Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

A r^s&r\ / / -g * / % % • Oberes megyei hírlap hétvégi magazinja Mondták... Úgy van ez, hogy annak ide­jén, az átkosban, meghallgatta az ember a SZER hírműsorait, utána pedig — már elnézést — kiröhögte az elvtársakat. Nem szemtől szembe ugyan, de ki­röhögte. Azóta annyiban vál­tozott a helyzet, hogy az ember a mostani elvtársakat is kirö­högi. Viszont ehhez rádiót egyáltalán nem kell hallgat­nia. (Váncsa István újság­író) Három nevem van, András is vagyok, meg Gábor is, de az első nevem István. Szeretem a nevemet, szépnek tartom. Ma­napság ugyan gyakoribbak a különféle furcsa hangzású ne­vek, de ez engem egy csöppet sem zavar. Ez a név azért is megkapó, mert névnapunkon, az augusztus 20-ai István-na- pon munkaszüneti nap van. (Sztankay István színmű­vész) Vannak szenvedélyeim: imádom a természetet, a lova­kat, a kutyákat, szeretem a csendet és a nyüzsgést is. Mi­után az életem egyik oldala — a nagyobbik része — nyüzs­gésből áll, ezért a kikapcsoló­dásom pontosan az ellenkező­je: a csend, emberek nélkül. Olyan helyeken érzem igazán jól magam, ott tudok feltöltőd­ni —mert ez nagyon fontos —, ahol tulajdonképpen nem is beszélek senkivel, nincs tele­fon, nem tudnak megtalálni. (Dolly) Békési tallózó Az már nagyszerű, hogy tíz­mi IIiárdforinttal több jut a me­zőgazdaságnak, mint az előző évben, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy az ágazat legfon­tosabb dolgait helyre tegyük. Ezért meg kell csinálni az adós konszolidációt a mezőgazda- sági szövetkezetekre, mivel körülbelül harminc százalékos az eladósodottságuk. Nagyon fontos továbbá, hogy azok a gazdák, akik kárpótlási eljárás során földhöz jutottak, vagy részaránytulajdonukat kimér­ték, kapják meg a lehetőséget a fejlesztésre, beruházásra. (Zsíros Géza országgyűlési képviselő — Új Magyaror­szág) ¥1« ! * ** Fürkésző Nagy ünnepe van idén Békés­csabának, újratelepülésének 275. évfordulója. Nem árt ta­lán felidézni Munkácsy 1851- ből származó sorait a városról: „A harminchat ezer lakosú vá­rost két hosszú utca vágja ke­resztbe. A középen, ahol az utcák metszik egymást, far­kasszemet néz a két templom. (...) Az utcára csak csizmásán lehetett kilépni, azt is jól a lábhoz kellett szíjazni. Mert ha nem, a csizma ott ragadt a sár­ban, és a láb belesűllyedt a pocsolyába. (...) Eredeti dolog a gyalogút: a házak előtt két sor párhuzamos palló, egyik a jövőknek, másik a menőknek. (...) És a pallók mellett a halál leskelődik, különösen az or­szágút felé, ahol félméteres, méteres szélességű árok húzó­dik végig...” „Elhull a virág, eliramlik az élet.. FOTÓ: LEHOCZKY PETER Halló! Beszélgessünk! — Jó napot kívánok, Muzslai Katalin vagyok a Békés Me­gyei Hírlaptól. {Beszélgető- partnerem kérte, amennyiben lehetséges neve ne, csak mo­nogramja jelenjen meg. Ké­rését tiszteletben tartom.) L. Cs.-t keresem. —Tessék, én vagyok. — Mivel foglalkozik, hogy ebédidőben otthon találom? — Pedikűrös vagyok, s ha tehetem, hazajövök főzni. így a családot is meleg étellel vá­rom. Van két gyerekem, a na­gyobbik 17 éves, a kisebbik 8. A férjem, aki szobafestő saj­nos munkanélkül van jelenleg. A téli hónapok ebben a szak­mában mindig sokkal nehe­zebbek ezért. — Ezek szerint az Ön fize­téséből kénytelen eltartani a családot? — Igen. Én magánvállalko­zó vagyok, házhoz járok dol­gozni. így egy kicsit több a jövedelmem, mintha üzletben dolgoznék, hiszen nem kell re­zsit, bérleti díjat fizetni, a tb- járulék is jóval kevesebb. Na­gyon sok itt Szarvason az idős, fájós lábú ember, ők nehezen tudnak mozogni, így szívesen veszik, ha elmegyek hozzájuk. — Nem fárasztó egész nap házról házra járni? — De igen. Anyagilag azonban mindenképpen meg­éri. —Megérzi-e a család a szű­kösebb anyagi lehetőséget? —Igen, iszonyú nagy a drá­gaság. Egy hétvégén 2-3 ezer forint is elmegy. Sajnos a gye­rekek is megérzik, hiszen elég sokszor kell pénzt befizetni er- re-arra az iskolába, s nem min­dig tudom azonnal teljesíteni. —Lassan közeledik a kará­csony. Egy gondos házi­asszony már most elkezdi a nagy bevásárlást. — Eddig én is jóval az ünne­pek előtt elkezdtem a beszerző körutat, de az idén elég rosszul áll a család anyagilag. Igaz, a karácsonyi ajándékok vásárlá­sát már megkezdtem. — Milyen vacsorát tervez a szentestére? — Valószínű, hogy halat fo­gunk enni, s a hagyományok­hoz híven töltött káposztát is főzök. —Köszönöm a beszélgetést. „Kívánom, hogy az egész ország békés legyen — mint Csaba. Szeretettel Sztankay István.” A Jászai-díjas, érdemes művész az Állami Biztosító gálaműsorának vendégeként lépett a