Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-05 / 258. szám

1993. november 5., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Nem lesz szakadás! A Fidesz elnöke szerint nem­csak pártját, hanem az egész magyar politikai életet is vesz­teség érte Fodor Gábor Fidesz- ből történt kilépésével és parla­menti mandátuma vissza- a- dásával. Mint mondta: megle­petésként érte Fodor lépése, de nem számít arra, hogy ez a párt szakadásához vezetne. Orbán Viktor jelezte azt is, hogy ko­moly fejtörést okoz a Fidesznek Fodor pótlása, hiszen a kilépett politikusra a választási kam­pányban is rendkívül sok fela­dat hárult volna, és Fodor Gábor eddig jelentős szerepet vállalt a kormányzati munkára való fel­készülésből. Rosszul fordítottak Mint a tegnapi belügyminiszteri nyilatkozatból kiderült, rosszul fordították le azt a cikket, amely­ben Boross Péter belügyminiszter nyilatkozik a Die Welt című né­met lapnak. A helytelen fordítás szerint Boross nem zárta ki a Fi­desz és az MDF közti együttmű­ködés lehetőségét a választások utáni időszakban. A helyes for­dítás azonban igazolta: nem volt szó efféle kijelentésről. (Deutsch T amás Fidesz-alelnök még az első variációt hallva a következő bejelentést tette: A belügyminiszter nyilatkozata provokáció!). Cégek átvilágítása Hamarosan átvilágítják az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. tulaj­donában lévő cégeket. Az elemzés célja, hogy feltár­ják a vállalati gazdálkodás kri­tikus pontjait és a középtávú fejlődési lehetőségeket. Mélyponton A magyar mezőgazdaság ága­zatai közül az utóbbi három év­ben legnagyobb leépülés a ba­romfiszektorban következett be, termelése évi 500 ezer tonnáról kevesebb mint 300 ezerre csökkent. Az ágazat talp­ra állításához mintegy 10-12 milliárd forintra lenne szükség. Sztrájk beláthatatlan következményekkel? A MÁV Rt. jelenlegi gazdasá­gi helyzetében beláthatatlan következménye lenne egy vas­úti sztrájknak, amiért egyér­telműen a — kompro­misszumkészség híján levő — szakszervezeteket terhelné a felelősség. A MÁV vezetésének állás- foglalását tegnap jutatta el Ga- lántai Ferenc, a társaság szóvi­vője a sajtóorgánumokhoz azt követően, hogy szerdán a vas­úti dolgozók 90-95 százalékát tömörítő érdekképviseletek november 15-ére kilátásba he­lyeztek egy kétórás figyel­meztető sztrájkot, december­ben pedig egy hosszabb idejű általános munkabeszüntetést. Galántai Ferenc elmondta: a MÁV vezetése visszautasítja a szakszervezetek módszereit. Kifogásolta, hogy csütörtök délig az érdekképviseletek szándékáról semmiféle hiva­talos értesítést nem kaptak, a történtekről csak a sajtóból ér- zés várhatóan nem befolyásol- tesültek. ja a novemberre tervezett fi­A munkabeszüntetésről pe- gyelmeztető sztrájkot, dig a vezetésnek az a véleménye, hogy az a problémákat nem old­ja meg, csak a Magyar Államvasutak köztu­dottan válságos hely­zetét nehezíti. . Lapzártakor kaptuk a hírt: eredményesen zárult a MÁV Rt. veze­tése és a vasúti szak- szervezetek tegnapi egyeztető tárgyalása a vasutasok 13. havi bé­réről. A munkáltató ugyanis visszavonta eredeti ajánlatát, mely szerint a 13. havi bér kifizetését a vasúti tár­saság mindenkori gaz­dasági helyzetétől tette függővé. Mivel azon­ban mindez csak rész- Novemberben vasutas-sztrájk vár­eredmény, a megegye- ható Különös házosság (Folytatás az 1. oldalról) ipartestület visszakapta koráb­bi székháza tulajdonjogát, ál­talában ajándékozás címén. Tótkomlóson és Körösladány- ban is. Az idén ismét megke­ressük kérelmünkkel a képvi­selő-testületet. Tagságunk vállalja, hogy a székházat ere­deti állapotában helyreállítja. Dr. Lúczi József gyulai jegyző ismeri a kérelem körül­ményeit. Elmondta, hogy a ké­rés a kárpótlási törvény alap­ján nem teljesíthető: az abban foglaltak természetes szemé­lyek kárpótlására vonatkoz­nak, kivételt csak az egyházak jelentenek. Ráadásul a kárpót­lás sem az eredeti állapot hely­reállítását célozza meg. Más kérdés — mint mondta —, hogy a testület várospolitikai célból úgy is dönthet: valami­lyen módon átadja az épület tulajdonjogát, hiszen a civil szerveződések, köztük az ér­dekképviseleti szervek erősö­désében a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal szintén érdekelt. Ilyen döntést azon­ban a testület csak minősített többséggel hozhatna. (Dr. Lúczi József ígérete szerint a közeljövőben visszatérhetünk az ügyre.) * * * Ha egy képviselő-testület a mai kárpótlási lázban az évek során sem képes megol­dást találni (ha egyáltalán szándékában áll) egy olyan problémára, mely a város kisvállalkozásainak jelentős élénkítését, sokasodását ala­pozhatná meg, kezdjen el ás­ni. Ássa elő például — no nem a csatabárdot — az ipartestület székházának alapkövébe 1927. június 16- án beépített, s éppen a feledé- kenységre hajlamos utókor számára elhelyezett okira­tot. (Mint tudjuk, a pillanat­nyi álláspont szerint az akko­ri álláspontok bármiféle utó­lagos felülbírálása amúgy is történelemhamisítás len­ne...) Annak talán hinnének: ez a ház a gyulai iparosokat illeti meg. Igazán fura dolog, hogy a gyulai választók kép­viselői — tisztelet a kivétel­nek — e kérdésben más cse­lekvési lehetőséget nem lát­nak, mint meghajolni a szent ÁVl) döntése előtt. Amint látható, máshol azért találtak megoldást: az iparosok ajándékként kap­ták vissza jogos jussukat. De névleges áron is — teszem azt egy forintért — hozzájut­tathatnák őket. Ha a lélek­emelő ielkesültség a gimná­zium sorsáról hozott, s az „is- kolakeringőt” elindító dön­tésnél azt is lehetővé tette, hogy több tízmilliós bevétel­től essen el a város, akkor az iparosokat mostohagyerek­ként kezelni nem éppen épületes cselekedet. (Nem vi­tás, a gimnáziumi épület is jogos tulajdonosához került vissza.) Talán, ha az ipar­testület valamilyen iskolát szeretne működtetni hajdan volt székházában... Kiss A. János J. H. Busher: Holtvágány 8. A detektív megszűkült sze­mekkel figyelte a lányt. Hatá­rozott érzése volt, hogy itt is hamis nyomon jár, az éjszaká­nak ez a sápadt virága aligha mondhat fontosat. — De mi pontosan tudjuk, hogy az önnel való szórakozás közben váratlanul elromlott a hangulata! Miről volt szó, mi­előtt Mr. Winkers távozott? — Miről is? — töprengett a lány és cigarettára gyújtott. Keresztbe dobta egymáson a térdeit és bűvös szórakozott­sággal hagyta, hogy a mellén is szétnyíljon a fürdőköpeny. — Várjon csak, rögtön meg­mondom... Valamiféle talál­mányról beszélt... Hogy gyap­jút tud csinálni a pamutból... Banting fellobbanó érdek­lődéssel hajolt közelebb. — És?... — Én persze kissé komoly­talanul vettem... olyasmit mondtam, hogy a tojásból pe- digcsirkéttud varázsolni... Er­re megsértődött és elment! A detektív hangja nagyon komoly volt. — Kisasszony, most na­gyon erőltesse meg az emléke­zetét! Ki volt a közelükben, amikor Mr. Winkers ezeket mondta? Ki hallhatta a gyapjú­ra vonatkozó szavait? Ez vég­telenül fontos! A lány démonoskodva fújta a cigarettafüstöt a mennyezet felé. — Ki hallhatta? Azt hiszem, senki...-— Ez biztos? Ismétlem, ez végtelenül fontos! Mr. Win- kerst meggyilkolták és én a bűnöst keresem! A lány arcán megdöbbenés és elragadtatás látszott. — Meggyilkolták? Iste­nem, ez borzasztó! Most én is belekerülök a szenzáció köze­pébe! írni fognak rólam a la­pok!... Theo, a ragyogó szép­ségű táncosművésznő megrá­zó vallomása az áldozat utolsó óráiról! — darálta a rekláméh­ség lázában a várt vastagbetűs riportcímet és mindkét kezé­vel megragadta a detektív kar­ját. — Ugye, benne leszek a lapokban? Banting dühösen nézett a lány arcába. — Most arról beszéljen, mit tud még modani, amit a nyo­mozás felhasználhat! A lány elgondolkozva né­zett a kezében füstölgő ciga­rettára. Látszott rajta, szívesen kihúzatná egy-két fogát, ha most olyan fontosat tudna mondani, ami biztosítaná szá­mára a hírességet, az újságok­ban való szereplést és a detek­tív már tudta, hogy ezúttal is holtvágányon futott. — Sajnos, nem tudok mást mondani, mint amit mondtam. De talán ez is elég lehet... — Ahhoz, hogy az újságok­ba kerüljön a neve, talán elég. De a tettes kinyomozására ke­vés... A lány szeme ragyogott az örömtől. — Ugye elég?! Adjak egy fényképet is, felügyelő úr? Re­mek felvételeim vannak — mutatott a falon levő kosztüm- telen képek sorozatára. — El­viszi magával? Vagy vigyem én a szerkesztőségbe? A detektív már émelygett ennyi lélektelenségtől. Egy embert megölnek és ez a lány az egész sötét tragédiában nem lát egyebet, mint hogy meg­csillogtassa magát a nagy nyil­vánosság fényszóróiban. — Nem kell a fénykép és maga se tegyen egy lépést sem, mert ezzel komolyan veszé­lyezteti a nyomozás eredmé­nyességét! Megértette, miss Theo? Megtiltom, hogy bárki­nek egyetlen szót is szóljon az ügyről, legkevésbé a sajtónak! ¥ Sam Belfort éppen a villásreg­gelinél ült, amikor az inas eléje tette a detektív névjegyét. Amint rápillantott a névjegy­re, a torkán akadt a falat és árnyalatokkal sápadtabb lett jóltáplált, pirospozsgás arca. Fél perc múlva nyílt az ajtó és belépett Banting. Kutató pillantása körülfutott a szobá­ban, majd megült a nagyiparos elkényszeredett képén. — Good morning, Mr. Bel­fort! —- köszönt a detektív és a félbehagyott reggelire muta­tott. — Kérem, ne zavartassa magát. Folytassa, csak egy-két kérdésem lesz. A nagyiparos lekötelezőén mosolygott. — Nem tesz semmit, Mr. Banting. Éppen befejeztem, amikor az inas behozta a név­jegyét. Parancsoljon velem! Foglaljon helyet. A detektív leült. — Mr. Belfort, tagja a Man­chester klubnak? — Igen. —- Az éjjel is ott volt? — Úgy van. — Kártyázott? — Természetesen. Minden éjjel kártyázok. Ez azonban aligha tartozik a Yardra. A detektív arca keményeb­bé vált. — Hogy mi tartozik a Yard- ra és mi nem, ennek elbírálása viszont aligha tartozik önre! — felelt élesen és nem kerülte el a figyelmét, hogy Belfort arcán nyugtalanság suhant át. (Folytatjuk)---------------------*ÉBÉKE$ MEGVEI HÍRLAP F őhajtás a Nemzeti Sírkertben A hősi küzdelemre és a hazáért hősi halált haltakra kell, hogy emlékeztessen 1956. novem­ber 4 — mondta Boross Péter belügyminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt tisztelgő koszo- rúzási ünnepségen tegnap, a Nemzeti Sírkertben. Boross' Péter hangoztatta: kétszeresen kell főt hajtani az ’56-os mártírok előtt, mivel évtizedeken keresztül nem le­hetett őket gyászolni, nem le­hetett rájuk emlékezni. Pedig élő gyászt és emlékezést kell kiváltaniuk a „pesti srácok­nak”, akik — egy eleve re­ménytelen és kilátástalan küz­delemben életüket adták a ma­gyar nemzet szabadságáért — fogalmazott a belügyminisz­ter, majd hozzátette: az 1956- os forradalom és szabadság- harc hőseinek áldozatvállalá­sa az egyik legszebb példája történelmünkben a számítás és érdek nélküli hazaszeretetnek. A nyugdíjemelésről és -kiegészítésről Az Országgyűlés döntése alapján 1993 novemberében a nyugdíjak egyösszegű kiegé­szítése, majd 1994 januárjától az emelés a következők szerint történik: Aki öregségi teljes, rokkant­sági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve átmeneti já­radékban részesül, 4 százalék emelésre jogosult, ha az ellátást 1993. január 1-je előtti időpont­tól állapították meg. Az emelés összege azonban 300 forintnál alacsonyabb és 1000 forintnál magasabb nem lehet. Az öregségi résznyugdíjast ugyancsak 4 százalék emelés illeti meg, de annak legkisebb összege 250 forintnál alacso­nyabb, míg legnagyobb összege 700 forintnál több nem lehet. Az özvegyi és szülői nyug­díjas, valamint a baleseti özve­gyi és szülői nyugdíjat 4 száza­lékkal kell emelni. A legala­csonyabb és legmagasabb összeg ebben a körben is 250 és 700 forint lehet. Aki saját jogán és özvegyi jogon is jogosult nyugellátásra és egyesített ellátásban ré­szesül, annak nyugdíját nem százalékos mértékben, hanem a folyósított ellátástól függet­lenül havi 420 forinttal kell felemelni. Az árvaellátást és a baleseti árvaellátást 4 százalékkal, de legfeljebb 400 forinttal kell felemelni. A baleseti járadé­kost is 4 százalékos emelés illeti meg, azonban az emelés legmagasabb összege legfel­jebb 250 forint lehet. Ezeknél az ellátásoknál nincs az eme­lésnek alsó határa. A nyugdíjemelés végrehajtá­sakor a 4 százalék kiszámításá­nál figyelmen kívül kell hagyni a folyósított házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelem­pótlék,^ családi pótlék, vala­mint a nem társadalombiztosí­tási ellátások összegét. (Ilyenek például a kártérítési járadék, a cukorbetegek anyagi támogatá­sa, a lakbérhozzájárulás és a szociális támogatás.) Ugyan­csak figyelmen kívül kell hagy­ni a személyes szabadságot kor­látozó intézkedésre figyelem­mel megállapított és folyósított Pető-Orbán Egyórás megbeszélést folyta­tott tegnap az SZDSZ és a Fi­desz elnöke. A találkozóra nem az elmúlt napok eseményei mi­att került sor — hangsúlyozta a szabaddemokrata Pető Iván. A csütörtöki eszmecsere már ko­rábban is szerepelt az egymás­sal rendszeresen konzultáló két pártelnök naptárában. A liberá­lis pártvezetők — Pető Iván tá­jékoztatása szerint — az SZDSZ—Fidesz megállapo­dásról, a médiaügyekről és a november második felében Bu­dapesten megrendezendő nem­kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján járó nyugdíjkiegészítés helyébe lé­pett pótlék összegét. Ez utóbbi­akra — tehát a kárpótlásra és a pótlékra, az egyéb címen járó emeléstől függetlenül — önál­lóan is 4 százalék emelés jár. A mezőgazdasági szövetke­zeti öregségi, munkaképtelen­ségi és özvegyi járadékot, vala­mint a szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öreg­ségi, munkaképtelenségi és öz­vegyi járadék összegét—a már hivatkozott értékhatárok között — ugyancsak 4 százalékkal kell felemelni. A nyugdíjszerző rendszeres szociális ellátásokban ré­szesülőket havi 200 forint eme­lés illeti meg. (Idetartozik pél­dául: a rendszeres szociális jára­dék vagy a hadigondozási pénz­ellátás.) Ha ilyen jellegű ellátást és nyugellátást vagy baleseti nyugellátást együttesen folyó­sítanak, az emelést az együtte­sen folyósított ellátás összegére kell végrehajtani. A házastársi pótlékot és a házastárs utáni jövedelempót­lékot 150 forinttal kell kiegé­szíteni. Az emelés ugyanazon sze­mély részére egyszer jár még akkor is, ha több ellátásra áll fenn a jogosultság. Ez alól kivé­telt képez a hadiárva-járadék és a hadigyámolt nevelési pótléka, illetve a nyugellátás mellett fo­lyósított házastársi (jövede- lem)pótlék, továbbá a rendsze­res szociális járadékos eltartott hozzátartozója utáni növelés. Az emelés, illetve az egyösszegű kiegészítés alapja az 1993. október havi ellátás. Az ellátásban részesülőt az emelés havi összegének a ki­lencszerese illeti meg egyszeri kiegészítés címén. A november és a december havi ellátások emelés nélküli összegben kerülnek kifizetésre. Az 1993. január 1-je és decem­ber 31-e közötti időponttól megállapított ellátásokat az is­mertetett szempontok szerint járó, egy hónapra kiszámított emelés illeti meg 1994januárjá­tól. (OS) megbeszélés zetközi liberális konferenciáról váltottak szót. Nem tartozott a megbeszélés témái közé sem a Fodor-ügy, sem a Die Welt-ben megjelent Boross-nyilatkozat. Orbán Vik­tor szerint a belügyminiszter in­terjúja „nem olyan komolyságú nyilatkozat, amelyről a kétpárti megbeszélésen szót kellett vol­na ejteni”. Fodor Gábor lemon­dása és kilépése pedig a Fidesz belső ügye, amely egy kétpárti tárgyaláson „értelemszerűen szóba sem kerülhet” — mondta a Fidesz elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents