Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-19 / 270. szám
Sarkad, adventista imaház Az oldalt írta és szerkesztette: Magyari Barna és Magyar Mária. A fotókat Fazekas Ferenc készítette Foglalkoztatott munkanélküliek Méhkerék. — A község munkaképes lakosainak száma 1041 fő, ebből 303 személy állástalan; ez 29,1 százalékos munkanélküli rátát jelent. A polgármesteri hivatal és a munkaügyi központ jó kapcsolatának eredményeképpen november 30-áig huszonöt helybeli munkanélkülit — havi tizenkétezer forintért — közhasznú jellegű feladatokkal (járdaépítés, belvízcsatorna-tisztítás stb.) foglalkoztat a település. Tető a konyhán Újszalonta. — Az iskolai konyha idei építési munkálatai a közelmúltban a tetőszerkezet lefedésével befejeződtek. A munkát — a jövő évi költségvetésből — tavasszal folytatják, s többek között akkor szerelik majd fel a Népjóléti Minisztériumtól kapott háromszázezer forintból vásárolt konyhai berendezéseket. Költségvetési koncepció Sarkadkeresztúr. — A legközelebbi képviselő-testületi ülésre november 23-án délután két órakor a polgármesteri hivatal épületében kerül sor. A település képviselői többek között ekkor tárgyalják meg (és várhatóan el is fogadjákja jövő évi költségvetés koncepcióját. Segélyek fólülvizsgálata Geszt. — A község képviselői november 29-én 14 órakor testületi ülést tartanak. Ezen fő napirendi pontként a szociálisan rászoruló családok rendszeres nevelési segélyeinek fólülvizsgálata szerepel. Többen földre várnak Újszalonta. — November 11- én földárverést tartottak a faluban. Ekkor mintegy 100 hektár földterület talált gazdára. Becslések szerint még megközelítőleg 200 hektárra mutatkozik igény, ám ezek az óhajok már valószínűleg csak jövőre nyerhetnek kielégülést. Várják az érdeklődőket Sarkad. — A Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ épületében ma délelőtt 9 órától délután 17 óráig kedvezményes cipő- és csizmavásárlási lehetőség várja az érdeklődőket. Testületi ülés Mezőgyán. — A képviselő- testületi tagok legközelebbi ülésére november 30-án a polgármesteri hivatal épületében kerül sor. A testület első fordulóban ekkor vitatja meg az 1994-es évi költségvetés-tervezetet. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 19., péntek Utazás a gombák birodalmába Sarkad. — Az 1-es Számú Általános Iskola néhány hetedik és nyolcadikos tanulója, Torma Péter biológiatanár és Rigó István gombavizsgáló szakellenőr vezetésével szeptemberben megalakította a gombász szakkört. A gyerekek élénk érdeklődést tanúsítanak a gombák világa iránt, s a köri foglalkozásokat nem a „hecc” kedvéért, hanem elhivatottságból látogatják, s mindig minden percet igyekeznek hasznosan kihasználni annak érdekében, hogy ismereteiket gyarapítsák. A szakköri foglalkozásokat a kertészeti egyetem tematikája szerint végzik. Év végére a tanulók száz fajta gombát tudnak majd felismerni, s az alapfokú gombaismeretet ki-ki szorgalma szerint megszerezheti. A fő hangsúlyt az elméleti tudásra és a terepgyakorlatokra helyezik, hisz a kettő együtt fontos. Élettani ismeretek hiányában nem lehet gombákkal foglalkozni, ezért egy igazi gombásznak „a kalapos élőlények” életműködését nemcsak illik, hanem szükséges is ismernie. Például csak így tudható meg, hogy egyes gombafajtákat a természetben hol kell keresni. Ám ahhoz, hogy valaki igazán jártas legyen a gombák világában, nem elég csak elméletben találkozni velük, ezért amikor az időjárás lehetővé teszi, a szakkör tagjai a környék gombale- lő-helyeit is felkeresik. Rigó István szakkörvezető humorosan megjegyezte: „a mérges gomát mindenfajta tudományoskodás nélkül könnyű felismerni, hisz az káromkodik, és földhöz csapkodja a kalapját”. Ez a szellemes mondás valóban találó, ám ahhoz, hogy az ehető gombát a mérgezőtől meg tudjuk különböztetni, körültekintő gombaismeretre van szükségünk, s ennek az ismeretnek a birtokbavételében remek segítőpartner az 1-es számú iskola gombász szakköre. Vajon melyik az ehető? A gombász szakkör tagjai az egyik elméleti foglalkozáson Rigó István magyarázatára figyelnek Mostmár nem szabad abbahagyni! Méhkerék. — A „Ki mit tud?” döntőjében második helyen végzett Nyisztor György hagyományőrző néptáncegyüttes vezetőjével a nagy verseny idején „forró dróton” tartottuk a kapcsolatot. A nem kis erőpróba végén Berényi György azt mondta: Most már nem szabad abbahagynunk. Szerepelnünk kell, hogy megismerjen bennünket a világ. Jó néhány héttel a „Ki mit tud?” után arról faggattuk az együttesvezetőt, elindultak-e már ezen az úton. íme a válasz: — Hál’istennek, el. November 28-ára például Kolozsvárra kaptunk meghívást, ahol egy magas színvonalú műsorban fogunk szerepelni. Az estet egyébként a Román Televízió is közvetíti. Ezt követően december 11-éré kaptunk meghívást a budapesti Kongresszusi Központba, ahol a Néptánc Antológia ’93 bemutatón veszünk részt két Patyi Zoltán koreográfiával. Berényi György az elmo- dottakhoz azt is hozzátette, hogy lelkesedésüket az is táplálta, hogy nagyon sok lelki és anyagi támogatást kaptak az utóbbi időben. Elsősorban a falutól, azon belül is a polgármesteri hivataltól, az Égyetértés, a Viharsarok és az Uj Élet szakszövetkezetektől, az Agrotimex Kft.- től, de akadtak kívülállók is, akik támogatásra méltónak találták az együttest. Sokat köszönhetnek például a Gyulai ÁFÉSZ-nek, az ugyancsak gyulai Kozma Jánosnak, valamint a körösújfalui Petruzsán Tivadarnak. Jövőre (bejegyzik a sarkadi sört Sarkad. — A városban ebben az esztendőben kezdte meg működését az Obsitos Serfőzde, melynek Galbács Lajos magánvállalkozó'az üzemeltetője. A Hajdú és a Retek utca barkán található egykori lakóházból kialakított miniüzemben naponta folyik a közkedvelt „keserű nedű” előállítása. Ottjártunkkor Galbács Mária, a sörfőzde vezetője kalauzolt bennünket. Ahhoz, hogy a sör finommá és fogyaszthatóvá váljon, a sörárpának hosszú és körülményes utat kell megtennie. Az Obsitos Serfőzdében 8— 10 órás főzéssel indul a sörré vállás folyamata. Majd 8—10 napig tartó erjedés következik. Ezt egy tíznapos utóerjesztés követi (mely hűtött teremben, nyomás alatt megy végbe), s csak utána történik a „folyékony kenyér” szűrése. Bár ez utóbbi — mint Galbács Mária megemlítette — Németországban (és általában a nyugati államokban) gyakran elmarad, ugyanis ott közkedveltek a szüretien sörök. Ám magyar ember még nem szokott hozzá, ezért ők minden egyes millilitert leszűrnek. Az előállított nedű a városban és Sarkad környékén kerül forgalomba, a sör nevének hivatalos bejegyzése pedig a jövő évben várható. A sörfőzde vezetője azt is elmondta, a közeljövőben az üzem udvarában meg szeretnék nyitni saját sörözőjüket, a távolabbi terveik között pedig a helybeli palackozás gondolata is fölvetődött. Döntőbírói száműzetésben Hivatásom a tényszerű tudósítás és nem a döntéshozatal, ezért bizonyára többen észrevették, hogy az elmúlt héten publikált Ki ad nevet a létesítménynek? című írásomban az épülő határátkelőre vonatkozóan én sem a Méhkerék, sem a Sarkad elnevezést nem használtam. A cikk megjelenése után dr. Rúzsa György, Méhkerék polgármestere határozottan kijelentette: a határátkelő elnevezésével kapcsolatban semmiféle versengés sem folyik, egyértelműen és véglegesen eldöntött tény, hogy a megnyíló átkelő Méhkerék—Nagyszalonta néven kerül be a két ország személyforgalmába. Ez a hivatalos elnevezés, erről kormányhatározat döntött, s márciusi találkozóján a két ország külügyminisztere is ebben állapodott meg, ezért a sajtó is köteles ezt az elnevezést használni. Ez tehát a méhkeréki álláspont, melynek valóságtartalmát egy pillanatra sincs jogom megkérdőjelezni, ám a reális tájékoztatás úgy kívánja: hallgattassák meg a másik fél is. Tóth Imre, Sarkad polgármestere, a helyi városi lap október 23-ai számának több oldalán a másik település nézetét tárja föl, amelynek érvelési indexe szintén elgondolkodásra serkent. S elgondolkodnom (főleg ha önmagámban teszem) talán szabad?! Többen azt beszélik: a román kormány csak akkor ad pénzt a túloldali beruházásokra, ha a magyar elnevezésben a Méhkerék településnév szerepel. Nos, ha eddig a romániai munkálatok megkezdését az én „semlegességem' késleltette, gyorsan leírom: a határ magyar oldalán a Méhkeréki Személyforgalmi Határátkelőépül. Amennyiben ettől az odaáti munkálat elkezdődik, ígérem, a továbbiakban mindig ezt az elnevezést fogom használni. Anyagi helyzetjelentés Kötegyán. — A település képviselői ma délután két órakor a polgármesteri hivatal épületében találkoznak egymással. Ülésük napirendjén szerepel az idei költségvetés háromnegyed évi teljesítéséről szóló beszámoló meghallgatása, valamint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos elképzelések előterjesztése. Korszerűsödő konyha Sarkadkeresztúr. — A helyi önkormányzat a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett pályázaton ötszázezer forintot nyert a napközi otthonos konyha korszerűsítésére. Ebből az összegből konyhagépeket, konyhaberendezéseket vásároltak, melyek felszerelését a napokban kezdték meg a szakemberek. Emberből vagyunk Sarkad. — Rendszeresen jelentkező sorozatunk célja, hogy egy-egy tréfás kérdés kapcsán közismert Sarkad térségi személyiségeket hozzunk emberközelbe. Több sarkadi olvasónk (valamint e rovatban már szerepelt néhány „alany”) javaslatára azonban ezúttal a sorozatot elindító Magyar Máriát, a térségi korábbi, illetve jövőbeli tudósítóját ültettük „vallatószékbe”. Az említett sarkadiak a következőre kíváncsiak: Volt tudósítójuk vajon milyen három dolgot kívánna településüknek, térségüknek Mikulásra? — Erre a helyzetre mondják: akasztják a hóhért. De mert Sarkad környéke dobogós helyet foglal el a szívemben, ebbe a „hurokba” szívesen dugom a fejem — válaszolta a megszólított „riport- lány”, majd így folytatta: — Nos rögtön 86 ezer 400 másodpercnyi gondolkodás után kiötlöttem, Sarkadnak az lenne a legszebb Mikulásajándék, ha ezen a napon a Békés Megyei Hírlap vezető anyaga a következő szenzációt röpíthetné szárnyra: „Hatalmas olajmezőre bukkantak Sarkad határában!” A 86 ezer 451. másodpercben azonban egy ennél is jobb ötletem támadt. Egy olyan varázsceruzát kívánnék a sarkadi képviselő- testületnek, amivel ha bármit lerajzolnának, az valósággá válna. így aztán a testületi ülések viták helyett boldog rajzolgatással telnének. Nem kellene harcolni például a rendőr- kapitányság létszámemeléséért, egyszerűen csak rajzolnának maguknak öt-hat rendőrt, és kész. De lehetne rajzolni egy impozáns épületegyüttest is közvetlenül a méhkeréki határátkelő mellé, amelyre óriási betűkkel felírhatnák: Sarkad—Nagyszalonta. Az utazók meg majd kiválogatják, melyiken akarnak ki- vagy belépni. A ceruzával kapcsolatban két jó tanács! 1. Mivel minden éppen olyan lesz a valóságban, mint amilyenre rajzolják, ezért a testületi tagoknak még Mikulás előtt rajzórákat kellene venniük Illyés Imre tanár úrtól. 2. Mielőtt elkopna a ceruza, rajzoljanak vele egy másik csodairont. És végül valami olyat kívánnék (az egész térségnek és nemcsak Mikulásra!), amit nem lehet lerajzolni. Békességet, egészséget, derűt. Őrizzék meg (még ilyen „zivataros" időben is!) a humorérzéküket, mert aki a poénokat érti. az biztosan „emberből” van!