közönség elé. 1993. november 13-14., szombat-vasárnap Ötszáz éve született Paracelsus Einsiedelnben, 1493. novem­ber 10-én született és Salz­burgban 1541. szeptember 24-én halt meg Paracelsus (Philippus Aureolus Theoph­rastus Bombastus von Hohen­heim) német orvos, termé­szettudós és filozófus. A baseli egyetemen a gyógyászat taná­ra volt, s egyben csodadoktor hírében állt. O indította meg az első orvosi-kémiai irányza­tot, az iatrokémiát. A gyógy­szerek készítését tekintette fő feladatának. A következő részlet Birta- lan Győző: Oriáslépések az orvostudományban című könyvéből való. Senki előtte olyan tudatosan és hatásosan nem rendelt szer­vetlen anyagokat, fémeket tar­talmazó szereket, mint ő. Külö­nösen a jód alkalmazását érté­kelhetjük előrehaladásként. A hegyvidékeken sűrűn előfordu­ló golyvát sikerült ilyen módon először gyógyítania. Maradan­dóan bevált a vérszegénység vassal és arzénnel való kezelése is. Más kérdés, hogy e szerek túladagolva veszélyes mérgek. A tudatlan utánzók, a rossz or­vosok és sarlatánok sokat ártot­tak velük a betegeknek. Nem így Paracelsus, aki számos sike­res gyógyítással büszkélkedhe­Pénzre van szüksége? Befektetni kíván? m VAN MEGOLDÁS! ■ Biztos befektetés maoas kamattal. Tőkeiqénvlés 2—3 nap alatt. Ingatlanok, üzlethelyiségek, gépkocsik közvetítése, bérbe adása. ■ ANCSIN-HORVÁT BT., ■ Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. II. em. 13. Telefon: (66) 447-247/141-es mellék. Ügyfélfogadás hétköznap 8—16 óráig, szombaton 9—13 óráig. Paracelsus. Kardmarkola­tában gyógyszert tartott tett. Hímeve nemcsak különc­ködéseinek, hangoskodásának, hanem hálás betegeinek is kö­szönhető. Egyébként úgy tartot­ta, hogy mindenütt, ahol beteg­ség fordul elő, helyben megta­lálható a megfelelő gyógyszer is, ami formájával, színével elá­rulja a rendeltetését. A szív ala­kú gyógynövények a szív, a sár­gák az epebajok gyógyítására valók stb. Ez persze naivitás, de érzékelteti, hogy mennyire ösz­tönös és természetközeli módon gondolkozott Paracelsus. J 1 .............L Sz obanövényvásár 50% kedvezménnyel! Reklámajánlatunk: páfrány 100 Ft. Csak ma, szombaton 15 óráig Békéscsabán az ifjúsági házban. Az nem újdonság, hogy öt világcég — SONY, VARNER, POLYGRAM, BMG, EMI — eredeti műsoros kazettái legnagyobb választékban a Polifon hanglemezshopban kaphatók. Ami viszont új, hogy vásárlóink ezentúl minden 5. kazettát 50% engedménnyel, minden 3. CD-lemezt pedig 300 Ft-tal olcsóbban vehetnek meg nálunk! A törzsvásárlási kártya ingyenes, kiváltása az első vásárláskor történik. Várjuk Békéscsabán az Univerzál Áruház I. emeletén. Fekete fehéren Betelefonáltak a rádióba Már a kabarénak is lőttek! Hiszen — amint erről a közszolgálati rádió csütörtök reggeli hírműsorából értesülhettek — a műsori­gazgató megtiltotta a múlt szombaton sugárzott rádiókabaré ismétlését, mert több hallgató már az adás alatt betelefonált, kifogásolva a kabaré hangnemét. Mit ad Isten, a közszolgálati MagyarTelevízió Parabola című műsorának legutóbbi két adása közben is többen betelefonáltak—ugyancsak az adás hangnemét kifogásolva—ennek ellenére a műsort egy héten belül megismé­telték. A szerkesztő vagy a műsorigazgató ezúttal nem a nézők­nek adott igazat. Van ilyen, különösen, ha a kedves néző nem a műsorigazgatóval azonos politikai nézetet vall. Hanem erről az egész betelefonálósdiról egy '86-os történet jut az eszembe. Történt pedig, hogy a Heves megyei napilappal együtt nagy nyilvánosságot adtunk a hímek, miszerint Barguzin- ban megtalálták Petőfi sírját. Ez még nem a megamorvos időszak volt, hanem egy igazi szovjet-ukrán felfedezés, a hírt is onnan kaptuk, amit aztán újságjaink nyomán több központi lap és a rádió is nagydobra vert. De a tam-tam csak három hétig tartott, mert a barguzini lavinát elindító két megyei lap szerkesztőit a pártközpontban a szőnyeg szélére állították. Nem fogják elhinni milyen indokkal. Állítólag a párt egy régi harcosa betelefonált: a barguzini hírek azt sugallják a magyar olvasónak, hogy — idézem—„ezek az oroszok még a Petőfinket is elvették." A főelvtárs határozott verdiktet mondott — megint csak idézem — „tessék tudomásul venni, hogy Petőfi Segesváron esett el.” Erre mondtuk a pártközpont ajtaján kilépve: „Hja kérem, ha a párt központi bizottsága szerint Petőfi Segesváron esett el, az egészen más." Valamennyien tudtuk persze, hogy senki nem telefonált be, ha mégis, akkor sem a „pártrégiharcosa" elvtárs szava volt a döntő. A történtek óta eltelt immár hét esztendő. És megint „betelefonálnak"... Árpasi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents