Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
^ 1993. november 8„ hétfő KÖRKÉP/HIRDETÉS í1B. f flfefc MEGYEI HÍRLAP Felvették a vitézi rendbe dr. Lakos Gézát A Magyar Vitézi Rendet 1962 óta a világ lovagrendjei között tartják nyilván, vezetői külföldön és idehaza élő magyarokból állnak. A Vitézi Szék legutóbbi együttes ülésén olyan határozatot hoztak, hogy — saját jogon—felveszik a rendbe dr. Lakos Géza budapesti ügyvédet. Ismeretes, hogy a második világháború idején a „Magyar Bátorsági Érem” ezüst fokozatát kapta repülőgépének levegőben történt ki- gyulladásakor tanúsított önfeláldozó magatartásáért, ezenkívül más kitüntetések- ' ben is részesült. Fivérét, Lakos József volt szentesi rendőrkapitányt orvul meggyilkolták. Dr. Lakos Gézának és családjának hosszadalmas meghurcoltatásban volt része, és annak idején eltávolították az egyetemről. Azóta is harcol az igazságért, a demokráciáért, a régi rendszer bűneinek feltárásáért. Mindezek tették érdemessé és alkalmassá a vitézi rendbe való felvételét. Az ünnepélyes avatásra nemrég Visegrádon került sor, ahol ajelöltek megkapják a díszoklevelet, mindenekelőtt már aláírták a vitézi eskü szövegét, és átvették a vitézi jelvényeket Dr. Lakos Géza az ország legfiatalabb elhurcolt családfője volt, mégpedig feleségével és két kicsiny gyermekükkel, a közismerten veszélyes „Dupla nullás” határozatta] három évig. Mint a kommunista vezérkar tudomásával, irányításával, majd eltussolásával meggyilkolt Lakos József szentesi rendőrkapitány öccse, hét évig ki volt zárva az egyetemről (1951—57-ig), de egyetlen pillanatra sem adta fel a harcot, s ő győzött, mint hajtogatta: „Egyszer megszólalnak a harangok... s zúgni fogják az igazságot, a banditizmus bukását.” Volt újságrikkancs — hetipiacokon és kirakodóvásárokon — hétvégeken a Kis Újságnál, de ez is gr. Desseffy Gyula és Futó Dezső segítségével. Volt távirdamunkás (de onnét is távoznia kellett, mert megvádolták, hogy mint ellenség, „lehallgatja” a drótot). Volta Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál könyvügynök, de innét is „távoznia kellett a legkitűnőbb ügynöknek”: mert a mezőgazdaság átszervezése ^ időpontjában ugyancsak ellenséges tevékenységet fejthet ki... Volt homokbányász (Zsadány, Németh és Forrás felé bányákban), s volt — lett — felszabadult, obsitot kapott kéményseprő, a Békés Megyei Kéményseprő Vállalatnál (átkép- zős)... csak hunyorító és megalkuvó nem volt egyetlen percre sem!... A dicsőséges ötvenhatos napok után természetesen engedélyezték utolsó doktori szigorlatát, ’57. június 20-án — könnyes szemekkel — avatták doktorrá... s lett szárazkenyéren „ügyvédbojtár”, majd bátor kiállásával budapesti ügyvéd. Sorra alakulnak az erdélyi művelődési egyesületek A magyarság törekvése az önrendelkezés Marosvásárhely központjában. A templom mellett a kultúrpalota áll (ARCHÍV FELVÉTEL) A megyénkbe, elsőként Békéscsabára érkező erdélyi magyar közművelődési csoport résztvevői között volt Laskay Sándor, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökségi-tagja és Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési és egyházügyi főosztályának művelődési főelőadója. A csoport magyarországi látogatásáról és az erdélyi magyar közművelődés helyzetéről kértünk tájékoztatást. — Nálunk ez a hivatás, szakma ismeretlen volt — mondta a tavaszi, illyefalvi közösségszervező-képzésről Laskay Sándor. — Az elnyomó, kommunista rendszerben a közművelődést annyira letiporták, hogy nem is beszélhettünk már színvonalról. A cél az volt, hogy Románia egész területéről a nemzetiségi problémákkal, a nemzetiségi közművelődéssel, a civil társadalom szervezésével foglalkozó, de autodidakta módon felkészült embereket szakmailag képezzük. A próbálkozás várakozáson felül óriási sikerrel járt. Mindenünnen kaptunk jelzéseket, igenis léteznek lelkes emberek, akik energiájukat arra fordítják, hogy a csírájában kibontakozó társadalmi szerveződéseket előre