Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

1993. október 26., kedd HÖLGYEKNEK iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Anyósok, menyek figyelem! Tudjuk, hogy ma még a há­zasság intézményénél sokkal jobb és tartósabb közösséget nem talált ki semmiféle tár­sadalom és tudomány. A fe­leségek és férjek kapcsolata elsősorban a szerelem függ­vénye. A két ember választja egymást. Nem választják vi­szont a szerelmükhöz tartozó családtagokat, a legközelebb állókat, az anyóst és az apóst sem. Mindenképpen alkalmaz­kodókészségre van szükség idegen emberek együttélésé­hez, jókapcsolatához. Sze­retnénk lapunk hasábjain he­lyet adni elsősorban a jó pél­dáknak. de természetesen a kirívó esetekkel is szívesen foglalkozunk. Munkatársunk a helyszínen keresi fel a nyi­latkozni szándékozókat. Kérjük, hogy levélben jelent­kezzenek (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). A borítékra írják rá: Hölgyeknek: anyós­vagy após-val lomás! Virsli pongyolában Hozzávalók: 2 deka élesztő, 30 deka liszt, egy csipet só, ugyanannyi cukor, 3 deka vaj, 2 deci víz, 10 darab virsli és 2 tojás. Az élesztőt kevés langyos vízzel és a pici cukorral felfut­tatjuk, majd a tálba tett liszt közepébe öntjük az olvasztott vajjal és a sóval együtt. Meg­kavarjuk és elkezdjük a lan­gyos vízzel összedolgozni, az­tán meg hólyagosodásig föl­verni. Ha van robotgépünk, akkor az könnyen és gyorsan elvégzi helyettünk ezt a mun­kát. A bedagasztott tésztát 45 percig kelni hagyjuk, majd a lisztezett nyújtódeszkán akko­rára nyújtjuk, hogy 10 darab kb. 3 centis hosszú szalagot lehessen belőle vágni. Ezeket egyenként megkenjük a fel­vert tojással és a virsliket bete­kerjük velük, úgy hogy a csí­kok egy kicsit fedjék egymást vagyis a virli ne látszódjék ki. Zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, 15 percig még kelni hagyjuk, majd tojással meg­kenve előmelegít« sütőben kb. negyedóráig sütjük. Burgonyás cipóban sült csülök Hozzávalók: 1 csomag szárí­tott élesztő, 35 deka liszt, 2 darab krumpli héjában főzve és áttörve, 1 kiskanál só, fél kiskanál cukor, 5 evőkanál olaj, szűk két deci langyos víz és 40 deka kicsontozott, lebó- rözött főtt csülök. Az élesztőt a cukorral és ke­vés vízzel felfuttatjuk. A bur­gonyával összekevert lisztet tálba tesszük, közepébe öntjük a vizet, a sót, 4 kanál olajat és az élesztőt. Fakanállal ösze- dolgozzuk, majd hólyagosra verjük. Letakarjuk és kb. 50 percig kelni hagyjuk. Aztán mintegy centis vastagságú kö­ralakra nyújtjuk, s a közepén egyenletesen elosztjuk a főző- levétől jól lecsepegtetett csülökhúst és ráhajtjuk úgy a tésztát, hogy teljesen befedje, s úgy nézzen ki, mint egy torta. Olajjal vékonyan kikent tepsi­re borítjuk, hogy az alja kerül­jön felülre, s langyos helyen 35 percig kelesztjük. Majd a tetejét ismét át­kenjük és előmelegített sütő­ben 25—30 percig sütjük. Ha kivettük, vizes tollal kenjük át, hogy szép fényes legyen. Vass Milyen erős az „erősebbik” nem? Az emberekkel nem szabad kí­sérletezni. Sokszor lenne pedig szükség rá a tudományos elmé­letek igazolásában. Ugyanúgy, mint ahogy nem gyújtunk fel erdőket, nem árasztunk el me­zőket csak azért, hogy tanulmá­nyozzuk, hogyan foglalja vissza az élővilág ezeket a területeket. De ha a katasztrófa így is, úgy is bekövetkezett, ak­kor a kutatók igyekeznek ezt annyira kiaknázni, amennyire csak lehet. Ilyen katasztrófa „ajándék” volt a növények megtelepedését vizsgáló bioló­gusoknak például a St. Helen 1980-as kitörése vagy az 1988- as nagy tűzvész Amerika egyik legnagyobb nemzeti parkjában, a Yellowstone Parkban. Ezeknél a biológusoknál sokkal nehezebb helyzetben vannak azok a kutatók, akik ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre keresik a választ: hogyan viselkednek az emberek szélső­ségesen nehéz körülmények kö­zött? Egy adott embercsoporton belül kiknek vannak a legjobb esélyei a túlélésre? Rákénysze- rítheti-e az éhezés az embert arra, hogy megegye embertár­sait? Hogyan működik a termé­szetes szelekció az emberek kö­zött? Kétségtelen, hogy ilyen kí­sérleteket nem végezhetünk el. (Vigyázat, nem segítenek a kér­dés eldöntésében a regények sem, a tudományos igényű vizs­gálatoknál nem szabad összeke­verni a képzeletet a valósággal.) „Szerencsére” van néhány olyan ránk maradt történet, amelyből következtetéseket vonhatunk le. Az amerikai kon­tinens meghódítása bővelkedik a kalandos történetekben, em­A túlélés esélyeiről berpróbáló helyzetekben. Ilyen a 19. század második felében a Nevadán és Utahon átvándorló csoport története is. Nyolcvan- heten indultak úrnak a szebb és jobb élet reményében, és alig több, mint a csoport fele ért célba. A vándorlás során elveszítet­ték igásállataikat, hónapokon át éheztek és fáztak, hóviharba ke­veredtek. A természet megpró­báltatásain túl az emberi termé­szettel is szembe kellett néz­niük, volt aki gyilkosság áldo­zata lett. Amikor elfogyott az élelem, levágták a megmaradt igásállatokat. Sajnos, ezek húsa sem tartott sokáig, utánuk kö­vetkeztek a családi kedvencek. „Egy álló hétig ettük Casht” — írja egy 13 éves kislány a kutyá­járól. Amikor nem volt már több kisállat sem, akkor csontokból, inakból, szőrös bőrdarabokból főztek valami levesféleséget. Legvégül saját, halott társaikat ették meg. Nézzük, mit mondhatunk a túlélőkről! Vajon az életkor, a nem vagy a családi-rokoni kap­csolatok a meghatározóak? Először nézzük az életkor sze­rinti megoszlást. A 16 öt éven aluli gyerekből csak 6 maradt életben. Az öt éven aluliaktól eltekintve azt mondhatjuk — nem túl meglepő módon —, hogy a f atalabbak jobban bírták a megpróbáltatásokat, mint az idősebbek. A túlélők átlagosan 7 és fél évvel voltak fiatalabbak az áldozatoknál. Elsőre talán azt várnánk, hogy a 20 és 29 év közöttiek a legerősebbek, ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a 15-20 közötti se nem gyerek, se nem felnőttek élték túl a leg­nagyobb arányban a vándorlást. Alkohol elleni küzdelem? A nők 30 százaléka, a férfiak majd 60 százaléka veszett oda, tehát a nők túlélése messze jobb volt, mint az „erősebbik” nemé. A vizsgálat legmeghökken- tőbb eredménye az, hogy a csa­lád (a valahová tartozás) volt a legfontosabb a túlélés szem­pontjából. Tizenöt egyedülálló fiatal férfi vágott neki az útnak, és közülük csak ketten értek cél­ba. Hiába, úgy látszik, egyedül nem megy! A másokért érzett felelősség, a gondoskodás talán a nem létező erőforrásokat is képes mozgósítani! Végül a fentiek figyelembe­vételével engedjék meg, hogy egy jó tanáccsal szolgáljunk a fiatal fiúknak, lányoknak, akik talán a külföldi munkavállalás gondolatával kacérkodnak! Ha neki akarsz vágni a nagyvilág­nak, hogy szerencsét próbálj, feltétlenül vidd magaddal a ma­mádat, a papádat, a húgodat, a nővéredet, a feleségedet, a nagynénikédet, a nagybácsiká­dat stb. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy vidd valamire! Buczkó Krisztina AI I AMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Árverési hirdetmény! Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a MERKUR Járműkereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság 1990. évi LXXIV trv. hatálya alá eső négy üzletét 1993. december hó 17-én árverésen értékesítjük, az alábbi időpontokban és kikiáltási árakon: 9.00 órakor — 14. sz. Autószalon (Békéscsaba, Petó'fi u. 2.) tulajdonjogát 12 377 000 Ft-ért, privatizációs ktg.: 1 300 000 Ft. 10.30 órakor — 6. sz. Autósbolt mobil konténer (Debrecen, Monostorpályi u. 33.) tulajdonjogát a hozzá tartozó földterület tartós használati jogával 800 000 Ft-ért, privatizációs ktg.: 100 000 Ft. 12.00 órakor — 8. sz. Autósbolt (Győr, Szérűskert 2—10.) tulajdonjogát 4 200 000 Ft-ért, privatizációs ktg.: 450 000 Ft. 13.30 órakor — 7. sz. Autósbolt (Szombathely, Bajcsy-Zs. u. 12.) bérleti jogát 10 466 000 Ft-ért, privatizációs ktg.: 1 100 000 Ft. Az üzletek megvásárlására egzisztenciahitelt lehet igénybe venni. Kárpótlási jegyet az A/Ü a vételár kiegyenlítésénél — a privatizációs költség kivételével -— kamattal növelt névértékben elfogad. A bánatpénzt és a privatizációs költséget készpénzben kell biztosítani. (A privatizációs költséget a kikiáltási ár tartalmazza.) Az árverések helye: 1134 Budapest, Váci út 45/B II. emeleti tanácsterme. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak! Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése 1993. december hó 9-én, 15.00 óráig a MERKUR Járműkereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság házipénztárában, Budapest, Váci út 45/B sz. alatt, Bártfai Erzsébetnél. További információt és írásbeli tájékoztatást az értékesítésre kerülő üzletekről Kovács Attila igazgatótól kaphatnak munkanapokon 8—11 óráig. (Cím: Budapest, Váci út 45/B II. em. 215. Telefon: 140-8760.) Tesztelje önmagát Hogyan szolgál a kedves egészsége? Mikor volt utoljára kórházban? az idén 5 tavaly 4 pár éve 3 nagyon régen 2 soha 0 Hány foga van harminckettő 0 egy-kettő hiányzik 2 elég kevés 3 nagyon kevés 4 már egy sincs 5 Szokott gyógyszert szedni? igen, sokat 5 igen 3 ritkán 1 nem 0 Hív orvost, ha influenzás? nem 2 ha magas a lázam 3 ^ természetesen 5 nem szoktam influenzás lenni 0 Mit szokott sportolni? futok 0 úszom 1 néha labdajátékot 2 sakkozok 3 kártyázok 4 semmit 5 Olvas betegségekről? minden ilyen cikket 5 csak ami az én betegségemről szól .3 csak ha érdekes 2 nagyon ritkán 1 * soha 0 Mi a véleménye az orvosokról? csodálom őket * 5 félek tőlük 4 sajnos, szükség van rájuk 3 fontoskodók 2 pénzre mennek 1 utálom őket 0 ÉRTÉKELÉS 0—10 pont: Nagyon büszke kiváló egészségi állapoté­ra, de „rájátszik” fiatalosságára. Esetleges panaszait ön­maga előtt is titkolja. Nagy kérdés, hogy meddig tudja ezt megtenni. 11—20 pont: Egészséges alkat. Kisebb problémáktól eltekintve általában nincs baj a szervezetével. Agilis ember, a kelleténél nem foglalkozik többet önmagával. 21—30 pont: Beteges alkat; sajnos nincs rendben az egészsége. Egyébként is pesszimista, nyugtalan, tépelődő típus. Próbáljon lazítani és ha teheti, kerülje az örökké nyűglődő, panaszkodó emberek társaságát. 31—40 pont: Ön bizony hipochonder, hajlamos a kép­zeit betegségekre! Sokkal betegebbnek hiszi magát, mint amilyen. Szereti önmagát sajnáltatni, s valósággal beleéli magát a különféle betegségekbe. Kishitű, híján van a szükséges önbizalomnak. Ne keressen aggályosán újabb és újabb tüneteket önmagán! Sz. A. Ferenczy Europress A gyógyszerek emésztőszervi mellékhatásairól A gyógyszerek az emésztő­szervekre gyakorolnak káros mellékhatást. A szájon át be­vett gyógyszerek ugyanis a felszívódást megelőzően ma­gas koncentrációban vannak a gyomorban és a belekben, és így közvetlenül károsíthatják a nyálkahártyát. A kálium, a vas, a sók. a reuma elleni gyógyszerek, egyes vérnyo­máscsökkentő szerek és az an­tibiotikumok a bélfalat izgat­ják, és gyakran okoznak has­menést. Ellentétes hatásúak, vagyis leginkább székrekedést okoznak a savcsökkentő, a görcsoldó, valamint egyes idegrendszeri kezeléshez szükséges gyógyszerek és a köhögéscsillapításra szedett Codein is. Érdekes, hogy a hosszú időn át szedett hashaj­tók a székrekedési hajlamot növelik, és így egyre nagyobb adagokra lesz szükség, hogy a kívánt hatást érjék el. A gyógyszerhatóanyagok maró hatása különösen káros akkor, ha a tabletta elakad, mert feké­lyeket és vérzést idézhet elő a nyelőcső, vagy a gyomor nyál­kahártyáján. Ezért általános érvényű szabály, hogy szára­zon nem szabad lenyelni a gyógyszert és az éhgyomorra bevett medicinák után azonnal enni kell valamit, vagy folya­dékot inni. Gyakori az is, hogy egyes gyulladáscsökkentő hormonális készítmények és véralvadást csökkentő gyógy­szerek ugyancsak fekélykép­ződést és ezzel együtt bélrend­szeri vérzést okozhatnak. Erre elsősorban a betegnek kell fel­figyelni, amikor a széklet hir­telen sötétebbé válik, amit a megemésztett vér okoz. Ezt haladéktalanul jelezni kell a gyógyszert rendelő orvosnak, aki mérlegeli a kezelés meg­szakítását, vagy más gyógy­szer alkalmazását.

Next

/
Thumbnails
Contents