Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: 66/450-450 Közmunkások Mezőberény. — Szeptember­től három hónapon át idényjel­legű munkán, elsősorban jár­daépítésen, csapadék- és bel­vízcsatornák karbantartásán negyven közmunkást foglal­koztat a mezőberényi önkor­mányzat. A munkák felméré­se, rangsorolása megtörtént. Gronaui ajándék Mezőberény. — A település testvérvárosának, Gronaunak a háromtagú delegációja is részt vett a megyei németek kulturá­lis napján. Norbert Dickmann, Gronau polgármestere felhasz­nálta az alkalmat arra, hogy a város polgármesterének átadja a német testvérváros ajándéka­ként azt a tűzoltó autót, mely egy 30 méteres létrával van fel­szerelve. A vámügyek elintézé­se után kerül Mezóberénybe a kocsi. Napirenden a foglakoztatás Köröstarcsa. — A község ön- kormányzati testületé október 12-ei ülésén napirendre tűzi a községben a foglalkoztatás helyzetét, majd a testület szer­vezeti és működési szabályza­tát vizsgálja felül. Látogatás Mezőberény. — Az elmúlt hónapban Cservenák Pál Mik­lós polgármester és Dütsh Zsolt, a gimnázium igazgatója Münsingenben járt, s részt vett az ottani iskola új részének és a vasútépítésének 100. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepségen. November közepén Münsingenből Berénybe érke­zik egy pedagógusküldöttség, hogy felvegye a kapcsolatokat az általános iskolákkal, s elő­készítsék az iskolák közötti cserelátogatásokat. Munkanélküliek Köröstarcsa. — A községben továbbra is igen magas a mun­kanélküliség. Nyár óta a mun­kanélküli ellátásból kikerültek száma is növekedett: 62 sze­mélynek folyósítja az önkor­mányzat a jövedelempótló tá­mogatást, melynek összegét felemelték 5280 forintra. Szűrővizsgálat Csárdaszállás. — Október 11-én és 12-én, reggel nyolc órától délig tüdőszűrő-vizsgá­lat lesz a faluban. A gyulai tüdőszűrő állomás szűrőbusza mindkét napon a községháza előtt várja a tizennyolc év fe­letti helyi lakosokat. Testületi ülés Mezőberény. — A város ön- kormányzati képviselő­testülete legközelebbi ülését október 15-én, pénteken két órakor a városháza dísztermé­ben tartja. MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 5., kedd n •• //•• •• // / i Szovouzem a szovogyarbol Alig egy évtizede a város elit üzemei sorába tartozott a Patex mezőberényi gyára, rangnak számított itt dolgozni. Aztán szép csendesen, szinte észrevét­lenül a felszámolás sorsára jutott. Leg­utoljára jó két esztendje jártam ott, akkor a kihalt üzemcsarnokban leta­kart gépek, néma csend fogadott. Most az egykori gyár kerítésén belül három cég működik: közülük a legnagyobb a Patex profilját viszi tovább, s ez az Alföldi Szövő Kft., melyet négymillió forintos vagyonnal 48 egykori patexes alapított. Az újonnan létrehozott kft. a volt szövőgyár 56 igencsak elaggott szövőgépét örökölte a hozzájuk tartozó előkészítő gépekkel. S úgy tűnik, hogy ez az alig félszázas kollektíva talpon marad.-van elképzelésük, munkájuk, megrendelésük. Pillanatnyilag bélésanyagot, munkaruhaanyagot, műszaki szövetet és pelenkát szőnek, teljes kapacitással képesek lennének napi 10—11 ezer négyzetméter anyag gyártására. Eddigi kapacitásuk kihasználtsága 70 százalékos. De mit is várna az ember egy frissen alakult, az első önálló lépéseit tevő cégtől? Mint mondták, szépen, fokozatosan növelik termelésüket. Pénzüket igyekeznek hasznosan forgatni, fize­tési gondjaik nincsenek, viszont az is igaz, hogy 15 napnál hosszabb fizetési határidőt ők sem adnak. Megtudtuk: pelenkából beszorult egy 40 ezer darabból álló készlet, melynek darabját most 36—38 forintos áron szeretnék értékesíteni. S aki nagyobb tételt vásárol, annak kedvezményt is adnak. ^ /\ // Őszi munkák a földeken Felnőtt korba lépett a Béköt Rt. köröstarcsai telephelye: éppen 18 éve kezdték meg a konfekcióüzemben a terme­lést. A most 64 dolgozót fog­lalkoztató varroda az évek so­rán igazolta létjogosultságát, s bizonyították az itt dolgozó boszorkányos kézügyességű lányok és asszonyok, hogy bármely hazai üzemmel állják a versenyt. Az utóbbi évtizedben ex­portra termel a tárcsái üzem. Most is Franciaországba, Né­metországba és Finnországba varrnak, nyírott plüssből női szabadidőruhát, gyermek fel­sőruházatot készítenek. Mint megtudtuk, a Béköt tárcsái te­lepe kiválóan alkalmas a ki­sebb, 1—2 ezres szériák varrá­sára. A napokban kezdik meg az 1200 darabból álló, francia exportra kerülő új kollekció Számítógépes adattárolás Mezőberény. — Az igencsak megnőtt adminisztráció miatt a városházán a jövő évben áttér­nek a számítógépes adattárolás­ra, nyilvántartásra. A korábban vásárolt négy gép mellé a na­pokban négy újabbat vásárolt az önkormányzat, melyek rend­szerbe állítása, beüzemelése ezekben a napokban zajük. Szennyvízvezeték Mezőberény. — Tegnap megkezdődött a Belencéresi úton épült 7-es öblözethez tar­tozó szennyvízvezeték műsza­ki átadása. Elkészült egy 830 méter hosszú gerincveze­ték és egy átemelővel a 440 méter nyomóvezeték. A most elkészült szakasz része annak a beruházásnak, melynek tel­jes nettó értéke 65,2 millió fo­rint. varrását, s elkészültével máris újabb termék kerül a szalagra. Angliába 1200 darabból álló divatnadrág készül. A munkanélküliség ezt a te­lepet elkerülte. Mi több, lét­számhiánnyal küzdenek: 10— 12 gépi varrót azonnal tudna foglalkoztatni a két műszak­ban dolgozó üzem. Csomagolják a divatnadrágokat Cégtáblacsere A csődegyezség részeként a mezőberényi központi ABC az áfész tulajdonából átkerült a Kunság Füszért tulajdonába. A raktárakkal, szociális léte­sítményekkel és eladótérrel együtt a 720 négyzetméteres kereskedelmi egység falán cégtáblacsere volt: Kunság Kereskedelmi Rt. Berény ABC — hirdeti az új tábla. S hogy mi történt az egy hónap alatt? Az üzlet 22 dol­gozója átkerült az új tulajdo­nos állományába, önálló gaz­dálkodást folytató egység lett, s az üzlet szeptemberi forgal­ma elérte a 8 millió forintot, ami kereken 2 millió forinttal magasabb a korábbinál. Mind­ez annak tudható be, hogy ked­vezőbbek az áraik és folyama­tos az áru utánpótlása. S még valami: a fogyasztói árak átla­gosan 5—8 százalékkal alatta vannak az ajánlott áraknak, amik tulajdonképpen a disz­kontáraknak felel meg. Javítják a víztornyot A nyáron jól láthatóan szivá­rogni kezdett a 14—15 éve épült 500 köbméteres herényi víztorony. Eredetileg fóliaszi­geteléssel készült, aztán né­hány év múlva ezt 3 milliméter vastagságú PVC-csíkokból készült belső burkolás váltotta föl. Az igénybevétel nyomán évek alatt elengedett a ragasz­tás, s a torony szép lassan foly­ni kezdett. A hiba kijavítását a közelmúltban egy nyíregyházi cég megkezdte. A víztorony­ból leengedték a vizet, s a javí­tás idején a város vízellátását a békéscsabai hálózat és a me­gyeszékhely víztornya bizto­sítja. A herényiek ivóvízzel tör­ténő ellátását nem veszélyez­teti semmi, csupán kisebb nyomásingadozást érzékel­nek. A mostani 4—4,5 at- moszférás nyomás magasabb a megszokottnál, csúcsidő- szakban viszont 0,4—0,5 at­moszférával kisebb a megszo­kottnál. A városban egyébként 65 kilométer a fővezetékek hossza, 4200 lakásban van ivó­víz, 110 a közkifolyók száma, melyből — takarékossági okok miatt — 72 üzemel. Átalakulás előtt Egy évtizeddel ezelőtt alakult a 73 dolgozót foglalkoztató Berényi Téglaipari Vállalat, mely most kft.-vé alakulás előtt áll, hogy azután privati­zálásra kerülhessen. Az évi 22 millió kisméretű téglaegységet előállító tégla­gyár hatféle termékből 100 milliós árbevételt ér el, s a kelet-magyarországi tég­lapiac egyik meghatározó cége. A berényi téglásoknak az idén sikerült betörniük a fővá­rosba: Pest környéki viszont­eladók előszeretettel vásárol­nak mezőberényi téglát, mert e terméket jó minőségűnek tart­ják, s ára még a fuvardíjjal is olcsóbb, mint a Budapesthez közelebb lévő gyárak kínálata. Szüreti mulatság Mezőberény. — Több évtize­des hagyomány ápolásaként a helyi Petőfi Művelődési Köz­pontban az idén is megrendezik a szüreti bálát október 9-én. Exportüzem Köröstarcsán A Csárdaszállási Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben — nevét nem változtat­ták meg — ezekben a napok­ban teljes a nagyüzem. Gőz­erővel folyik a betakarítás és a talajelőkészítés. A közös gaz­daság néhány esztendővel ez­előtt az ország egyik legjobb rizstermesztője volt, ám a nö­vény piaci pozíciójának rom­lása nyomán, na és a magas termelési költségek miatt ez a kultúra kissé háttérbe szorult. Az idén 470 hektáron termesz­tettek ebből az igen fontos élelmiszernövényből, ami a korábbi vetésterületnek csu­pán a fele. A növény betakarí­tását egy hete kezdték, s ha az időjárás nem szól közbe, akkor a hónap derekára hektáronként 40 mázsa körüli termést arat­nak le a kombájnok. A kukorica betakarítása még igencsak az elején tart. Az idén 800 hektáron termesztet­tek árukukoricát, melyből 700 hektárt öntöztek. Ezeken a táblákon jó átlaghozamok vár­hatók, nem úgy, mint az öntö- zetlen területeken. Az öntö- zetlen területről a termés jó részét lesilózták, így biztosít­va az állatállománynak a ta­karmányt. Csárdaszálláson az utóbbi években nem egy sikeres nö­vény a cukorrépa. Nem volt ez másként az idén sem. A 106 hektáron termesztett nö­vénnyel tavasszal kelési gon­dok voltak, aztán az aszály to­vább rontotta a helyzetet. Összességében hektáronként átlagosan 350 mázsás hoza­mok várhatók. A napraforgó betakarítása befejező szaka­szához érkezett: 308 hektárról átlagosan 20 mázsa körüli ter­més várható. Azokon a táblákon, ahol be­fejezték a betakarítást, hozzá­láttak az ősziek alá a talajelő­készítéséhez. A szövetkezet­ben az őszi vetésű növények területe a tervek szerint 1000 hektár lesz. Egy nyári emlékfotó Július 5-én indultunk útnak, hogy néhány szép napot közösen tölthessünk el a szlovák hegyek­ben. A szervezők és egyben táborvezetők a csárdaszállási és mezőberényi pedagógusok voltak, de csapatunkhoz lelkes főiskolai és egyetemi hallgatók is csatlakoztak. A táborhe­lyen kellemes meglepetésben volt részünk, mert vendéglátóink egy fél sült csirke szemé­lyében testesítették meg lelkes, ám az éhségtől igencsak tántorgó nebulóink álmainak neto­vábbját. Milán bácsi és kedves felesége a tábor teljes ideje alatt valóban finomabbnál finomabb ételekkel csillapították piciny pocakjaink állan­dó korgását. A programjainkra sem panaszkodhattunk (a tanárok mindig a sarkunkban voltak)! A szállá­sunkat körülvevő hegyek tálcán kínálták a lehe­tőséget: másszatok meg minket, túrázzatok kö­zöttünk! Egy bemelegítő „gerinctúra” után kis csapatunk nagy fába vágta fejszéjét. A tábor fölé magasodó Lysec hegy 1381 méter magas csúcsára kívánkoztunk. Patakokon keltünk át, meredek kaptátokat küzdöttünk le, míg végül célhoz értünk. De megérte! Elénk tárult a Ma- gas-Fátra felhőkbe burkolózó bérceivel, völ­gyeiben megbúvó takaros kis faluival. Másnap lanovkával mentünk fel a Kis-Fátrába, ahol izomláztól sajgó lábainkkalmég egy kisebb tú­rát tettünk. Ám rajvezetőink segítségével színesedett tá­bori programunk, hisz a túrák mellett számhá­borúztunk, dalokat tanultunk, vetélkedtünk. Nagy sikert aratott a tábori Ki mit tud? és a délutánonként szervezett játszóház. Volt fordí­tott nap, akadályverseny és gyermeknap is. Tíznapos szlovákiai tartózkodásunk tábor­tűzzel zárult. Az izzó fahasábok mellett felele­venítettük a legérdekesebb, legviccesebb ese­ményeket. Az utolsó nap reggelén búcsút vettünk a tábortól és a buszból elhangzott csata­kiáltásunk még sokáig visszhangzott a Fátra hegyei között: „Jövőre! Veletek! Ugynitt!” Köszönetünket tolmácsoljuk azoknak a pe­dagógusoknak, akik a tábort megszervezték és létrehozták: Mezei József tanár bácsinak, Pla- vecz Jánosné tanár néninek, Mezeiné Szegedi Erzsébet tanár néninek a táborozó gyerekek nevében: Kutas Gabriella, Filippinyi Sándor Geszti Ilona, Kis Péter rajvezetök

Next

/
Thumbnails
Contents