Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 12., péntek „Nem volt esélyegyenlőség” Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban — a kárpótlással, a tulajdonviszonyok átalakulásával — Dobozon történelmi változás szemtanúi, részesei voltak a helyiek. A kárpótlás, az árverések tulajdonképpen befejeződtek, ezért is tartották szükségesnek, hogy a nagyközség képviselőtestülete előtt számot vessen a helyi földrendező bizottság. Elmúlnak a rossz évek? Egf szakma számára nagy esemény helyszíne lesz Békéscsaba: a magyar népművelők november 26—28-áig itt tartják ez évi, szám szerint all. vándorgyűlésüket. Híreink szerint a megye népművelői igazi összefogással várják a többieket. Az országnak nincs olyan tája, ahonnan ne érkeznének résztvevők. Itt lesznek a kis- és nagytelepülések szakemberei, a kicsi és a nagyobb művelődési házak munkatársai. Először mutatkozik be legtöbbjüknek a megye kultúrája. Békéscsabának például van mire büszkének lennie: van nagy forgalmú ifjúsági háza, alapítványi működtetésű Diáktanyája, a nemzetiségi életet szervező klubháza, a megyében páratlan Meseháza. Elvileg minden adott a megbecsült munkához, amit itt és másutt ugyanúgy szeretnének végezni a népművelők. Kérdés, megkapják-e? Az elmúlt rendszer hozta létre a szakmát, az intézményhálózatot, s míg akkor a kiművelt emberfők száma miatt macerálták őket, a váltás utáni években sok helyen létüket kérdőjelezték meg. Felhánytorgatták a kul- túrházakba beköltöző zsibvásárokat, ami szomorú tény, csak arról esett kevés szó, hogy miért van így. Úgy tűnik, most már elültek a viharok. A szakma segíti az új rendszer által jogosan kívánt civil szervezeteket, kitalálja, mire van, lesz szükség a demokratikus Magyarországon. A vándor- gyűlésre jelentkezők nagy száma mutatja, a munkához szükséges önbizalom helyreállóban van. Talán a bizalom is. E sorok írója kíváncsian várja, elfogadják-e a meghívást az ország vezető pártjai? Érdekes körülmény, hogy épp ez idő alatt avatják Békéscsabán az erzsébethelyi templomot. Ez is más, az is más, de valami közös: mindenre szükség van, amit az ember lélekből csinál. j, ^ y Ki örökölte, ki feleségétől tanulta a szépet Zerinváry Lajos az iskola diákjainak mutatja be az üveglemezre készült negatívokat. Köztük van nagyapja felvétele az 1906-os Kossuth-szobor avatásáról és az 1915-ös lisztporrob- banásról a békéscsabai malomban Békéscsaba címere Az oldalt írta: Bede Zsóka, László Erzsébet és Szőke Margit. Fotó: Kovács Erzsébet. Szerkesztő: Szőke Margit / Iráskép a lelki bajokról Békéscsaba. — A Békési Úti Közösségi Házak vendége lesz ismét a tavaly már fényadóként megismert Biegelba- uer Pál. November 19-én 18 órától, 20—21-én 9—17 óráig ezúttal írásdiagnosztikai tanfolyamot vezet. A szervezők elsősorban pedagógusoknak, szülőknek ajánlják, mert sokat segít a gyerekek rajzaiból, írásaiból lelki problémáikra következtetni. De mindenkinek hasznos lehet, akik szeretnék felismerni mások lelki bajait. Ha egy intézményből hárman jelentkeznek, jelentős kedvezményt kapnak. Pótterületet a kárpótláshoz! Doboz. — A település határában elfogyott a kárpótlásra kijelölt föld, ezért a helybéliek az illetékes tárcafelelőshöz fordulnak pótterületért. Elképzeléseik szerint a Hidasháti Állami Gazdaság Dobozhoz közeli földjéből 400, az erdőgazdaságtól pedig 250 hektárra lenne szükség. A faluban sokan vannak, akik nem tudták kárpótlási jegyeiket földre váltani, sőt, a helybéliek egy része csak ezután kapja meg a kárpótlási jegyét. Harminc éve érettségiztek Békéscsaba. — Öregdiákokat várnak a Rózsa Ferenc Gimnáziumba. Az osztályfőnök, a sokak által kedvelt Radványi tanár úr és diákjai szeretnék megszervezni a találkozót. Nehéz azonban három évtized után újra megtalálni a régi cimborákat. A szervezők kérik, hogy akik 1963-ban a gimnázium IV. D. osztályában érettségiztek, jelentkezzenek Vágvölgyi Gábornál a (66) 445-745-ös telefonszámon. Bűnügyi krónika Békéscsaba. — A városban közlekedő 7-es számú autóbuszon, november másodikán úgy loptak el egy válltáskát, hogy az elkövető a pántot elvágta. A helybeli R. Gy. táskájában okmányok és 24 ezer 860 forint készpénz volt. November 4-ére virradóan a Dobozi úti Spéci kocsmába törtek be, ahonnan italokat, trafikárut, édességet vittek el több, mint húszezer forint értékben. Doboz — A Kossuth Téri Általános Iskolába hatoltak be a napokban. Áz ismeretlen elkövető betörte a tanári ajtaját és onnan különböző használati tárgyakat, valamint az épület bejárati ajtajának kulcsait vitte el. Kezdetben minden úgy ment, mint más településeken is; a meghirdetett táblákra benyújtottók az igényeket, a bizottság pedig összesítette azokat. Időközben azonba több bírálatot is kaptak a kárpótlásra jogosultságot illetően. Mint azt Kónyá- né dr. Kovalovszki Júlia, a földrendező bizottság elnöke megjegyezte, ha a bizottság jogosult lett volna eldönteni a kárpótlási igényeket, nem kellett volna egy új hivatal és a temérdek földhivatali munkaóra. A helyi szövetkezet — szintén egyedülálló, példa értékű hozzáállással — a falu igényét elfogadva, a területek nagy réNemrégiben, Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóján a megyeszékhelyen énekelt az Érsekújvári Városi Vegyes Kar. A kétsopronyi templomban is adtak közös hangversenyt a helyi leánykarral. A hangversenyeket a magyar és szlovák kórusok a további találkozók kezdetének tekintették. A megelőző évben már volt szó énekkari együttműködésről: a visszalátogató Kraszkó János, az érsekújvári énekkar tagja fontolgatta a „hogyan is lehetne?” kérdését Szák Kocsis Péterrel, aki a Körösi Csorna Sándor Főiskola énekkarát vezeti. A Matica Slovenska kulturászét átadta ideiglenes használat-, ra. A tapasztalatok szerint az emberek nem tartották jónak a kárpótlási törvényt, és sürgetni szerették volna a kárpótlási jegyük megszerzését. A kimért földeket demokratikusan, sorskihúzással akarták elosztani, ám később cserélgethettek a jogosultak, hiszen a rokonok egymás mellé szerettek volna kerülni. Mint köztudott, az első árverésre megjelent az egykori föld- birtokos, a Wenckheim család leszármazottja rengeteg kárpótlási jeggyel és jelentős földvásárlási igénnyel. A földbizottság elnöke erről a következőlis egyesület érsekújvári énekkara októberre turnéra hívta a főiskolai énekkart. Az utazást megelőző próbatáborban, a Mecsekben a kétsopronyi leánykar 6 tagja is részt vett. A szlovákiai vendéglátók két, közös koncertet szerveztek a vegyes lakosú Érsekújváron és a magyarlakta Udvardon. A főiskolai kórus karnagya a hangversenyek nagy tapssal kísért fogadtatásáról számolt be. Sikert arattak a madrigálok, a spirituálék, a Kodály által feldolgozott régi magyar diákénekek, a másodéves Huszár Anita szólóénekével a modem keresztény zene. Elismerés kísérte Morricone filmképpen foglalta össze gondolatait: „Az, hogy beengedett doboziakat vagy éppen csabaiakat egy táblába, és megvette a maradványt, nem jelentette azt, hogy egyenlő esélyek lettek volna. Valóban igaz, hogy ama- radványt vették meg, csakhogy a maradvány mennyiségét, mértékét ők határozták meg. Tudomásul kell venni, teljesen jogszerűen vettek részt az árverésen, de az is biztos, hogy a falu lakosságának hiányzik a földterület, amit megvettek.” A bizottság összegzése szerint a földárverések részben sikereseknek tekinthetők, hiszen a területeket nagy részben ott és azok szerezték meg, akik hasznosítják. A földeken egyetlen tábla vár még gazdára Dobozon, amely a hónap végén „kerül kalapács alá”. zenecsokrát, melyet a harmadéves Himmer Péter és a másodéves Ignácz Róbert szólaltatott meg zongorán, fuvolán. A közös koncerteken a magyarok és szlovákok „kibírták” egymást, mi több, a búcsúesten ugyanazon dalt énekelték hol ezen, hol azon a nyelven, minthogy a két kultúra nincs is olyan messze... Az érsekújváriak további kapcsolatokat keresnek. A magyar klub a kétsopronyi Guzsalyos kézműveseit hívta nyári alkotótáborba, az érsekújvári kar általános iskolai kórusegyüttműködést szeretne tető alá hozni a békéscsabai szlovák iskolával. Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában egy hete érdekes kiállítás nyílt. A város történetéről képeslapok mesélnek — ma 17 óráig még megtekinthetők a könyvtárteremben. A két békéscsabai gyűjtőt, Fellner Józsefet és Zerinváry Lajost az alábbi vallomásra bírtuk. Fellner József: — Békéscsabára nősültem, a feleségem által szerettem meg a szépet. Gyűjteni kezdtük a képeslapokat: nem is annyira én, inkább ő. Gépkocsivezető voltam, sokan ismertek, adták a lapokat. Régieket is kaptam, olyanoktól, akik abbahagyták a gyűjtést, vagy vásároltam a bolhapiacon. Építész családból származom: bár nem lettem az, a régi szép épületeket minden kiránduláson végigbolyongtuk a feleségemmel, s hoztuk a lapokat. Mintegy 35 ezer képeslapom van a világ minden tójáról, a századforduló Európájából 3 és fél ezer. A legértékesebbek egyike a századfordulón ábrázolja Szarajevót és a ráragasztott bélyegen is ugyanaz a kép. Zerinváry Lajos: — Családom tagjai között mindkét ágon sok pedagógus volt, nagyapám a gimnáziumban tanított rajzot. Jellemzően nem ingatlanvagyont örököltünk... A család megőrizte a fényképészeti gyűjteményt, de mást is: például a bélyegeket, régi pénzeket. Igyekszem továbbfejleszteni a gyűjteményt. Áldozni sajnos nem sokat tudok rá, úgyhogy szerényen szaporítom. Békéscsabai képeslapokból néhány száz darabom van, ugyanennyi negatív üveglemezen, régen ez volt a képek hordozója. Legértékesebbeknek ezeket tartom, melyeket nagyapám készített a kiállított fényképezőgépekkel és a századforduló tóján a Tevan Kiadó szép, színes nyomatokat készített róluk. A békéscsabai, kétsopronyi koncerteket szlovákiai követte. A felvétel a kétsopronyi templomban készült, énekel a helyi leánykar Néptánc-antológiára készül a Balassi A decemberi, budapesti néptánc-antológiákra az év legjobb koreográfiáit hívják meg. Az idén a felkért együttesek között van a Balassi. A szolnoki néptáncfesztiválon díjazott Mlinár- koreográfiát adják elő, melynek címe Umblatu cu Turca és a méhkeréki Turka-járás hagyományait dolgozza fel. Felvételünk a Balassi táncegyüttes vasárnap esti műsoráról készült a Jókai Színházban, közreműködött a Rábai táncegyüttes / / Énekes közeledés Érsekújvárral
