Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27-28 / 277. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP F. Marikának az Őr utca 17.-be írok valakinek aki nem is várja Aki könnyes arcom álmában se látja írok neki szívből remegő kézzel Ki e röpke sorba elmesélne Tőled csak azt várom pár sort írjál De ha szíved másé ne is válaszoljál Szakíts egy virágot mely örökké nyílik Szeress egy hű szívet mely hű hozzád sírig Ne légy őszintébb mint én vagyok Annyit gondolj rám mint én te rád gondolok „Van Dame” * Neked! Félek, mert szeretlek, s mert bántani fogsz akkor is, ha nem akarod. Ha kétejeid vannak, az igazat mondd! S ha vágysz a szere tétre: szeress! Hisz min­den tartós érzelem alapja: a ba­rátság. Én„Nov. 18.” * X. Zolinak Köszönöm a könnyes éjszakát Köszönöm, hogy szerethettelek Egy világot törtél össze bennem Még se hidd, hogy elfeledlek Távol vagy s én mégis éreztek Mert szerelem nem tűnhet tova Nem lehet egy álmot elfelejteni soha „Lőve Mee” * M. Margitnak! Boldog vagyok veled és sze­retnék mindig veled lenni. Bo­csáss meg, ha néha fájdalmat okozok neked. Hidd el, ami ne­ked fáj, az nekem is fáj. Ezért kérlek, soha ne dobjál el magad­tól. Neked és barátnődnek, Ma­riannának ezer meg egy csókot és sok boldogságot kíván nek­tek a születésnapotok alkalmá­ból, aki szeret téged: Ate„Törpöd” * Ifj. Bácsi Gyulának Vésztőre Születésnapod alkalmából jó egészséget és hosszú életet kí­vánunk: Anyu, Apu és Ildikó, Ila mama és Gergely papa * Ifj. Huszár Lászlónak Vésztőre, születésnapjára Szeretni mindenkinek szabad, Szenvedni mindenkinek kell, Feledni mindent lehet! Csak az igaz szerelmet nem! Szerető feleséged: Ágnes * Gy. Andinak Békéscsabára Olyan jó veled a diszkóban együtt hülyülni, beszélgetni, meg nézni azt a mosolygós ar­codat! A legjobb volt most a Banzájra lassúzni. Megszeretni valakit egy másodperc is elég, de azt elfedem egy élet is kevés! Nagyon-nagyon szeretlek! Szombaton gyertek, a buszmegál­lóban „várlak”! Szeretlek: Robi * Nagy Lászlónak és feleségé­nek, Huszár Rózának Békésre Huszadik házassági évfordu­lójuk alkalmából sok boldogsá­got, jó egészséget és minden elképzelhető jót kívánunk: Szerető Szüleid Vésztőről * Egy édesapának! Sok-sok mindent köszönök. Azt az érzést, azt az ölelést, no és a frankfurti levest. „JÓ HOGY JÖTTÉL” LOCSI-FECSI 1993. november 27-28., szombat-vasárnap / Orosházának is van már SZÉPÉ Ahogy arról beszámoltunk, Orosházán megválasztották a legszebb hölgyet. A Petőfi Művelődési Központ és az orosházi Hungária Szuperinfó közös szervezésében szomba­ton rendezték meg az Oroshá­za Szépe választást. A versenyre tízen jelentkez­tek, de csak kilencen indultak a megmérettetésen. A nevezés feltételei között csupán annyi szerepelt, hogy a hölgy akár hajadon, akár férjezett, vállal­ja a saját ruhában való fellé­pést, és ne legyen 16 évnél fiatalabb, illetve 25 évnél idő­sebb. A műsor egyébként sok ér­dekességgel is szolgált. A né­zők nemcsak a délutáni ruhák­ban, a fürdőruhákban és az es- télyikben felvonuló verseny­zőket csodálhatta meg, hanem a divatbemutatókon megjelent modelleket is. Pazar szín- és formavilág jellemezte a Tita- nilla butik és a Sportbolt kíná­latát. A meghökkentő szegedi divat-show külön „misét” is megérne! A programban fellé­pett egy bűvész, valamint a Gyopár Táncklub két párosa. A közönségnek is akadt dolga: a szüntben szavazhatott a leg­szebb lányra. így szerezte meg a közönség díját 194 szavazat­tal — elsöprő fölénnyel — Klemann Krisztina. A zsűri vé­leménye is hasonlóan alakult, Kriszti kapta az Orosháza Szé­pe szalagot. A versenyben má­sodik Baki Mónika (őt illette meg a legbájosabb versenyző­nek járó — a Békés Megyei Hírlap által felajánlott — különdíj), harmadik Adász Bernadett lett. Az orosházi Princess és a sze­gedi Eldorádó divatshow-ja nagy tetszést aratott Aki fohásszal doppingolt Csak a fodrász és a kozmetikus mehet be! — állja utamat egy udvarias, de határozott biztonsági ember, amikor a versengő lányok öltözői felé igyekszem. Nem használ egy kis mellébeszélés sem, ezért cselhez folyamodok. (Á nagykapu mellett megtalálom a kiskaput.) Keskeny folyosóról nyílnak az öltözők, nagy a sürgés­forgás, a számomra céltalannak tűnő rohangálás. Jobban szemügyre véve a dolgokat: mindennek van értelme. A miniszoknyás lány az előtérből szállítja a híreket: — Rengetegen vannak, telt ház lesz. — Jézusom! — hallik egy sóhaj a hátam mögött. — Csak most az egyszer segíts! (Mire megfordulok, a fo­hásszal doppingoló lány eltűnik a forgatagban.) Nézelődöm és csendben kutatom, ki itt a versenyző, ki az, aki a divatbemutatón lép fel. Sok a jó alakú, csinos, fiatal lány — bármelyikük lehetne Orosháza Szépe. Mielőtt még mélyebben „beáshatnám” magamat a ku­lisszák mögé, kiszúr egy biztonsági őr és egy szervező. Hiába minden, a sajtónak itt és most helye nincs. Kifelé menet még vetek egy pillantást a színpadra: a műsorvezető már szorongatja mikrofonját, a zsonglőr még egy utolsó próbát tart, egy-két széplány még idegesen topog a deszká­kon. Mindjárt hét óra... A szünetben Forgolódom a sokaságban, íme néhány megjegyzés a közönségtől: — Mit szólsz a kislá­nyomhoz? Ugye ő a leg­szebb? (Nem ő lett.) — Hűűűűűű! Láttad mi­csoda jó nő?! (Tényleg az volt!) — Biztosan szedtek vala­mit mosolygás ellen... (Va­lóban úgy éreztük.) — Ennyi erővel én is je­lentkezhettem volna... (Mi­ért nem tette?) — Kilencnél azért több a szép lány Orosházán! (Ez így igaz!) Hazudni emberi Sokadik új szerelem Megállapították, hogy a gye­reknek legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja különböztetni az igazat a hazugságtól. Lassan rájön, hogy a szülők nem mindentu­dó istenségek, nekik is van tit­kuk, amiről senki sem tud. Schopenhauertől, aki azt állí­totta, hogy a hazugság a termé­szet egyetlen szégyene, vagy Kantnak attól a nézetétől, hogy a lódítás természetelle­nes a vallási tételtől, hogy a hazugság bűn, bizony az élet kicsit másként értékeli a ha­zugságot. Volker Sommer né­met antropológus nemrég könyvet is írt róla „A hazugság dicsérete” címmel, amelyben megpróbálja minden oldalról körüljárni ezt a kényes témát. Hogy az igazmondást nem mindenki érti egyformán és a hazugság nem mindig hazug­ság, azt a világ különféle régi­óinak szokásai is bizonyítják. Vessünk egy pillantást a ha­zugság földrajzára és rá­jövünk, hogy különféle civili­zációk, népek egészen más­képp ítélik meg az igazmon­dást, mint mi, európaiak. Az iszlám A mohamedánokra az európa­iak emberemlékezet óta úgy tekintettek, mint akiket a ha­misság, az árulás jellemez. Az iszlám tudós ismerői azonban azt állítják, hogy amit mi ha­zugságnak nevezünk, az csu­pán alkalmazkodás a beszél­getőpartnerhez: azt mondják neki, amit hallani szeretne. Vagyis röviden nem azért mondanak igazat, hogy nép­szerűségre, szimpátiára tegye­nek szert. A nyugati civilizációjú em­ber számára ez érthetetlen. Azonban elegendő belenézni a Koránba, hogy megértsük, a mohamedánoknak úgy kell tárgyalniuk, hogy a hazugság­ból olyan igazság legyen, amely nem sérti meg a tárgya­lópartnert. Japán Japánban soha nem tudja az ember, hogy az illető, akit megkérünk valamire, hajlan­dó-e teljesíteni kérésünket. Válaszaik olyan kitérőek, hogy az ember nem tudja, há­nyadán áll, hajlandók-e meg­tenni azt, amit kértünk. Vitto- ria Capecchi szociológus sze­rint, aki évek óta tanulmá­nyozza a japán, társadalmat, a japán nyelvben nincs a mi ha­tározott ,,nem”-ünknek meg­felelő tagadás. Elutasítás ese­tén csak körülírni lehet az ál­láspontot. Az idegen azonban nagyon nehezen tájékozódik. Ezt azonban nem lehet az őszinteség hiányának tekinte­ni. Japánban nagyon erős a te­kintélytisztelet és az igaz­ság—hazugság megkülönböz­tetésének évszázados szokásai vannak. Az idegen azonban hi­ába tud erről, nehezen hatol be a probléma megértésébe. Németország A német kultúra sablonos ha­gyományai szerint a hazug­ságnak nincs helye. Giacomo Marramai filozófus szerint: „A német kultúrát a rossz eltá­volításának, megtisztításának megszállottsága jellemzi. A német társadalom kulcsjelsza­va így hangzik: »Rend a lelke mindennek, történjék bár­mi.