványt sorsolunk ki, amit pos­tán elküldünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents