Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. november 13-14., szombat-vasárnap é \ Megfejtették a vérzékenység titkát Amerikai kutatók megfejtet­ték a vérzékenység titkát, s ki­dolgoztak egy új eljárást, amelynek segítségével meg­mondhatják a vérzékeny nők­nek, kockázatos-e gyermeket szülniük. Az eljárás az esetek 45 százalékában határozott választ tud adni erre a kérdés­re. Ez nagyban javítja a család- tervezései tanácsadás haté­konyságát. Az „A” típusú vérzékenység, amely ennek a betegségnek a legveszélyesebb formája, álta­lában minden ötezredik férfit érinti. A vérzékenységet annak a génnek a hibás volta okozza, amely közli a szervezettel, ho­gyan állítson elő úgynevezett Vili. számú faktort. Ez a faktor felelős a véralvadásért. Azok, akik ebben a betegségben szen­vednek, kénytelenek évente 30- 50-szer VIII. sz. faktort tartal­mazó anyagot fecskendezni testükbe, hogy megakadályoz­zák a belső vérzést. A tudósokat már régen fog­lalkoztatta, hogy a komoly esetek felében nem találtak a VIII. faktort előállító génben semmiféle rendellenességet. Most a kutatók, Jane Gitschier a San Francisco-i egyetemről, valamint a baltimore-i John Hopkins egyetem és a genfi orvosi egyfetem kutatói megál­lapították, hogy a nők nem mindig szenvednek vérzé­kenységben a hibás gén eseté­ben sem, mert van egy máso­dik génjük is, amely a VIII. faktort előállítja. A vérzékeny nők átadják betegségüket fiúgyermekük­nek. A VIII. faktor génje az X kromoszóma mellett helyez­kedik el, mint betűk a szavak­ban. A sejtek „elolvassák” a szavakat, hogy megtanulják a VIII. faktor előállítását. A ku­tatás kimutatta, a hiba úgy áll elő, hogy részecskék ugrálnak a gén egy részében. A gén ahe­lyett, hogy azt mondaná: „VIII-as faktor” kijelenti, hogy „hibás VIII-as faktor”. A baj akkor következik be, ha az X kromoszóma két hasonló ré­sze helyet cserél. Az új felfedezés alapján az orvosok rutinszerű eljárással megállapíthatják, kockáza­tos-e a szülés a vérzékenység­ben szenvedő nőkek. Milyen gyors a gondolkodása? E teszt elvégzéséhez szükség van papíron és tollon kívül egy másodpercmutatós órá­ra is, mert az értékelésben nagy szerepet játszik, hogy mennyi idó' alatt teljesítette a feladatot. Ezért azt tanácsol­juk, csak akkor kezdjen a teszthez, ha 20—30 percet zavartalanul erre fordíthat. A villámkérdésre azonnal válaszoljon, a többieknél mérje az időt! 1. Melyik az a szó, amely a következő szavak mindegyike után írva értelmes összetett szavakat eredményez? macska virág marha világ 2. Milyen szólások összeke­veréséből születtek a követke­ző öszvér kijelentések? Ki mint veti ágyát, úgy ítél. Vaj van a füle mögött. Pálcát tör mellette. 3. Egy percen belül hány folyó nevét találja meg az alábbi szövegben elrejtett négyből? Ismered az ulti szabályait? Aki nem tud, unatkozik. Én éppen nyerem vissza most az eddig elvesztett pénzem, hogy folt ne essen a hírnevemen. 4. Valahány nyúlnak és va­lahány tyúknak összesen 20 feje és 56 lába van. Mennyi a nyulak száma? 5. Tippelje meg ránézésre, hogy hány betűből áll a leg­hosszabb értelmes(?) magyar szó, amely a következő: meg- szentségteleníthetetlenséges- kedéseitekért. Megfejtések és pontszám: 1. NYELV. Nem tudta kitalálni 0 1 percen túl jött rá 1 25—60 másodperc között 2 30—45 másodperc között 3 15—30 másodperc között 4 15 másodpercen belül 5 2. KI MINT VETI ÁGYÁT, ÚGY ALUSSZA ÁLMÁT — KI MINT ÉL, ÚGY ÍTÉL. VAJ VAN A FEJÉN — VALAMI VAN A FÜLE MÖGÖTT. PÁLCÁTTÖR FÖLÖTTE—LÁNDZSÁT TÖR MELLETTE. Egyet sem tud 0 Egyet tud 1 Kettőt tud 2 Mindhármat tudja 3 Mindent tud fél percen belül 4 Mindent tud negyed percen belül 5 3. TISZA, DUNA, SZAMOS, OLT. Egyet sem 0 Egyet 1 Kettőt 2 Hármat 3 Négyet 4 Négyet fél percen belül 5 4. NYOLC. Nem tudja, vagy rossz a tippje 0 Egy percen túl 1 45—-60 másodperc 2 30—45 másodperc 3 20—30 másodperc 4 20 másodpercen belül 5 5.44 Pontosan eltalálta 5 ± 3-ig 4 ± 6-ig 3 ± 10-ig 2 ± 15-ig 1 Ennél is rosszabb 0 Értékelés. 0—5 pont: elégtelen, 6—10 pont: gyenge, 11—15 pont: közepes, 16—20 pont: jó, 21—24 pont: kiváló, 25 pont: zseniális. Ferenczy Europress Gazdaképzés a iBis.«mlW-ban. 44/a Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző' műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelen­ként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A ló viselkedése A helyes bánásmód kialakítá­sához ismernünk kell a ló egy­két lényeges viselkedésbeli tu­lajdonságát is. Talán nem kö­vetünk el nagy hibát, ha a mai ló viselkedésének megértésé­hez figyelembe vesszük a vad­lovak életmódját, annál is in­kább, mert a ló törzsfejlődése évmilliókat vett igénybe, ugyanakkor a háziasításuk „mindössze” hatezer éves. A vadlovak csapatokban él­tek. Nyilván ma is ez befolyá­solja a ló „szociális” magatar­tását, azt, hogy vonzódik tár­saihoz, csoportban érzi igazán jól magát, méghozzá úgy, ha pontosan ismeri a csoportban elfoglalt helyét, ha tudja, hol áll a rangsorban. A háziasítás­kor ebbe a csoportba lépett be az ember, akit a ló társának tekint vagy egyenrangúnak vagy alatta, illetve fölötte lé­vőnek, esetleg ellenségének. Természetesen mind a bánás­mód, mind a használat szem­pontjából az a jó, ha az ember a rangsorban a ló fölött áll. Ez azonban nemcsak, a lótól, ha­nem az embertől is függ. A vadlovaknak fennmara­dásuk érdekében naponta kel­lett megharcolniuk a termé­szet erőivel, a ragadozókkal és a rájuk kíméletlenül vadászó emberrel is. Nyilván ezzel a menekülő életmóddal függ össze a mai ló kiváló hallása, szaglása, csontozata, izomza- ta, nagy teljesítményű légző- és vérkeringési rendszere. Bár rövidlátó, de a mozgást és kör­nyezetváltozást távolabbról is észleli. A vadlovak mozgástere óri­ási volt, a mai lóé erősen be­szűkült. Nyilván előbbivel függ össze, hogy akkor érzi jól magát, ha minél többet mo­zoghat, vagyis a kifutóban, a legelőn. Tulajdonképpen ál­lásba kötve tartani csak azt a lovat szabadna, amelyik na­ponta legalább 8— 10 órát dol­gozott. A szakértők szerint a ló ide­ális boxterülete a marmagas­ság kétszeresének a négyzete. Ehhez képest nézzük meg a mostani boxokat! Csoda-e, ha ilyen körülmények között a ló nem mindig az ember elvárá­sai szerint viselkedik? Vagy itt van a takarmányozás! A vadló naponta 15—16 órát legelt. A koncentrált takarmányok evé­se lényegesen kevesebb ideig tart. Csoda-e, ha lovaink köz­ben unatkoznak, könnyebben alakulnak ki a rossz szokások? {Folytatjuk) Gombakalauz II. Homoki tarlógomba Legelőkön, mezőkön csiperkét gyűjtő gombá­szok sokszor összeszednek minden fehér kalapú gombát és elviszik egy gombaszakértőhöz. Iyen- kor a szakértőnek az a feladata, hogy elsősorban kidobálja a sárguló csiperkepéldányokat, mert azok mérgezést is okozhatnak, ezenlavül legtöb­ben kiválogatják a tarlógombákat is. A tarlógomba tulajdonképpen nem egy faj, hanem egy fajcsoport, sőt egy egész gombanem­zetség, amely körülbelül 20 fajt foglal magában. Ezek mindegyikét nem is olyan régen egyszerűen csak tarlógombának nevezték, újabban egy né­hány gyakoribb faj külön magyar elnevezést is kapott, mint például a legismertebb, a fehér tarló­gomba (Leucoagaricus pudicus). A tarlógombák rendszertanilag valahol a csi­perkék és az őzlábgombák között helyezkednek el. Mérgezőt nem tartanak nyilván közöttük, sőt legtöbbjük ehető gomba, árusításuk mégsem en­gedélyezett. Ennek főleg az az oka, hogy könnyen összetéveszthetők néhány veszélyes mérgező gombával. A tarlógombák termőhelye megegyezik a csi­perkéével. Alakra is hasonlítanak rájuk. Fő különbség, hogy lemezeik még idős korukban is fehérek vagy majdnem fehérek maradnak. Spóra­poruk úgyszintén világos, nem pedig sötétbarna, mint a csiperkéé. Tönkjük csuklósán kifordítható, ez pedig inkább őzlábgomba-tulajdonság. Ezért is nevezik gyakran őket tarló őzlábgombáknak. Tönkjük gyűrűs, fajtól függően lehet karcsúbb vagy zömökebb. Egymástól nem könnyű őket megkülönböztetni. Ha rászánjuk magunkat, hogy tarlógombát fogyasszunk, arra kell legjobban vi­gyázni, hogy ne tévesszük össze a fehér gyilkos galócával, melynek mindig fejlett bocskora van, és a kisméretű őzlábgombákkal, melyek között szép számban akadnak mérgezőek is. Á kis őzláb­gombáknak viszont nincs csuklósán kifordítható tönkjük. Tarló űzlábgomba A homoki tarlógomba (Leucoagaricus areni- cola), mely képünkön is látható, á Duna—Tisza köze meleg homokos talajainak gombája. Nyílt füves területeken vagy tölgyesek tisztásain fordul elő. Inkább ősszel találhatjuk meg, de gyakran nyáron is előbújik. Kalapja 2—6 cm átmérőjű, tönkje 5—7 cm hosszú. Tönkjének vastagsága 5 mm körüli, bázisa kissé gumós. Húsa kaparásra nagyon gyengén sárgul, főleg a tönk aljában. Az egész gomba fehér színű, kalapja selymes, fiata­lon tiszta fehér, öregen a közepe kissé okkeres. Nem mérgező. Arnold József Méz - a fiatalság forrása A méz egyike legtáplálóbb és legegészségesebb ételeknek. Ezenkívül még számtalan eré­nye van: szépíti a bőrt, hatásos a pattanásokkal és egyes bőr­betegségekkel szemben. A méz nyugtató hatású a szívre. Javítja és erősíti a szív vérellátását, segíti legyőzni az érrendszeri megbetegedése­ket. Csökkenti a gyomor- és bélpanaszokat, szabályozza működésüket. Eró'sító' mézbor Hozzávalóké kg méz, 2 1 víz, egy citrom leve, fahéj, szegfűszeg. A mézet a vízzel lassan fel­melegítjük és 30 percig főz­zük. Hozzáadjuk a citrom le­vét, a fahéjat és a szegfűszeget. Leszűrés után a folyadékot ke­rámiakorsóba vagy sötét üveg­palackba töltjük. Lenvászon­nal takarjuk le, hogy levegőz- zön, majd sötét, hűvös helyen egy hónapig tároljuk és időn­ként megkeverjük. Olyan italt nyerünk, melyet a fiatalság forrásának is neveznek. A VICC POÉN­JÁNAK fcLSO-RÉSZE. R3 IOYEN­GET CLOÜvö iUA­tsz­1 ENUtl rrncL- ­FOR-: G ATÓ CSUK LÓN MOHÓ­JUK ______ Í PS&­NOKSEO RÇÎVIO SZÖVE­GES ROI.YGÓ ... |VYAQ Ncn> V FtfvAno SA:­VARSÓ tar kis IDŐ­VEL EZ­ELŐTT CsrNDES KÓZÜI I JÁRMŰ D.uG lü ÓKORI F UDF - Lié NCP ELSZE­NESE­DETT . TÁPLÁLÓ ITAL v1 IJED­TEN MUZ DÚL ÉNEK­OtLE- EGYEZÖ 'LASZ KÉTES! WUMDA GYORS SAjro ffrmn“ NVA Ny I KÖZSÉG r ! / í : fi ' JlÉflUA KORHÁZI Y1ASI ANGOL JPFJjNÉV NÉPES * ÁZS’AI MIIKA FT IN ÉV MAD Á fi MORION INDIAI NŐK FELSŐ­RUHÁJA INDÜ­MÉZ FILLÉR KCZI- rVLINK A. ELE K^ZSÉC BŰN- DANAT, VEZEK- LÉS M KQNC.ni RÉSZ - LET’ ULVONAT A KERÁ­MIÁN Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. november 22. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. Á helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. október 30—31-ei rejtvény meg­fejtése: „... Az ember, ha hibát követ el, azon­nal a másikra fogja.” Nyertesek: Borgulya Mihály, Szarvas, Kissné Betkó Katalin, Orosháza, Molnár Ist­ván, Doboz, Varga Gyuláné, Füzesgyarmat, Vezsenyi Júlia, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents