Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

Közmeghallgatás Sarkadon A sarkadi önkormányzat képvi- selő-testiilete november 5-én, pénteken 17 órakor közmeg­hallgatást tart a Bartók Béla Művelődési és Szervező Köz­pontban. Ezen a fórumon az ön- kormányzat tájékoztatást ad az 1994-es év költségvetési kon­cepciójáról. A településen élő lakosságnak ehetőségük lesz közérdekű kérdéseket feltenni, valamint javaslatokat tenni a várost érintő tárgykörökben. Fogadóóra Kádár Péter országgyűlési képviselő Sarkadkeresztúron tart fogadóórát november 4- én, csütörtökön 12 órától. Danielisz-kötet A Nagyszalonta jeles szülöttei címet kapta Danielisz Endre helytörténész munkája, me­lyet a gyulaiak november 5-én, pénteken 18 órakor, a Mogyo- róssy könyvtárban, a nagysza­lontai Arany János Művelődé­si Egyesület estjén ismerhet­nek meg. A gyulai testvér­egyesület által szervezett programban — Arany, Zilahy, Sinka, Erdélyi József művei­nek tolmácsolásával — nagy­szalontai versmondók lépnek fel. A könyv a helyszínen meg­vásárolható lesz. Betörtek a temetkezési kft.-hez Az Egyházi Temetkezési Szolgáltatás Kft. békéscsabai, Szent István téri helyiségébe törtek be eddig ismeretlen tet­tesek a minap. Az udvar felől hatoltak az épületbe, az irodá­ban felfeszítették a lemez- szekrényt és 80 ezer forint készpénzt zsákmányoltak. Emellett magukkal vittek egy üzenetrögzítős telefont is. Szenzációs Suzuki-lopás A békéscsabai közlekedési felügyelet parkolójából kötöt­tek el kedden fényes nappal egy néhány napos, piros színű Suzuki Swift típusú személy- gépkocsit, amelynek rendszá­ma DTU-870. A károsult hölgy fél óráig hagyta magára az autót, míg hivatalos ügyeit intézte. Még rejtélyesebbé te­szi az esetet, hogy elmondása szerint az ajtókat lezárta és a riasztót bekapcsolta. Jogerős ítélet a skinheadperben Nem a Büntető törvénykönyv 156. paragrafusában meghatá­rozott „nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncse­lekményt” követett el az a 48, többnyire fiatalkorú skinhead, akik 1991-ben Budapesten so­rozatosan bántalmaztak színes bőrű külföldieket és cigányo­kat. Néhánynak enyhítette és próbaidőre felfüggesztette a végrehajtható szabadságvesz­tését, illetve többeknél rövidí­tette fogházbüntetésük próba­idejének tartamát. „„..ALKOTNI CSAK ALÁZATOS SZÍVVEL LEHET, KÜLÖNBEN A MŰ — HAMISÍ­TÁS.” (Pierre Auguste Renoir) KÖRKÉP 1993. november 4., csütörtök / Árverés B (Folytatás az 1. oldalról) bemutatkozott Szatmári Ágnes Szatmárnémetiből, a nagybá­nyai Dudás Gyula, a brassói Bartha Árpád, a székelyföldiek közül Szejke Vilmos, Koszti István, Vinczeffy László, János V. Antal és mások. S nemcsak magyarok, hanem az erdélyi képcsamoki hálózatban ismert és keresett román festők is sze­repelnek az anyagban, mint pél­dául Datu Viktor, Mogos Suza- na, Traian Hrisca, Petrutiu Ho- rea és mások. Hívjuk az árverésre azokat, akik már eddig is gyűjtöttek, s azokat is, akiknek még nem függ igazi műalkotás lakásuk falain, mert ha most, egy olcsón megszerezhető erdélyi képpel belépnek a képvásárlók közé, legközelebb majd a Békés me­gyei vagy az ország más terüle­tén élő művészek alkotásaival kiegészítve, gyűjteményük ré­vén olyan értékképző befekte­tésbe kezdhetnek, amelynél nincs biztosabb, időállóbb pénzmegőrző tevékenység. S hívjuk természetesen a vál­lalkozókat, hivatalokat, banko­kat, intézményeket, hiszen a „Pro Ecclésia” Templomépítő Alapítvány keretében zajló ár­verés alkalmából kibocsátott nyugtával a megvásárolt mű­tárgy teljes összege levonható az adóalapból. Haller József: Anya és leánya A 41 darab festményből és kilenc darab különböző techni­kájú grafikából álló gyűjte­mény november 8—13. között tekinthető meg a városháza Ga­lériatermében (a városháza hát­só udvarában), minden nap 11—17 óra között. Az árverésre november 13-án, szombaton délelőtt 11 órai kezdettel kerül sor, ugyanott. Az árverés előtt és alatt művekről és művészekről egyaránt készséggel nyújt bár­milyen szóbeli felvilágosítást, információt