Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

1993. október 4., hétfő' NAGYVILÁG HM'PLUSZ Szükség esetén megállítja A Mazda cég új ütközésgát­ló berendezést fejlesztett ki a NEC elektronikai vállalat­tal közösen. Az autó elejére szerelt radar a kocsi előtt mozgó tárgyakról visszave­rődő jeleket veszi, és szük­ség esetén megállítja az au­tót. Hasonló biztonsági rendszeren állítólag más na­gyobb autóipari vállalatok is dolgoznak, de a Jomiuri Simbun című lap szerint a Mazda az első, amelynek ra­darja a kocsi elé került gya­logosokat is képes felismer­ni. Ha a radarberendezés akadályt észlel, hangjelet ad, és ha az autóvezető nem fékez, akkor a biztonsági rendszer automatikusan le­állítja a kocsit. Járműveket 140 méter távolságból, gya­logosokat pedig a ruházat színe és anyaga függvényé­ben 35—60 méter közötti tá­volságból érzékel. . * * * Csodálatos ez a technika! De igazán annak tudnék örülni, ha azt az ütközés- gátlót a lövedékekbe sze­relnék be. Ütközés eló'tt je­lezne, s ha a kilövője netn „fékezne”, a lövedék be­csapódás előtt megállítaná önmagát. Ha mindez túl bonyolult lenne, van egy másik javaslatom: ki se lő­jék, ne is gyártsák azokat a fránya lövedékeket. M.B. Rendívüli állapot Moszkvában Jelcin kénytelen erőt alkalmazni a zavargások megfékezésére (Folytatás az 1. oldalról) megfékezése érdekében és in­tézkedéseket foganatosít a vérontás megakadályozására, illetve a rendbontók megállí­tására. A kormány esti közle­ményében említést tett a rend­kívüli állapot bevezetéséről, egyben megtiltotta a tünteté­seket és felhívta a moszkvaia­kat, hogy ne vegyenek részt törvényellenes cselekedetek­ben, amelyek súlyos követ­kezményekhez vezethetnek. Az orosz rádió jelentése szerint a moszkvai Ómon és a különleges Alfa hadosztály Borisz Jelcint támogatja és Moszkvába indult a tulai ejtő­ernyős hadosztály is. Legkevesebb nyolc ember vesztette életét, amikor Jelcin Az orosz elnök hivatalának ellenfelei megrohamozták az osztankinói tv-tornyot tegnap esti bejelentése szerint a Moszkva védelmére rendelt három páncélos hadosztály — a kantyemirovkai, a tamanszki és a tulai — haladt előre a Lenin sugárúton. Mindhárom elitalakulat a Jelcint támogató Pavel Gracsov által irányított védelmi minisztérium aláren­deltségébe tartozik. Fegyveresek jelentek meg az esti órákban a két fő orosz hírügynökség, a Ria és az 1TAR-TASZSZ épületében is. Mint az előbbi munkatársai el­mondták, a behatolók a hírügynökséget a parlament által elnökké választott Alek- szandr Ruckoj hatáskörébe akarják vonni. A hírügynökséget a parlament által elnökké választott Alek- szandr Ruckoj hatáskörébe akarják vonni Dinoszauruszok Rómában Megszállták a római főpályaud­vart Spielberg dinoszauruszai, miután az őslényláz Olaszor- szágpt is hatalmába kerítette az elmúlt hetekben. Két olasz vál­lalkozó, megszerezve a rende­zőtől a Jurassic Park című film­jéhez használt modellek euró­pai bemutatásának kizárólagos jogát, a római Termini főpálya- udvar egy használaton kívüli csarnokában rendezett kiállítást a dinoszauruszokból és a hozzá­juk kapcsolódó kellékekből. A dinoszaurusz-kiállítás a New York-i Természettudományi Múzeumban két hónap alatt 450 ezer látogatót vonzott. A római kiállítás fél évig lesz látható. Razzia Párizs „szívében” Nagyszabású akciót hajtott végre tegnapra virradóra a francia rendőrség Párizs „szí­vében”, a Forum des Halles elnevezésű — a Louvre köze­lében lévő — kereskedelmi központ környékén. Párizs rendőrfőnökének utasítására három órán át 250 rendőr fésülte át ezt a területet: mint­egy 1500 embert igazoltattak, s közülük 34-et őrizetbe is vet­tek. A letartóztatottak többsé­ge külföldi volt, akik a hivata­los közlemény szerint nem rendelkeztek megfelelő ira­tokkal. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Blokád a Dunán Zimonynál péntek este újra blokádot létesített a Fehér Ró­zsa nevű szerb szervezet, amely a dunai forgalom meg­akadályozásával akarja ki­kényszeríteni a Jugoszlávia el­leni szankció enyhítését. A blokád miatt Zimonynál vesztegel számos külföldi ha­jóvonta — köztük az Egér ne­vű magyar hajó, amely üres uszályokkal indult a Fekete­tenger felé, hogy vasércet hoz­zon vissza. A folyami zárlat miatt bolgár, ukrán és román hajók is megállásra kény­szerültek. A Fehér Rózsa szervezet ak­tivistái főként kényszersza­badságon lévő folyami hajó­sok, akik amiatt tiltakoznak, hogy a Dunán csak a jugoszláv hajóknak tiltották meg a for­galmat. A jugoszláv hatósá­gok helytelenítik az akció módszereit, de céljával teljes mértékben egyetértenek, s nem akadályozzák meg a Fe­hér Rózsa tevékenységét. A blokádot most délebbre he­lyezték, ahol nem lehet a ha­jókkal úgy megszökni, mint a Duna kicsit szélesebb szaka­szán, ahol ki lehetett térni a csónakos emberek elől. Sophia Loren a boszniai menekültekért Los Angelesben összegyűltek az USA-ban élő Nobel-díjasok, művészek, üzletemberek és deklarációt írtak alá a boszniai háború befejezésére. Itt alakult meg az a nőbizottság, mely­nek vezetőjévé az UNESCO nagykövet Sophia Lorent válasz­tották. A nők folyószámlát nyitottak a menekültek, a sebesül­tek és a halottak hozzátartozóinak megsegítésére. Az adomá­nyokból sátrakat, vizet, élelmiszert, gyógyszert szeretnének vásárolni. A segélyadományt a tervek szerint a világhírű művész vinné el Boszniába ffr-fdtó Wallenberg amerikai ügynök volt? Végre a CIA is beismerte, amit Svédország már évtizedek óta tudott: Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki 1944-ben közel 20 ezer magyar zsidót mentett meg a haláltól, nem Svédországnak, hanem az amerikai kormány egyik ügynökségének dolgozott — jelentette a The Independent című brit lap. A washingtoni elismerés szerint azonban Wallenberget nem a CIA szervezte be és fizet­te. A CIA 12 évvel ezelőtt készült, és most nyilvánosságra hozott belső jelentése szerint Wallenberget közvetlenül a háborús menekül­tekkel foglalkozó amerikai kormányhivatal, a US War Refugee Board fizette és utasította. „A hivatal titkos jellege fölkelthette a szovjetek gyanúját és ez oka lehetett eltűnésének” — olvasható a CIA-aktában, mely a brit lap szerint a részleges amerikai felelősség elismerését je­lenti Wallenberg 1945. januári eltűnéséért és csaknem bizonyos későbbi haláláért. Kérdőjelek Mit várunk az ENSZ-tól? Több mint másfélszáz napirendi pont, legalább ugyan­ennyi felszólaló (köztük több tucat állam- és kormányfő, külügyminiszter), világunk legégetőbb, legsúlyosabb konfliktusai a terítéken: így összegezhető az ENSZ hagyo­mányos, őszi ülésszakának általános politikai vitája. A közgyűlés nyitó három hete persze nemcsak arra ad mó­dot, hogy a tagországok (létszámuk immár 184-re szapo­rodott) a globális problémákkal kapcsolatban kifejtsék véleményüket, hanem lehetőséget jelent a kétoldalú talál­kozókhoz, a formális és informális kontaktusok teremté­séhez is. Melyek a fő témák most New York-ban? A Biztonsági Tanács kibővítése? Az ENSZ „áramvonalasítása”? Béke­teremtés és békefenntartás? Gazdasági, emberi jogi, gyámsági és biztonsági ügyek? E néhány, összefoglaló címszóba sűrített problématömeg is jelezheti, hogy mennyi és milyen sokrétű gondokkal kell szembenézni a világszervezet legnépesebb fórumán. A mi szemünkben, régiónkban legnyomasztóbbnak tűnő krízis csupán egy az ENSZ-napirendi pontjai között: Bosznia kérdése a 42. tétel a megvitatandó 154 között. Mit remél Magyarország az idén az üvegpalotában folyó „diplomáciai nagyüzemtől”? Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtöki felszólalásában egyaránt érin­tette a közép-kelet-európai politikai és etnikai fundamen­talizmus veszélyét, a délszláv válság kiterjedésének rém­képét, s az emberi — közte kiemelt hangsúllyal a kisebbsé­gi — jogok fontosságát. Gondjaink megoldását persze illúzió lenne egyoldalúan a világszervezettől várni. De diplomáciai céljaink eléréséhez az ENSZ is nélkülözhe­tetlen, s a nemzetközi közösség segítsége igencsak szá­mottevő lehet. Például az embargó ügyben elszenvedett veszteségek kapcsán: jogos a kívánságunk, hogy ne azok az országok — köztük hazánk — szenvedjék el a legtete­mesebb, milliárdos anyagi károkat a délszláv háborúsko­dások miatt, amelyek betartják az éppen ENSZ-fórumo- kon hozott szankció rendelkezéseit... Sz. G„ Ferenczy Europress A grúz államiság Eduard Sevardnadze grúz ál­lamfő elismerte, hogy az egyik legfontosabb grúz kikötő, Poti elesett. A politikus szerint a vá­ros elfoglalásában az abházok mellett ugyanazok az erők vet­tek részt, amelyek Szuhumi be­vételekor is ott voltak. Sevard­nadze az abház főváros eleste - kor orosz, illetve a Gamszahur- diát támogató csecsenekről, il­letve más kaukázusi népek kép­viselőiről beszélt. Sevardnadze elmondta, hogy aggasztja Poti elvesztése, ugyanakor sokkal nagyobb gondot jelent számára, hogy Szuhumiból és a környező területekről a nehezen járható került veszélybe hegyi ösvényeken több mint százezer ember—harmaduk nő és gyermek — igyekszik Kö- zép-Grúziába, hogy ott találjon menedékre. A hegyekben már leesett a hó, s péntekről szom­batra virradó éjszaka több mint száz ember halt meg a hideg és az éhség következtében. Az orosz kormány aggodal­mát fejezte ki a grúziai fejlemé­nyek miatt. — Zviad Gamsza- hurdia volt elnök hívei a polgár- háború szélére sodorták az or­szágot legutóbbi lépéseikkel — állapítja meg a Moszkvában közzétett nyilatkozat, hozzáté­ve: maga a grúz államiság került veszélybe. Mindennap feladhatja ^ 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Az Újkígyósi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága értesíti tagjait és külső üzletrész-tulajdonosait, hogy 1993. október 22- én (pénteken) 9 órára közgyűlést hív össze az újkígyósi mozi helyiségé­ben. Napirendi pont: tájékoztatás. Igazgatóság. Hirdetmény! A Kner Nyomda Részvénytársaság (5600 Békéscsaba, Baross út 9—21.) 1993. november 11-én 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelyre részvényeseit ezennel tisztelettel meghívja. A közgyűlés helye: H-1126 Budapest, Istenhegyi út 9/B. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE: 1. Döntés a kötvénykibocsátásról 2. A kötvénykibocsátásból befolyó pénzeszközök felhasználása 3. Alapszabály módosítása 4. Igazgatósági tagok választása 5. Egyéb kérdések Amennyiben a közgyűlés a megjelentek által képviselt részvények számára tekintettel nem lenne határozatképes, a megismételt közgyűlésre azonos napirenddel és azonos helyszínen 1993. november 24-én 11 órakor kerül sor. A közgyűlésen a társaság részvényeseinek képviselői az alapító okiratban előírt módon igazolják részvényesi minőségüket és képviseleti jogosultságukat. Kner nyomda Rt. Igazgatósága >!

Next

/
Thumbnails
Contents