Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

1993. október 27., szerda MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉMÉI HÍRLAP Múzeumi emléknap A Gyulai Erkel Ferenc Múze­um október 28-án emléknapot rendez a múzeumalapítás 125. évfordulója tiszteletére. A program a jubileumi kiállítás megtekintésével kezdődik a Dürer Teremben, majd az em­lékülésre kerül sor az Erkel Hotelben. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a megyei és a gyulai önkor­mányzatok képviselőinek kö­szöntői után előadásokat tarta­nak a múzeum alapításáról, történetéről az egykori igazga­tók, Dankó Imre, Szilágyi Miklós és Czeglédi Imre. Végül arról lesz szó, hogy mi­lyen múzeum legyen Gyulán? Dűlőutak fásítása A pusztaföldvári képviselő- testület legutóbbi ülésén fog­lalkozott a dűlőutak fásításá­val, a helyi sportegyesület lab­darúgócsapatának anyagi tá­mogatásával, a középiskolai alapítvány támogatásával. Kazinczy-érmes diák A hét végén Sátoraljaújhelyen rendezték meg az „Édesanya- nyelvünk” nyelvhasználati versenyt, ahol Dán Judit, az orosházi Táncsics gimnázium 4. C. osztályos tanulója Ka­zinczy-érmes lett. Felkészítő tanára: Fehér Béláné. A költészetnek nincsenek határai A fenti mondat egy olyan bolgár költőtől hang­zott el, aki tizenöt éve azon fáradozik, hogy a magyar költők, írók műveit hazája nyelvére átültesse. „Gencso Hrisztozov boldog ember, mert két hazája van. Fogadott hazája: Magyar- ország. Mint mesebeli vándorlegény, vándorol két hona között. Elviszi Bulgáriába Illyés Gyu­la, Móricz Zsigmond, Ady és Radnóti üzenetét, s ő maga verseiben Dózsáról ír, Tóth Árpádról, Kosztolányiról, s arról a Fekete Bojtárról, aki mezítláb a halhatatlanságba lépett a nyája után.” — olvasható egy róla szóló ismertetőben. O maga erről így vall Örökös televény című versében: Mert énnekem ajándék itt minden új napom: új falvak, , elágazások kísérnek utamon, itt nekem új hazám van gazdag szőlőhegyek dérszínű búzaföldek dalok és kengyelek— ismerős kőkereszt Budán a Gellérthegy tövén, ó, ti örökös várak ti örökös oltárok, Magyarország örökös televény! A költő nemrég Szeghalmon járt, ahol a Péter András Gimnázium tanulóinak tartott rendha­gyó irodalomórát. Nemcsak az volt szokatlan, hogy egy bolgár költő magyar irodalomórát tartson, hanem az a szeretet, ahogyan például a szerinte világhírre is érdemes Sinka István köl­tészetéről szólt. Az óra végeztével a költővel még sok mindenről beszélgettünk. —Honnan ered ez a Sinka-szeretet? — Talán a gyökerekből. Én is kis faluban nőttem fel, közel a jószágokhoz. Gyerekkorom­ban a hegyekben szamárháton közlekedtünk. Talán, ha városban nevelkedek, nem érzem annyira közel hozzám Sinka István verseit. Mindez nem jelenti persze azt, hogy az én sorsom hasonlít az övéhez, de közösek a megha­tározó élményeink. Sinka verseit Bulgáriában Gencso Hrisztoz boldog ember, mert két hazája van jól fogadták, olyan dolgokról szólt, amik közel állnak hozzájuk is. — Hogyan lehet visszadni a Sinka-vers ere­deti hangulatát, hiszen például az Anyám balla­dát táncolt című vers egy csodálatos világot tár fel, ami viszont ezer meg ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez? — Én úgy csinálom, hogy addig mondoga­tom a verset magamban, míg meg nem érzem a dallamát. Utána megpróbálom úgy átültetni bolgár nyelvre, hogy ez a dallam, a ritmus ne szenvedjen csorbát, ugyanakkor a megfelelő kifejezéseket is megkeresem a hangulat vissza­adására. Nem könnyű feladat, de nem is lehetet­len. —Ebben a rohanó, átalakuló világban van-e létjogosultsága a költészetnek, kellenek-e a ver­sek? — Ez nem lehet kérdéses, hiszen — egy magyar szólást némileg átformálva — aki a verset szereti, rossz ember nem lehet. Gila Károly Állásbörze Békéscsabán Eladtátok a fürdőt! — mondta a „nép” A komlósi testület megváltoztatta döntését A Békés Megyei Munkaügyi Központ az „Adj esélyt!” program keretében állásbörzét szervez a Békés megyei pálya­kezdő munkanélküliek számá­ra 1993. november 5-én, pén­teken 10—15 óra között Bé­késcsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskola tornacsarno­kában. A rendezvényen élő ál­lásközvetítést, tanácsadást (képzési, pályaorientációs, pszichológiai, vállalkozóvá válási, külföldi munkavállalá­si, jogi) tartanak a szakembe­rek. Az érdeklődők vetélked­hetnek a legjobb állásért, kiál­Új várostérkép szerkesztésé­nek szervezése kezdődött Bé­késcsabán. A kiadvány létre­hozói és ajánlói előzetes érte­sítés alapján keresik fel a vál­lalatokat, kft.-ket, szolgáltató és kulturális intézményeket. Az elképzelések szerint a tér­képen piktogrammal, szám­mal látják el mindazokat, akik ezt igénylik, a hátoldalon pe­dig mindezt címszavakba ren­dezve névvel, címmel, tele­fonszámmal jelölik. S mint megtudtuk, korlátozott szám­ban fotó közlésére is van lehe­tőség. A kiadvány 30 ezer pél­dányban készül. Célja, hogy áttekinthető tájékoztatást ad­jon a városban élőknek, de különösen az ide látogatóknak a békéscsabai kereskedelmi, ipari, szolgáltatási és kulturá­lításokat tekinthetnek meg, tombolahúzáson vehetnek részt és meghallgathatják a Jazz Mine együttes koncert­jét. Vájuk azoknak a munkálta­tóknak az előzetes vagy a hely­színen történő jelentkezését, akik állást tudnak felajánlani a pályakezdő munkanélküliek­nek. Számítunk továbbá mind­azoknak az értesítésére, akik valamilyen formában támo­gatni kívánják a rendezvényt. Az állásbörze ideje alatt hív­ható telefonszámok: ( 66) 447- 740,447-447. lis lehetőségekről. Hasznos le­het azoknak is, akik kiállítá­son, konferencián, vásáron vesznek részt, hiszen a hátol­dala összehajtott állapotban névjegykártya szerepét tölti be. A városba érkezőknek min­denképpen segítséget jelent majd ez a kis térkép, amely zsebben kényelmesen elfér, könnyen kezelhető, négy nyel­ven nyújt ismereteket. Azok, akik hosszabb időt töltenek a megyeszékhelyen, képet kap­hatnak a város nevezetességei­ről és szolgáltatásairól: a valu­tabeváltási helyektől, bankok­tól kezdve az éjjel-nappali üz­letekig, autójavítókig. Az új térképpel kapcsolatban bő­vebb felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a 443-8Ó0-as te­lefonszámon. Egy hónapja sincs annak, hogy Megtört ajég című írásunkban beszámoltunk a tótkomlósi önkormányzati képviselők döntéséről: vállalkozásbarát szellemben tett támogatásuk­ról biztosították azt a vállalko­zót, aki — családi vállalkozá­sához — banki fedezet vállalá­sára kérte a testületet. Azóta viszont kavarognak az események a nagyköz­ségben: a polgármester a hatá­rozat értelmében felvette a kapcsolatot egy pénzintézet­tel; a polgárok (kik és mennyi­en, nem tudni) szemrehányást tettek képviselőiknek, mond­ván, azok eladták a fürdőt; a jegyző írásban jelezte észrevé­teleit a-határozattal kapcsolat­ban; egy képviselői csoport in­dítványozta, a témát tárgyal­ják újra; ezek hatására Juhász Pál polgármester — az újabb döntésig — Dorotovics Gusz­táv részére a hitelfelvételi le­hetőségekkel kapcsolatos eljá­rást felfüggesztette. Hétfőn ismét napirendre került a bankgarancia témája. Dr. Antal Tibor 10 képviselő nevében felolvasta az újratár­gyalásra tett javaslat indoklá­sát. — Meddig vállalhat kocká­zatot a testület? Mire áldozhatja fel közvagyonát? Döntés kérdé­se. De nem teheti meg, hogy meg nem érdemelt előnyökben részesítsen bárkit. Komlóson 200-nál több vállalkozó van. Ezek sokkal több munkahelyet teremtettek már eddig is, mint amennyit a MILORD Kereske­delmi Kft. ígér. Amikor meg­szavaztuk a kft. hitelkeret bizto­sítékként) kérelmét, műkö­désünket rossz színben tün­tettük fel az emberek előtt. Ezért is kérek név szerinti szavazást az újabb döntéskor—mondta a felszólaló. Lóczi képviselő viszont úgy látta, az előző szavazáskor — 9 igen, 2 nem — mindenkit a jószándék vezérelt. Az önkor­mányzat pedig igenis vállalhat kockázatot az ésszerűség hatá­ráig. — „Megcsontosodott” gon­dolkodásra vall az, amikor vala- ki-az egyenlőség esélyére apel­lál. Ez a vállalkozó egy fantasz­tikus ötlettel állt elő elsőként. Ez benne a nagyszerű! Mások miért nem tették meg ugyanezt előbb? Amit ez az ember „kika­part”, az bántja a lemaradónak szemét... —érvelt. Több képviselő azzal indo­kolta előző, igenlő szavazatát, hogy valójában a vállalkozó olyan jól „tálalta” mondandó­ját, hogy érteni ugyan nem ér­tették pontosan, de mégis meggyőzte őket. Juhász Pál felfújt dolognak nevezte az egész ügyet, a forgalomképte­len fürdő mellé felsorakoztatta az eladhatatlan Komlót és a többi ingatlant. Az újabb döntéskor a testület megváltoztatta eddigi álláspontját. A 4 igennel szem­ben a többség nem szavazta meg a MILORD Kft. részére a bankgaranciát. Csete Ilona Térkép - névjegykártyával Olvasóink írják -■ ...........■. . . — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Füvek füve Képzeld, haver! Tudod, hogy kit láttam? Egy kreol, fekete hajú fickót, akit gyermekkorunkban „Disznófejű nagyúr’' névre keresz­teltünk. Tudod, akiknek olyan népes családjuk van. Tudod, akik gyerekkorunkban elvették a pénzünket meg a kajánkat. Biztosan tudod, hogy melyik családról beszélek. Tudod, akiket mindig megbüntettek, mert a gyereket nem járatták iskolába. Tudod, akikkel családlátogatáson azért nem tudott beszélni a tanár úr, mert egész nap aludtak. Tudod, akik már fiatalon megrokkantak. Tudod, akik már márkás kocsival járnak és van hordozható telefonjuk. Tudod, akik tele vannak pénzzel. Tudod, akik előtt nyugati meg olasz kocsik szoktak megállni. Tudod, akiknek kapcsolataik Bangkoktól Los Ange lesig nyúlnak. Tudod, hogy mit szedett a „Disznófejű nagyúr’’ ? Vadkendert az árokparton. A közelmúltban egy srác meghalt, mert beleffulladt a saját hányadékába. Vadkendert meg gyógyszert találtak nála. Azt mondják, hogy egy vadkenderből készült cigarettáért kétszáz forintot adnak. Nem tudják a kis buták, hogy tele van vadkenderrel a mező. Azt sem tudják, hogy a narkománia fiatal elhalálozással végződik. Hiszen akkor akik drogot terjesztenek, azok gyilkosok. Nem­zetünk gyilkosai. Kínában a drogkereskedőket kivégzik. Amerikai törvények pedig ötszáz év börtönbüntetéssel sújtják a veszélyes bűnözőket. így örökre kivonják a társadalomból azt, aki nem alkalmas a civilizált életvitelre. Haver! Azt hallottam, hogy hazánkban virágzik a korrupció. A ,f)isznófejű nagyuraknál” családi hagyomány a bűnözés meg az analfabetizmus, de mocskosul gazdagszanak. Ha virágzik a korrup­ció, akkor ezek már hatalmat is gyakorolhatnak. Félek, hogy előbb- utóbb kivonják a forgalomból azokat, akik alkalmasak a civilizált társadalomra, s tudnak gondolkodni. Palermóban már el is kezdték. Tarkón lőttek egy papot csupán azért, mert a bűnök ellen prófétáit. Haver! Ugye emigrálunk, ha itt is ilyen lesz? Szevasz haver! (NÉV És cím a