e sorok szerzője. Banner Zoltán Szülinapi buli a szabaddemokratáknál A megalakulás ötödik évfor­dulóját a jövő héten Budapes­ten ünneplő Szabad Demokra­ták Szövetsége Békés Megyei Szervezete tegnap este Békés­csabán, az ifjúsági házban csa­ládias és vidám hangulatú születésnapi előbulit rende­zett. A rendezvényt Sarkadi Máté valamint Futaki Géza or­szággyűlési képviselő nyitotta meg, majd az SZDSZ tagjai játékos formában mutatkoztak be az est résztvevőinek. Mészáros Mihály játékve­zető fondorlatos kérdései alapján olyan titkokra derült fény, mint hogy Lukovics Éva képviselő a gombákhoz ha­sonlóan szortírozza az embe­reket, Győri László csabai ön- kormányzati képviselő a ma­gyar futball mélypontját az el­következő évekre jósolta meg, Baczovszki Pál csabai honatya pedig lesújtó vélemé­nyének adott hangot a honi gazdaságpolitika vállalkozás­barát mivoltáról. Az önvallo­mások egyik legmeglepőbb következtetése: a bemutatko­zott SZDSZ-tagok népes gyermeksereggel büszkél­kedhetnek. A lapzártakor még tartó po­litikamentes összejövetel egyetlen zavaró momentumai a menetrendszerűen eldurranó léggömbök voltak, amelyek a békés hangulatot:mégsem tud­ták megzavarni. B.S.E. Hatalmak erőpróbája? (Folytatás az 1. oldalról) a privatizációs csomagnak). így még érthetetlenebb a magán­kézbeadás felgyorsításának szándéka, mivel alapvető jogi problémákat sem sikerült még megoldaniuk. A 19 megyei és a fővárosi közgyűlések fellépése eddig nagyon egységesnek tű­nik, bár a tárgyalások során ta­pasztalták, hogy összetartásu­kat egyesek megbontani próbál­ták, mert az AVÜ az elszórt, egymással nem egyeztető me­gyékkel szemben könnyebben léphetne fel. Arra a kérdésemre, hogy eb­ben a vitában mekkora szere­pet játszik a pénz, dr. Biri István elmondta, ők elsősorban elvi kérdésként kezelik ezt az ügyet. Mert ha egy alkotmányerejű kétharmados törvénnyel bármit lehet kezdeni, akkor még sok minden előfordulhat hazánk­ban, és megkérdőjelezhetjük a jogállamiság létét is. Másodsor­ban az önkormányzatok számá­ra a törvény kötelező jelleggel írja elő az egészségügyi alapel­látás biztosítását, csak ezután, harmadsorban beszélhetünk anyagi kérdésekről. Az önkor­mányzatok véleménye szerint a ma veszteséges gyógyszertárak üzemeltetése a vagyonügynök­ség privatizációs elképzelésé­vel nem megoldott. Ezek első­sorban kistelepüléseken talál­hatók, itt sokkal nehezebb a pri­vatizáció, és hamarosan az or­szág több vidékén ellátatlan területek jelentkeznének. Az első-, majd a másodfokú bíróság is elvetette a megyei önkormányzat keresetét, a kö­vetkező lépés a Legfelső Bíró­ság lehet. De a Területi Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­ge azt szeretné elérni, hogy egy bíróság konkrét ügyben fordul­jon az Alkotmánybírósághoz, mert ez esetben két jogszabály ütközik és ennek feloldására ez a testület a legszakavatottabb. Ekkor gyorsított eljárású véle­ménykéréssel születhetne meg a döntés. Ez a leggyorsabb mód­szer, mert az önkormányzati szövetség keresetére esetleg csak év múlva döntenének, te­kintettel a sok ügyre és az alapos munkamódszerre. Bőd Tamás Törvény szabályozza a tanácsok által alapított közüzemi vállalatok körét, melyeket önkormányzati tulajdonba kell adni. Ilyen a megyei gyógyszertári központ FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Órákig vajúdott a döntés Kedden — kora esti tudósítá­sunk után — a sarkadi önkor­mányzati képviselők egyre élénkebb viták közepette foly­tatták munkájukat. Az 1994. évi költségvetés vélelmezett hiá­nyainak lehetséges kezelésére vonatkozó indítvány kapcsán sok képviselő (valamint szinte minden érintett intézmény ve­zetője) kért szót, s a meglévő intézményhálózat átszervezé­sére vonatkozóan több mint két­órás vita után sem tudtak végér­vényes döntést hozni. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a képviselő- testület a pénzügyi önállóság szempontjából indokoltnak lát­ja a meglévő intézményhálózat szervezeti áttekintését. (Magyari) Markó István alapítványa Még márciusban alapítványt tett Markó István országgyűlé­si képviselő. A Nagyatádi Sza­bó István Alapítványt — a 287-es számon — a Békés Me­gyei Bíróság azóta nyilvántar­tásba is vette. A kuratórium elnöki tisztét dr. Kupa Mihály vállalta. Olyan „műhelyt” sze­retnének működtetni, ahol a magyar mezőgazdaságért ten­ni akaró emberek, szervezetek szót érthetnek egymással, s ahol nem a sebek egymáson való ejtése, hanem azok közös gyógyítása a vezérlő elv. Az alapítvány a névadó szellemi örökségeként érdek­érvényesítő tevékenységet folytat, támogatja a föld mű­velésére, óvására, szeretetéré irányuló törekvéseket, megis­mertet a fejlett országok me­zőgazdasági eredményeivel, elősegíti a névadó munkássá­gának feldolgozását, ismerte­tését. A kuratórium felhívja a fi­gyelmet a mezőgazdaság tra- * gikus helyzetére. Törekvésük, hogy „A földből élő embert megbecsülés övezze az élet minden területén”. Az alapít­vány címe: 5700 Gyula, Má­tyás király utca 19. Számlaszá­ma: 269-98019/621-002856. Az újratelepítésre emlékezve A békéscsabai szlovák szerve­zet „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány segítségével no­vember 5-én délután 2 órakor rendezi meg a nemzetiségi kö­zösségek és klubvezetők talál­kozóját a Vasutas Művelődési Házban Békéscsabán. Ugyan­ott egy órakor Békés megyei hímzésekből kiállítást nyitnak meg, majd este fél 6-kor dr. Pataj Pál festőművész munkáit bemutató kiállítás nyílik. A rendezvény zárásakor dr. Si­mon Imre, a megyei közgyűlés elnöke mond beszédet este 7 órakor. Másnap, szombaton délelőtt 10 órakor a békéscsabai ifjúsági házban a Magyarországi Szlo­vákok Szövetsége és a Szlová­kok Békéscsabai Szövetsége rendezésében szlovák páva- és népdalkörök országos találko­zójára kerül sor. Fogyasztóvédelem a monopóliumok ellen Az Országgyűlés önkormány­zati bizottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmasnak ítélte a gázszolgáltatásról, va­lamint a villamos energiáról . szóló törvényjavaslatokat. A bizottság foglalkozott a regionális közműrendszerek helyzetével, ezek folyamat­ban lévő átalakulásával is. Az ország területén az üzemelte­tők díjait azonos elvek szerint, a szolgáltató szervezet átlag- költsége alapján állapítják meg, az árak azért különböző­ek, mert vidékenként mások a körülmények. Az árak megál­lapításába a kormány a jövő­ben be kívánja vonni az önkor­mányzatokat is, ehhez azon­ban módosítani kell az ártör­vényt. Sarakba szárítva Lőttek a nyugalmunknak A szólásszabadság nagyszerű találmány: mindenki azt mond, amit csak akar. A sajtószabadság megint csak óriási lehetőség: végre cenzúra nélkül bármit meg lehet írni. S a demokratikus vívmányok fölötti örvendezésében az ember hajlamos arra, hogy megfeledkezzen róla: nem volt mindig ilyenfelhőtlen az élete. Ráadásul a hatalmas szabadsággal nemcsak a jószándék, a szakértelem és a fejlődés előtt nyílik meg az út, hanem általában elszabadulnak nem kívánatos indulatok is. Igen, bármit meg lehet írni. Aztán a nyilvánosságra hozott tényekre reagálni is lehet. De nem mindegy, hogy milyen formában. Szomorú szenzációként közöltük, egész szerkesztőségünket megdöbbentette az, ami kedden este Battonyán történt. (Munkatársunk lakásának ablakát be­lőtték csúzlival.) Tessék mondani, hol élünk?! Milyen világ az, ahol az újságíró feltáró vagy kritikus hangvételű cikké­re csúzlival lőnek, megfenyegetik a családját, leváltását követelik vagy másként fojtják belé a szót? Ki a hibás, aki elront valamit, vagy aki ezt elmondja? Ki a bűnös, aki bűnt követ el, vagy aki ezt nyilvánosságra hozza? Ki a felelős a tavaly október 23-án Budapesten, a Köztársaság téren történtekért? Talán az, aki erről beszámolt? A sajtó nem felelhet mások mulasztásaiért, hibáiért, bűneiért. Súlyos felelősség terheli viszont, hiszen elsődle­ges feladatát nem teljesíti, ha elhallgat tényeket, ha nem mutat rá a társadalmi visszásságokra. ,,Mert vétkesek közt cinkos, aki néma”. NlEDZlELSKY KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents