Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27-28 / 277. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP F. Marikának az Őr utca 17.-be írok valakinek aki nem is várja Aki könnyes arcom álmában se látja írok neki szívből remegő kézzel Ki e röpke sorba elmesélne Tőled csak azt várom pár sort írjál De ha szíved másé ne is válaszoljál Szakíts egy virágot mely örökké nyílik Szeress egy hű szívet mely hű hozzád sírig Ne légy őszintébb mint én vagyok Annyit gondolj rám mint én te rád gondolok „Van Dame” * Neked! Félek, mert szeretlek, s mert bántani fogsz akkor is, ha nem akarod. Ha kétejeid vannak, az igazat mondd! S ha vágysz a szere tétre: szeress! Hisz minden tartós érzelem alapja: a barátság. Én„Nov. 18.” * X. Zolinak Köszönöm a könnyes éjszakát Köszönöm, hogy szerethettelek Egy világot törtél össze bennem Még se hidd, hogy elfeledlek Távol vagy s én mégis éreztek Mert szerelem nem tűnhet tova Nem lehet egy álmot elfelejteni soha „Lőve Mee” * M. Margitnak! Boldog vagyok veled és szeretnék mindig veled lenni. Bocsáss meg, ha néha fájdalmat okozok neked. Hidd el, ami neked fáj, az nekem is fáj. Ezért kérlek, soha ne dobjál el magadtól. Neked és barátnődnek, Mariannának ezer meg egy csókot és sok boldogságot kíván nektek a születésnapotok alkalmából, aki szeret téged: Ate„Törpöd” * Ifj. Bácsi Gyulának Vésztőre Születésnapod alkalmából jó egészséget és hosszú életet kívánunk: Anyu, Apu és Ildikó, Ila mama és Gergely papa * Ifj. Huszár Lászlónak Vésztőre, születésnapjára Szeretni mindenkinek szabad, Szenvedni mindenkinek kell, Feledni mindent lehet! Csak az igaz szerelmet nem! Szerető feleséged: Ágnes * Gy. Andinak Békéscsabára Olyan jó veled a diszkóban együtt hülyülni, beszélgetni, meg nézni azt a mosolygós arcodat! A legjobb volt most a Banzájra lassúzni. Megszeretni valakit egy másodperc is elég, de azt elfedem egy élet is kevés! Nagyon-nagyon szeretlek! Szombaton gyertek, a buszmegállóban „várlak”! Szeretlek: Robi * Nagy Lászlónak és feleségének, Huszár Rózának Békésre Huszadik házassági évfordulójuk alkalmából sok boldogságot, jó egészséget és minden elképzelhető jót kívánunk: Szerető Szüleid Vésztőről * Egy édesapának! Sok-sok mindent köszönök. Azt az érzést, azt az ölelést, no és a frankfurti levest. „JÓ HOGY JÖTTÉL” LOCSI-FECSI 1993. november 27-28., szombat-vasárnap / Orosházának is van már SZÉPÉ Ahogy arról beszámoltunk, Orosházán megválasztották a legszebb hölgyet. A Petőfi Művelődési Központ és az orosházi Hungária Szuperinfó közös szervezésében szombaton rendezték meg az Orosháza Szépe választást. A versenyre tízen jelentkeztek, de csak kilencen indultak a megmérettetésen. A nevezés feltételei között csupán annyi szerepelt, hogy a hölgy akár hajadon, akár férjezett, vállalja a saját ruhában való fellépést, és ne legyen 16 évnél fiatalabb, illetve 25 évnél idősebb. A műsor egyébként sok érdekességgel is szolgált. A nézők nemcsak a délutáni ruhákban, a fürdőruhákban és az es- télyikben felvonuló versenyzőket csodálhatta meg, hanem a divatbemutatókon megjelent modelleket is. Pazar szín- és formavilág jellemezte a Tita- nilla butik és a Sportbolt kínálatát. A meghökkentő szegedi divat-show külön „misét” is megérne! A programban fellépett egy bűvész, valamint a Gyopár Táncklub két párosa. A közönségnek is akadt dolga: a szüntben szavazhatott a legszebb lányra. így szerezte meg a közönség díját 194 szavazattal — elsöprő fölénnyel — Klemann Krisztina. A zsűri véleménye is hasonlóan alakult, Kriszti kapta az Orosháza Szépe szalagot. A versenyben második Baki Mónika (őt illette meg a legbájosabb versenyzőnek járó — a Békés Megyei Hírlap által felajánlott — különdíj), harmadik Adász Bernadett lett. Az orosházi Princess és a szegedi Eldorádó divatshow-ja nagy tetszést aratott Aki fohásszal doppingolt Csak a fodrász és a kozmetikus mehet be! — állja utamat egy udvarias, de határozott biztonsági ember, amikor a versengő lányok öltözői felé igyekszem. Nem használ egy kis mellébeszélés sem, ezért cselhez folyamodok. (Á nagykapu mellett megtalálom a kiskaput.) Keskeny folyosóról nyílnak az öltözők, nagy a sürgésforgás, a számomra céltalannak tűnő rohangálás. Jobban szemügyre véve a dolgokat: mindennek van értelme. A miniszoknyás lány az előtérből szállítja a híreket: — Rengetegen vannak, telt ház lesz. — Jézusom! — hallik egy sóhaj a hátam mögött. — Csak most az egyszer segíts! (Mire megfordulok, a fohásszal doppingoló lány eltűnik a forgatagban.) Nézelődöm és csendben kutatom, ki itt a versenyző, ki az, aki a divatbemutatón lép fel. Sok a jó alakú, csinos, fiatal lány — bármelyikük lehetne Orosháza Szépe. Mielőtt még mélyebben „beáshatnám” magamat a kulisszák mögé, kiszúr egy biztonsági őr és egy szervező. Hiába minden, a sajtónak itt és most helye nincs. Kifelé menet még vetek egy pillantást a színpadra: a műsorvezető már szorongatja mikrofonját, a zsonglőr még egy utolsó próbát tart, egy-két széplány még idegesen topog a deszkákon. Mindjárt hét óra... A szünetben Forgolódom a sokaságban, íme néhány megjegyzés a közönségtől: — Mit szólsz a kislányomhoz? Ugye ő a legszebb? (Nem ő lett.) — Hűűűűűű! Láttad micsoda jó nő?! (Tényleg az volt!) — Biztosan szedtek valamit mosolygás ellen... (Valóban úgy éreztük.) — Ennyi erővel én is jelentkezhettem volna... (Miért nem tette?) — Kilencnél azért több a szép lány Orosházán! (Ez így igaz!) Hazudni emberi Sokadik új szerelem Megállapították, hogy a gyereknek legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja különböztetni az igazat a hazugságtól. Lassan rájön, hogy a szülők nem mindentudó istenségek, nekik is van titkuk, amiről senki sem tud. Schopenhauertől, aki azt állította, hogy a hazugság a természet egyetlen szégyene, vagy Kantnak attól a nézetétől, hogy a lódítás természetellenes a vallási tételtől, hogy a hazugság bűn, bizony az élet kicsit másként értékeli a hazugságot. Volker Sommer német antropológus nemrég könyvet is írt róla „A hazugság dicsérete” címmel, amelyben megpróbálja minden oldalról körüljárni ezt a kényes témát. Hogy az igazmondást nem mindenki érti egyformán és a hazugság nem mindig hazugság, azt a világ különféle régióinak szokásai is bizonyítják. Vessünk egy pillantást a hazugság földrajzára és rájövünk, hogy különféle civilizációk, népek egészen másképp ítélik meg az igazmondást, mint mi, európaiak. Az iszlám A mohamedánokra az európaiak emberemlékezet óta úgy tekintettek, mint akiket a hamisság, az árulás jellemez. Az iszlám tudós ismerői azonban azt állítják, hogy amit mi hazugságnak nevezünk, az csupán alkalmazkodás a beszélgetőpartnerhez: azt mondják neki, amit hallani szeretne. Vagyis röviden nem azért mondanak igazat, hogy népszerűségre, szimpátiára tegyenek szert. A nyugati civilizációjú ember számára ez érthetetlen. Azonban elegendő belenézni a Koránba, hogy megértsük, a mohamedánoknak úgy kell tárgyalniuk, hogy a hazugságból olyan igazság legyen, amely nem sérti meg a tárgyalópartnert. Japán Japánban soha nem tudja az ember, hogy az illető, akit megkérünk valamire, hajlandó-e teljesíteni kérésünket. Válaszaik olyan kitérőek, hogy az ember nem tudja, hányadán áll, hajlandók-e megtenni azt, amit kértünk. Vitto- ria Capecchi szociológus szerint, aki évek óta tanulmányozza a japán, társadalmat, a japán nyelvben nincs a mi határozott ,,nem”-ünknek megfelelő tagadás. Elutasítás esetén csak körülírni lehet az álláspontot. Az idegen azonban nagyon nehezen tájékozódik. Ezt azonban nem lehet az őszinteség hiányának tekinteni. Japánban nagyon erős a tekintélytisztelet és az igazság—hazugság megkülönböztetésének évszázados szokásai vannak. Az idegen azonban hiába tud erről, nehezen hatol be a probléma megértésébe. Németország A német kultúra sablonos hagyományai szerint a hazugságnak nincs helye. Giacomo Marramai filozófus szerint: „A német kultúrát a rossz eltávolításának, megtisztításának megszállottsága jellemzi. A német társadalom kulcsjelszava így hangzik: »Rend a lelke mindennek, történjék bármi.«” p*'’ Erős a kollektív érzés és az állam iránti tisztelet. A rendet úgy értelmezik, mint az élet szerves részét, ami lendületet ad. Ezzel szemben a hazugság rendetlenség. dolog Afrika Az európaiak szemében az afrikaiak úgy hazudnak, mintha könyvből olvasnák. Ez is egy előítélet. Meg kell értenünk, hogy az, amit hazugságnak nevezünk, azt az afrikai kultúrában nem tekintik mindig hazugságnak. Domenico Volpini antropológus sokáig élt a meru etnikai csoport thrak törzsében, Kenya hegyvidékén. Ebben a törzsben csak a gyerekek adhatnak igen-nem választ. A felnőtt embernek úgy kell megfogalmaznia válaszát, hogy az megőrizze a jó kapcsolatot. Volpini elmesélte a következő esetet: „Egyszer kifogyott a benzinem. Megkérdeztem a thrak törzs egyik férfitagjától, hol van a legközelebbi benzinkút. Azt válaszolta, hogy a domb mögött. Ott azonban nem volt semmi, a benzinkutat harminc kilométernyire találtam meg. Azonban az ő kultúrájának szellemében nem akart további kellemetlenséget mondani nekem, mikor elég bajom volt azzal, hogy elfogyott a benzinem.” Angolszász világ A hazugság és alakoskodás Angliában nem olyan rettenetes dolog, állítja Agostino Lombardo szakértő. Az angol drámairodalom csak úgy hemzseg a híres hazudósoktól. Ja- go vagy Edgar a Lear királyból, vagy maga Hamlet is. Az amerikaiak viszont semmiféle megértést nem tanísú- tanak a hazugokkal szemben. Vegyük például a politikát. Jaj annak a képviselőnek, akit rajtakapnak a hazugságon. Karrierjével fizet érte. Az amerikai middle-class, amelyet a puritanizmus, konzervatizmus jellemez, nem bocsát meg. (A L’Espresso nyomán) Vége a depressziónak: Julio Iglesias új partnemőt talált magának. A 24 éves holland Miranda visszahozta a spanyol énekes életkedvét. Pedig a CBS lemeztársaság producerei már nagyon aggódtak: Iglesias hosszú hónapok óta nem fogadott senkit, visszavonultan élt villájában. Új nagylemezét kellett volna felvennie A brit szórakoztatóipari dolgozók egyesülete „feketelistára” tette Rod Stewartot. A folkénekes, utcazenész, ben- dzsósból lett 47 éves rockzenész több tucat lemez birtokosa, ám a mintegy 80 000 tagot számláló szövetség óvatosságra int az Amerikában élő énekessel szemben: Stewart ugyanis épp öt éve tartozik egy Párizsban, ám a spanyol trubadúr hallani sem akart róla. Ekkor küldték el hozzá a magas, szőke, holland reklámszakember hölgyet, aki a munkakapcsolaton túl visszahozta az énekes munkakedvét is. Azóta elválaszthatatlanok, s a már igencsak középkorúnak számító Julio választottját bemutatta apjának is. londoni jelmeztervező duónak, Joanna Eatwellnek és Timothy Doddnak. A két művész — aki egyébként Tina Turner, Elton John és a Rolling Stones ruháit is tervezi — egy színpadi fellépő ruhát álmodott meg a rekedt hangú énekes számára 2300 font értékben, ám a követelésének fél évtizede nem tud érvényt szerezni. Hódít az „Aladdin” Minden idők legsikeresebb rajzfilmje, az új Disney-produkció, az „Aladdin”. Huszonkét hét játsszák és csak Amerikában már 200 millió dollár a bevétel. 50 millióan nézték meg eddig a filmet, vagyis minden ötödik amerikai jegyet váltott hozzá. Legutóbb a „Terminator 2”-nek volt hasonló sikere 1991-ben. Európában az év vége felé mutatják be az Aladdint. Hogyan vágta le van Gogh a fülét? Wilfred Arnold amerikai biokémikus szerint Vincent van Gogh nem akarta levágni a jobb fülét, hanem borotválkozás közben baleset érte. Van Gogh máj betegségben szenvedett, aminek következtében sokkal sérülékenyebb volt, mint az egészséges emberek általában. 1888 karácsonya előtt levágta a körszakái lát, s lehetséges, hogy borotválkozás közben rohama volt, s ekkor történt a baleset. Van Gogh öröklött betegségben szenvedett, de nem táplálkozott megfelelően, tűi sokat ivott és pipázott, s ezek mind súlyosbították a betegségét. Feketelistán a skót