vigyék. Magyarországi utunk az illyefalvi találkozó folytatása. — Milyen foglalkozásúak a csoport tagjai? — Van köztünk mezőgazdász, újságíró, tankönyvki- adcLszerkesztő, meteorológus... Sajnos, a tanügyiek eléggé távol maradnak a köz- művelődési élettől. A Ceau- sescu-rendszerben a tanárokat annyi iskolán kívüli tevékenységgel terhelték, hogy a magánéletre nem maradt idejük. A korszak most így üt vissza. Magamban türelmi időt adtam, várok, amíg elmúlik bennük a rossz szájíz és felébred a hiányérzet, az újfajta szükséglet iránti érdeklődés. — Mit várnak a magyarországi látogatástól? —- Módszertani ismereteket és hogy az itteniek tapasztalataiból leszűrhessük mindazt, amit körülményeink között hasznosítani tudunk. Nem elsősorban kisebbségi sorsunkra gondolok, hanem az erdélyi népiélek másságára. Az erdélyi ember más dolgokra összpontosít, más az értékrendszere. Arról nem is beszélve, hogy bár Erdély földje csodálatosan szép, a hegyvidék zordonsága mostoha körülményeket teremt. Ez is rányomja bélyegét a lélekre. — Erdély, Románia területén változó a kultúra iránti érzékenység — vette át a szót Dáné Tibor Kálmán. — A szórványban élő magyarság erősebben kötődik a kultúrához, hiszen más a helyzetük, mint azoknak, akik kilépnek az utcára és magyar szót hallanak, magyar műveltség, kultúra veszi őket körül. — 'Hogyan jellemezné művelődési közéletüket? —: Nagyon jó, hogy az igény megvan, de nagy problémát jelent a szórványhelyzet. Az elmúlt rendszerben bevált intézmény volt a szabadegyetem, amely a klasszikus román népegyetemre épült. A közösség igényére kevésbé figyelt. Az alulról szerveződő népfőiskola nemcsak nálunk, általában a keleti tömbben tiltott volt. Az RMDSZ művelődési osztálya most partnerkapcsolatokat keres, nyitottak vagyunk minden tisztességes művelődési intézmény felé. —Akadályozza-e az állam a kapcsolatokat? — Nem, de nem is nézi jó szemmel. A magyarság arra törekszik, hogy belső önrendelkezését megvalósítsa. Ezért alakultak meg az RMDSZ művelődési, politikai, gazdasági és más osztályai. A magyarság szerveződése 1989-ben indult el. Először létrejött az RMDSZ, amely hangoztatta, nem politikai párt. Bent van a parlamentben, tehát nem lehet mondani, hogy politikamentes. Egyértelmű, hogy politizál, védi a magyarság érdekeit. Akkor éri el az R MDSZ és a romániai vezetés a csúcsot, ha nem lesz szükség magyar szövetségre, mert minden politikai párt felvállalja az etnikumok sorsát. Az RMDSZ égisze alatt különböző csoportok jöttek létre és intézményesed- tek: például az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki, Tudományos Társaság, a természetbarát Erdélyi Kárpát Egyesület. Szőke Margit Ft+ÁFÍ-ml olcsóbban juthat mobiltelefonhoz.----------------------------♦-------------------------A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó akciójában a távközlési összeköttetés t költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. * Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. (((«))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Budapest 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977,227-9777 Rádiótelefon: (06 60) 3-27087, (06 6013-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Békéscsaba: 5600 Cyóni C.u.21. Tel.: (66) 448-022 Rádiótelefon :(06 60) 3-84000, 106 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 2780.0 Győr. 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (%) 31841% Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Miskolc 3530 Széchenyi u. 70. Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel.: (93) 310460 Rádiótelefon: 106 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged 6720 Tisza Lajos krt 24M: (62) 324-304 Rádiáelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár. 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Szolnok; 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60)3-77000 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 DDB NEEDHAM
