Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-29 / 252. szám
SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 29., péntek F Sarkad,benzinkút Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária és Magyart Barna. Fotó: Fazekas Ferenc Témák a föld körül Geszt. — A település képviselői legutóbbi testületi ülésükön áttekintették a kárpótlások és földárverések helyzetét, valamint meghallgatták a földrendező bizottság elnökének beszámolóját. Ez utóbbiból kitűnt: az eddig földhöz jutottak nagy lelkesedéssel láttak neki a mezőgazdasági munkálatoknak, valamint több helyi lakos vár még földárverésekre. Gazdák kártalanítása Sarkadkeresztűr. — A településen a nyári jégverés 400 hektáros területen pusztított. E károk mérséklésére a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 335 ezer forintot biztosított a község részére. Ennek az összegnek a szétosztását a napokban kezdik meg. Tisztelgés a hősök emléke előtt Méhkerék. — Október 30-án — halottak napja alkalmából — megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a második világháborús emlékműnél, valamint a régi temetőben a hősök sírjainál. Ez utóbbiak rendbetételéhez a hódmezővásárhelyi katonai egységtől rendszeresen segítséget kap a község. Rendeletek terítéken Kötegyán.—A község képviselői ma testületi ülésre gyűlnek össze, ahol meghallgatják a helyi határőrs vezetőjének tájékoztatóját, valamint a testület működésére vonatkozóan önkormányzati rendeleteket alkotnak, illetve módosítanak. Megalapozták Isten házát Ujszalonta. — A református templom földrengésgátló vasbeton alapozása október 21-én befejeződött. Az építési munkálatok már csak jövőre folytatódnak. A tervek szerint az idén az alapozásnak kellett elkészülnie, jövőre a templom felépítése várható, 1995-ben pedig a teljes befejezés. A helyi önkormányzat mindhárom esztendőben négy-négyszázezer forinttal járul hozzá a templomépítéshez, az állam az összköltségek negyven százalékát fedezi, valamint — lehetőségei szerint — a lakosság is segít. Hatotta napi megemlékezés Sarkadkeresztűr. — November 1-jén délután fél 4-kor a helyi köztemetőben — az ön- kormányzat szervezésében, valamint a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ közreműködésével — halottak napi megemlékezésre kerül sor. „Parasztból értelmiségi lettem” Kötegyán. — „Átbújtam a szivárvány alatt, parasztból értelmiségi lettem” — írja az 1986- ban megjelent „Volt egyszer egy szakérettségi” című könyvben a kötegyáni Fazekas Istvánné Bodor Zsófia. A könyvet Diószegi Csipetits György és Koncz Endre szerkesztette. A kötet az 50-es években szakérettségizett munkás— paraszt származású fiatalok életútjait örökíti meg. Az ötletes szerkesztők a felhívásukra jelentkező egykori szakérettségizőktől egy-egy történetet kértek, amelyeket kötetté formáltak, így került e könyv 240. oldalára Zsofka néni életútja is, aki békési parasztszülők gyermekeként végezte el az 50-es évek elején induló kétéves középfokú tanfolyamot. — Mindig is szerettem volna tanulni, de a szüleim szegények voltak, és öt éhes gyerekszáj várta otthon őket — emlékezett vissza a gyermekkorára találkozásunkkor Fazekas Istvánné. — Mivel saját pénzből sosem telt volna, így nagyon megörültem a lehetőségnek... Hogy „csak” szakérettségim lett, sohasem szégyelltem, pedig hej, de sokszor éreztették velünk ezt a „csak”-ot a szegedi főiskolán a normál gimnáziumból odakerült diákok! Később persze kiderült, hogy belőlünk is lehet valaki... Az élet bizonyította ezt. Csak néhány nevet említenék, akik ugyanebben az időben szakérettségiztek: Horn Gyula, Szemes Mari, Würtz Ádám... Igaz, Zsofka néni nem lett sem politikus, sem színésznő, de mint pedagógus még ma is állja a helyét, pedig már nyugdíjas. — Harminchat éve kerültem Kötegyánba — mesélte. — Amikor 1960-ban bevezették a gyakorlati foglalkozásokat, elvállaltam. Tanítottam varrást, kötést, háztartásig ismereteket. Közben tanfolyamra jártam, megtanultam az összes ismert magyar hímzésfajtát. Csillebércen és Zánkán népművészeti szaktáborokban vettem részt, ’79-ben hímző-, ’81-ben szövő szakkörvezetői tanfolyamot végeztem. Ekkor már felnőttek részére is szerveztem népművészeti szakköröket. Büszke vagyok rá, hogy a volt tanítványaim közül ma már többen maguk is szakköröket vezetnek. „A háború után voltam nagylány, épp a legnagyobb ínség idején. Rákényszerültünk a szövésre, fonásra, amit később annyira megszerettem, hogy akkor is csináltam, amikor mások már régen elfelejtették...” Zsofka néni ezek után a nyugdíjas éveiről beszélt. Mint mondta, a hímzés már nagyon igénybe veszi a szemét, ezért inkább a szövés az, amivel mostanában foglalkozik. Gyönyörű futókat, faliszőnyegeket, párnákat, tarisznyákat, sőt kabátokat tett elém. Ezt már zsűrizték, ezt most fogják — magyarázta. A fia segítségével a zsűrizett termékeket népművészeti vásárra viszi. „Nem baj, ha nem veszik meg, nekem már az is öröm, ha valaki gyönyörködik benne” — mondta. Itt eszembe jut Zsofka néni egy mondata a „Volt egyszer egy szakérettségi” című könyvből: „Mindent szívvel kell csinálni, igazán, becsületesen, lelkesen, nemcsak pénzért!” Jenei a legjobb Sarkad. — A rendőrkapitányság minden évben kiosztja az „Év sarkadi rendőre” címet (melyet a helyi önkormányzat évente húszezer forinttal támogat). Az idén Jenei József rendőr zászlós részesült ebben a megtisztelő kitüntetésben. Eszmecsere az oktatásról Kötegyán. — November 16- ára várják a községbe Jánosi György országgyűlési képviselőt, az MSZP alelnökét, aki az oktatási törvényről folytat eszmecserét az érdeklődőkkel. Takarítás ’48 körül Geszt. — A régi temetőben, a Tisza-kripta előtti ’48-as emlékmű környezetének tisztántartásában ígért segítséget a községnek Szelekovszky László, a megyei önkormányzat természetvédelmi felügyelője. Rádiót vesznek a vagyonvédőit Sarkad. — A Sarkadi Vagyonvédő Egyesület az ott élők biztonságának megóvására, vagyonvédelemre és bűnmegelőzésre, valamint a bűncselekmények felderítésének az elősegítésére alakult 1991-ben. Az eltelt két esztendőben a 30 fős tagsággal rendelkező egyesület összehangolt együttműködést épített ki a rendőrséggel, a határőrséggel, a polgárvédelemmel, a tűzoltósággal és más szervekkel. A technikai feltételek megteremtése érdekében a vagyonvédők novemberben frekvenciához kötött rádió adó-vevők beszerzését tervezik 180 ezer forint értékben, amit az önkormányzat által biztosított 200 ezer forintos évi támogatásból fizetnek ki. Nem csak a húszéveseké a világ Képünkön az üzemmérnökség házi múzeumának egy részletét láthatjuk. Balról jobbra: egy masztikátor, egy bitumenmelegító' üst és egy karbantartott út a kockakövektől az aszfalt- betonig Sarkad. — A Békéscsabai Közúti Igazgatóság Sarkadi Üzemmérnöksége ezekben a hetekben ünnepelte 20. születésnapját. Hodosi József fenntartási művezető már az üzemmérnökség megszületésének pillanatában tudta: „nem csak a húszéveseké a világ”! Éppen ezért 1975-ben az üzemmérnökség előkertjében létrehozott egy házi múzeumot, amely bemutatja a közútépítés fejlődését. Láthatunk itt kézi masztikátort (aszfaltfőzőt), bitumenmelegítő üstöt, lóval vontatott hóekét, mészkőből készült kilométerköveket, muzeális értékű út- széljelző oszlopokat, útjelző táblákat, s a különböző útfajtá- kat a kezdetektől a máig. Az „i” betű meséje Három hónapra egy betűvel bővül a Sarkad és környéke tudósítójának neve: Magyarból Magyari lesz. No, nem kolleganőm fogja bővített névejtésre a környék lakóit, hanem, mint ahogy a fénykép is bizonyítja, a névvel együtt az arc is változik. Ez utóbbi talán jelentősebb eltérés mint egyetlen „i” betű, hisz szakállamat nehezebb elhagyni, mint az említett magánhangzót. Ezért a térségben való jelenéseimkor nem a megfigyelés, hanem a megszólítás okozhat zavart. A tudat, a fül beidegződön, Magyart hall (és mond) az, ki „i” betűvel fukar. (Állítólag a Sarkad város című hetilap már be is mutatott, mint Magyar Bálintot.) Ha jobban megnézzük, valójában egy kis „i” betű nem is olyan nagy dolog, ezért remélem, a mindenki számára kedves kolleganőmnél személyem csupán egy „i” betűvel lesz terhesebb. Hiszem, s míg reménykedem, fölteszem a ma itt-ott még hiányzó „i” betűre a pontot, így maradok továbbra is Magyar helyett Magyari, azaz: O^ÁxXjC^Y^- a. Kopjafát állítottak Mezó'gyán. — A honalapítók, a végvári vitézek, az 1848-49- es és 1956-os hősök, valamint a történelem bármelyik időszakában a hazáért elhunytak emléke előtti tisztelgésül a község lakosai október 23-án a templomkertben kopjafát avattak, amelyre Arany János költői sorait vésték: „Nem elég csak emlegetni / Tudni is kell jól szeretni / Tudni bölcsen a hazát.” Elöljárók találkozója Sarkadkeresztúr. — A Sarkad térségi polgármesterek és jegyzők legközelebb november 4-én délelőtt 9 órakor Sar- kadkeresztúron találkoznak egymással. A tervek szerint megtárgyalásra kerülő témák között szerepel a települések által létrehozandó Közbiztonsági Alapítvány kérdése, a lakástörvény és a különböző pályázati lehetőségek kiértékelése. Emberből vagyunk Sarkad. — Sorozatunk célja, hogy egy-két tréfás kérdés kapcsán közismert Sarkad térségi személyiségeket hozzunk emberközelbe. Választásunk ezúttal Rigó Istvánra, Sarkad város menedzserére esett. A következőket kérdeztük tőle: milyen sarkadi jellegzetességeket vinne el ajándékba az etióp államfőnek, ha a sarkadi városatyák azzal bíznák meg, hogy készítse elő a Sarkad— Addisz Abeba testvérvárosi kapcsolatot? íme a válasz: — Először is magammal vinném a Sarkad város című hetilap néhány példányszámát, aztán—mintegy gesztusként — egy meghívót a Sarkad—Nagyszalonta határátkelő megnyitó (névadó!) ünnepségére. Tekintettel Etiópia és Sarkad ősi ornitológiái kapcsolataira, magammal vinném (vérfrissítés céljából!) a sarkadi címer vörös pelikánmadarát is, hogy az „szoros kapcsolatot létesítsen” az ott őshonos Nagy Fehér Pelikánnal. Néhány csúcstechnológiát képviselő ipari temékünket is becsomagolnám az útra. Olyanokat, amelyeket a Sarkadi Szellőző Művek üzemcsarnokában a megyei munkaügyi központ által állásba helyezett munka- nélküliek gyártanak. Természetesen csak nagyon kis mennyiséget vinnék, hiszen köztudott, hogy a tennék iránt roppant élénk az érdeklődés a japán és az amerikai piacon. És végül: „vinnék” egy befektetési ajánlatot az etióp kávé és gyapotültetvényekre vonatkozóan. Hogy mennyi lenne ez forintban? Mindazt a pénzt, amit a képviselő-testület a többfordulós költségvetési vita után sem tudna helyben elkölteni, Addisz Abebába javasolnám irányítani! Betyárétel Etiópiába Sarkad. — Mint a fenti írásból kiderült, Sarkad város menedzsere a közeljövőben Etiópiába készül. Mint megtudtuk, Rigó István egy jellegzetes sarkadi egytálételes specialitással is készül a nagy útra. A titkos receptet, amelyet eddig a városi önkormányzat páncéltermében őriztek, most a nyilvánosság elé tár. íme: Hozzávalók négy személyre: Egy darab bogrács, néhány kö- teg rőzse, 30 dkg gomba, 50 dkg tarhonya, 1 fej vörös (nem pelikán, hanem:) hagyma, 1 db csípős piros paprika, 4 db burgonya, só, étolaj. Elkészítés: A kockára vágott hagymát és az apró karikára vágott paprikát az étolajban addig pároljuk, amíg a hagyma megüvegesedik. Ezután hozzáadjuk a megfelelően előkészített, megmosott és vékony szeletekre vágott gombát, és addig pároljuk, míg a leve el nem fő. Ezt követően hozzáadjuk a kockára vágott nyers burgonyát és tarhonyát, és rövid ideig együtt pároljuk, majd annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Óvatosan kevergetve készre főzzük. Főzés közben ízlés szerint sózzuk. Kovászos uborkát kínálunk hozzá. Rigó István elárulta: az ételt összetételénél fogva egyaránt fogyaszthatják húsevők és vegetáriánusok, keresztények, muzulmánok, izraeliták és buddhisták, nagyétkűek és fogyókúrázók, ki-ki étvágya szerint. Az étel érdekessége, hogy többször is elkészíthető!
