Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-29 / 252. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1993. október 29., péntek | O Musicabemutató A Pierrot Gyermekszínház 1993. október 31-én 19 órai kezdettel a Békés Megyei Jókai Színházban mutatja be Lionel Bart—G. Dénes György Oliver Twist című musicaljét. Új helyen az SZDSZ Az SZDSZ békés megyei irodája elköltözött. Az új cím: Békéscsaba, Szent István tér 10.1. emelet. A telefonszámuk és a levélcímük változatlan. Az SZDSZ Jogvédő Hálózat keretében működő ingyenes jogsegélyszolgálat fogadóóráit dr. Gyebnár László ügyvéd tartja minden hétfőn 14—16 óra között az új irodában. Műsoros délután A Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének orosházi csoportja október 29-én 16 órai kezdettel műsoros délutánt tart a Petőfi Művelődési Központ színháztermében, ahol fellép a Szivárvány hagyományőrző gyermekcsoport. Futártoborzó A Reformáció Mérföld (1517 méter) megtételét vállalók mezőnye rajtol október 31 -én reggel 7 órakor Orosházán. Indulás a református templomtól. Útvonal: Eszperantó — Zombai — Luther — Dózsa György — Mikszáth utcák — evangélikus templom. Purina: Híd a jövőbe Eme hangzatos jelszó jegyében tartotta immáron negyedik szimpóziumát Debrecenben a Purina-Hage Rt. A nemzetközi cég a takarmányozás területén tevékenykedik, az eredményei alapján nem is rosszul. A közel száz éve Amerikában alapított Ralston Purina Company Magyarországon a Hajdúsági Agráripari Részvénytársasággal közös vállalatként 1990-ben jelent meg. A mostani tanácskozás első előadója Paul Kelly elnök-vezérigazgató volt, aki a jövőbe vezető út főbb irányelveit ismertette. Kihangsúlyozta a vevőorientált szervezet és a folyamatos versenyképes gyártás fontosságát. Ezután a meghívott felhasználó szakemberek és forgalmazók az egyes programok vezetőitől kaphattak első kézből információt a Purina-termékekről, külön hangsúllyal az újdonságokra. A Purina-Hage nem titkoltan arra törekszik, hogy Magyarországon meghatározó takarmányozási cég legyen. Az áraikat tekintve termékeik nem tartoznak az olcsóak közé. Jelszavuk szerint a minőségben nincs kompromisszum. A szimpózium végén emlékplaketteket osztottak szét a legnagyobb felhasználók és a legjobb termékértékesítők között. Ez utóbbi kategóriában díjazott volt megyénkből a tót- komlósi Horváth Sándor is. Nem takar már a takarékosság Amikor az ember rálel saját hangjára Gnandt János festőművész tárlata a színházi Vigadó galériájában A kiállításon olvasható rövid ismertetőből megtudjuk, Gnandt János Aradon született 1951 -ben. A temesvári Képző- művészeti Főiskolán végez, innen előbb egy moldvai csángó faluba, majd pedig az aradi színházhoz kerül. Eközben rendszeresen szerepel országos és aradi tárlatokon, tagja a romániai Képzőművész Szövetségnek. Három éve a békéscsabai színház festőtárának a vezetője. Több képe fellelhető magyarországi, olasz- országi, németországi és francia magángyűjteményekben. A számok és az állomáshelyek mögötti hogyanról beszélgettünk a festőművésszel. Első kiállításait még a főiskolai évek alatt — csoporttársaival közösen — rendezik. Temesváron a legtöbb segítséget tanárai közül Fakner Hil- degardtól és Csolák Líviától kapja, nemcsak iskolán belül, hanem kívül is. Beengedik műtermeikbe, láthatja őket munka közben. Ebben az életszakaszban leginkább Vasarely hiperrea- lista látásmódja, valamint MoKép az Emlékezés sorozatból Három éve a Jókai Színház festőtárát vezeti digliani színei és vonalai tesznek rá legnagyobb hatást. „De amikor az ember rálel saját hangjára — mondja — el kell felejteni a mestereit és az eszményeit.” A főiskolai évek után egy moldvai csángó faluban tanít. Ez az időszak számára sokkal inkább tapasztalatokban gazdag, mint művészi eredményekben. Innen kerül vissza szülővárosába, Aradra a színházhoz. Ez a leggazdagabb időszak a festő életében, de sokkal inkább a közösségi élmény volt a fontos, az együttes munka, az egymásra való odafigyelés, mint konkrét művészi produktum. Házak, házrészletek, a fából épített otthonok a mostani tárlat témái. Ember nincs a képeken, de kezenyoma, munkája mindenütt tettenérhető. A festő nem az embertől fordul el, amikor otthonaikat ábrázolja egyetlen alak nélkül, hanem egy másfajta látószögből közelít feléjük. Gnandt János beszél a galéria céljairól. Kell lennie a város- központban egy helynek, ahova betéved az ember festmények és grafikák közé. Ez lassan-las- san közösséget teremt, mert integrál és inspirál művészeket és művészet iránt érdeklődőket. Kis flórát és faunát teremtve, ápolva, őrizve értékeinket nyu- godtabban élhetünk a nagyobb világunkban is. A kiállítás a Jókai Színház Vigadójában tekinthető meg november 4-ig. Bőd Tamás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) az emberek szeretik megosztani pénzüket több OTP-fiók, bank között — válaszolta. — Más megyébe is elviszik. Logikus, hogy névtelenségbe akarnak burklózni, nem kockáztatnak. A betétek jelentős része nem névre szóló, bár július 1-jétől, amikor megszűnt erre az állami garancia, már nevesíteni kellett, hogy az Országos Betétvédelmi Alap felelősséget vállaljon. Tapasztalat szerint azonban akinek pénze van, biztonságos bankban helyezi el és nem érdekli állami garancia. A betétkönyvekben túl nagy összegek nincsenek, szétaprózzák a pénzt. —Akkor úgy kérdezem, megyénk melyik településén a legnagyobb a betétállomány? —Ezt sem tudom megmondani, 21 fiókunk van, egyhez- egyhez több település is tartozik. Nem szoktuk elemezni, mennyi az egy főre jutó betét- állomány. Mivel ilyen statisztikánk nincs, a megye ismeretében következtethetek: a városokban nagyobb a betét, a népesség növekedését követi. Több betéttel rendelkezik a megyeközpont és körzete, mint a kistelepülések. Oka lehet, hogy ott jelen vannak a takarékszövetkezetek. Korábban, öt-tíz éve elég nagy betétállomány volt azokon a településeken, ahol háztájival, fóliával foglalkoztak. Ma ez nem jellemző. Talán a kereskedelemben, a szolgáltatásban több pénz van, de biztos, hogy nem a mezőgazdaságban, az iparban. — A takarékszövetkezetek mellett kik az OTP versenytársai? — Elsősorban és régóta ők, szerteágazó fiókhálózatukkal. Az utóbbi években nyitottak a kereskedelmi bankok, próbálnak lakossági erőforrást bevonni. Ez nem jelenti a mi betétállományunk csökkenését. Mellettünk a Posta Bank a legnagyobb lakossági bank, a többiek inkább a különböző értékpapírokkal akarnak lakossági forrást gyűjteni. —Gondolom újítanak, hogy a betéteket idekössék. — Az elmúlt időszakban fejlesztettük a lakossági folyószámlát. Rugalmas, 1,3,6, 12 havi lekötéseket tettünk lehetővé. Fejlesztettük az ügyfélkártya-üzletágat: a kártyák pénzkiadó automatákhoz is felhasználhatók. Bevezettük, hogy a folyószámla-tulajdonosok kedvező feltételekkel kapjanak hitelt. Az OTP országra kiterjedő gépesítést indított el, amely első helyen a lakossági folyószámlával és a devizával foglalkozik. Ügyfeleinknek nem kell várakozni a bankban, gyorsan hozzájutnak a pénzhez és azonnal meg tudjuk mondani azt is, kinek hogyan áll a számlája. Valószínűleg egy év múlva megyénkben is ilyen lesz az ügyfélszolgálat. —A magyar gazdaság egyre hanyatlik, mind szegényebbek vagyunk. A betétállomány mit mutat? — Polarizálódik a lakosság. A kisbetétesek filléreket kénytelenek félretenni, rövid távra helyeznek el pénzt. Megjelent a nagybetétesek köre: számuk kevesebb, ők a különböző befektetési formákat keresik. Az értékpapírokat, a befektetési jegyeket, hol lehet adókedvezményt igénybe venni, ezzel növelik a kamathozamot. Nálunk a betétállomány az év első felében jelentősen emelkedett, de most, a harmadik negyedévben megállt. Lehet, azért, mert az OTP viszonylag szolidan változtatta a kamatot, míg a többi bank, a kincstár- jegy többet fizet. De lehet, mélyebb gazdasági oka van. —Mire gondol? — Az emberek eljutottak oda, hogy nem tudnak pénzt megtakarítani. Nem véletlen, hogy az állami költségvetés hazai forrásból, lakossági erőből való finanszírozása veszélybe került. Az állampapírok eddig a költségvetés hiányának fedezésére szolgáltak. Úgy tűnik, az állam most más utakat próbál járni... — Megmondaná, az önök bankjában, a megyében mennyi az annyi? — A betétállomány 13,6 milliárd forint. Ebből 10,8 milliárd a forint-, 1,9 milliárd a devizabetét. A többi értékpapír. Szőke Margit Újra van iskola Csabaszabadiban Átdolgozás előtt a nemzeti alaptanterv Ha valaki egyszer megírja Csabaszabadi újkori történetét, két dátumot nem felejthet ki. Az egyik 1987, amikor saját ivóvízvezeték-hálózatot fektettek le a községben, a másik sorsfordító esztendő fjedig 1992, amikor 364 szavazó lakosból 185 az önállósulásra voksolt. A Békéscsabától történő „elszakadás” folyamata