Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
^ 1993. október 5., kedd HÖLGYEKNEK 1 Örök félelemben él „Az asszony ne változtassa meg a férjét! - mondja Arafat hitvese A személyi tanácsadóból lett feleségtől férje már nem igényli a tanácsokat... A nagyvilág eseményei olyan gyorsan követik egymást, hogy a ma híre holnapra általában feledésbe merül, a mai szenzációt másnap mindig újabbak váltják fel. S a történések sodrában ritkán jut figyelem a politika főszereplőire, az emberre, még ritkábban magánéletükre, a háttérben meghúzódó, de nekik nagyon is fontos asszonyokra, társakra. A bécsi Kurier hetekkel az izraeli—palesztin megállapodás előtt kétrészes interjút közölt Jasszer Arafat feleségével, Suha Tawillal. A két lapszámot megőriztem, mert Helga Goggenberger Tuniszban készített beszélgetése műfajában példa értékű. A Palesztin Felszabadítási Szervezet és főleg vezetője, a most 64 éves Arafat körül mindig is forró volt a levegő, eddig száz merényletet kíséreltek meg ellene, a nagypolitika egyik legveszélyeztetettebb alakja. A 30 esztendős Suha Tawilt mindez nem zavarta, három éve kötött házasságot Arafattal, vállalva az örökös életveszélyt, a halál állandó közelségét. Egyetlen lépést sem tehet felfegyverzett testőrei nélkül, folyton úton kell lennie, váltogatva tartózkodási helyét. Ébredéskor sosem sejtheti, mit hoz a nap és vajon láthatja-e a férjét. Hogy az osztrák újságírónőt egyáltalán fogadta Suha, az már maga a csoda, hiszen a mindenkor rendkívül elegáns, a legelőkelőbb szalonok, divatcégek kosztümjeit viselő, magas, szőke politikusfeleség — érthető módon — nem szokott kötélnek állni. Legalább is a washingtoni megállapodásig nem; azóta viszont, úgy tűnik, szívesen „törleszt”... Ami azt illeti, Suhával nem kell különösebben keresni a témákat. Miért vállal egy szép, fiatal, gazdag nő ekkora áldozatot? Páncélozott ablakok, amelyek sosem nyílnak ki, háztartási alkalmazottak, akik valójában biztonsági embeSuha T awil 30 éves rek. Miért vállalja ezt az önkéntes szabadságvesztést? „Veszélyes eszméhez ment hozzá Suha”—úja a bécsi lap. Hogyan lehet ezt kibírni? Milyen az élet a Föld egyik legveszélyeztetettebb embere mellett? „Hajnali négy előtt sosem jön haza, ha egyáltalán hazajön. Sokáig dolgozik, ott marad az irodájában, aztán 11-ig alszik. Gyakran napokig nem látom. Olyankor majd megőrülök a félelemtől. Az amma- ni fejműtétjéről például a televízióból értesültem. Sokszor úgy érzem, egyszerűen elveszítem a talajt a lábam alól...” Suha olyan őszintén tárta fel a lelkét, mint akinek óriási szüksége van valakire, akivel végre megoszthatja érzéseit, gondolatait, várta már ezt a megkönnyebbülést. Jasszer Arafat a Gázai övezetben született (vagy Jeruzsálemben?, netán Kairóban?, ki tudja azt pontosan?!), apja textilkereskedő volt. Elektroműszerésznek tanult, és már fiatalon részt vett az illegális felszabadítási mozgalomban, a robbanóanyagok szakaértője- ként tartották számon. Korán hozzászokott az életveszélyhez. Tavaly, amikor repülőgépe lezuhant a Szaharában, felesége szerint csoda, hogy túlélte. „Annyi az ellensége, mint homok a sivatagban. De nem hallgat rám, nem akar a veszélyről hallani.” „A férjem nem szereti a luxust, és én magam is a kisebb szobákban érzem magam otthonosan, nem vágyódom palotákra. S nem akarom, hogy a PFSZ First Ladyjének nevezzenek” — mondta vendégének tuniszi otthonában Suha. Pedig igen gazdag, ortodox görög keresztény családból származik, a nyugat-jordániai Ra- mallahból, a keresztes lovagok Nablusi (a megszállt Cisz- jordániában) erődjében nevelkedett, a család tulajdona az Accre-erőd is Haifa közelében. Apja bankár, a palesztin szervezet támogatója, anyja, Raymonda jogaik szóvivője, a palesztin sajtószolgálatot vezette Párizsban, mindkét lánya a Sorbonne-on tanult. Suhát édesanyja mutatta be Arafat- nak, aki 1988-tól személyi tanácsadóként bevette csapatába. Férje kedvéért Suha áttért a muzulmán hitre. Bár a tuniszi házat rendkívüli biztonsági intézkedések jellemzik, belül mégis oldott, kellemes a légkör, feszültségtől mentes — írja az osztrák újságírónő. A dolgozószobában olajfestmények és fényképek, Arafat minden mennyiségben: az esküvőn, Teréz mamával, a pápával. Suhától nagy áldozat, de vajon mit adott fel érte a férje? „Semmit. Miért kellene bármit is feladnia? Mindenki éli a maga világát. Az asszony ne változtassa meg a férjét...” Az egykori tanácsadótól — amióta a felesé-, ge — már nem is kér tanácsot Arafat. Pedig — mint a beszélgetésből kiderül — Suhának lennének ötletei: világszerte meg kellene szüntetni a vérontást. Arról áldmodik, hogy egyszer minden ember otthonra lel majd ezen a Földön. A háborúknak, az üldöztetéseknek örökre véget vetne. S nemcsak a Gázai övezetben, hanem Boszniában, Szomáliában is. Rettenetesen bántja, hogy a világ tétlenül nézi a tűzfészkeket, hogy nem tesz semmit. Arafat viszont nem arról híres, hogy a tolerancia embere lenne. Még ez sem akadály, nem okoz problémát? „Problémát? Eddig soha. Kár, hogy nem lehet itt velünk a férjem. Tetszene Önnek. Karizmatikus egyéniség, van humora, igazi filozófus, mindig tud valamit nyújtani. Már gyermekkoromban az ideálom volt.” A gyermekkel a kérdező jó végszót kapott. Suha vajon nem akar gyermeket szülni? „De! Nagyon örülnék egy gyermeknek, ha Isten is úgy akarja. Persze akkor az a csekély nyugalmam is oda lenne, ami talán még megmaradt. S a gyermekem életéért való rettegést, nem is tudom, hogy lennék képes elviselni...” A palesztin—izraeli megállapodás óta talán változott valami Suha életében, talán valamivel könnyebb lett, lesz a sorsa. A Gázai övezet, Jerikó városa, a megígért (korlátozott) autonómia az, amit Arafat népének fel tud mutatni. A világ ünnepelte a zsidó állammal kötött békéhez vezető út jelentős lépését. Ugyanakkor megszaporodtak a fenyegetések is. Amikor Arafat túlélte a légiszerencsétlenséget, Suha úgy magyarázta, hogy Isten mentette meg, feladata, küldetése van, a békéért kell tevékenykednie. Úgy hírlik, a PFSZ elnöke Jerikóba költözik, és vele megy természetesen Suha. Kívánom, hogy a történelmi jelentőségű megállapodás Suha otthonába is hozza el a nyugalmat, a békét! Niedzielsky Katalin A halál elkerülhető, a megelőző szűrés életmentő Első helyen a mellrák A vágy villamosának négy állomása Kutatók a szex válfajairól Évekkel ezelőtt nem számított ritkaságnak, hogy egy-egy munkahelyen valakinek eszébe jutott egészségügyi szűrővizsgálatokat szervezni a ncű és férfi dolgozóknak. így jutottak el sokan együtt laboratóriumi-, tüdő-, szív- vagy rákszűrővizsgálatokra. Emberi gyarlóság, hogy egyedül nehezebben szánják rá magukat a kissé kellemetlen, de nagyon is fontos betegségmegelőző vizsgálatokra. — Pedig az állandó évenkénti kontroll, a rákmegelőző állapot, netán a rák korai stádiumban való felismerése életmentő jelentőségű — mondta az onkológiai vizsgálatokról is nagy tapasztalatokkal rendelkező dr. Gömöri Gábor, a békéscsabai Réthy Pál Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. — A nőgyógyászati rákszűrések elvégzése a nőgyógyász feladata, a diagnózis megállapítása teammunka a patológus szakorvosokkal. — Az országos tapasztalatok sem túl kedvezőek... — Sajnos nem. Tavasszal egy országos konferencián tekintettük át a női rákok témakörét. 1987-ben a nők körében az összrákos megbetegedések 18,4 százalékát a mellrákok jelentették. Az akkori harmadik helyről ez a megbetegedési típus az 1991—92-es adatok alapján az első helyre tört. Második a tüdőrák, harmadik a vastagbélrák, negyedik a gyomor-, ötödik az epehólyag- és hatodik a méhnyakrák a női rákos megbetegedések között. — Míg a méh rákos megbetegedéseit esetleg időben sikerül felderíteni, aggasztó a mellrákok szaporodása... — A kedvező számarány az évekkel ezelőtt tevékenykedő kollégák, munkahelyi közösségek és a magunk szervezte szűréseknek is köszönhető. No és annak, hogy a méhnyakat obejktívebben, elérhetőbben lehet vizsgálni. A nőgyógyászati szűrésekhez a mellek szűrése is hozzátartozik, de az ilyen esetek pontos diagnosztizálása komplikáltabb. Nagyon fontos, hogy legalább havonta, hetente szánjanak magukra néhány percet és fürdés után, törölközés közben masszírozzák át a mellüket. Amennyiben rendellenességet tapasztalnak, akkor is keressenek fel bennünket. A nőgyógyászok nem a vizsgálatok felelősségét kívánják áthárítani a nőkre, csupán a szemléletüket úgy alakítani, hogy törődjenek a saját testükkel, egészségükkel. —Ha valaki elváltozásokat észlel a mellében, mit tegyen, mire számíthat? — Az orvosi vizsgálaton gyanúsnak bizonyuló beteget mammográfiai (rötngentech- nikai) vizsgálatra küldhetjük. A mellben előforduló kóros elváltozások nem feltétlenül rosszindulatú sejtburjánzás jelei. Az ultrahangos vizsgálat még aprólékosabb, a kisebb elváltozásokat is észleli. Amennyiben még mindig nem vagyunk bizonyosak a diagnózisban, más, még részletezőbb, korszerű tecnikájú vizsgálatokra is lehetőségünk van. Itt a Réthy Pál Kórházban az új épületszámy fokozatos átadásával egyidőben 1—2 hónap múlva lesz már komputertomográfunk, majd mágneses magrezonanciás készülékünk is. Mindezek a drága gépek, indokolt esetben, alkalmazhatók a kérdéses esetek tisztázásához. — Mit javasol nekünk nőknek, hogy elkerülhessük a végzetes bajt? — Menjenek évente legalább egyszer rákszűrésre. Azok, akiknek a családjában női ágon előfordult mellrák, még gyakrabban vizsgáltassák magukat. Bár a jelenlegi orvosi ismeretek alapján nincs szó örökletességről. A mellrák gyakoriságának szaporodása világjelenség, amelynek titkára még a szakemberek sem találtak magyarázatot. Néhány szomorú adat: 1990-ben Magyarországon 2097 nő halt meg ebben a betegségben. Ha korai stádiumban a megfelelő szakember veszi őket gondozásba, talán nem kellett volna „elmenniük”. Békéscsabán legalább 20 ezer nő él, évekkel ezelőtt 9 ezren jöttek rákszűrésre, manapság alig 6 ezren. Nem is jönnek szívesen egyedül, a munkahelyeken pedig alig szerveznek csoportos akciókat. A várakozással együtt maximum egyórás vizsgálatot a munkaadók nem tekintik igazolt távollétnek. Évről évre ugyanazok fordulnak meg nálunk, az elhanyagolt esetek pedig a soha nem látottak közül kerülnek ki. Azt hangsúlyozom, hogy a szűrés nem véd meg a betegségtől, de a korai felismerést segíti és életmentő lehet. Békéscsabán az Árpád-sori rendelőbe beutaló nélkül jöhetnek onkológiai vizsgálatra a lányok- asszonyok kedd kivételével 8 órától 12 óráig. A megye bármely részén élők eljuthatnak az ingyenes rákszűrésekre a nőgyógyászati rendeléseken és meg is kellene tenniük! BedeZsóka A nyugati nagy biztosítók szívesebben látják ügyfeleik között azokat, akiknek rendezett, kiegyensúlyozott a családi élete, a párkapcsolata — mert a statisztikák szerint a társtala- nok, a szexuális „árvák” védtelenebbek a betegségekkel, az alkoholizmussal szemben, kevesebb az esélyük a hosszú, békés öregségre. Alighanem ennek a ténynek is része van abban, hogy a szerelmi élet, az intim szféra mindmáig intenzív kutatási területe az orvostudománytól a pszichológiáig számos tudományág művelőinek. Újabban amerikai kutatók „térképezték föl” széles körű vizsgálódás alapján a szexuális funkciók élettani jelenségeit, közelebbről a nemi aktussal együtt járó szervi és emocionális folyamatokat. Megállapításuk szerint az idegrendszeri hatásra kialakuló testi vágynak négy fázisa különböztethető meg. Áz első az úgynevezett ingerületi szakasz, amikora szexuális ingerek hatására vérbőség következik be a nemi szervekben (nőknél a mellben is), fokozódik a szív ritmusfrekvenciája és általában vegetatív izgalom lép fel. Ez a fázis a férfiaknál főleg vizuális hatásra, viszonylag gyorsan jön létre és múlik el; a nőknél viszont többféle inger együttes hatására lassabban bontakozik, fokozatosan alakul ki és lassabban szűnik. Esetükben meghatározó szerepe van a gyöngédségnek, a simogatásnak, a szerelmi előjátéknak. A második, a kutatók által platófázisnak nevezett szakaszban az elért szexuális ingerhatás állandósul — ebben egyaránt “főszereplő” a mechanikus ingerlés és a fantázia, az erotikus képzelet. A harmadik fázis a szexuális kielégülésé, az orgazmusé, amely a nőknél a méh, a hü- velyizomzat összehúzódásával, férfiaknál a magömléssel teljesül be. Mindezt azonban egyfajta lelki kielégülésnek is kísérnie kell. A kutatók regisztrálták, hogy a fizikális kielégülést a nők 20—40 százaléka nagyon ritkán vagy egyáltalán nem éri el, illetve többségük csupán sok évvel a nemi élet megkezdése után ismeri meg. A negyedik, befejező periódus az izgalmi állapotból a nyugalmi szférába való visszatérés szakasza, amely a nőknél szintén hosszabb és fokozatosabb, mint a férfiaknál. Ebben, az oldódásnak nevezett fázisban szintén jelentős szerepük van a partnerek érzelmeinek, s általában a lelki tényezőknek. A kutatók a pusztán testi vágyon alapuló kapcsolatnál ezért élettani szempontból is értékesebbnek, egészségesebbnek tartják az érzelmi kötődéssel párosuló szexet. Takács Ilona (Ferenczy Europress) „Nagyon örülnék egy gyermeknek, ha Isten is úgy akarja”
