Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27-28 / 277. szám

Szert tettek az egyik legkorszerűbb légvédelmi rendszerre (2. oldal) 1993. NOVEMBER 27-28., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 277. SZÁM Vasárnap templomszentelés Jaminában Ma adják át Békéscsabán az új jaminai katolikus templomot, szentelése pedig advent első vasárnapján, holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mint képünkről is kitűnik, igazi remekmű született rekordidő alatt fotó: kovács Erzsébet Napirenden a szegény megye szegény költségvetése Érintése életveszélyes! A szegény megye szegény költségvetését igyekezett előkészí­teni tegnap Békés megye képviselő-testülete abban a szellem­ben, hogy az egyre nehezebb körülmények között is tartható legyen a pénzügyi egyensúly, ne kelljen hiteleket felvenni, és az intézmények működése is biztosított legyen. Ezért is java­solta Czifra János a pénzügyi—ellenőrző bizottság nevében, hogy nem tanácsos a tervezetet jelentősebb módosításokkal „gyengíteni”, hiszen a koncepció érintése balesetveszélyes! A ®Éi£üffi£IiÉUP hétvégi magazinja 5-12. oldal Láss Mikulást! Valami, még meg nem esett csoda száll alá Gyulán decem­ber 2-án, csütörtökön este 6 órakor: a törökzugi általános iskolában Mikulás-estet szer­veznek. Ez idő tájt persze egy télapózás sehol sem megy ese­ményszámba, ám ami itt vár­ható... (4. oldal) Veszítenivalónk nincs Pásztor József, a Békéscsabai Előre FC labdarúgócsapatá­nak vezető edzője vélekedik így a Kispest-Honvéd mérkő­zés előtt, s tegyük hozzá, igaza van. A csapat bőven teljesítet­te célkitűzéseit, de a Kispest elleni mérkőzés mégsem ígér­kezik lazának. (16. oldal) Népművelés: hullámvölgy után A Magyar Népművelők Egye­sületének 11. vándorgyűlésén megjelenteket tegnap Pap Já­nos békéscsabai polgármester köszöntötte az ifjúsági ház­ban, majd Földiák András, az egyesület elnöke mondott megnyitóbeszédet. Ebben ki­fejtette, hogy a néhány évvel ezelőtti hullámvölgy után föl­felé ívelő korszakba ért a hazai népművelés. Ma már nem az­zal a kérdéssel foglalkoznak a népművelők, szüksége van-e egyáltalán a műveltségre a tár­sadalomnak, hanem beszá­molhatnak a rendszerváltás utáni változások első eredmé­nyeiről. Az elnök úgy értékelt, hogy a népművelők évenkénti szakmai tanácskozásának mind jobb a társadalmi meg­ítélése és egyre nagyobb a je­lentősége. A rendkívül nehéz helyzet — mint elhangzott — azt is indo­kolja, hogy a testület korábban kötött megállapodásait tekint­se át a megyegyűlés. Nagy Bé­la a gazdasági és területfej­lesztési bizottság álláspontját tolmácsolva javasolta, hogy az intézmények pénzügyi támo­gatását csökkenteni kell, kivé­ve a szociális otthonokat. Eh­hez csatlakozott Pocsay Gá­bor is a szociális és egészség- ügyi bizottság nevében. A kul­turális bizottság elnöke, Szilá­gyi Menyhért indítványozta, hogy a pénzügyi megszorítást valamennyi intézményre ki kell vetíteni, de differenciált módon. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy az általá­nos teherelosztás érintsen minden intézményt és tevé­kenységi kört. Tóth Imre ja­vaslata alapján elfogadták azt is, hogy az intézményvezetők pótigényt csak rendkívüli eset­ben nyújtsanak be. Készülőben van egy új me­gyei idegenforgalmi koncep­ció, amelynek előzményeként a témáról tájékoztató készült a képviselők számára. Pocsay Gábor szerint koncentrálni kell a forrásokat az idegenfor­galmi célokra. Kifejtette, hogy többek között a falusi turiz­musnak is fontos szerepe lehet a jövőben. Molnár György, a regionális képzési központ ve­zetője a koncepció elkészíté­séhez felajánlotta az intéz­mény segítségét, szakmai munkáját. (Folytatás a 3. oldalon) Ellenkező esetben „Maga is csak fanyalog, szándékosan keseríti az emberek szájaízét, ahelyett, hogy értékelné azt, ami a demokráciában van. Szégyellje magát!”—mondta az úr és lecsapta a telefont. Nem lévén időm, hogy válaszoljak, kénytelen vagyok ezúttal megfejteni,mitérthetettanévtelentelefonáló„fanyalgás” alatt. Nem tehetek róla, de ami sok az manapság már nagyon sok. (Ellenben ami kevés, az aztán végképp kevés!) Jobb ezekről a dolgokról nem beszélni, ugye feleim, a demokráciában, a jólétben, errefelé minálunk. Tudják, úgy vagyok vele, hogy mindezek ellenére hálát adhatunk azért, mert... Miért is? Talán mert manapság illik a hálaadás, pontosabban elvára- tik az embertől, már ha az illető ad magára és felkacsingat a felsőbb körökbe. T alán azért, mert elmém mégiscsak megvilá­gosodott a jobb időkben: az igazság a demokráciában sem feltétlenül üdvözül. Sőt! Ellenben valószínűleg rontjaaz aktu­ális (jól felfogott) érdekeket. S a lelkekből feltörő emberi érzések kinyilvánítása pontosan olyan konfliktusokat szül, mint amilyeneket mindig a történelem folyamán. Talán azért, mert újólag kiderült: a nagyon sok, gyorsan felejtő demokrata közül a tehetségtelenek — a nagy számok törvénye alapján, amely szerint ugye a minőség nem csap át semmibe — szintúgy nagyon sokan vannak. így aztán az anéhány, valóban érdemes ember közöttünk vesztésre ítéltetett! Talán azért is, mert ugyanakkor felfogtuk: lehetnek tehetséges diktátorok, akiknek hiány(érzete)a egyenesen arányos a demokraták sze­rény képességeivel, adottságaival. Talán azért, mert legvégül megértették velünk az események, hogy akikből most sok van, azokból mindig is sok volt, no de akikből kevés, azokból sose lehetett Dunát rekeszteni ! Ellenkező esetben nem „fanyalognék”, uram. Lovász Sándor ' Sikertelen ikerbomba Gyulán a sokadik, az Erkel gimnázium életében egy hónapon belül a második volt a tegnap délelőtti bombariadó. Sőt — egy füst alatt — az egyházi gimnázium is átesett a tűzkeresztségen. — Vége felé tartott a szünet, mikor 10 óra 20 perc körül megszólalt a telefon — mond­ja az a hölgy, aki most is, októ­ber 27-én 11 órakor is beszélt a kirobbanó kedvű fenyegető­zővel. — „Most nem viccelek, komolyan bomba van az isko­lában” — közölte. Megkér­deztem, hogy hol. Azt vála­szolta: „Keressék meg!” Az egyházi gimnáziummal közös a telefonunk, ezért tisztázni igyekeztem, hogy melyik is­koláról beszél. „Jobban teszik, ha mindkettőt átvizsgálják” — világosított fel. Megkérdez­tem azt is, hogy mikor robban a bomba, mire közölte, hogy dél körül. — Diákhangja volt a telefo­nálónak? — Nyugodt, tanult ember benyomását keltette. Olyan húszas évei elején járó fiatal­embernek tűnt. Ezúttal enge­dett kérdezni, válaszolgatott is, nem úgy, mint egy hónapja, mikor csak a tényközlésre szo­rítkozott. Viszont se a beszél­getés elején, sem a befejezése­kor nem köszönt. Egyszerűen letette a kagylót. Szóltam az egyházi gimnáziumnak. Ok is, mi is kiürítettük az épületet. Pillanatok alatt megérkeztek a gyulai rendőrök, majd jöttek azok is, akik műszerrel átvizs­gáltak mindent. Nem találtak semmit. Dr. Kereskényi Miklós, az Erkel gimnázium igazgatója már a korábbi bombariadó után tudatta a hallgatókkal: a kiesett tanítási órákat pótolni kell. A mai nap nem ígérkezett rázósnak, ezért sem gondol­ják, hogy a diákok valamelyi­kének támadt volna bombaöt­lete. Ám ami pótolandó, az pótolandó. (Folytatás a 3. oldalon) Göncz Árpád távirata a templomépítőkhöz Kedves Barátaim! Nem lévén a magam ura, számos olyan eseményen nem lehetek ott személyesen, amelyik pedig szívemhez közeli. Engedjék meg ezért, hogy ezen a módon köszöntsem Önöket, mindenekelőtt Bielek Gábor apátplébános urat és vele mindazokat — Békéscsaba minden rendű, rangú, felekezetű és nemzetiségű polgárát—, akiknek köszönhe­tően ez a templom közadakozásból felépülhetett. Kellő tisztelettel és barátsággal köszöntőm a művészeket, Patay László festőművészt és tanítványait, akik, mint hírlik, megfestették ezt a Sixtus-kápolnával mérhető seccót. Köszöntöm továbbá Kiss György szobrászművészt és Mladonyiczki Béla szobrászt, akik a szobrokat, a szakrális tárgyakat készítették és a kaput faragták önzetlenül és bizonyára a hitük és feladatuk iránti odaadással, alázattal. Amikor szívem minden melegével köszöntöm őket, meg­köszönöm valamennyiünk nevében ezt a mindannyiunkat gyarapító, jelenünkből is táplálkozó nagyszerű munkát. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke Szabaddemokraták a mezogazdasag jovojerol Az SZDSZ megyei országgyű­lési képviselői az utóbbi idő­ben önálló indítványaik 75 százalékában a mezőgazda­sággal foglalkoztak. Ez nem véletlen, hiszen Békés megyé­ben ez az ágazat a meghatáro­zó, s tény, hogy e területen kaotikus állapotok uralkodnak — mondták tegnap azon a saj­tótájékoztatón, amelyet új bé­késcsabai irodájában rende­zett az SZDSZ, s amelyen dr. Sarkadíné dr. Lukovics Éva, Futaki Géza és Pelcsinszki Bo- leszláv számolt be tárgysoro.- zatba került indítványaikról. Futaki Géza a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek behozatalának szabályo­zásáról és a hazai termelés biz­tonságos feltételeinek megte­remtését célzó indítványról számolt be, amelynek egyik sarkalatos pontja a magyar ag­rárgazdaság importvédelmi rendszerének átdolgozása, va­lamint a lefölözés rendszeré­nek kimunkálás az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény alapján. Illusztrációként a saj­tótájékoztatón olyan külföldi élelmiszereket is felvonultat­tak, amelyek hazai jelenléte indokolatlan és érthetetlen, hi­szen hasonló termékeket a ma­gyar piac is gyárt. A jövedéki törvénnyel kapcsolatban Pel­csinszki Boleszláv arról az in­dítványukról szólt, amely le­hetővé tenné a HTO felhaszná­lását a mezőgazdasági kister­melőknek fűtés céljára is. Az útalaptörvény módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági kistermelők is igényelhessék vissza az útala­pot, akár a vállalkozók. A fo­gyasztási adót érintené az a javaslat — nem kapta meg a sürgősséget —, hogy egy meg­határozott mennyiségű olaj fo­gyasztási adójának bizonyos százalékát vissza lehessen igé­nyelni nemcsak a szántóföldi felhasználás, hanem a mező- gazdasági célú fűtés esetén is. A képviselő a kárpótlási tör­vényt érintő javaslatukról is szólt, amely azt célozza, hogy önkormányzati és közcélú (Folytatás a 3. oldalon) Tudod, nekem most egy fantasztikus kamerám van, amit az Elektroház rendkívüli kínálatából választottam!

Next

/
Thumbnails
Contents