Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1993. október 29., péntek | O Musicabemutató A Pierrot Gyermekszínház 1993. október 31-én 19 órai kezdettel a Békés Megyei Jó­kai Színházban mutatja be Li­onel Bart—G. Dénes György Oliver Twist című musical­jét. Új helyen az SZDSZ Az SZDSZ békés megyei iro­dája elköltözött. Az új cím: Békéscsaba, Szent István tér 10.1. emelet. A telefonszámuk és a levélcímük változatlan. Az SZDSZ Jogvédő Hálózat keretében működő ingyenes jogsegélyszolgálat fogadóórá­it dr. Gyebnár László ügyvéd tartja minden hétfőn 14—16 óra között az új irodában. Műsoros délután A Békés Megyei Cigánylako­sok Egyesületének orosházi csoportja október 29-én 16 órai kezdettel műsoros dél­utánt tart a Petőfi Művelődési Központ színháztermében, ahol fellép a Szivárvány ha­gyományőrző gyermekcso­port. Futártoborzó A Reformáció Mérföld (1517 méter) megtételét vállalók mezőnye rajtol október 31 -én reggel 7 órakor Orosházán. In­dulás a református templom­tól. Útvonal: Eszperantó — Zombai — Luther — Dózsa György — Mikszáth utcák — evangélikus templom. Purina: Híd a jövőbe Eme hangzatos jelszó jegyé­ben tartotta immáron negye­dik szimpóziumát Debrecen­ben a Purina-Hage Rt. A nem­zetközi cég a takarmányozás területén tevékenykedik, az eredményei alapján nem is rosszul. A közel száz éve Amerikában alapított Ralston Purina Company Magyaror­szágon a Hajdúsági Agráripari Részvénytársasággal közös vállalatként 1990-ben jelent meg. A mostani tanácskozás első előadója Paul Kelly el­nök-vezérigazgató volt, aki a jövőbe vezető út főbb irányel­veit ismertette. Kihangsúlyoz­ta a vevőorientált szervezet és a folyamatos versenyképes gyártás fontosságát. Ezután a meghívott felhasználó szak­emberek és forgalmazók az egyes programok vezetőitől kaphattak első kézből infor­mációt a Purina-termékekről, külön hangsúllyal az újdonsá­gokra. A Purina-Hage nem titkol­tan arra törekszik, hogy Ma­gyarországon meghatározó ta­karmányozási cég legyen. Az áraikat tekintve termékeik nem tartoznak az olcsóak kö­zé. Jelszavuk szerint a minő­ségben nincs kompro­misszum. A szimpózium végén em­lékplaketteket osztottak szét a legnagyobb felhasználók és a legjobb termékértékesítők kö­zött. Ez utóbbi kategóriában díjazott volt megyénkből a tót- komlósi Horváth Sándor is. Nem takar már a takarékosság Amikor az ember rálel saját hangjára Gnandt János festőművész tárlata a színházi Vigadó galériájában A kiállításon olvasható rövid ismertetőből megtudjuk, Gnandt János Aradon született 1951 -ben. A temesvári Képző- művészeti Főiskolán végez, innen előbb egy moldvai csán­gó faluba, majd pedig az aradi színházhoz kerül. Eközben rendszeresen szerepel orszá­gos és aradi tárlatokon, tagja a romániai Képzőművész Szö­vetségnek. Három éve a bé­késcsabai színház festőtárá­nak a vezetője. Több képe fel­lelhető magyarországi, olasz- országi, németországi és fran­cia magángyűjteményekben. A számok és az állomáshelyek mögötti hogyanról beszél­gettünk a festőművésszel. Első kiállításait még a főis­kolai évek alatt — csoporttár­saival közösen — rendezik. Temesváron a legtöbb segítsé­get tanárai közül Fakner Hil- degardtól és Csolák Líviától kapja, nemcsak iskolán belül, hanem kívül is. Beengedik műtermeikbe, láthatja őket munka közben. Ebben az életszakaszban leginkább Vasarely hiperrea- lista látásmódja, valamint Mo­Kép az Emlékezés sorozatból Három éve a Jókai Színház festőtárát vezeti digliani színei és vonalai tesz­nek rá legnagyobb hatást. „De amikor az ember rálel saját hangjára — mondja — el kell felejteni a mestereit és az esz­ményeit.” A főiskolai évek után egy moldvai csángó faluban tanít. Ez az időszak számára sokkal inkább tapasztalatokban gaz­dag, mint művészi eredmé­nyekben. Innen kerül vissza szülővárosába, Aradra a szín­házhoz. Ez a leggazdagabb időszak a festő életében, de sokkal inkább a közösségi élmény volt a fontos, az együt­tes munka, az egymásra való odafigyelés, mint konkrét mű­vészi produktum. Házak, házrészletek, a fából épített otthonok a mostani tárlat témái. Ember nincs a képeken, de kezenyoma, munkája min­denütt tettenérhető. A festő nem az embertől fordul el, amikor otthonaikat ábrázolja egyetlen alak nélkül, hanem egy másfaj­ta látószögből közelít feléjük. Gnandt János beszél a galéria céljairól. Kell lennie a város- központban egy helynek, ahova betéved az ember festmények és grafikák közé. Ez lassan-las- san közösséget teremt, mert in­tegrál és inspirál művészeket és művészet iránt érdeklődőket. Kis flórát és faunát teremtve, ápolva, őrizve értékeinket nyu- godtabban élhetünk a nagyobb világunkban is. A kiállítás a Jókai Színház Vigadójában tekinthető meg november 4-ig. Bőd Tamás FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET (Folytatás az 1. oldalról) az emberek szeretik megosz­tani pénzüket több OTP-fiók, bank között — válaszolta. — Más megyébe is elviszik. Lo­gikus, hogy névtelenségbe akarnak burklózni, nem koc­káztatnak. A betétek jelentős része nem névre szóló, bár júli­us 1-jétől, amikor megszűnt erre az állami garancia, már nevesíteni kellett, hogy az Or­szágos Betétvédelmi Alap fe­lelősséget vállaljon. Tapaszta­lat szerint azonban akinek pénze van, biztonságos bank­ban helyezi el és nem érdekli állami garancia. A betétköny­vekben túl nagy összegek nincsenek, szétaprózzák a pénzt. —Akkor úgy kérdezem, me­gyénk melyik településén a legnagyobb a betétállo­mány? —Ezt sem tudom megmon­dani, 21 fiókunk van, egyhez- egyhez több település is tarto­zik. Nem szoktuk elemezni, mennyi az egy főre jutó betét- állomány. Mivel ilyen statisz­tikánk nincs, a megye ismere­tében következtethetek: a vá­rosokban nagyobb a betét, a népesség növekedését követi. Több betéttel rendelkezik a megyeközpont és körzete, mint a kistelepülések. Oka le­het, hogy ott jelen vannak a takarékszövetkezetek. Koráb­ban, öt-tíz éve elég nagy beté­tállomány volt azokon a te­lepüléseken, ahol háztájival, fóliával foglalkoztak. Ma ez nem jellemző. Talán a keres­kedelemben, a szolgáltatásban több pénz van, de biztos, hogy nem a mezőgazdaságban, az iparban. — A takarékszövetkezetek mellett kik az OTP versenytár­sai? — Elsősorban és régóta ők, szerteágazó fiókhálózatukkal. Az utóbbi években nyitottak a kereskedelmi bankok, próbál­nak lakossági erőforrást be­vonni. Ez nem jelenti a mi betétállományunk csökkené­sét. Mellettünk a Posta Bank a legnagyobb lakossági bank, a többiek inkább a különböző értékpapírokkal akarnak la­kossági forrást gyűjteni. —Gondolom újítanak, hogy a betéteket idekössék. — Az elmúlt időszakban fejlesztettük a lakossági folyó­számlát. Rugalmas, 1,3,6, 12 havi lekötéseket tettünk lehe­tővé. Fejlesztettük az ügyfél­kártya-üzletágat: a kártyák pénzkiadó automatákhoz is felhasználhatók. Bevezettük, hogy a folyószámla-tulajdo­nosok kedvező feltételekkel kapjanak hitelt. Az OTP or­szágra kiterjedő gépesítést in­dított el, amely első helyen a lakossági folyószámlával és a devizával foglalkozik. Ügyfe­leinknek nem kell várakozni a bankban, gyorsan hozzájutnak a pénzhez és azonnal meg tud­juk mondani azt is, kinek ho­gyan áll a számlája. Valószí­nűleg egy év múlva megyénk­ben is ilyen lesz az ügyfélszol­gálat. —A magyar gazdaság egy­re hanyatlik, mind szegényeb­bek vagyunk. A betétállomány mit mutat? — Polarizálódik a lakosság. A kisbetétesek filléreket kény­telenek félretenni, rövid távra helyeznek el pénzt. Megjelent a nagybetétesek köre: számuk kevesebb, ők a különböző be­fektetési formákat keresik. Az értékpapírokat, a befektetési jegyeket, hol lehet adókedvez­ményt igénybe venni, ezzel növelik a kamathozamot. Ná­lunk a betétállomány az év el­ső felében jelentősen emelke­dett, de most, a harmadik ne­gyedévben megállt. Lehet, azért, mert az OTP viszonylag szolidan változtatta a kamatot, míg a többi bank, a kincstár- jegy többet fizet. De lehet, mé­lyebb gazdasági oka van. —Mire gondol? — Az emberek eljutottak oda, hogy nem tudnak pénzt megtakarítani. Nem véletlen, hogy az állami költségvetés hazai forrásból, lakossági erő­ből való finanszírozása ve­szélybe került. Az állampapí­rok eddig a költségvetés hiá­nyának fedezésére szolgáltak. Úgy tűnik, az állam most más utakat próbál járni... — Megmondaná, az önök bankjában, a megyében mennyi az annyi? — A betétállomány 13,6 milliárd forint. Ebből 10,8 milliárd a forint-, 1,9 milliárd a devizabetét. A többi értékpa­pír. Szőke Margit Újra van iskola Csabaszabadiban Átdolgozás előtt a nemzeti alaptanterv Ha valaki egyszer megírja Csabaszabadi újkori történe­tét, két dátumot nem felejthet ki. Az egyik 1987, amikor sa­ját ivóvízvezeték-hálózatot fektettek le a községben, a má­sik sorsfordító esztendő fjedig 1992, amikor 364 szavazó la­kosból 185 az önállósulásra voksolt. A Békéscsabától tör­ténő „elszakadás” folyamata jeleleg is tart, s bár igazából január elsején lesz igazán funkcióképes a 4—5 tagú testület a polgármesteri hiva­talban. A szeptemberben megala­kult öttagú képviselő-testület eddigi három ülése is döntően az átalakulás zökkenőmentes­ségének biztosításával foglal­kozott. Az elmúlt héten nem kevesebb, mint 11 napirendet tárgyaltak. Kesjár Mátyás pol­gármester — aki törvényi sza­bályozás következtében éppen a napokban vált ki a megye- székhelyi önkormányzat kép­viselői testületéből — el­mondta, hogy folyamatosan teremtik meg azokat a feltéte­leket, amelyek révén az embe­reknek ezután kisebb-na- gyobb ügyeik elintézése miatt nem kell 18 kilométert utazni és fél napot a városban tölteni. Elfogadták már a szervezeti és működési szabályzatot. A pénzügyekkel és az ellenőr­zéssel megbízott bizottságot Oravecz Sándor, a szociálist Szabó Vilmos vezeti. Tizenhat esztendő után ismét helyben járhatnak önálló iskolába a gyerekek, jelenleg nyolc, jö­vőre már 12 kisdiák — és 23 óvodásuk is van. Az iskola igazgatói teendőivel — mi­közben kiírták a pályázatót — a jelenleg már nyugdíjas Bozó Etezsőt bízták meg, aki tapasz­talt pedagógus. November el­sején nyitják meg a gyógyszer- tárat és az év végéig szeretnék átadni az új könyvtárat is. Be­töltetlen még a jegyzői állás, erre szintén pályázatot írtak ki. Százötverezer forinttal foglal­koztatási alapot teremtettek, amely a 30—40 mun­kanélküli gondjain igyekszik segíteni. A munkaügyi köz­pont támogatásával többen máris végeznek közhasznú munkát. Hamarosan megoldóik a szemétszállítás is. A tavaly 88 taggal megalakult „Szabadi” szövetkezetben 32-en találtak megélhetési forrásra. És mun­kahelyteremtő lehetőségnek szeretnék az úgynevezett kór­háztanyát is kialakítani — itt még nem állapodtak meg vég­legesen a privatizáció alatti egészségügyi intézménnyel. Az önállósulás eredménye­ként várhatóan 9 és fél millió forint lehet az idei még csak félig-meddig önálló költség- vetés bevételi oldala, amely­ből várhatóan 1,5—2 millió forint marad fejlesztésre. Ez jóval több, mint a korábbi me­gyeszékhelyről juttatott ha­sonló célú összeg. Sürgős te­endőnek tartják az orvosi ellá­tás színvonalának emelését, miután jelenleg Dombiratos­sal közös orvosuk van, aki csak két órát tölt naponta Szabadi­ban. A képviselők megismer­kedhettek legutóbb a jövő évi pénzügyi terv főbb mutatóival és a tervezett bevételi forrá­sokkal is. Bár a polgármesteri hivatal még nem „teljes”, a telefon­könyvben nehezen megtalál­ható 66/356-124-es számon máris lehet érdeklődni hivata­los ügyekben. Több mint négyszáz magyar­tanár vett részt az október 20—23. között Csongrádon rendezett országos konferen­cián, itthonról és határainkon túlról. A Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium első íz­ben képviseltette magát ezen a fórumon Kálmán Attila állam­titkár személyében. Ebben az évben is odaítélték a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ta­nári Toldy-díját, melyet Ko­vács Ferencné Ónodi Irén mis­kolci szaktanácsadó .vehetett át a társaság elnökétől, Kovács Sándor Istvántól. A tanárok továbbképzését szolgáló előadások a század első felének reprezentatív fo­lyóiratáról, a Nyugatról és je­lentős alakjairól szóltak. A konferencia érdemi munkáját két előadás készítette elő; mindkettő az irodalomtudo­mány és az irodalomtanítás sa­játos kapcsolatát elemezte. A résztvevők ezután hét szekcióban időszerű oktatási kérdésekről, a magyartanítás szakmai gondjairól és felada­tairól tanácskoztak. Az el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat a szekcióvezetők később összefoglalták és is­mertették a nagy plénummal. A konferencia az elhangzottak alapján ajánlásokat fogalma­zott meg, melyeket megszöve­gezés után a tanári tagozat el­nöksége a minisztérium elé fog terjeszteni. Ezek közül csupán egyet hadd emeljünk itt ki: „a nemzeti alaptanterv és követelményrendszer szak­tárgyunkat érintő kérdéseiről kérjék ki az illetékesek a tanári tagozat véleményét”. Éppen időben fogalmazódott meg ez a határozott igény a magyarta­nárok részéről, mert — mint Kálmán Attila államtitkártól megtudhattuk — a NAT az utolsó átdolgozás előtt áll. így még bevezetése előtt figye­lembe vehetik a magyartaná­rok széles rétegének vélemé­nyét is az őket közvetlenül érintő kérdésekről. A konferencián elhangzott elő­adásokról és javaslatokról a társa­ság lapjában, az Irodalomismeret következő számában olvashatnak bővebben.

Next

/
Thumbnails
Contents