Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1993. november 3., szerda O Hagyományos véradás Békéssámson polgárai minden évben önzetlenül hozzájárulnak a sikeres véradásokhoz. A vöröskereszt szervezésében az idén november 5-én várják a véradókat. Találkozó az Öregek Napköziotthonában A Cukorbetegek Újkígyósi Klubja november 3-án 17 órakor tartja foglalkozását az Öregek Napköziotthonában. Programjuk szerint vendég előadóként várják Kincses Jánost, a cukorbetegek gyulai egyesületének elnökét, aki röviden megemlékezik a cukorbetegek világnapjáról. A jelenlévők Dr. Fövény i József professzor előadásában videóról tekinthetik meg a legújabb módszereket, amelyek a cukorbetegek diétájának gyakorlati alkalmazásában használandó. Az alkalomhoz kapcsolódóan gyógyhatású készítményeket, édesítőszereket vásárolhatnak 10—50 százalékos árengedménnyel. Gázcseretelep áthelyezése A megnövekedett adminisztráció miatt Tarhoson az eddigi gázpalack-forgalmazó nem vállalja tovább a palackozott, gáz értékesítését, ezért az ön- kormányzat saját telepet alakít ki a Zöldfa utca 53. szám alatt. Az új telepet egy hónapon belül átadják, melyet a forgalmazó bérel. Napirenden az iskola A füzesgyarmati képviselő- testület október 22-ei ülésén elsőként beszámolót hallgatott meg a helyi általános iskola tevékenységéről. A vita során felvetődött, hogy nagyon visszaesett az érdeklődés az orosz nyelv iránt, pedig ezzel a nyelvvel a körülöttünk lévő szláv országokban jól el lehet boldogulni. A hittan oktatásával összefüggésben a helyi református lelkész, Márkus László felajánlotta, hogy az érdeklődő pedagógusok számára szívesen tart különórákat a vallásról. A tűzzománctól a bonsai-ig Békéscsabán, a Békési Úti Közösségi Házakban szeptemberben indult az Alkotó Gyermekek Műhelye. Minden második héten, keddenként 15-17 óráig vezeti Novák Attila tanár. A tanéven át tartó körbe folyamatosan bekapcsolódhatnak a rajzolni szerető gyerekek. Nincs korhatárhoz kötve a tűzzománc szakkörbe jelentkezés, melyet Novákné Balogh Katalin vezet. A 30 órás szakkör most, november 5-én, pénteken indul 17 órai kezdettel. A díszítőművész szakkör foglalkozásait minden szerdán 14-17 óráig Dudás Mihály né vezeti, a Játékkészítő Szakkört minden hétfőn 15-17 óráig Braunné Selmeczi Agnes. A bonsai szakkör várhatóan novemberben indul, jelentkezni a Békési út 15 szám alatt lehet. A katolikus szerzetes a magyar őstörténetet kutatja Cáfolja a finnugor eredetet Az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola őszi előadásai között egyre különösen figyelmesek lettünk. Páter Pesti József jezsuita szerzetes számolt be a magyarok őstörténetéről folytatott kutatásairól. Még érdekesebbé vált a dolog, amikor megtudtuk, hogy az atya Argentína fővárosában, Buenos Airesben a magyar emigráció részére missziós központot hozott létre, iskolát működtetett. Először erről kérdeztük. — Rómában a teológián, a pápai egyetemen végeztem — kezdte. — Tíz évet töltöttem a városban, majd elöljáróim úgy döntöttek, legyek a Buenos Airesben letelepedett magyar emigránsok lelkipásztora, tanára. Missziós központot építettünk a saját kezünkkel, fokozatosan bővítettük, folyamatosan gyarapodott a munkában résztvevők száma. Ennek redményeként óvoda, elemi- és középiskola is működik napjainkban a kétszintes épületben. A miséken, tanórákon kívül a magyar katolikusok találkozóhelye is lett ez, teadélutánokat szerveztünk, Pesti József atya Argentínában a magyar emigránsok számára missziós központot hozott létre FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER beszélgettünk. Mintegy 12 ezer magyar élt a városnak ebben a negyedében, főleg akik az első világháború után vándoroltak ki az elszakított területekről. Harmincöt argentin év után, 1990-ben tértem haza Magyarországra, akkor ugyanis már megengedték a szerzeteseknek is, Jrogy dolgozzanak. A kalocsai jezsuita templomban végzem szolgálatomat. — Közben pedig kutatja a magyarok őstörténetét. — A társadalom finnugor eredetünkről tud, a Bach-kor- szakban, a múlt század köze- pén-végén bukkant fel ez a főként nyelvészetre épített eredetelmélet. Ez teljesen idegen tőlünk és próbálja elfelejtetni velünk a gestákban, krónikákban, mondákban foglaltakat, leírtakat, amire hagyományos történelmi tudatunknak épülni kellene. Kutatásaimban, előadásaimban ezt az elhanyagolt területet céloztam meg. — Úgy tudom, Magyarországon ezzel kapcsolatban könyvet készül kiadni. — Külföldön már megjelent egy tanulmányom e témában Mit akartok az őstörténettel? címmel. A közeljövőben adják ki itthon a Magyar honfoglalások című könyvemet, amely biztosan meghökkenti történészeink egy részét és felkavarja az állóvizet. Ny. L. Nemzetiségi hétvége Mezőkovácsházán 17 településről mutatkoztak be egy-egy műsoros összeállítással. Ezen a bemutatón nem adtak ki díjakat, nem rangsoroltak, amely a közel 400 résztvevő esetében bonyolult is lett volna. Minden csoport emléklappal igazolhatja a részvételt, de jövőre tervezik a megmérettetést is. A megnyitót Nagy András alpolgármester tartotta, majd Szántó István, a Békés megyei önkormányzat nemzeti, etnikai bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. A csoportok bemutatkozásának sorrendjét reggel sorsolással döntötték el, majd megkezdődött a késő estig tartó műsorsorozat. S amíg a szülők számot adtak felkészültségükről, a gyermekeknek külön kézműves foglalkozást szerveztek. Az élményekben és eseményekben gazdag program az összetartozás erősítésével, az együttünnepléssel, az új tapasztalatok cseréjével mindenképp elérte célját. A munka természetesen ezzel nem zárult le, s mint hallottuk, jövőre Mezőberényben újra találkoznak. H. M. Fesztiváli hangulatban telt a hétvégén a Békés megyében élő cigány lakosok kulturális napja, amelynek ezúttal a mezőkovácsházi művelődési központ adott otthont. Mint azt a szervezők elmondták, minden évben megrendezik a különböző nemzetiségek találkozóit, s mindig más-más településen. Ez alkalommal a megyében élő cigánylakosok Nem adtak ki díjakat, nem rangsoroltak Szponzorok nevei megörökítve Legyen sport, kiadvány vagy egy súlyosan beteg kisgyerek, akinek pénzre van szüksége, ahhoz, hogy külföldi kezelésre mehessen, mostanában mindenhez szponzorokra van szükségünk. Jutott ez eszembe akkor, amikor kezembe került a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának levele, amelyben ahhoz kér támogatást, hogy egy kiadványt megjelentethessenek. Dr. Komáromi Sándor igazgatót Szabadkígyóson kerestem fel az úr 1993-as esztendejének egyik esős októberi délelőttjén. — Igazgató úr, arra kérem, ismertessen meg részletesebben a kiadvánnyal. — Iskolánk az 1995/96-os tanévben — a honalapítás 1100. évfordulóján — ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ez idő alatt többször került sor profilváltásra. Legjellemzőbb az 1950—70. közötti mezőgazdasági technikusképzés. Az említett technikusképzés és az azt követő szakmunkás- képzés négy évtizede alatt sok jó mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakember került ki az iskola falai közül... —Mennyiben függ ez össze a kiadvánnyal? — Most jutottunk el oda, hogy a 75. évfordulóra készülés jegyében szeretnénk kiadni az iskola történetét, amely felöleli az 1921-től 1980-ig szóló időszakot. A közel hatvan év történetét Timkó Béla nyugdíjas igazgató rótta papírra. S ehhez a kiadványhoz szeretnénk támogatást kapni. — Kiktől kértek segítséget? — Békés megyében hatvan olyan helyre küldtünk támogatást kérő nyilatkozatot, ahonnan reméljük is a segítséget. — Gondolom, nem kevés az előállítási költség. — Bizony nem kevés, könyvenként 500 forint. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szabadkígyósi képviselők is megszavaztak egy bizonyos összeget, amelyet átutalnak az iskolatörténeti kiadányra. —- Ebben a nagyon nehéz gazdasági időszakban bízik abban, hogy összejön a pénz? — Igen. Optimista vagyok. * Ha van a megyében, akinek nem került a kezébe ez a nyilatkozat, de szívesen áldozna a szabadkígyósi iskolatörténeti könyv megjelentetésére, az az OTP Békéscsaba 269-98002, 619-342489-es egyszámlájára bármilyen csekély összeggel hozzájárulhat. Azoknak a nevei a könyvben feltüntetésre kerülnek, akik támogatják a kiadványt, sőt tiszteletpéldányt is kapnak. B. V. Társaság Csaba kábelhálózatának korszerűsítésére A Békéscsabai Lakásszövetkezet az elsők között vállalkozott még a nyolcvanas évek második felében a városi kábeltelevíziózás megteremtésére. Ehhez fejállomásokat telepített, kialakította a nagyközösségi rendszereket, amelyek azóta alaposan elavultak. A felújítás indításához legalább 10—15 milliós beruházásra lenne szükség, amelyre a szövetkezet képtelen. Ezért társak után nézett. Terveikről a tagságot augusztus végén és szeptember közepén ankétokon tájékoztatták, ám így is sokan ódzkodtak az üzlettől. A kérdés pedig az: lassan nézhetetlenné válnak a kábelen vett műsorok, nincsenek összekötve az egyes városrészek, több helyről kell a műsorokat bejátszani, s a majd 42 ezer méter légkábel fele elavult, cserélni kell a házerősítőket, a karbantartási díjak beszedése sem megoldott. Ezért, valamint az új televíziós szolgáltatások megteremtéséért a lakásszövetkezet befektetőt keresett. A tervek szerint a lakászövetkezet oszthatatlan vagyonként 7,5 milliós apporttal száll be a vállalkozásba, a városi önkormányzat 2,5 millióval a szegedi Fond Rt. pedig 10 millióval. A tervek szerint ez a vállalkozás már októberben indult volna, ám az önkormányzat még nem hozta meg döntését, bár több tárgyaláson, bizottsági ülésen kifejezte társulási szándékát. A szövetkezeti tagság eddig nem a műsorért, csak a kábel- rendszer fenntartásáért fizetett — tájékoztatta lapunkat Szlo- ta József, a lakásszövetkezet igazgatója. Ezután az üzemeltetési díjat két programcsomag szerint kell majd fizetni. Az alapszolgáltatásért havonta 55 forintot, az emeltszintű, 20—40 csatornás vételi lehetőségért pedig 220-at. A korszerűsítéssel a jelenlegi csa- tomakiosztás is megváltozik, erről a sajtó útján értesítik az érintetteket. Az új szolgáltatások indításáig egységesen száz forintot kell fizetni. Időközben, október 11-én megszületett a küldöttgyűlés határozata is, amely hozzájárult ahhoz, hogy a lakászövetkezet belépjen a 7,5 milliós apporttal a Csaba Kábel Kft.- be, amellyel azóta alá is írták a szerződést. Ugyan a hozzájárulás nem volt elsöprő, de a szükséges szavazati arány megvolt. Az új csillagpontos rendszer lényege, hogy a lakásokat egyenként tudják a vállalt programcsomag szerint bekapcsolni, így csak az fizet jóval magasabb díjat, aki több szolgáltatást igényel. Minderről persze a lakásszövetkezeti tagokat egyenként pontosan ki fogják értesíteni — mondta az igazgató. B.S. E. Segítse az anyák otthonát! Tizenöt-húsz krízishelyzetben lévő várandós asszonynak nyújt majd átmeneti otthont a Tessedik Sámuel Alapítvány épülő anyaotthona Gödöllőn. Szeretettel kérjük támogatását ennek a tervnek megvalósulásához. Az alapítványnak nyújtott támogatás levonható az adóalapból. Adomány befizethető a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 203—- 29794—7007 számlaszámlára. Adományozóinknak meglepetéssel is szolgálunk: minden 3000 forint feletti adományozónak megküldjük a közelmúltban 97 éves korában elhunyt Ruzicskay György festőművész alkotását, a 69 rajzból álló Tessedik Sámuel élete című rajzművet. 5000 forint feletti adományozóinknak a fenti mű számozott példányát juttatjuk el, a művész saját kezű aláírásával, melyből mindössze 1000 példány jelent meg. Támogatását előre is tisztelettel megköszönjük! Roszík Gábor evangélikus LELKÉSZ, a Tessedik Sámuel Alapítvány elnöke Bejöttek... 1944-ben bejöttek a németek, 1945-ben, majd 1956-ban bejöttek az oroszok. Bejöttek — ezzel az egyetlen szóval fejezi ki a köznyelv mindazt, ami emögött van: megszállták az országot, átvették a hatalmat, új társadalmi formációt vezettek be, leigáz- ták a magyar népet. A minap két falu között zötykölődve egy menetrendszerű buszon, két idó's parasztember beszélgetésében újra felfigyeltem erre a szóra. — Már éppen kezdett minden jóra fordulni, amikor ezek bejöttek. Kádár papa harminc év alatt nem emelt annyit, mint ezek három év alatt! Megvettük a kenyeret 16 fillérért — itt egy kicsit megbicsaklott az emlékezet—most meg nézd meg mennyi! Ki magyarázza el végre az embereknek, hogy ezek nem bejöttek, hanem mindig is itt voltak, sőt, mi választottuk őket? Ki tudja végre egyszerűen, hihetően elmondani, hogy a Kádárkorszakban a dolgok éppen ellenkezőleg, igencsak rosszra fordultak, mert hitelből éltünk és összeomlott az ország gazdasága? Kinek hiszik el, hogy nem a kenyér drága, hanem a fizetésünk, a nyugdíjunk kevés, a felvásárlási árak alacsonyak, mert szegény az ország? Ki érteti meg, hogy többek között azért szegény az ország, mert a kevés megtermelt értékünk egyötödét (1992-ben 992 milliárd forint bevételből 200 milliárdot) külső és belső adósságunk törlesztésére kell fordítanunk? Ha úgy tetszik: minden kiló kenyér ötven forintjából tízzel a régi kenyereink árát fizetjük meg utólag. SlMONFFY ÁGNES