szerkesztőség­Védd magad, ha tudod A Magyar Közlöny 132-es száma kormányrendeletet tesz közzé, amely nem kis összegű pénzbírsággal fenyegeti azokat, akik köz­területen, tömegközlekedési eszközön akár önvédelmi eszköznek is minősíthető eszközt tartanak maguknál. A későbbiekben már nem is fognak, mert sem behozni, sem gyártani nem szabad őket. Én készségesen elhiszem a kormánynak, hogy ezt a rendelkezést a közbiztonság erősítése érdekében hozta. Csak azt nem értem, hogy a gyerekek által használt csúzli miért lenne fegyver. Miből gondolja az igen tisztelt kormány, hogy ez a rendelezés gátolni fogja a bűnözőket abban, hogy ilyen eszközöket tartsanak maguknál és azt saját érdekükben használják is? Ugyan kérem, egy kormány nem lehet ennyire naiv! Ez a rendelkezés sajnos a törvénytisztelő állampolgárt fosztja meg a védekezés lehetőségétől is egy agresszív támadás kivédésére. Olvashatjuk a napilapok híreit: nyílt utcán támadtak meg embere­ket és raboltak ki. És a kormány nem tudta/tudja megvédeni polgárait az ilyen támadásoktól! Arra már gondolni sem merek, hogy a rendelet kiagyalói attól tartanak, hogy egy esetleges tüntetés során (amit sem a polgárok­nak, sem a kormánynak nem kívánok) bugylibicskával és csúzlival mennek neki a géppisztolyos karhatalomnak. Alla hatalom részére olyan hatásos tömegoszlató felszerelés, mint könnygázgránát, víz­ágyú, rohamrendőrség stb. Én két dolog újragondolására kérném a kormányt. Az egyik, hogy ha vonaton utazom és hideg élelmet viszek magammal, mert vendéglőre nem telik, vihessek magammal hosszabb pengéjű bics­kát is, hiszen a szalonnát vágni kell, rágni nehézkes és nem is ildomos. A másik a könnygáz. Legalább arra legyen a polgárnak esélye, hogy ha mód nyílik rá, hadd fújhassa képen a támadót, hogy amíg az magához tér, el tudjon szelelni. M. I. „Csak” egy film Csak egy film. Akciófilm . De gondolkodjanak el rajta az emberek, hiszen ha ma nézzük Földünket, furcsa látvány „tárul” elénk! Majd minden földrészen vannak már háborús tűzfészkek. Ember az embert irtja—mert „civilizált” világunkban nincsen szükség az embert igazán emberré formáló szeretetre, békességre, toleranciá­ra és emberi együttérzésre. Kegyetlen háborúk dúlnak, gyötrődést, bánatot, gyászt, éhséget, rettegést okozva. Szerte a világon az infantilis hadvezetés számára—a saját gonosz érdekeik kivitelezé­sére, az emberi sorsokkal és életekkel való kegyetlen és embertelen , játékaik” számára—szükség van a „tökéletes katonára” ! Mi, felnőtt emberek—majdnem mindannyian—szülők vagyunk! Próbáljuk meg úgy nézni ezeket a filmeket, hogy abban a mi gyermekeink a főszereplők. Ugye, milyen elborzasztó és rettenetes érzés? Kiizdjünkminden módon az ilyen borzalmasan megnyilvánu­ló gonoszság ellen! Neveljük úgy gyermekeinket, hogy taszító legyen számukra minden embertelen megnyilvánulás, minden go­nosz és becstelen dolog! Ilyen úton — még ha gyorsan érne is el sikert — soha ne akarjon én’ényesülni. Ne degradálja le ember önmagát! Kétesnek imponáló utakon—még ha jónak is látszik—ne akarjon vagyonhoz, sok pénzhez jutni, mert nagyon nagy hazugság az a szállóigévé vált mondás: ,\A cél szentesíti az eszközt!” Nem szentesíti, hanem eleve megkérdőjelezi a „célt” ! Csak egy film — mondják erre! Vietnam pedig olyan „régen volt" ! Érezze felelősnek magát minden ember—a másik emberért, és érezze magát felelősnek minden szülő a gyermekeiért, -hogy ilyen szörnyűség soha ne történhessen meg! Gondoljuk meg—kérem— mindannyian! Csak egy film ?! Perei Jánosné, Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents