Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. november 16., kedd Gyorsul az állatállomány csökkenése a megyében! Az 1993. szeptember 30-ai adatok az állatállomány további, ám erősödő csökkenését mutatják. Az anyaállomány minden állatfaj esetében csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami arra utal, hogy állománynövekedésre a közeljövőben sem lehet számítani. A főbb állatfajok összetétele és változása Állatfajok Az 1993. Az 1993. szeptember 30-ai állomány az 1992. szeptember 30-ai %-ában A megye 1993. szeptember 30-ai állatállományán belül a kistermelők aránya, % március 31-ei szeptember 30-ai állomány, 1000 db Szarvasmarha 72,2 67,6 79,9 29 Ebből: tehén 30,0 29,5 87,5 30 Sertés 606,8 608,1 89,0 60 Ebből: anyakoca 45,4 41,4 79,2 54 Tyúkféle 2613,0 2532,2 82,9 83 Ebből: tojó 1597,6 1636,0 99,4 82 A szarvasmarha-állomány 1993. szeptember 30-án egyötödével, 17 ezer darabbal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kistermelők mérsékeltebb ütemű, 13,4%-os állományleépítése valamelyest visszafogta a megye szarvasmarha-állományának csökkenését. Arányuk — a többi állatfajhoz képest — a szarvasmarhatartásban viszonylag alacsony, így pozitív hozzáállásuk esetén sem várható számottevő elmozdulás a megye szarvasmarha-állományában. A tehénállomány 29 500 darab volt, az egy évvel korábbinál 12,5%-kál, több mint 4 ezer darabbal csökkent. A kistermelők állománya 6,6%-kal lett kevesebb ez idő alatt és szeptember végére számuk már nem érte el a 9 ezer darabot sem. A megye tehénállományában — 1992. szeptember végétől 1993. szeptember végéig — egy év alatt bekövetkezett csökkenés mértéke közel kétszerese, mint ami a megelőző év azonos időszakában volt. A szarvasmarhát tartó gazdaságok megyei szintű adatai azt mutatják, hogy számuk alig változott, még mindig 5600 körüli, az egy tartó gazdaságra jutó állomány viszont egyötödével csökkent. A tehenet és előhasi üszőt tartó gazdaságok száma (4300) meglepő módon közel 5%-os emelkedést mutat, melynek alapját a kistermelői tartó gazdaságok mintegy 10%-os emelkedése képezte az előző év szeptember végi állapothoz képest. Számottevő állományváltozást azonban e növekedés nem hozott, mert a tehenet és előhasi üszőt tartó gazdaságok 98- 99%-a ugyan a kistermelők körében van, de az általuk tartott átlagosan 1—2 darabos állományméret következtében a megye állományán belüli arányuk alig éri el a 30%-ot. A szeptember végi sertésállomány 97 ezer darabbal, 11%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kistermelők állománya ez idő alatt ennél mérsékeltebben, 8%-kal (32 ezer darabbal) fogyott. Az év folyamán igen kismérvű állományfejlesztésre utal az a tény, hogy a március végi sertésállomány közel azonos a megyében a szeptember végivel, a kistermelőké is csak 3-4%-kal magasabb. A megye 608 ezer darabos szeptemberi sertésállományából mintegy 260 ezer (43%) az 50 kg feletti hízósertés, a kistermelők állományából ennél is több, 46% ! Az anyakoca-állomány az 1991. évi drasztikus visszaesés után 1992-ben már csak mintegy 4%-kal fogyott, de az elmúlt év szeptemberéhez mérten 1993. szeptember végéig újból erőteljesen, közel 21%-kal csökkent; a kitermelők állományában még ennél is nagyobb mérvű, közel 24%- os volt. Az elmúlt év során a sertést tartó gazdaságok számának megyei szintű megfigyeléséből úgy látszik, hogy a sertést tartó gazdaságok száma mérsékelten (3%-kal) fogyott; az állományméret (15—16%- os) csökkenése mellett. Az anya- és előhasi kocát tartó gazdaságok száma a megyében közel 16%-kal volt kevesebb az előző év szeptember véginél. Az állományméret megyei szinten tartó gazdaságonként mintegy 3 