Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

1993. november 23., kedd HÖLGYEKNEK Kongreganista lányok voltak A gyulai kongreganista lányok Szlávik Manci, Domokos Marcsa, Tóbiás Gabi, Geiszt Ilus, Sipos Jolán... És akikre már nem emlékszem, vagy nem ismertem őket. Együtt mind, akiket mint a Gyulai Mária Kongregáció tagjait örökített meg ez a kép, báró Apor Vilmos apátplébánossal együtt. O volt ugyanis a lelki, szellemi irányítója e katolikus leányegyesületnek. À képet Tapasztó fényké­pész készítette, s bár dátum nincsen rajta, feltehetőleg a harmincas évek első feléből származik. Támpontom ehhez az, hogy 1930—34 között mint polgárista diák az egyik gyulai rokon családnál laktam, s azok egyike, Szlávik Mária is a képen van, Apor báró mellett jobbra ül. S emlékszem, hogy a tükör alatti asztalkán volt a helye ennek a fotónak, amely hosszú kallódás után nemrég került elő. Bár gyermek voltam akkor, s a magamkorúak közt voltam otthon, de jól emlékszem arra, hogy milyen életvidám társa­ság voltak ezek a lányok. Szí­nielőadásokat is rendeztek a híres népkerti faszínházban. zsúfolt ház nézte végig például Csiky Gergelytől a Nagyma­mát, majd másik évben egy tarka műsort. Biztos ennél többször szerepeltek, termé­szetesen jótékony célra, csak én még vagy már nem voltam Gyulán. Ezt a számomra nagyon kedves, de kortörténetileg is érdekes képet azért teszem közre, mert abban bízom, lesz­nek, akik magukra ismernek, és jelentkeznek emlékeik fel­idézésére. A nyugdíjas évek napjaiból a távoli ifjúságra. V. M. A főnővér nyugdíj előtt... — Most már az lelkesít, ami­kor legalább egyszer egy héten készülök, eljövök és altatok a főorvos úr vizsgálatainál — mondja Fáskerti Jánosné Esz­ter, aki évtizedeken át a gyulai tüdőkórház (azaz most pulmo- nológiai szakkórház) nővére, utóbb ápolási igazgatója volt. Nyugdíjas évek várnak rá, de benne még sok tenniakarás, munkálkodási készség van... — Szegeden végeztem nő­vérként, majd az ottani 1-es belklinikán dolgoztam — em­lékezik. — 1957. szeptember 10-én kerültem ide a tüdőkór­házba, a „hőskorban”. A nő­vérszálláson laktunk, akkor még vaságyakon, de mégis szép időkre emlékezem. Fiata­lok voltunk... A 80 ágyas mell­kassebészeti osztályon kezd­tem, de minden területet végig kellett tanulnunk. — Ez az intézet úgy élt és él a köztudatban, hogy ide a na­gyon beteg" emberek kerül­nek... — Igaz, sok nehéz esetünk volt, de aki időben jött, komo­lyan vette a kontroll vizsgála­tokat, az orvos tanácsait, azok közül számosán meggyógyul­tak. Többen még harminc év távlatából is megismernek, rámköszönnek, nálunk voltak betegek. Óriási fegyvere lett a tbc gyógyításának az antibio­tikum. Sajnos azonban az utóbbi időben megszaporod­tak a fiatal daganatos betegek, egyébként is bővült a gyógyí­tási körünk. — Sok fiatal nővért taní­tott? — Nem is tudom a számu­kat. Mi azért valahogy mások voltunk. Ezek a mostaniak el­méletileg rendkívül felkészül­Eszter nővér nyugdíj előtt FOTÓ: FAZEKAS FERENC tek, a gyakorlatot nagyobb­részt itt sajátítják el. Szerintem mindig a személyes példamu­tatás a döntő. Amikor osztály- vezető nővér lettem, akkor is bementem beteget mosdatni, ágyat húzni, ezt is tanítottam a fiataloknak. Hiszen ők olya­nok lesznek, amilyenekké for­máljuk őket. Közülük kevés emberben csalódtam... — Volt alkalma a szakmai továbbképzésre is ennyi idő alatt? — Hogyne. Az elsők között végeztünk 1962-ben az anasz- teziológus (altató) nővérkép- zésen. 1971-ben, Kövesdi doktor igazgatása idején let­tem főnővér a bronchológián (a hörgők betegségeit gyógyí­tó osztályon). Hosszú pályafu­tásom legnagyobb ballépésé­nek azt tartom, amikor a főor­vos kérésére elvállaltam az osztályos munka mellett az in­tézetvezető főnővéri státuszt. Aki a kórterem levegőjéhez, a betegekkel való kapcsolathoz szokott, érzi a szeretetüket, se­gíteni szeretne rajtuk, annak nehéz az iratok közé bújni, mások irányításának felelős­ségét vállalni. — Úgy tudom, hosszú, fá­radságos elfoglaltságot jelent az ápolási munka felügyelete? — Itt éltem az életem, haj­naltól késő estig. Persze azért magánéletre is jutott az időből, de megértő félj és család nélkül nem ment volna. Két lányom él, mindketten a szak­mában dolgoznak. Három unokám van, a negyedik pedig úton a világra... — Sokat megélt itt, keser­ves emberi szenvedések tanúja lehetett? —- Mások kínlódását, egy- egy beteg elvesztését soha nem lehet megszokni. Mindig fájdalmat jelent az orvosnak és nővérnek a halál csapása. Ezt az érzést csak a sikerrel, az eredményes gyógyítással le­het ellensúlyozni és szerencsé­re erre is sok példa adódik. — Most dr. Vincze Árpád főorvos osztályán találkoz­tunk... — Átéltünk különböző kor­szakokat. Volt, amikor ez az intézet egy nagy családot je­lentett. Együtt dolgoztunk, az udvar nagyra nőtt fenyőit együtt ültettük, változott a vi­lág. Vincze főorvos mellettem volt pályakezdő, később és az­óta egyfolytában én tanulok tőle. Az orvos és a nővér akkor tud jót tenni a betegért, ha összeszokott csapatmunkában dolgozik és ismerik egymás gondolatát, mozdulatát is. Áp­rilisig vagyok státuszban, már megpályáztatták a helyemet. Azóta hívnak négyórás mű­szakba másfelé, ameddig lehet itt maradok az osztályon... BedeZsóka Az egészségügyi adatokat bizalmasan kell kezelni Pszichiátriai kacag-óra Depressziós vagy? Al­vászavaraid vannak? Né­ha még az öngyilkosság gondolata is eszedbe öt- lik? Utálod az egész 20. századot? Gyertek, mon­dok egy viccet! Fogad­junk, hogy meggyó­gyulsz! Mindez nem vicc! Egy amerikai pszichiáter rá­unva a fehér köpenyre, a gyógyszerszagú folyo­sókra, a gyógykezelését követő kudarcokra, vala­mi egészen másba fogott. Elkezdett mulatókba, éj­szakai bárokba járni. „Na, ez még nem nagy dolog, más is lett már al­koholista a munkahelyi kudarcai miatt” — le- gyinthetnénk. De nem, a mi orvosunk nem (csak) inni járt, hapern figyelt és jegyzetelt. Elemezte a komikusok, viccgyártók, konferansziék műsorát. Egy idő után a betegeinek is bárokba szóló „beuta­lókat” adott. Az eredmény megle­pően jó volt, szinte töb­ben gyógyultak meg a bá­rokban, mint a klinikán. Orvosunk a szorgos és ki­tartó munka eredménye­ként rájött, hogy ő is tud­na humoros műsort csi­nálni. A világ neves ko­mikusaitól kért „kezelé­seket”, konzíliumokat tartottak, és ma már ő is fellép, becsábítva a mula­tóba a kuriózumokra kí­váncsiakat. Mindez ho­gyan egyeztethető össze a fehér köpennyel? Nos, egyelőre a fehér köpenyt szögre akasztotta, fél éve ugyanis egy, a különleges gyógymódokat támogató alapítványtól kapja a fi­zetését. Járja a világot, mulatókban lép fel, és megpróbálja meggyőzni orvostársait az új gyógy­módról, arról, hogy a ne­vetés gyógyít. Vajon honnan szárma­zik az ötlet? — kérdez­hetnénk. Jó tíz éve olva­sott egy bestsellert, ami­ben az író azt állította, hogy őt a nevetés gyógyí­totta ki a depressziójából. Úgy tűnik, igaza lehetett, és a pszichiátrián belül akár új tudományággá is kinőheti magát a nevetés­kezelés. Sokan úgyis azt tartják, hogy a pszichiát­ria, mint tudomány, ma még csak vicc. (MTI-Press) Dühös hölgyeké • •• ßß a jovo Az életükkel játszanak azok a hölgyek, akik nem engednek szabad folyást a felháborodá­suknak, az elfojtott düh ugyan­is méreg—közölte Maria Juli­us, a Michigan egyetem kuta­tója. Felhívta az érintettek fi­gyelmét arra is, hogy — 18 esztendőn át folytatott kutatá­sai alapján — háromszor na­gyobb az esélye a korábbi ha­lálra azoknak az asszonyok­nak, akik nem mernek dühön- geni, mint akik gátlástalanul dühöngőre veszik a figurát. A számítástechnika fejlődése következtében az elmúlt né­hány évtizedben szerte a vilá­gon robbanásszerűen megnö­vekedett az információk áram­lása. Ez egyúttal megkönnyí­tette az adatokhoz való hozzá­jutást is, ami igen nagy veszé­lyeket hordoz az emberekkel és az egyes szervezetekkel szemben. Fokozott mértékben igaz ez a vallásra, a büntetett előéletre és az egészségi álla­potra vonatkozó adatokra. Ép­pen az információáramlás ve­szélyeinek kiküszöbölése volt az egyik célja a személyes ada­tok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek is. E törvény értelmében sze­mélyes adatot csak törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása alapján lehet kezelni. Az egészségügyi adatok ke­zelésére vonatkozóan minded­dig nem készült átfogó szabá­lyozás Magyarországon. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény, illetve végre­hajtási rendeleté tartalmaz ugyan néhány előírást az orvo­si titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatko­zó adatok továbbításával kap­csolatban, azonban e rendel­kezések az adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben fe­lelnek meg az európai nor­máknak. Az új törvény tervezete összhangban van az Európa Tanácsnak az egészségügyi adatok kezeléséről elkészített ajánlástervezetével. A tervezet az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben. Ugyanakkor az egészségügy működését is megkönnyíti fel­tételezve, hogy az aki intéz­ményhez fordul egyben felha­talmazza adatainak bizalmas kezelésére. Pontosan körülha­tárolja, hogy milyen célból, milyen adatokat lehet gyűjte­ni, szabályozza az adatkezç­A lerakodott vízkőtől 10 szá­zalékos ecetes oldattal szaba­díthatjuk meg lábasainkat. Tiszta forró vízzel öblítsük át. A megbámult zománc­edényben főzzünk nyers bur­gonyát, hagyjuk benne egy na­pig, ezután újra forraljuk fel. Az edény ettől újra csillogós lesz. Az alumíniumedények is­mét fényesek lesznek, ha bősé­ges almahéjat főzünk bennük. Vasedényeinket használat után mossuk el, töröljük szá­razra, majd vékonyan kenjük be olajjal. Nem rozsdásodnak meg. Használat előtt mossuk el újra, mert az olaj közben megavasodhat. A vörösréz edény legjobb tisztítószere a sós ecet. A meg­feketedett sárgaréz edényeket ecettel kevert súrolóporral dörzsöljük át, azután pedig kívülről szidolozzuk. Bográcsot széppé varázsol­hatunk: fahamu és olaj keveré­kével, puha ronggyal fénye­sítsük. A bekormosodott bog­lésre jogosult személyek kö­rét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szükséges esetben lehet kötelezővé tenni (példá­ul: fertőző betegségek, egyes szűrő- és alkalmassági vizsgá­latok). Fontos eleme, hogy az ada­tokat csak a tervezetben meg­határozott célból, illetve kör­ben lehet továbbítani, össze­kapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdeké­ben, illetve a tervezetben nem szereplő esetekben történő adattovábbításkor csak sze­mélyazonosításra alkalmatlan módon lehet az adatokat összekapcsolni. A tervezet az egészségügyi ellátóhálózaton belül is szigorítja a személy- azonosításra megfelelő adatok ez ideig szinte korlátlan továb­bítását. A törvénytervezet külön fe­jezetet szentel a rendelkezési jognak. Abból az új megköze­lítésből indul ki, hogy az egészségügyi adat feletti ren­delkezési jog a betegé. Ebből következően a betegnek joga van megtudni, hogy róla mi­lyen adatot gyűjtöttek és tarta­nak nyilván, hogy azokat ho­va, mikor, kinek és milyen cél­ból továbbították. Joga van tá­jékoztatást kérni egészségi ál­lapotáról és rendelkezhet ar­ról, hogy egészségügyi adatait kivel közöljék, illetve megtilt­hatja, hogy azokat továbbít­sák. Az érintett tájékoztatási jogát két okból lehet csorbíta­ni, egyrészt nemzetbiztonsági érdekből, másrészt a bűnüldö­zés, illetve bűnmegelőzés bi­zonyos esteiben.. A tervezet nem számol az egészségügyi ellátóhálózatot terhelő jelentősebb költségnö­vekedéssel. Az adatok védel­me minden olyan eszközzel vagy módszerrel megoldható, amellyel lehetővé válik az adatok biztonságos tárolása. A szabályozás tehát — egyelőre — nem jelenti feltétlenül a számítástechnika legújabb eszközeinek az alkalmazását. B.Zs. rács alját zsírral kenjük be, ez feloldja a kátrányrészecské­ket. Alapos dörzsölés után me­leg mosogatószeres vízben mossuk el. Rossz szagú műanyagedény szagát veszti, ha tömény kávé- zaccos vízzel töltjük fel és me­leg helyen állni hagyjuk. Öblí­tés után nem töröljük, fedő nélkül hagyjuk megszáradni. A vágódeszkáról és a faka­nálról a hagyma és egyéb zöld­ség szaga eltűnik, ha lemosás után sót szórunk rájuk, amit néhány perc múlva meleg víz­zel leöblítünk. A megbámult zománcozott mosogatókagylót citromlével kenjük be, de egy marék só is kifehérítheti. A zománc ettől nem sérül meg, nem szükséges vegyszert alkalmazni. Ha a termosznak szaga len­ne, szódabikarbónás vízzel mossuk ki, majd alaposan öb­lítsük át. Ne tároljuk beduga­szolva! A termosz dugóját sós vízzel átdörzsölve szagtalanít­hatjuk. Az edények tisztán tartása

Next

/
Thumbnails
Contents