«” p*'’ Erős a kollektív érzés és az állam iránti tisztelet. A rendet úgy értelmezik, mint az élet szerves részét, ami lendületet ad. Ezzel szemben a hazugság rendetlenség. dolog Afrika Az európaiak szemében az afri­kaiak úgy hazudnak, mintha könyvből olvasnák. Ez is egy előítélet. Meg kell értenünk, hogy az, amit hazugságnak ne­vezünk, azt az afrikai kultúrá­ban nem tekintik mindig hazug­ságnak. Domenico Volpini ant­ropológus sokáig élt a meru et­nikai csoport thrak törzsében, Kenya hegyvidékén. Ebben a törzsben csak a gyerekek adhat­nak igen-nem választ. A felnőtt embernek úgy kell megfogal­maznia válaszát, hogy az megő­rizze a jó kapcsolatot. Volpini elmesélte a következő esetet: „Egyszer kifogyott a benzinem. Megkérdeztem a thrak törzs egyik férfitagjától, hol van a legközelebbi benzinkút. Azt vá­laszolta, hogy a domb mögött. Ott azonban nem volt semmi, a benzinkutat harminc kilométer­nyire találtam meg. Azonban az ő kultúrájának szellemében nem akart további kellemetlen­séget mondani nekem, mikor elég bajom volt azzal, hogy el­fogyott a benzinem.” Angolszász világ A hazugság és alakoskodás Angliában nem olyan rettene­tes dolog, állítja Agostino Lombardo szakértő. Az angol drámairodalom csak úgy hem­zseg a híres hazudósoktól. Ja- go vagy Edgar a Lear király­ból, vagy maga Hamlet is. Az amerikaiak viszont sem­miféle megértést nem tanísú- tanak a hazugokkal szemben. Vegyük például a politikát. Jaj annak a képviselőnek, akit raj­takapnak a hazugságon. Karri­erjével fizet érte. Az amerikai middle-class, amelyet a puri­tanizmus, konzervatizmus jel­lemez, nem bocsát meg. (A L’Espresso nyomán) Vége a depressziónak: Julio Iglesias új partnemőt talált magának. A 24 éves holland Miranda visszahozta a spanyol énekes életkedvét. Pedig a CBS lemeztársaság produce­rei már nagyon aggódtak: Igle­sias hosszú hónapok óta nem fogadott senkit, visszavonul­tan élt villájában. Új nagyle­mezét kellett volna felvennie A brit szórakoztatóipari dol­gozók egyesülete „feketelistá­ra” tette Rod Stewartot. A folkénekes, utcazenész, ben- dzsósból lett 47 éves rockze­nész több tucat lemez birtoko­sa, ám a mintegy 80 000 tagot számláló szövetség óvatos­ságra int az Amerikában élő énekessel szemben: Stewart ugyanis épp öt éve tartozik egy Párizsban, ám a spanyol truba­dúr hallani sem akart róla. Ek­kor küldték el hozzá a magas, szőke, holland reklámszakem­ber hölgyet, aki a munkakap­csolaton túl visszahozta az énekes munkakedvét is. Azóta elválaszthatatlanok, s a már igencsak középkorúnak szá­mító Julio választottját bemu­tatta apjának is. londoni jelmeztervező duó­nak, Joanna Eatwellnek és Ti­mothy Doddnak. A két művész — aki egyébként Tina Turner, Elton John és a Rolling Stones ruháit is tervezi — egy színpa­di fellépő ruhát álmodott meg a rekedt hangú énekes számára 2300 font értékben, ám a köve­telésének fél évtizede nem tud érvényt szerezni. Hódít az „Aladdin” Minden idők legsikeresebb rajzfilmje, az új Disney-produkció, az „Aladdin”. Huszonkét hét játsszák és csak Amerikában már 200 millió dollár a bevétel. 50 millióan nézték meg eddig a filmet, vagyis minden ötödik amerikai jegyet váltott hozzá. Legutóbb a „Terminator 2”-nek volt hasonló sikere 1991-ben. Európában az év vége felé mutatják be az Aladdint. Hogyan vágta le van Gogh a fülét? Wilfred Arnold amerikai biokémikus szerint Vincent van Gogh nem akarta levágni a jobb fülét, hanem borotválkozás közben baleset érte. Van Gogh máj betegségben szenvedett, aminek kö­vetkeztében sokkal sérülékenyebb volt, mint az egész­séges emberek általában. 1888 karácsonya előtt levágta a körszakái lát, s lehetséges, hogy borotválkozás közben rohama volt, s ekkor történt a baleset. Van Gogh öröklött betegségben szenvedett, de nem táplálkozott megfelelően, tűi sokat ivott és pipázott, s ezek mind súlyosbították a betegségét. Feketelistán a skót

Next

/
Thumbnails
Contents