darab, ami lényegében nem változott, s ez arra utal, hogy a tartó gazdaságok csökkenése állományfelszámolással járt együtt. A tyúkállomány 2,5 millió darab volt 1993. szeptember végén, ami az egy évvel korábbinál több mint félmillió darabbal, 17%-kal kevesebb. A kistermelők állománya jóval kisebb ütemben, 8,4%-kal fogyott. A megfigyelt állatfajok közül a tyúkfélék állományán belül, a tojótyúkállomány az, ami lényegesen nem változott. A megye tojótyúkállományának éves csökkenése 1% alatt volt. A kistermelők körében gyarapodott a tojótyúkot tartó gazdaságok száma és állománya is. Palyusik Mátyásné KSH Békés Megyei Igazgatósága ■■ Anyakoca - állomány Hl 50 kg feletti hízósertés A sertásállomány összetétele és változása (szeptember 30) I Sertésállomány Összesen Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 12. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Kisállat- és növényfelügyelet Amikor egy család nyaralni megy, a legfőbb gond mindig az, hogy ki fog vigyázni a házra. Vagyis ki fogja etetni a kutyát, a macskát, ki fogja locsolni a növényeket? Például ön! Miért ne vállalkozhatna ön erre a feladatra? Hiszen nem olyan nagy dolog naponta egyszer vagy kétszer megetetni a macskát, megsétáltatni a kutyát, meglocsolni a virágokat, utnánanézni, hogy minden rendben van-e a ház körül. Adjon fel tehát egy újsághirdetést, vállalja el mindezeket, számolja ki mennyi idejébe telik mindez önnek, kalkuláljon egy kölcsönösen elfogadható árat és már kezdheti is! Hogy mi ebben a jó a háztulajdonosnak, az egyértelmű. Egy felelős személy naponta ellenőrzi a házat, az állatokat sem kell egy drága állatmegőrzőbe vinni vagy hagyni az utcán kóborolni, a növények sem fognak kiszáradni és a napi postát is mindig átnézi valaki. Ez azt jelenti , hogy nem tűn ik a ház elhagyatottnak, így nem válik a betörők prédájává. Vagyis a tulajdonos nyugodtan elmehet nyaralni és zavartalanul élvezheti a vakációt. Valójában ön nem csupán kisállat- és növényfelügyeletet vállal, hanem biztosítja az otthon biztonságát. Meglátja, hogy néhány elégedett megrendelő több tucat másikat hoz maga után. Ez pedig ingyen hirdetés és remek ajánlólevél önnek! M i a jó ebben önnek? Elkezdheti a munkát mellékállásban, eredeti foglalkozásának megtartásával, ám ha igazán jól csinálja, akkor hamarosan főállássá léphet elő. Az állateledelről a tulajdonosnak kell gondoskodnia, ha azonban mégis elfogy és önnek kell venni, akkor ezt is adja hozzá a díjhoz! Ezen és a benzinköltségen kívül más költsége nem is lesz, tehát ehhez a vállalkozáshoz mindössze annyi pénz szükséges, amennyi a hirdetések feladásához kell. Ha az igény akkorára duzzad, hogy egyedül nem tud neki eleget tenni, vegyen fel alkalmazottat, aki éppúgy mint ön, ért valamennyit az állatokhoz. Ezt hangsúlyozza is ki, amikor hirdet, legyen vele mindenki tisztában,, hogy nem akárkire bízza állatait és a házát. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477; (9—16 óráig). Fax: 155-1524. Mindent az olvasóért A terjesztőhálózat A Békés Megyei Hírlapot terjesztő ügynökségek és a hozzájuk tartozó települések 1. sz. ügynökség (vezetője: Borbély Éva Békés, Veres P. tér 8/b.): Mezőberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Gyoma, Endréd, Dévavá- nya, Ecsegfalva, Körösladány. 2. sz. ügynökség (vezetője: Baláti László Bucsa, Kossuth tér 1., tel.: Bucsa 36): Szeghalom, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Bucsa. 3. sz. ügynökség (vezetője: Oláh Lajos Békés, Petőfi u. 40., tel.: 341-631): Békés, Murony, Kamut, Kétsoprony, Kondoros, Hunya, Kardos, Örménykút, Csabacsűd, Szarvas, Békésszentandrás. 4. sz. ügynökség (vezetője: Kristóf János Medgyesegyháza, Sport u. 1., tel.: Medgyesegyháza 579): Szabadkígyós, Újkígyós, Csabaszabadi, Csanádapáca, Gábortelep, Kaszaper, Nagybánhegyes, Magyarbánhe- gyes, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Mezőhegyes, Battonya, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház, Kunágota, Almáskamarás, Nagykamarás, Bánkút, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaottlaka. 5. sz. ügynökség (vezetője: Pataki Antal Orosháza, Vörösmarty u. 10.): Telekgerendás, Csorvás, Gerendás, Orosháza, Kardoskút, Tótkomlós, Békéssámson, Pusztaszőlős, Pusztaföldvár. 6. sz. ügynökség (vezetője: Bacsúr Imréné Orosháza, Posta u. 22., tel.: 312-476): Nagyszénás, Gádoros, Szentetornya, Rákóczitelep. 7—8. sz. ügynökség (vezetője: Christián László Gyula, Tomcsányi u. 16/b., tel.: 361-545): Doboz, Sarkad, Kötegyán, Méhkerék, Újszalon- ta, Sarkadkcrcsztúr, Mezőgyán, Geszt, Zsadány, Biharugra, Körös- nagyharsány. Körösújfalu, Okány, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos, Gyula, József-szanatórium, Gyulavári, Kétegvháza, Elek, Lökösháza, Kever- mes, Dombiratos. 9. sz. ügynökség (vezetője: Csehi István Békéscsaba, Kőris u. 3., tel.: 328-704): Békéscsaba. (Folytatás az 1. oldalról) helyzet állt elő, hogy a posta csak külön térítésért volt hajlandó megadni a lap előfizetőinek névsorát és címlistáját. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, ha a kiadó meg is ismerte az előfizetők új igényeit, akkor sem tudott azokra reagálni, mert nem az olvasói kívánságok, hanem a terjesztési rendszer adottságai—például a kézbesítés, a befizetés ideje és egyéb körülmények—határozták meg a lehetőségeket. Az idők folyamán torzult a terjesztés növekvő költségeinek teherviselése is. A megyékben ugyanis az összes terjesztett lap 80 százalékát a megyei újságok, 20 százalékát a Budapesten kiadott napilapok alkotják, de ez a költségviselésben nem mutatkozott meg. Például annak ellenére, hogy a mintegy 47 ezer példányban megjelenő Békés Megyei Hírlap mellett a központi napilapokból Békés megyében összesen 12-14 ezer példány fogy el, lapunk viselte a napilapok terjesztési költségeinek a nagyobbik részét, amit úgy is illusztrálhatnánk, hogy a lapunk eladott példányonként körülbelül egy forinttal dotálta az országos lapokat. Természetes tehát, hogy a Békés Megyei Hírlapnak, illetve kiadójának is szembe kellett néznie a fentiekben vázolt helyzettel és olvasóinak jobb kiszolgálása érdekében meg kell találnia a terjesztés korszerűbb, hatékonyabb rendszerét. Ezt reálisan gondolva a saját terjesztési hálózat kiépítését senki sem tekintheti a posta vagy a Budapesten kiadott lapok elleni merényletnek, vagy valamiféle „saját vállalati monopólium” létrehozására irányuló törekvésnek, hanem csak annak, ami a mai piaci viszonyok között minden életképes gazdálkodó szerv elsőrendű feladata: jobban kiszolgálni azokat, jelen esetben' az olvasókat, akikből él. Annál is inkább igaz ez, mert a Magyar Postával való szoros együttműködésünk fennmarad, hiszen a kisebb települések előfizetéses lapellátásában, valamint lapunk utcai árusításában továbbra is mindenütt számítunk rá. Építünk azokra a postás kollégáinkra, akik hosszú évek óta végzik a lapterjesztés nehéz munkáját, akik télen-nyáron, hóban, fagyban, hőségben róják az utcákat, hogy az olvasó lapunkon keresztül bepillantást nyerhessen az ország és a világ dolgaiba. Köszönettel tartozunk nekik és bízunk benne, hogy kapcsolatunk a jövőben is ölesönösen gyümölcsöző lesz. A Békés Megyei Hírlap szerkesztősége tehát — a posta dolgozóinak értékes tapasztalataira is építve — kialakítja saját terjesztési rendszerét. Ennek során több követelményt állít maga elé. Ezek között is a legfontosabb, hogy az új terjesztési rendszer maradéktalanul biztosítsa a helyi és országos információk gyors és pontos eljuttatását az olvasókhoz. De úgy is fogalmazhatnánk: lapunk kiadója valóban úgy akar viselkedni, mint ahogyan az egy újság tulajdonosától elvárható: közvetlenül—tehát nem más intézmény áttételén keresztül — ismerje meg az előfizetők kívánságait és közvetlenül intézkedjék kiszolgálásuk színvonalának emelésére. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy új módszereket és formákat kívánunk alkalmazni annak érdekében, hogy ne kelljen a Budapestről érkező vonathoz, a fővárosban kiadott lapok megjelenéséhez, a vidéki levélkézbesítés és díjbeszedés időpontjához igazítani lapunk terjesztését. S gondolva az olvasó pénztárcájára, nem vállaljuk tovább a terjesztési költségek aránytalanságából adódó terheket, következésképpen azokat nem is hárítjuk át az olvasókra. Tudatában vagyunk annak, hogy az olvasók mind erőteljesebben igénylik az országos és helyi érdekeket teljes összhangban képviselő, az országos és a helyi információkat egyaránt tartalmazó megyei, városi lapokat. Amit sok más összefüggésben gyakran hangoztatunk, nevezetesen, hogy a vidéken élő lakosság semmilyen formában sem szorulhat háttérbe a fővárosétól, az a lapterjesztés „nyelvén” azt jelenti, hogy az ol vasónak akkor kell hozzájutnia a lapunkhoz, amikor szokása szerint azt forgatni akarja, és ott akar hozzájutni ahhoz, ahol számára a legkényelmesebb. Lapunk saját terjesztését 1994. január elsejétől indítjuk meg. Tudjuk, hogy ez nem a legjobb időpont, hiszen nehezítheti munkánkat—a megszokáson, sőt az eddigiekhez való megrögzött ragaszkodásból adódó ellenszenven túl — a téli közlekedés, az új hálózat működtetésének megannyi gondja. De bízunk a sikerben, mert a terjesztést a megyét, a várost, a falvakat jól ismerő vállalkozókkal végezzük, új hálózatunkkal megyénként több száz munkahelyet teremtünk, sőt — őszinte örömünkre — plusz bevételi forrást biztosíthatunk főleg a kisebb településeken dolgozó postások számára. Terjesztési rendszerünk nyitva áll a fővárosi lapok előtt is, hiszen a hozzá való csatlakozás révén még közelebb kerülhetnek a vidéki piachoz. így hát nem késlekedhetünk az átállással, mert ezzel tovább konzerválnánk azt, amiről tudjuk, hogy nem jó olvasóinknak. Már pedig nálunk nem jelszó, hanem a mindennapi munkánkat vezérlő gyakorlat, hogy minden az olvasóért történik. Szerkesztőség / Uj szolgáltatásunk tervezett előnyei I. Az előfizetési díj beszedésének időpontja meghosszabbodik, akár a hónap első napjaiban is befizethető. 2. Az előfizetőn múlik, hogy milyen fizetési módot válaszd: ha az általa meghatározott gyakorisággal készpénzben kíván fizetni, akkor a kézbesítő az általa megadott időben felkeresi a lakásán; aki OTP-folyószámlá- ról kívánja kiegyenlíteni az előfizetési díjat, az rendelkezhet arról, hogy a jelenleg érvényben lévő negyedéves gyakoriság helyett havonként fizet elő a lapra. 3. Igyekszünk a jelenleginél korábban eljuttatni lapunkat az előfizetőkhöz. 4. Minthogy a terjesztést maga a tulajdonos végzi, az előfizetőnek módja lesz közvetlenül — akár személyesen, akár más módon — elmondani, leírni észrevételeit, panaszait a kiadónknak. Távlati terveink közé tartozik az úgynevezett törthavi előfizetés bevezetése is, ami hzt jelenti, hogy az előfizetési szándék bejelentésétől számított öt nap múlva már megkapja az olvasó a lapot. Díjkedvezményt tervezünk a különböző — nemcsak a jelenlegi havi és éves — előfizetések esetében. Ha pedig az előfizető szabadságra megy, a lapot az általa megadott címre irányítjuk.