jeleleg is tart, s bár igazából január elsején lesz igazán funkcióképes a 4—5 tagú testület a polgármesteri hivatalban. A szeptemberben megalakult öttagú képviselő-testület eddigi három ülése is döntően az átalakulás zökkenőmentességének biztosításával foglalkozott. Az elmúlt héten nem kevesebb, mint 11 napirendet tárgyaltak. Kesjár Mátyás polgármester — aki törvényi szabályozás következtében éppen a napokban vált ki a megye- székhelyi önkormányzat képviselői testületéből — elmondta, hogy folyamatosan teremtik meg azokat a feltételeket, amelyek révén az embereknek ezután kisebb-na- gyobb ügyeik elintézése miatt nem kell 18 kilométert utazni és fél napot a városban tölteni. Elfogadták már a szervezeti és működési szabályzatot. A pénzügyekkel és az ellenőrzéssel megbízott bizottságot Oravecz Sándor, a szociálist Szabó Vilmos vezeti. Tizenhat esztendő után ismét helyben járhatnak önálló iskolába a gyerekek, jelenleg nyolc, jövőre már 12 kisdiák — és 23 óvodásuk is van. Az iskola igazgatói teendőivel — miközben kiírták a pályázatót — a jelenleg már nyugdíjas Bozó Etezsőt bízták meg, aki tapasztalt pedagógus. November elsején nyitják meg a gyógyszer- tárat és az év végéig szeretnék átadni az új könyvtárat is. Betöltetlen még a jegyzői állás, erre szintén pályázatot írtak ki. Százötverezer forinttal foglalkoztatási alapot teremtettek, amely a 30—40 munkanélküli gondjain igyekszik segíteni. A munkaügyi központ támogatásával többen máris végeznek közhasznú munkát. Hamarosan megoldóik a szemétszállítás is. A tavaly 88 taggal megalakult „Szabadi” szövetkezetben 32-en találtak megélhetési forrásra. És munkahelyteremtő lehetőségnek szeretnék az úgynevezett kórháztanyát is kialakítani — itt még nem állapodtak meg véglegesen a privatizáció alatti egészségügyi intézménnyel. Az önállósulás eredményeként várhatóan 9 és fél millió forint lehet az idei még csak félig-meddig önálló költség- vetés bevételi oldala, amelyből várhatóan 1,5—2 millió forint marad fejlesztésre. Ez jóval több, mint a korábbi megyeszékhelyről juttatott hasonló célú összeg. Sürgős teendőnek tartják az orvosi ellátás színvonalának emelését, miután jelenleg Dombiratossal közös orvosuk van, aki csak két órát tölt naponta Szabadiban. A képviselők megismerkedhettek legutóbb a jövő évi pénzügyi terv főbb mutatóival és a tervezett bevételi forrásokkal is. Bár a polgármesteri hivatal még nem „teljes”, a telefonkönyvben nehezen megtalálható 66/356-124-es számon máris lehet érdeklődni hivatalos ügyekben. Több mint négyszáz magyartanár vett részt az október 20—23. között Csongrádon rendezett országos konferencián, itthonról és határainkon túlról. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium első ízben képviseltette magát ezen a fórumon Kálmán Attila államtitkár személyében. Ebben az évben is odaítélték a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tanári Toldy-díját, melyet Kovács Ferencné Ónodi Irén miskolci szaktanácsadó .vehetett át a társaság elnökétől, Kovács Sándor Istvántól. A tanárok továbbképzését szolgáló előadások a század első felének reprezentatív folyóiratáról, a Nyugatról és jelentős alakjairól szóltak. A konferencia érdemi munkáját két előadás készítette elő; mindkettő az irodalomtudomány és az irodalomtanítás sajátos kapcsolatát elemezte. A résztvevők ezután hét szekcióban időszerű oktatási kérdésekről, a magyartanítás szakmai gondjairól és feladatairól tanácskoztak. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat a szekcióvezetők később összefoglalták és ismertették a nagy plénummal. A konferencia az elhangzottak alapján ajánlásokat fogalmazott meg, melyeket megszövegezés után a tanári tagozat elnöksége a minisztérium elé fog terjeszteni. Ezek közül csupán egyet hadd emeljünk itt ki: „a nemzeti alaptanterv és követelményrendszer szaktárgyunkat érintő kérdéseiről kérjék ki az illetékesek a tanári tagozat véleményét”. Éppen időben fogalmazódott meg ez a határozott igény a magyartanárok részéről, mert — mint Kálmán Attila államtitkártól megtudhattuk — a NAT az utolsó átdolgozás előtt áll. így még bevezetése előtt figyelembe vehetik a magyartanárok széles rétegének véleményét is az őket közvetlenül érintő kérdésekről. A konferencián elhangzott előadásokról és javaslatokról a társaság lapjában, az Irodalomismeret következő számában olvashatnak bővebben.
