Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
SPORT 1993. november 2., kedd £ O A honi ejtőernyős sport eddigi legnagyobb sikerét érte el a magyar válogatott A jaminai testvérpár megmutatta a világnak... A Bánszki testvérek, balra az idősebb, György, jobbra Tamás FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER j Mint arról lapunkban korábban már hírt adtunk, Franciaországban, a Riviérán rendezték meg az ejtőernyős célbaugró Világkupát, amelyet a magyar válogatott nyert meg a 38 csapatos mezőnyben. A nemzeti színeket a szolnoki Nagy István, Asztalos István és két békéscsabai, Bánszki György és Bánszki Tamás testvérpáros képviselte, mégpedig kitűnően. Biztos előnnyel győztek az évek óta remeklő csehek és amerikaiak előtt A kimagasló világsiker kapcsán szólaltattuk meg a verseny két jaminai főszereplőjét, akik megmutatták a világnak, hogy számolni kell velük a nemzetközi porondon. — Úgy érzem, együtt van a csapat, s már vártuk, hogy valamiféle nagyobb sikerrel rukkoljunk ki. Azt hiszem, ez az eredményünk, amelyben sokak munkája benne van, igazán jónak számít — kezdi Bánszki György, a báty. — Minden ország a legjobbjait küldte el, köztük volt világbajnokokat, vagyis nagyon erős mezőny gyűlt össze. Azonban a kedvezőtlen időjárási viszonyok között csak hat ugrást hajthattunk végre az öt nap során, először a Földközi-tenger partjának homokjában és az öböl egyik pontonján elhelyezett öt centiméter átmérőjű célpontra. Az első sorozatunk nem úgy sikerült, ahogy elképzeltük, én is tartottam egy kissé a víztől, egyszóval a miliő is különleges volt, s a világverseny történetében újdonságnak számított ez a nehezített célpont. De aztán a csapat fokozatosan javult a kétnapos verseny során, s így utólag visszagondolva az eseményekre, nagyon megvertük őket. — És te hogyan vélekedsz az ottani versenyről, a fogadtatásról, s egyáltalán beszéltetek-e az esélyekről? — kérdezem Bánszki Tamástól, aki ekképpen válaszol: — Nagyon jól éreztem magam, szívélyes volt a fogadtatás, de semmi csinnadratta, egyek voltunk a sok közül. Tóth János edzőnk mondta, hogy van esélyünk megnyerni a kupát, s bebizonyítottuk magunknak, hogy képesek vagyunk bárkit megverni, bármilyen versenyt megnyerni, s eddig hiányzott belőlünk a kellő önbizalom, a merészség. Persze én magam is izgultam, sokkal jobban, mint az ezt megelőző versenyeken. Tudtam, hogy itt nagyon jókat kell ugrani, s ha hibázok, az a csapat rovására megy. Az igazság az, hogy én egyszer már ugrottam le víz közelében, Bulgáriában, de akkor ott sem volt kedvező az időjárás. Mindenesetre számomra sokkal élvezetesebb volt, mint a világbajnokság!... — A verseny előtt miben reménykedtetek, milyen helyezéssel lettetek volna elégedettek? —Mivel előzetesen már tudtuk, hogy kik neveztek, kik lesznek ott a versenyen, annak alapján az első ötbe gondoltam magunkat — mondja ismét az idősebb testvér. — A csehek, az amerikaiak, a házigazda franciák, a svéd és a belga válogatott, no és az osztrákok, németek, valamint a szlovének, akik nagyon jók még. Úgy hiszem, hogy a pillanatnyi forma döntött, de azt nem mondhatom, hogy szerencsével győztünk, mert az aztán nekünk nem volt!... Egyszerűen jobbak voltunk! Persze jól ismerjük egymást, sok versenyen találkoztunk már, s a világ előtt ismert az, hogy ki, mit tud. Nagy fegyvertény, hogy azokat a cseheket előztük meg, akik évek óta nyerik a legnagyobb versenyeket is. — Itthon milyen fogadtatásban volt részetek? — Amikor hazaértünk, még nem tudták, hogy milyen eredménnyel zárult a riviériai esemény, de később örültek nagyon a szövetségben, itthon a szüléink, s bent a klubtársak, akik gratuláltak—folytatja Tamás. — A barátok is mondják: „Jók voltatok, fiúk! Csak így tovább!” Tartást ad nekünk ez az erkölcsi elismerés, mert ezután jegyzik az OTSH-ban, s egyáltalán a magyar sportban, hogy az ejtőernyősök is elértek világraszóló eredményt. S talán elérjük egyszer azt, hogy olimpiai sportág lesz az ejtőernyőzés is, amellyel végérvényesen elismernének bennünket. — Milyen erőpróbák várnak rátok a továbbiakban ? — Ezzel a Világkupával az idén véget ért számunkra a versenyévad, s tulajdonképpen februárig pihenünk. A jövő évi feladatok között elsőként a március közepén Arizonában rendezendő Világkupa szerepel, majd ezt követően május végén Kínában lesz a világbajnokság. És ugye a sok kisebb verseny mellett a nemzeti bajnokság is eljön majd. Ezekre készülünk tehát teljes erővel. Ebből a szempontból is jó volt a franciaországi erőpróba, mert úgy érzem, közelebb kerültünk az élmezőnyhöz, másrészt a mi csapatunk is jobban összeszokott — mondta végezetül Bánszki György. (Gyurkó) Száz nap múlva kezdődik a téli olimpia „Nem turistának megyünk Lillehammerbe!” Újabb MOB-támogatók: Petőfi Nyomda, Lakitelek Alapítvány A főcímben szereplő, a téli sportesemények előtt nem éppen megszokott kijelentést tegnap délelőtt tette Kollarík István, a síszövetség elnöke a Hélia Szállóban tartott MOB-sajtótájékoztatón. Azaz a téli sportágak versenyein sem akarunk többé a nagyon futottak még mezőnyébe tartozni, mint megesett az legutóbb. Ezt azzal is kiegészítette — Sallak György korcsolyaszakági főtitkárral együtt —, hogy soha ilyen kedvező technikai és anyagi feltételek mellett nem készülhettek téli olimpiára a magyar sportolók, ezért joggal elvárják tőlük már most, az edzőtáborok alatt is, hogy fogcsikorgatva mindent megtegyenek hazánk sikereiért. A jelek szerint 24 sportolónak van lehetősége rajthoz állni a szakáganként is eltérő és meglehetősen bonyolult kvalifikálási rend szerint. Eddig 13 biztos utazónk van — síelők, korcsolyázók, biatlonisták. A feltételeket január végéig lehet teljesíteni, de a legtöbben nem szeretnék az utolsó hetekre hagyni a döntést. Mint például az unikumnak számító kettes bob egység sem, nekik 20 pontot kell összegyűjteni, amelyből kettő van meg még tavalyról, egy Európa- kupa futamról. Az Oslótól 170 kilométerre lévő norvégjai kisvárosban február 12—27. között 61 számban avatnak bajnokot, s eddig 73 ország 2300 versenyzője nevezett. A sajtótájékoztatón ünnepélyesen írt alá két Bács megyei támogató a MOB-bal szerződést: a kecskeméti Petőfi Nyomda és a Lakitelek Alapítvány, az alapítványok közül elsőnek. Sebesvári László és Lezsák Sándor egyaránt büszkén említette, hogy ily módon is hozzájárulhatnak a nemzet felemelkedéséhez. Ismertették azt is, hogy a MOB december 18-ai közgyűlésére az elnökség a következőket javasolja magyar olimpiai érdemrend kitüntetésre: Kovács Pál hatszoros vívó olimpiai bajnok, ár. Nádori László sporttudós, országgyűlési képviselő, Sárost Imre úszóedző, a sportág halhatatlanja, dr. Terták Elemér, a nemzetközi korcsolyázó szövetség elnökségi tagja, valamint a Népstadion és intézményei. Szó esett arról is hogy az elmúlt pénteki budapesti sportfórumon a MOB két alelnöke egymást cáfolta, mely szerint az állam tönkreteszi-e a sportot vagy sem? Schmitt Pál elnök szerint a mechanizmusok változása hozta magával azt a helyzetet, hogy például az MHSZ megszűntével szinte teljesen elvesztette bázisát a lövészsport. Egyelőre ezek valóban a sport hátrányára szolgálnak, de a gazdaság majdani fellendülésével automatikusan ismét lendületet kap a sport is. Végül arról kérdezték dr. Schmitt Pált, hogyan érzi magát madridi nagykövetként. Elmondta: az eltelt négy hónapban össze tudta egyeztetni a diplomáciát és a sportból adódó munkát, de igazán nem unatkozik, hiszen kedden Dublinba utazik az európai olimpiai országok konferenciájára, onnan Brüsszelbe repül, ahol 12 kelet-európai ország nagykövetei találkoznak, majd a jövő szombaton a Budapest Kongresszusi Központban a mexikói olimpia 25. éves évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepség házigazdája lesz. (fábián) Pharmavit Kupa országos egyéni szerenkénti tornászutánpótlás-versenv, Békéscsaba / Ónodi „új szerepkörben” Az elmúlt hét végén rendezte meg a Békéscsabai Előre Agro Stop Torna Club a Pharmavit Kupa országos egyéni szerenkénti tornászutánpótlás-ver- senvt, amelyen a női tornasport három korcsoportja mutatta be tudományát. A hazai mezőny legjobbjait láthattuk a szereken — Postás, FTC, KSI és természetesen a vendéglátó klub több ifjú kiválóságát —, akik összességében nem okoztak csalódást. A verseny folyamán hengereltek a békéscsabaiak, ám az igazsághoz tartozik, hogy a várt ellenfelek közül nem jöttek el az UTE tornászai, s a nagyon erős ukrápok sem, akik csak növelték volna a verseny színvonalát. Más elfoglaltság miatt távol maradt az eseménytől Maráczi Ernőné is. Izsó Gábor: — Sajnáljuk, hogy nem voltak jelen az újpestiek és az ukránok, mert akkor nagyobb lehetett volna a küzdelem. Akik itt voltak, hiszem, hogy jó szórakozást nyújtottak az érdeklődőknek, s tudásuk legjavát mutatták be előttük. Köszönjük a támogatóknak, hogy segítették a verseny megrendezését. Gyurkó Mihály A három és fél órás időtartamú viadalon a magyar tomasport egykori kiválóságai — Kalmár Zsuzsa, Zsilinszky Tünde —, no és a ma legeredményesebbje, az ugrás olimpiai bajnoka, Ónodi Henrietta pontozóbírói minőségben értékelték a produkciókat. A huszonhat tornász egyéni küzdelme során fokozatosan rajzolódott ki a békéscsabaiak fölénye. Kovács Melinda, Ondos Adél, Szikora Zsanett, Filó Éva, Pataki Krisztina, Lakatos Anita, a KSI-s RaublTünde, s a Postásból Jakab Andrea és Nyolcas Orsolya nagyszerű dolgokat produkáltak, akik a legjobbként szerepeltek korosztályukból. A békéscsabai Ondos Adél három szeren végzett az élen: — Nagyon szeretek tornászni és különösen versenyezni! A gerenda a legkedvencebb szerem, s a jobb eredményeket érthetően ezen érem el. Örülök a győzelmeimnek. Kovács Melinda a ’81 -es korosztály legjobbjának bizonyult: — Az, hogy ilyen eredményes lehettem, nem csak az én érdemem, mert feldobott az, hogy a többiek is jól szerepeltek. Sajnos a gerendán rontottam, de nem vagyok elkeseredve túlságosan. A lányok méltán vívták ki a tapsot a szakemberektől és a szülőktől, akiknek egyike-másika izgulva drukkolta végig csemetéje flikflakját, s hatalmas szállóit a talajon vagy éppen a lovon. A lányok többsége alig-álig érte fel a gerendát, de amit ott fent műveltek, azt egészen „hajmeresztő” volt látni is! Hogy némelyek olykor-olykor lepottyantak róla, hát istenem, megesett ez már a legjobbakkal is, akiknél ugyanúgy eltört a mécses egy- egy rontást követően a rangosabb versenyek alkalmával. Ezzel együtt is kellemes koradélutáni programot jelentett a verseny, hiszen a tomasport fellegvárában üdvözölhettük a magyar utánpótlás színe-ja- vát, amelynek fellépése üde színfoltot jelentett Békéscsabán. Néhány véleményt kértünk a szakág képviselőitől a látottak kapcsán. Ónodi Henrietta: — Élőször vettem részt versenyen pontozóként, de kellemesebb lett volna, ha nézőként figyelem őket. Szokatlan szerepkör, hogy a hibákra figyeljek. Persze, hogy be-becsúsztak rontások, tartáshibák, ez talán érthető, de küzdöttek a lányok és élvezték a versenyt. Munkácsi István, a békéscsabai klub utánpótlás edzője: — A hazai körülmények között megrendezett verseny a félig kész elemek kipróbálására nagyszerű lehetőséget adott, másrészt felkészülési állomásnak is tekinthettük, ugyanis meghívást kaptunk a november 12-én Szlovákiában lezajló szlovák—szlovén—magyar nemzetek közötti ifjúsági válogatott viadalra. Miután az én tanítványaim válogatott kerettagok, általam a szakosztályunk kapta meg a lehetőséget, hogy mi állítsuk össze a válogatottat Elégedett vagyok a teljesítményekkel, s mindenképpen hasznos volt ez az erőpróba! Unyatyinszkiné Karakas Júlia, a versenybíróság elnöke: — A korosztályokat ily módon ritkán versenyeztetik együtt, s éppen ezért a célt, amiért megrendeztük a versenyt, azt maximálisan elértük, mert a korosztályos tornászokat hozzásegítettük ahhoz, hogy az országos döntő küzdelmeire felkészülhessenek. Arra törekszünk a gyerekek felkészítésében, hogy egyeduralkodók legyünk, s úgy hiszem, hogy az iskola- rendszerünk ehhez nagy mértékben segít. Eredmények. 81-es korosztály. Ugrás: 1. Kovács Melinda (Bcs. Elrőe) 9.233,2. Nyolcas (Postás) 9.033,3. Pietkiet- ko (FTC) 8.566. Korlát: 1. Kovács Melinda 9.066, 2. Nyolcas 8.866, 3. Pietkietko 7.833. Gerenda: 1. Nyolcas Orsolya 9.266, 2. Kovács 9.066.3. Pietkietko 8.000. Talaj: 1. Kovács Melinda 9.300, 2. Nyolcas 9.200,3. Pietkietko 8.633. 82-es korosztály. Ugrás: 1. Bódi Diána (KSI) és Ondos Adél (Békéscsaba) 9.300.3. Leszicskova (Postás) és Kurucz (Békéscsaba) 8.933. Korlát: 1. Ondos Adél • 9.200, 2. Piriti (KSI) 9.033, 3. Kurucz 8.833. Gerenda: 1. Ondos Adél 9.766,2—3. Piriti és Kurucz 9.330. Talaj: 1. Ondos Adél 9.400, 2. Kurucz 9.266, 3. Bódi 9.066. 83-as korosztály. Ugrás: 1. Reubl Tünde (KSI) 9.400, 2. Jakab (Postás), Lakatos (Békéscsaba) 8.866. Korlát: 1. Reubl Tünde 9.133, 2. Jakab 8.666, 3. Szabó (Békéscsaba) 8.566. Gerenda: 1. Lakatos Anita 9.233, 2. Jakab 9.000, 3. Németh (FTC) 8.800. Talaj: 1. Reubl Tünde 9.433,2. Lakatos 9.266.3. Szabó 9.033. Összevont korosztály. Ugrás: 1. Pataki Krisztina 9.333, 2. Filo 9.233, 3. Karlovszki (mindhárom Békéscsaba) 9.066. Korlát: 1. Bereczki Ildikó 8.933,2. Gergő és Szikora (mindhárom Békéscsaba) 8.866. Gerenda: 1. Szikora Zsanett 9.400, 2. Bereczki 9.266, 3. Filó (midhárom Békéscsaba) 8.933. Talaj: 1. Szikora Zsanett 9.426, 2. Filó 9.266, 3. Bereczki (mindhárom Békéscsaba) 9.133. Kor- osztályos egyéni összetett győztesek: Ondos Adél 37.666, Kovács Melinda 36.665, Reubl Tünde 36.660. Filó Éva a gerendán. Sikeres volt a hét végi békéscsabai tomászviadal, mégha hiényoztak is néhányan a mzőnyből fotó: fazekas ferknc
