Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1993. november 22., hétfő

Középiskolai nyílt napok

Nyílt napot tart a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző (Lencsési út 140.) november 24-—25-én délelőtt 9 órakor.

Képek Kétegyházán

Elek és Lökösháza után vándor- kiállítás érkezett a kétegyházi könyvtárba. A pedagógusok gyulai nyári művésztelepének alkotásait — rajzokat, szobrokat — tekinthetik meg a következő tíz napban a kétegyháziak. A kiállítást, melynek anyagát az alkotók Gyula városának adományozták, a Székelyhídi Attilám által vezetett gyulai rajz munkaközösség indította útjára. Kétegyházán valamennyi gyerek eljut a tárjatra, mert az iskolák megszervezik a könyvtári látogatást, ahol szakavatott tanárok — a hangulatot oldó zenei aláfestéssel—segítenek a gyerekeknek eligazodni a képzőművészet rejtelmeiben.

Filharmóniai hangversenyek Gyulán

A Nemzeti Filharmónia bérleti hangversenyei az 1993—1994- es évadban 19 órakor kezdődnek Gyulán, az Erkel művelődési házban. November 29-én a 15 éves budapesti Tomkins Énekegyüttes lép fel, vezényel Dobra János, közreműködik Hauser Adrienne zongorán. Műsorukon olasz és angol reneszánsz táncdalok, Haydn, Brahms, Chopin, Schubert, Rossini művei szerepelnek.

Március 28-án a Éilharmóniai Társaság Zenekara játszik, közreműködik Szecsődi Ferenc hegedűn, vezényel Kovács János. Műsoruk:Mozart Figaro házasságából a nyitány, Mendelssohn Hegedűverseny, Beethoven VII. szimfónia. Április 26-án a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Cser Miklós, zongorán közreműködik Hegedűs Endre. Bizet Kis szvitjét, Chopin c-moll zongoraversenyét és Brahms II. szimfóniáját adják elő. (Bérletek a művelődési házban válthatók.)

Alvó múzeumból pezsgő intézményt formált

Tábori György nyolcvanéves

Aki az ötvenes-hatvanas években megfordult a békéscsabai Munkácsy Múzeumban, majd utána hasonlóképpen a békési múzeumban, megismerhette a kedves, a tudomány kincseiről közvetlenül tájékoztatást adó, mosolygós múzeumigazgatót, aki egész életét a néprajznak, kivált a Békés megyei, illetve a tótkomlósi szlovákság népi kultúrájának szentelte. O mindvégig a békési táj szlovák—magyar népének odaadó, hiteles kutatója. A tárgyszerető ügybuzgalmának első jele volt, hogy a szülőfalujában, Tótkomlóson iskolamúzeumot szervezett, mely annyira jól sikerült, hogy felfigyeltek a néprajzi szakemberek és csakhamar, 1951-ben kinevezték a Munkácsy Múzeum igazgatójának.

1913. november 18-án született Tótkomlóson. Édesapja tanító, s az ő iskolájában előbb szlovákul, majd magyarul tanul. Tessedik városában, Szarvason érettségizik, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem—földrajz szakon tanul. De miután meghallgathatta a híres Györffy István előadásait, aki ekkor a pesti egyetem néprajzi professzora, a továbbiakban szinte kizárólag csak a néprajzzal foglalkozott. Bárhol járt, akár tanulmányúton, akár világháborús katonaként, mindenütt magával vitte szenvedélyét a népi kultúra iránt. Békéscsabán pompás komplex kiállításokat rendezett. Két folyóirat alapításában (Körös Népe, Békési Élet) vesz részt. A Békési Életnek mindmáig szerkesztőségi tagja. (Kár, hogy megjelenését szüneteltetni kell.) Békésen — ahogy írja — „alvó múzeumból” pezsgő élettel teli intézményt formált.

Ma is fiatalosan dolgozik

Tanulmányai leginkább a tótkomlósi szlovákok népéletével foglalkoznak, ritkán tekint ki a megyén túlra. Berendezi a békéscsabai szlovák, a békési magyar tájházat és a békéscsabai tanyamúzeumot is. Megírja a szarvasi fiatalság egykori táncmulatságait, a békéscsabai népi építészet remekeit bemutató tanulmányát, foglalkozik a tótkomlósi népi állattenyésztéssel éppúgy, mint a Körösön történő faúsz- tatással, s a megyei szűcshímzéssel. Több tanulmányát adja közre a szlovákiai Slovensky národopis. Könyvei közül legjelesebb a Békés és Csanád megyei evangélikus szlovákok szeretett énekeskönyvéFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

ről, a Tranosciusról szól. Mindmáig fiatalosan dolgozik a békéscsabai múzeumban. Tábori György egy jelentős régió, Békés és Csanád megye és népcsoportjai tudós feltárója, az általa felkutatott népi értékek már semmivel sem pótolhatók, s egyetemes tanulságok hordozói. Ézek miatt őt mind a magyar, mind pedig a szlovák néprajzban kiemelkedő hely illeti meg.

Kívánjuk neki, hogy még sokáig ápolja, őrizze a népi kultúrának becses kincseit, s hogy minél több értékes tanulmánnyal lepje meg az olvasókat s a néprajztudományt.

Dr. Krupa Ándrás KANDIDÁTUS

Orvostalanul, kiszolgáltatva

A kis- és magyardombegyházi emberek régi vágya, hogy végre állandó, helyben lakó saját orvosuk legyen.-—Lesz? — kérdeztem Van- gel Sándor polgármestertől.

—Jelenleg kicsi rá az esély, ennek ellenére nagyon remélem, hogy előbb-utóbb lesz orvosunk. Jelenleg Bassam Ali doktor úr látja el a feladatot, akit a gyulai kórházból helyeztek ide. Sajnos november 30án lejár a szerődése, szeretném elintézni a meghosszabbítását. Az állást egyébként másodszor hirdettük meg, az elsőre nem volt jelentkező. Az igazság az, hogy a két település együttes kártyaszáma maximum 950, egy átlagos körzeté viszont 1800.

—Mivel várják az esetleges jelentkezőt?

— Háromszobás, gázfűtéses szolgálati lakást tudunk a részére biztosítani közvetlenül a rendelő mellett... Tőlünk ennyi telik. Abban bízunk, hogy a parlament vagy a kormány hamarosan lépéseket tesz a kistelepülések orvostalanságánák felszámolására. Az lenne a kívánatos, ha — alapul véve az ideálisnak mondott 1800 fős körzetet — kiegészítenék a kis falvakban munkát vállaló orvosok javadalmazását.

> Ménesi György

az értékrendet!

„Barátok amíg élünk”

Korda György és Balázs Klári új lemezbemutató műsora lesz 1993. november 29-én 19 órakor a Békés Megyei Jókai Színházban. Az énekes házaspár délután 16—18 óra között dedikálja új lemezét az Autó- ker szaküzletben (Békéscsaba, Szabolcs u. 3.).

Mérleg

Szarvason a munkaügyi központ helyi kirendeltsége 375 pályakezdő munkanélkülit tart nyilván. A hónap elején Békéscsabán tartott állásbörzén a fiatalok közül ,72-en találtak állást, többnyire a megyeszékhelyen. Úgy tűnik, hogy a nem pályakezdő munkanélküliek jelentős része nem tudott, esetenként nem is akart elhelyezkedni, csupán azért jelent meg, mert meghívót kaptak a börzére.

Vissza

Orosháza, Gyula, Gyomaend- rőd, Sarkad, Békéscsaba, Békés és Mezőberény művelődési házainak vezetői, munkatársai tartottak nemrégiben műhelybeszélgetést Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. Nagyrészt a törvények, rendeletek értelmezésével és a várható módosításokkal foglalkoztak. Tény, hogy az intézmények gazdálkodásában sok adminisztrációt kell végezni ahhoz, hogy az egyébként nem nagy összegek visszakerüljenek az intézmények fenntartásához, tartalmi munkájához. A közalkalmazotti törvény módosításának kapcsán egy igazgató-résztvevő szóvá tette, hogy a besorolási rendelet további, végzettségek szerinti osztásának sorában nem látja, hogyan ismerhetné el anyagilag jól dolgozó munkatársait? A differenciálásnak elvi akadálya nincs, csak gyakorlati —összegződött. Vagyis ismét a pénz... Ezt pályázatokkal igyekeznek megszerezni feladatokra a népművelők. Ha az önkormányzatok elvárásaikhoz az anyagiakat biztosítanák, jobb lenne a helyzet, de ők is valahol számítanak a pályázati pénzekre. így tervezni nagyon nehéz.

A megye 13 városából hatban 1991-ben és 1992-ben kinevezték az új igazgatókat, a többieké a közelmúltban megtörtént, illetve várható. Relatív, mi a jó pályázat — mondta egy friss igazgató. A szakmailag helytálló munkát nem biztos, hogy elolvassák, az is fontos, hogy az önkormányzat szája íze szerint készüljön. Hogy a szakma előtt bebizonyosodjon, valóban a legrátermettebb kollégák nyertek, arra megoldás a megyei művelődési központ által kiadott Közhír című lapban a közzététel. Mivel a népművelők közérdekeket szolgálnak, az „elolvassák — nem olvassák” körön túl a közre is tartozik, kit, mivel választanak a művelődési intézmény élére.

A művelődési házaknak meg kell szabadulni a „Ró- csild-szalonok”-tól és visszaállítani az értékrendet — enélkül sem a lakosságnak, sem az önkormányzatnak nem kellünk — hangzott el. Ehhez majd csak lesz „pénz, paripa és fegyver” is... Végül szó volt a Magyar Népművelők Egyesülete XI. Vándorgyűléséről, amelyet a hónap végén rendeznek Békéscsabán.

Sz. M.

Munkában a kistelepülések szövetsége

— A meglevő finanszírozási rendszerrel nem lehet a kistelepülések gondjait megoldani

— mondta Szabó Miklós, Pusztaottlaka polgármestere a legutóbbi medgyesbodzási ülés szünetében, majd felsorolta azokat a pénzügyi gondokat, amelyek az alapellátást sújtják. Az alsófokú oktatás a normatíva háromszorosába kerül, a szociális igény duplája, mint amekkora összeg támogatásként rendelkezésre • áll. A közalkalmazotti törvény megjelenése után, valamint az egészségügy változásaival egy csomó új feladatot kell megoldani a településeken. Emellett 10-12 féle régi-új hatósági feladatot is „nyakába varrtak” az önkormányzatoknak. Nagyközségi szinten sem egyszerű ezeknek a problémáknak a kezelése, a halmozottan hátrányos krstelepülé- * sek esetében pedig szinte lehetetlen — mondta.

— Ha életben akarunk maradni, akkor magunknak kell lépni és összefogni érdekeink érvényesítéséért. Ezért is hoztuk létre a kistelepülések szövetségét, amely nyilvánosság elé tárva a gondjainkat éppen ezt az érdekképviseleti munkát célozza. Személyes kezdeményezésemre májusban vittük a szövetség ügyét a megyei önkormányzat elé, majd a nyár közepén Békésen tartottuk első ülésünket. Örömmel vettük, hogy ezen az ülésen 19 önkormányzat jelezte csatlakozását. Az érdekképviseleti munka iránti igényt célozza, hogy a közben eltelt időben több megyéből is érdeklődtek e témában. Későbbi tervünk: ha minden megyében megalakul a saját érdekképviselet, akkor országos szinten is összehívunk egy képviselői tanácskozást. Ezen az ülésen a közös álláspontok kialakítása mellett sor kerülhetne a „Hogyan tovább?” megfogalmazására is. Reméljük erőfeszítéseink nem hiábavalóak, ami a kistelepülések népesség- megtartó képessége szempontjából sem lehet közömbös.

H. M.

Gyerekek akciója társaik játékáért

A Szeghalmi 1 -es Számú Általános Iskola 4/c. osztályos tanulói felhívással fordultak gyerektársaikhoz, hogy megunt, de jó állapotban lévő játékaikat az iskolán keresztül adják oda olyan pajtásaiknak, akik szüleinek nem telik karácsonyi ajándékra. A nemes

gesztushoz való csatlakozásra szólították fel a város többi tanítási intézményét, sőt az óvodásokat is. A játékokat az egyes számú iskolában gyűjtik össze, majd elosztásra átadják a helyi Vöröskeresztnek. A kezdeményezés további sorsáról még beszámolunk.

Kedvező fizetési feltételekkel

VÁSÁROLNÁNK, VAGY hosszú távra BÉRELNÉNK TERMŐFÖLDET

Kardos, Örménykút, Kondoros, Hunya, Kamut, Bakucz, Mezőberény térségében, öntözési lehetőséggel.

Ajánlatokat: „Intenzív" jeligével Dr. Harangi Ügyvédi Iroda, Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. kérjük. Telefon: (66) 322-144/14-es mellék."

Tudást Adunk nemcsak pApírt!

A SZÜV RT. Békéscsabai Számítóközpontja ismét indít:

alapfokú végzettséget biztosító:

— személyi számítógépkezelő; középfokú végzettséget biztosító:

— szoftverüzemeltető (középfokú programozó) tanfolyamot.

Érdeklődni és jelentkezni lehet a SZÜV Rt. Békéscsabai Számítóközpontjában. (Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6.) Telefon: (66) 32l-í55/ 18-as mellék.

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

BÉKÉS MEGYE KÉPVISELŐ-TESTÜLETE MEGYEI KÖNYVTÁRA pályázatot hirdet

igazgatóhelyettesi állás betöltésére.

Képesítési és egyéb feltételek:

— szakirányú egyetemi végzettség

— 5 év szakmai gyakorlat

— szakmai vagy tudományos tevékenység. Kérjük csatolni:

— önéletrajz

— vezetői program

— oklevélmásolat

— erkölcsi bizonyítvány.

Az állás elfoglalható: 1994. január 1-jével.

A megbízás 5 évre szól.

Postacím: Békés Megyei Könyvtár igazgatója, 5601 Békéscsaba, pf. 35.

Telefon: (66) 454-354.

I

i

i

i

i

i

i

r

i

i

i

i

i

X

i

i

i

r

I

I

i

i

I

I

I

I