Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

KÖRKÉP 1993. október 5., kedd Szakmai vita a csabai főiskolán Városi véradás Békéscsabán A békéscsabai városi vöröske­reszt karöltve a véradóállo­mással lehetőséget biztosít a segíteni szándékozó, de szer­vezett véradásban nem ré­szesülő embereknek. Köztudott, hogy ország­szerte milyen nagy szükség van a műtéteknél, a gyógyítás­ban a véradókra. Ezért október 7-én várják a véradókat a bé­késcsabai Gyulai úti véradóál­lomásra reggel 8-tól 12-ig. Békés Megye Közgyűlése, Békéscsaba Közgyűlése és a Körösi Csorna Sándor Főisko­la megbízta az Országos Okta­táskutató Intézetet a megye- székhely és a főiskola oktatás- fejlesztési koncepciójának ki­dolgozására. A kutatók azt vizsgálják, hogy a régió fel- emelkedése érdekében mit tud tenni a megyeszékhelyi isko­lahálózat és a főiskola. A több mint 120 oldalas ta­nulmány első szakmai vitáját tegnap tartották a Körösi Cso­rna Sándor főiskolán, amelyen az oktatói karból szép szám­mal vettek részt. A tanulmány értékelésekor sokan azt vizs­gálták, eddigi munkájukat, tö­rekvésüket mennyiben erősí­tik meg illetve marasztalják el a felvázoltak. A felszólalók közül többen kiemelték, hogy a főiskola új képzési profiljai­ra bizonytalansággal reagál­tak, mert nem tudták, lesz-e benne helyük, szerepük. Az is természetes, hogy a program­ban egyéni életút-lehetősége- ket is kerestek. A felvázolt program meg­valósításához az oktatói kar tá­mogatására is szükség van, eh­hez pedig az érdekeltségüket is meg kell teremteni. A főis­kola ennek a formáit igyekszik megkeresni. Arról már döntöt­tek, hogy belső szakami fóru­mokat teremtenek az oktatók számára. Az ősztől indított tu- .1 tor-szenior rendszer s a tudo­mányos tanácskozások is ezt a célt szolgálják. Az oktatók kérték az oktatáskutató mun­katársaitól, hogy ne csak nem­zetközi példákat, de a hazai tanító- és közgazdaképzés mo­delljeit is gyűjtsék össze, s ez alapján tegyenek javaslatot a főiskola számára, amely e ta­nulmány alapján szeretné el­készíteni középtávú fejleszté­si tervét. A megvalósításhoz a megye és Békéscsaba fogadó- készségét is szükségesnek tartják. B.S. E. Emlékkiállítás Az endrődi születésű Rózsa­hegyi Kálmán születésének 120. évfordulója alkalmából a gyomaendrődi 3. Számú Álta­lános Iskola október 6-án 11 órakor emlékkiállítást nyit. „Mesepatika” Mezőkovácsházán A Budapesti Kis Tücsök Együttes a mezőkovácsházi művelődési központban októ­ber 6-án 16 órakor bemutatja a Varjú doktor mesepatikája cí­mű zenés mesejátékot. Az elő­adás bérletes, de ez esetben egyedi jegyvásárlásra is lehe­tőség lesz. Halálos baleset Mint arról már hírt adtunk Bé­késcsaba külterületén, a 44-es főúton október 3-án 18 óra 30- kor halálos baleset történt. Mint azóta megtudtuk, Kin­cses József, 43 éves gyulai la­kos az általa vezetett gépko­csijával áthajtott az úttesten fekvő Takács Ernő, 43 éves nagyváradi lakos román ál­lampolgáron, aki a helyszínen meghalt. Takács Ernő munka- vállalás céljából tartózkodott Magyarországon. A baleset körülményeit a rendőrség to­vább vizsgálja. Előadás légzőszervi betegeknek A Légzőszervi Betegek Békés Megyei Egyesülete elsősor­ban az asztmás gyerekek szüleinek részvételére számít szerdán 16 órától Békéscsa­bán, a megyeháza Derkovits sori nagytermében. A légzőszervi megbetege­dések, az asztma összetett té­nyezők hatására alakul ki, gyógyítása bonyolult és költ­séges. A közelmúltban alakult és minden rászorulót befoga­dó egyesület segíteni szeretne életviteli tanácsokkal, később talán más kedvezményekkel is a nem kis anyagi terhet vise­lő betegek családjainak. Az asztmás betegségek kialaku­lásáról tart szakember elő­adást ezen a rendezvényen és szívesen ad tanácsokat is a kérdezőknek. „A KÖZÉPSZERŰSÉG NEM A MAGA MI­VOLTÁTÓL ERŐS, HANEM AZOKTÓL A KÖZÉPSZERŰSÉ­GEKTŐL, AMELYE­KET KÉPVISEL; SEB­BEN AZ ÉRTELEM­BEN FÉLELMETE­SEN NAGY A HATAL­Chateaubriand Befejezés előtt a tárcsái híd felújítása A felújítással egy időben a híd korlátját is megmagasítják FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Éppen másfél évtizeddel ez­előtt adták át a forgalomnak a 47-es főúton, Köröstarcsánál a Kettős-Körös új hídját. A vas­beton híd szerkezetének szige­telése akkor a legkorszerűbb anyaggal készült, melynek élettartamát tizenöt esztendőre becsülték. így most újra idősze­rűvé vált a felújítás. Á 62 millió forintos munkálatokat a korábbi kivitelező —Hídépítő Vállallat — jogutódja, a Hídépítő Rt. végzi, két ütemben. A híd pályaszerkezetének egyik oldalával a nyár végén már végeztek az építők, most ezekben a napokban a másik, a forgalom elől lezárt sávot szi­getelik újra. A felújítással egy időben a híd korlátját 1,4 mé­terre magasítják, ugyanis ko­rábban néhányan átzuhantak rajta a hullámtérbe és a folyó­ba. A munkálatokkal a kivitele­zők célegyenesbe értek, s ha­marosan megszűnik a hídon a kényszerűségből elrendelt se­bességkorlátozás és a félpá­lyás útlezárás. —sz— Mégis lesz gáz Gerlán! (Folytatás az 1. oldalról) hogy elég lesz egy 110 milli­méter átmérőjű vezeték Gerla és Nagyrét számára. A Dégáz előzetes tanulmányterve alap­ján, annak nyomvonalát kö­vetve, a Dégáz Békéscsabai Üzemigazgatóság helyettes vezetőjével, Kelemen Tibor­ral is egyeztetve készítették el ajánlatukat a két szervező és a részönkormányzat számára. Ez alapján úgy tűnhetett mindenkinek, dombon a ta­nya. Pláne így éreztek az érin­tettek, amikor a Dégáz csabai üzemvezetője, Erdei Rezső sem kifogásolta a tervezett megoldást. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata annak rendje és módja szerint a Dé­gáz Rt. szegedi központjában működő tervezési és doku­mentációs osztálytól megren­delte a tanulmánytervet, amely vállalta is augusztus 3- ai határidővel. Tudni kell, e zsűrizett terv nélkül semmi sem indulhat gázügyben. Nem is indult. Pedig június 24-én a gerlai sportpályán megtartott lakossági tájékoz­tatón a lelkes helyiek meg is tartották a közműtársulás ala­kuló közgyűlését, és egyhan­gúan megválasztották képvi­selőnek Kerekes Lászlót, Ve- szelka Györgyöt és Szilágyiné Povázsay Mártát. Július végén elkezdődött a geodéziai alap­térkép készítése is, ami au­gusztus 10-ére a társulás aszta­lán volt. A békéscsabai önkor­mányzat pedig szeptember 16­án megszavazta a 6 millió fo­rintos hozzájárulást is. Hej, örültek a gerlaiak, a kivitelező ugyanis vállalta, ha indulni tudnak szeptember 15- én a munkálatokkal, akkor be is fejezik november 15-ére. A több mint négyszáz érintett család nem is vett tűzrevalót, a 30 százalékos beugrót fizette be helyette a gázra. Úgy szá­mítottak ugyanis, télen már azzal fűthetnek. Aztán hiába leskelődtek a buszon vagy Csaba felé kerék­pározva, semmiféle munkála­tokat nem láttak. A társulás képviselőit majd megették, el nem tudták képzelni, hol akad­tak el a dolgok. Bezzeg a képviselők tudták, akik már kiloholták, kivitatkoz- ták addigra a lelkűket. A zsűri­zett tanulmányterv nem akart sehogyan sem megérkezni. Il­letve jött valami, amelyben elő­ször 160-as átmérőjű, majd 200-as vezetékhez ragaszkod­tak. Na, vélték a szakemberek, Szegeden már tudhatnak vala­mit, valószínű világváros lesz Gerlából, jó lesz a környéken földet venni. Aztán kiderült, er­ről szó sincs, inkább a szolgálta­tói érdek szólalt meg. És a cső átmérőjéről csordo­gált a vita, a határidő csúszott, a társulás tagjai pedig bekemé­nyítettek, nem vállalták az eb­ből származó többletköltsé­get. Ugyan a szegediek a több­letköltség átvállalására ígére­tet tettek, amit a szeptember 16-ai, csabai önkormányzati ülésen elő is vezettek a társa­ság támogatásának odaítélése­kor, a zsűrizett terv mégsem született meg. Az immár joggal feldühödött társulás képviselői és a kivitele­zők végül meghallgatást kértek a Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság vezérigazga­tójától, Galambos Istvántól, aki október elsején fogadta őket, s gyors döntésével végre pontot tett az ügy végére. Állásfoglalását, amely szerint a vezeték az építő- közösség által tervezett 110 KPE csőből megépíthető, már hétfőn eljutott Békéscsaba polgármeste­réhez és lapunkhoz is. Mehet tehát a tervezés és a kivitelezés. Több kérdés is felmerült az ügy megismerésekor. Vajon milyen érdekek ütköztek akkor, amikor a kétszázas vezetékhez ragaszkodtak a szegedi tervké­szítők? Miért húzták az időt, mikor tudták, az ott élők télen már gázzal akarnak fűteni? Va­jon e csúszás miatt elkészül- nek-e a kivitelezők, s nem kerül-e többe a későbbi rajt? Miért kell — vagy mi miatt — lefékezni egy szinte példátlan lakossági összefogást, mikor a gázszolgáltatónak az is érdeke, hogy minél több gázt adjon el. Na persze, ez csak feltevés... Mondhatnánk, a vezérigaz­gató példásan gyors intézke­dése megmentette a gerlaiakat és a Dobozi úton lakókat a téli fagyoskodástól. De a történet­nek akkor lenne igazi csatta­nója, ha a késlekedő szakem­bereket felelősségre is vonná. B. Sajti Emese Senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés Törvényjavaslat a fogyatékos emberek A napirend előtti felszólalások után a T. Ház sürgősséggel na­pirendre tűzte a fogyatékos emberek jogairól szóló sza­baddemokrata törvényjavas­latot. Szigeti György az egyik előterjesztő az új jogszabály­javaslat célját a fogyatékos emberek esélyegyenlősége feltételeinek megteremtésé­ben határozta meg. Elmondta, hogy előterjesztésük alapjog­ként rögzíti: a fogyatékos em­berek a társadalom egyenran­gú tagjai, és közülük senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés testi vagy szellemi fogyatékossága mi­att. Akit emiatt mégis jogelle­nes hátrány érne, az ennek okozójával szemben bíróság­hoz fordulhatna. Szabad György házelnök közölte, hogy az Állami Szám­vevőszék benyújtotta a múlt évi költségvetés végrehajtásá­nak ellenőrzéséről szóló jelen­tését. Bejelentette azt is, hogy a Magyar Igazság és Élet frak­ciónak a legfőbb ügyész fel­mentésére vonatkozó indítvá­jogairól nya napirendre vételéről — annak érdekében, hogy az egyes frakciók kialakíthassák álláspontjukat — a jövő heti ülésen határoz az Országgyű­lés. Majd folytatták a honvédel­mi törvényjavaslat és az alkot­mány ehhez kapcsolódó mó­dosításának általános vitáját. Kora este a plénum a pártok működéséről és gazdálkodá­sáról szóló törvény módosítá­sát célzó törvényjavaslat rész­letes vitájával folytatta mun­káját. Majd az országgyűlési kép­viselők jogállásáról szóló 1990-es törvény módosításá­nak általános vitájára került sor. Az egyetlen felszólaló, Salamon László (MDF) úgy vélekedett, hogy nem csak az országgyűlési képviselők ese­tében kellene nyilvánosságra hozni a viselt gazdasági tiszt­ségeket, mint azt Katona Béla szocialista képviselő indítvá­nyozza, hanem az Önkormány­zati képviselők és polgármes­terek, valamint azok család­tagjai esetében is. A Házelnök a vitát elnapolta, és mivel a honatyák végére értek a hétfő­re tervezett munkának, az ülést berekesztette. Mérlegen az év első kilenc hónapja Kevesebb baleset az utakon Békés megyében sikerült megállítani a közlekedési balesetek számának, súlyosságának évek óta tartó növekedését — hangzott el tegnap Békéscsabán a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezetének szokásos havi sajtótájékoz­tatóján. Kevesebb halálos és súlyos sérüléses baleset történt, ám a tapasztalatok szerint továbbra is gondok mutatkoznak a közlekedők etikai magatartásában. Balta János rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztályának vezetője az év első kilenc hó­napjának mérlegét ismertetve elmondta: szeptember végéig 571, személyi sérüléssel járó baleset volt, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző esz­tendő hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 49- ről 27-re (44.9 százalékkal!) csökkent. Súlyos kimenetellel 236, könnyű sérüléssel 308 baleset végződött, a csökke­nés 20, illetve 19 százalékos. A balesetek következtében 28-an vesztették az életüket, 46,2 százalékkal kevesebben, mint tavaly szeptember végé­ig. Ittas állapotban 88 balese­tet okoztak, a csökkenés 50,8 százalékos. Balta János rámu­tatott a balesetek csökke­nése és a közlekedésbiztonság javítására irányuló intézkedé­sek közötti szoros összefüg­gésre. A balesetek okait figyelem­be véve határozták meg a to­vábbi feladatokat is, ily’ mó­don az év hátralevő részében a rendőrök igyekeznek megten­ni mindent a halálos balesetek­hez vezető szabálysértések megelőzéséért, az ittas álla­potban okozott balesetek szá­mának csökkentéséért, foko­zottan ellenőrzik a kerékpárok kivilágítására vonatkozó sza­bályok betartását, illetve a biz­tonsági öv helyes használatát. A sajtótájékoztató további témáira visszatérünk lapunk­ban. L. E. Sarokba fzorffva Országúti csevely Régi rossz szokásom, hogy a bizalomkeltő stopposokat felveszem. A közös utazás alatt érdekes dolgokat tudok meg alkalmi útitársaimtól, akik közül sokan némi biztatásra őszintén elmondják gondjaikat, örömeiket. A minap egy mentősfiúval beszélgettünk Vésztő és Szeghalom között. Az alig tízperces út alatt elmondta, nem becsülik meg a munkájukat erkölcsileg, de főleg nem anyagilag. Húsz éve mentős kollegája tízegynéhány ezer forintot keres mind­össze, ugyanakkor minden második hétvégén ügyelhet. A technikai felszerelésük egy része elavult, újakra nemigen van pénz, ám a beteghez mindig időben el kell jutniuk. Azt hiszem, a fiatalembernek mélységesen igaza van. Elvárásaink a mentősökkel szemben maximálisak, ugyan­akkor ennek ellenértékével adósak maradunk. Ha már mi, az egyszerű állampolgárok több pénzt nem is tudunk nekik adni, mert ez az állam dolga lenne, legalább nézzünk kicsit nagyobb tisztelettel azokra az emberekre, akik a fentiek ellenére teszik a kötelességüket mindannyiunk érdekében. Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents