Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
1993. november 2., kedd HAZAI TŰKOR/SOROZAT áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Egymillió Egerből Eger közgyűlése egyhangú határozatával felhatalmazta a város polgármesterét, hogy nyisson számlát az OTP-nél az Egerrel testvérvárosi kapcsolatban álló erdélyi Gyergyó- szentmiklós javára. Ugyanez a határozat kimondta azt is, hogy a számlát az egri önkormányzat nevében átutalt egymillió forinttal nyitják meg. A testület tagjai, személyes elhatározásukból, két-kétezer forintot ajánlottak fel erre a célra. A most nyitott számlán összegyűlt pénzt a fűtési nehézségekkel küzdő gyergyó- szentmiklósiak megesegítésé- re használják fel. Az erdélyi város lakosságának körülbelül az egyharmada munkanélküli, és így a fűtésért nem tudnak fizetni. Nő az ország adóssága A tervezett kismértékű növekedés helyett az idén a bruttó hazai termék várhatóan 1 -3 százalékkal visszaesik. Hasonlóan alakul a bruttó termelés is. A számítások szerint növekedésre ezen a téren sem lehet számítani, a csökkenés elérheti az 1—3 százalékot. A várhatóan a visszaesés 10—5 százalékos lesz. Az idén az export 8,5—9 milliárd dollár körül alakul a múlt évi 11 milliárd dollárt megközelítő kivitellel szemben. Nő az ország külső eladósodása. / MAV-tárgyalások Szakági szinten november végéig dolgozzák ki a vasút jövő évi létszám- és foglalkoztatástervezetét. Erről a tegnapi egyeztető tárgyaláson döntöttek a MÁV és a vasúti szak- szervezetek vezetői. A kollektív szerződésről ma délután folytatják az egyeztetést. A kérdésben a két fél álláspontja lényegesen eltérő és az eddigi tárgyalásokon nem is közeledett egymáshoz. A MÁV vezetése ugyanis új (a munkavállalók számára a jelenleginél hátrányosabb) kollektív szerződést kíván kötni. ,Az úr nem számol, csak fizet” — Tovább él a feudális hagyomány? Göncz Árpád petíciót vett át Kepes Andrástól Mennyit ér a forint? „Szívügyem a sajtószabadság” A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot ismét le kellett értékelni. Az elmúlt néhány év ugyanis elkényeztetett minket abban a tekintetben, hogy a forint devizaértéke lényegesen kisebb mértékben romlik, mint a hazai vásárló ereje. Ennek a jelenségnek nemcsak az az oka, hogy a külföldi devizák is inflálódnak. A nemzetközi pénzpiacon fő szerepet játszó pénzek inflációja ugyanis eltörpül a mi forintunké mellett. Normális viszonyok között azzal kellene számolni, hogy nekünk a forintot egy-egy év alatt annyival kell leértékelni, mint amennyivel nagyobb a mi inflációnk az övékénél. De öt év óta ez sem történt meg, mert ennél lényegesen kisebb leértékelés is elégnek bizonyult. Ezt úgy fejezhetjük ki, hogy évek óta nem jól jártak azok, akik devizában helyezték el a pénzüket, hiszen a leértékelés nem pótolta a jóval kisebb kamatot. Amiről a sajtó sem beszél Mégis mivel magyarázható, hogy a lakossági megtakarítások jelentős hányada devizában jelenik meg? Mindenek előtt azzal, hogy a pénztulajdonosok nem voltak kellően informálva. Máig nem tudják, hogy várható és természetes jelenség, hogy az import felszabadítása szükségszerűen a devizák árának jelentős csökkenését eredményezi. Erről mindmáig még a szakmai sajtó is alig beszél. Az is fontos tényező volt, hogy a pénztulajdonosok jelentős hányadának nem annyira a kamatjövedelem nagysága, mint annak feltételezett biztonsága a fontos. Érdekes módon az sem tudatosult eléggé, hogy a hazai betétek mennyire biztosítottak, hogy a lakossági megtakarítások könnyen elhelyezhetők úgy forintban is, hogy teljes legyen a biztonság. Mi a helyzet nálunk? E téren is először az amerikai politikusoknak jött meg az eszük. Azt akarták tudni, hogy milyen lenne az összehasonlítás akkor, ha az átszámítást a devizák otthoni vásárlóereje és nem a pénzpiaci értéke alapján számolnák át. Most, hogy nyilvánosságra kerültek a számok, mindenki csodálkozik. Mi a helyzet nálunk? Nálunk a szorzó 2,5, vagyis a mi nemzeti jövedelmünk a valóságban két és félszer akkora dollárban, mint amit eddig számoltak. Ez sem sok és ezt a mi lakosságunk tudja a legjobban. De azért legalább is elgondolkoztató, hogy az egyik oldalon mindent megtesznek az illetékesek annak érdekében, hogy kiemeljék fontosságunkat a világban, hogy a közvélemény körében optimizmust keltsenek, ugyanakkor a tényleges nemzeti jövedelmet alig több mint harmadára kurtítják. Másként mondva: Az adósságállományunknak a nemzeti jövedelemhez viszonyított súlyát a valóságosnál két és félszeresnek mutatják ki. Ez is sok, de még több az a nagyvonalúság, amivel a mi pénzügyeinket kezelik. „Az úr nem számol, csak fizet.” feudális hagyománya tovább él. A fogyasztói kosár Miért ez a nagy eltérés? Azért mert a szegényebb országokban sok szolgáltatást és alapvető fogyasztási cikkeket egyrészt nem lehetne világpiaci áron kellő mennyiségben eladni, másrészt sok mindent megtermel maga a fogyasztó vagy a fekete, adózás alól kibújó gazdaság. A tudománynak is számolni kellene azzal, hogy más a külkereskedelem és más a lakosság fogyasztási kosara, mint ahogyan más a kisnyugdíjasoké és más a gazdagoké, más a szegény és más a gazdag népeké. Göncz Árpád köztársasági elnök petíciót vett át Kepes Andrástól, a Magyar Televízió főmunkatársától, az intézmény MUOSZ szervezetének elnökétől hétfőn délelőtt a Parlamentben. A Magyar Televízió több száz dolgozója által aláírt állásfoglalás követeli Nahlik Gábor alelnök eltávolítását, mert az általa vezetett szakmai és politikai irányító testület olyan helyzetet teremtett, amelyben a közszolgálati televíziózás minimális feltételei sincsenek meg. A petíció átadásakor Kepes András az államfőnek elmondta: a Magyar Televízió több száz dolgozója úgy véli, hogy nem tudja korlátozás- mentesen és nyugodt körülmények között teljesíteni köz- szolgálati feladatát. Kepes arra kérte a köztársasági elnököt, hogy minden törvényes eszközt vegyen igénybe annak érdekében, hogy a közvéleménynek lehetősége legyen a pártatlan és szabad tájékoztatáshoz. Válaszában Göncz Árpád kijelentette: „A sajtószabadság ügye, mint tudják szívügyem, és megteszem azokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tartok...” Nevezze meg „segédeit”! „FRáSZ-ban” az alelnök? Tegnap délután öt pontból álló kérvényt juttatott el a Független Rádiós Szakszervezet Választmánya Csúcs Lászlóhoz, a Magyar Rádió alelnökéhez, akitől az aláírók többek között a munkafeltételek javítását és a kollektív szerződés újratárgyalását követelik. A FRáSz választmánya azt is követeli, hogy az alelnök azonnali hatállyal vonja vissza az elbocsájtott, illetve a fegyelmi eljárás alatt álló televíziós dolgozókra vonatkozó foglalkoztatási tilalmat, mivel álláspontjuk szerint az törvény- sértő. íme a petíció kezdő sorai, amelyben a rádiósok sztrájkbizottság felállítását helyezik kilátásba: „Tisztelt Alelnök Úr! Az 1989. évi VII. törvény 4. szakasz 2. bekezdése alapján a Független Rádiós Szakszervezet sztrájkbizottságot hoz létre. Kérjük ezen tény szíves tudomásulvételét, s arra kérjük az alelnök urat, a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően jelölje meg a bizottság leendő partnereit, akik a mellékelt petícióban foglaltakról felhatalmazással tárgyalnak." Csúcs-válasz a FRáSZ-levélre A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot ismét le kellett értékelni... archív fotó Szakértők vizsgálják és törvényes határidőn belül minden felvetésére választ fog kapni a Független Rádiósok Szakszervezete — jelentette be Csúcs László alelnök a FRáSZ hétfői petíciójával kapcsolatban. Csúcs László közölte azt is: a petíció tartalmát nem lehet a rádióban közzé tenni, mert ez nem egyeztethető össze a köz- szolgálatisággal. Az alelnök leszögezte, hogy a hallgatókat nem kell terhelni a rádió bel ügyeivel, ezenkívül pedig a FRáSZ nem az egyetlen szak- szervezeti tömörülés a rádióban. Az alelnök végül — a sztrájkbizottság alakulásának hírével kapcsolatban — hangsúlyozta azt is: törvényes keretek között mindenki olyan bizottságot szervez, amilyet akar. J. H. Busher: Holtvágány A sör szent, a vélemény szabad 5. Füléhez emelte a kagylót és feltárcsázta az áldozat naptárán talált számot. Fiatalosan csengő női hang jelentkezett. — Halló? Banting hangja bizonytalan volt. — Bocsánat, kivel beszélek? A vonalat vizsgálom. — Webbster lakás, Kenney road huszonnyolc! — feleli a drót túlsó végén az ismeretlen nő, mire a detektív villámgyorsan felírta a címet az eléje készített papírlapra. — Köszönöm — szólt Banting és letette a kagylót. A vizsgálóbíró értelmetlenül nézett a detektívre. — Mi volt ez, Banting? — Tudni akartam, miféle szám ez. — Miért nem nevezte meg magát? — Mert úgy tapasztaltam, hogy az ilyesmit jobb személyesen intézni. Az első meglepetés pillanatában sok mindent elárulnak az arcok, amit telefonon nem figyelhetek meg. — Értem — bólintott a vizsgálóbíró. — Mikor akar odamenni? — Azonnal! Hátha megtudok valamit. — Helyes. Addig én kiküldők valakit a gyárba. Mindenesetre azt is lenyomozzuk, hol, merre járt az éjjel? —Áz este a Beauty színházban volt! — nyújtotta át a detektív az áldozat ruhá jában talált színházjegyet. — Rendben van. Menjen a telefoncímre. Mikorra jön be a Yardra? — A kihallgatástól függ.' Legkésőbb másfél óra múlva ott leszek. — Viszontlátásra, Banting! A detektív elment, a bizottság elszállíttatta a halottat, lezárták a lakást és elrobogtak autóikon a Yard felé. * Mrs. Webbster éppen a fodrászát szidta a késése miatt, amikor felberregett az előszobában a csengő. — Siessen, Bob! — intett a szép asszony idegesen a fodrászának. — Fejezze be a munkát, még rengeteg dolgom van. délelőtt! Alig mondta ki ezeket a szavakat, nyílt az ajtó és belépett a szobalány. Névjegytálcát nyújtott úrnője felé. — Egy úr van itt. Mrs. Webbsterrel szeretne beszélni. — Most nem érek rá ! Mondja meg neki, hogy jöjjön máskor vagy intézze el magával! Bizonyára valami ügynök. A szobalány kiment. De a fodrász még a fésűt sem tehette az asszony hajába, ismét megjelent. — Bocsánat, az az úr nem akar elmenni. Azt mondja, tessék megnézni a névjegyét!... Az asszony ideges mozdulattal nyúlt a tálcán fehérlő névjegyért. Egy pillantást vetett rá és zavart kifejezés jelent meg az arcán. — Mondja meg, hogy várjon! — szólt aztán határozottan. — Most el vagyok foglalva! Ültesse le addig a szalonban! A szobalány eltűnt az ajtó mögött. — Siessen kérem.... — idegeskedett az asszony —, látja, hogy mennyi dolgom van! És még maga is késik! A fodrász némán dolgozott. Néhány perc múlva elkészült a munkájával és az asszony rosszat sejtve indult a szalonba. Banting mély meghajlással köszöntötte a ház asszonyát. — Bocsánat, Mrs. Webbster, hogy ilyen korán zavaron, néhány kérdésem lenne önhöz... Az asszony szemöldöke a homloka közepéig futott fel. — Hozzám? Milyen ügyben? — Súlyos bűncselekmény történt ma reggel, asszonyom — mondta a detektív és élesen figyelte az asszony arcát, amelyen rosszul titkolt nyugtalanság látszott—, gyilkosság! Az asszony szeme megrebbent. — Gyilkosság?... Az Istenért! De hát mi közöm van nekem ehhez? — Erre is rá fogunk térni — mondta a detektív hideg nyugalommal. — Most arra kell kémem, hogy feleljen a kérdéseimre. — Tessék, kérdezzen. — Ismeri ön Mathias Win- kerst? Az asszony egy kissé megrezzent. De hallatlan akaraterővel uralkodott magán. Nyugodtan csengő hangon felelt. — Winkerst?... Nem, nem tudok róla! Ha csak a társaságban be nem mutatták valahol és én — amilyen rossz a memóriám, rögtön el is felejtettem a nevét... — Esetleg a férje ismeri? — Nem, ez kizárt dolog! — tiltakozott az asszony önkéntelen gyorsaságai, mire a detektív szemében felvillant a gyanakvás. — Honnan tudja asszonyom, hogy a férje nem ismerte Winkerst? (Folytatjuk) A Sörpárt elnöksége aggasztónak ítéli a Magyar Rádióban és Televízióban kialakult helyzetet, mert a választások előtt különösen fontosnak tekinti a pártatlan tájékoztatást. Bár a Sörpárt vezetői köztudottan igazán józan politikusok, véleményük szerint az elektronikus sajtó döntnökeitől még inkább elvárható a józan gondolkodás. Ezért a Sörpárt az in integrum restituciót, azaz az eredeti állapot helyreállítását tartja az egyedül üdvözítő megoldásnak. A Sörpárt véleménye egy mondatban összefoglalva: a sör szent, a vélemény szabad. Öseü szerencsekerék-játék Száz értékes nyeremény! Bejelentem, hogy 1993. december hónapra előfizettem a Békés Megyei Hírlapot: Név:.............. .................................................................... Cím:................................................:......................... Ez a szelvény az 1993. december 3-ai sorsoláson való részvételre jogosít. Külön igazolás nem kell, mert a 100 nyertest az előfizetői nyilvántartásunkból azonosítjuk. Kérjük a szelvényt az alábbi címre eljuttatni: Népújság Kft., 5601 Békéscsaba, pf. 111. Beküldési határidő: 1993. november 30. A borítékra kérjük ráírni: „Szerencsekerék”
