Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS 1993. október 26., kedd Róza néni - igazi kasszasiker! „Esélyegyenlőség tehetséges fiatalokért” Holland trénerekkel Gyopároson Az Oskola program keretében döntésfejlesztő tréninget rendez a Békés Megyei Művelődési Központ október 25-29-éig Gyopároson. A tréninget a Holland Népfőiskolái Társaság munkatársai vezetik, a résztvevők a közművelődés, az oktatás, az önkormányzatok szakemberei. Először nyílik lehetőség arra, hogy a tréning munkájába a határon túli magyarok is bekapcsolódjanak. Népművelők Abádszalókon Évek óta együttműködnek Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye népművelői. Tavaly megyénkben, az idén a másik megye településén, Abádszalókon találkoznak a községi művelődési otthonok munkatársai. Az október 25—27-éig tartó tanácskozás foglalkozik az Alföld-programmal, benne a népművelők szerepével, a két megye térségfejlesztési elképzeléseivel, a falusi turizmussal, a civil szervezetekkel. A szakmai műhelyben célul tűzték ki — lévén hasonló nagyságú települések népművelői —-, hogy egymás tapasztalatait, gondjait megismerjék: úgymond ne csak a saját levőkben főjenek mindig. (■Folytatás az 1. oldalról) Persze, akármilyen könnyed is egy vígjáték, azért kell lenni valamiféle világnak, amelyet ábrázol, s ahol a bohóságok megtörténnek. Értelmezésem szerint két dologról is szólt a mese. Egyrészt a filléres gondokkal küszködő, hazugságokban fuldokló, a tisztesség látszatát féltve őrző emberekről. Ok minden korban voltak, s úgy tűnik, lesznek is örökké. És a szerelem is örök: az elcsábított és elhagyott kedves, az új szerelem, meg a zord atya. De az emberek, akikkel az események megtörténnek, élnek valahol, ám ez a színpadi világ oly távoli, idegen, alig hihető. ' Ahogy a jó futballbíró se avatkozik fölöslegesen a játékba, Surányi András, az előadás rendezője is látszólag észrevétlen maradt. Bizonyára nem véletlenül jut eszembe ez a sportos hasonlat, hiszen bő évtizeddel ezelőtt, az Aranycsapat című filmből ismertem meg Surányi András nevét. Örömmel látom, hogy ném csalódtam, hiszen nem akarta mindenáron „megvalósítani önmagát”, meghökkentő értelmezéseket sé" bogarászott ki a műből, hanem azt vitte színre, amiről a darab szól. Mondom, a rendező érdeme, hogy játszani engedi a játszótársait. Ám egy-két érzékelhető instrukcióval bizony akár „be is avatkozhatott volna” a színpadi munkába. A Verőczy Gizát alakító Ősi Ildikó ugyan szép és fiatal, tehát eljátszhatja a leányanya szerepét. De a próbák során észre kellett volna venni, hogy ez a Giza nem csak kívánatos teremtés, de mint hajdani színinövendék talán pajkos, játékos, csintalan, kacérkodó stb., stb. sorolhatnám, hogy mi minden nem volt. De még a gyereke után sóvárgó anya vonásait se fedezhettük fel rajta. Az pedig végképp a rendező dolga lett volna, hogy egyszer beüljön mondjuk a nézőtér nyolcadik sorába, és észrevegye, hogy a művésznő halkabb hangjaiból ott már egy mukkot se hallani. Mint ahogy a Cséti Gábort alakító Molnár Lászlót is óvni kellett volna, hogy beszéde ne legyen modoros. Árdeleán Püski László erősen karikírozva, de jól jelenítette meg a félszeg udvarló figuráját, aztán minden átmenet nélkül lett színtelen szerelmes. Felkai Eszter eleinte hosszan küszködött az általa megformált figurával, ám ez láthatóan nem az ő hibája, hiszen a darab addig szinte érdektelen, amíg be nem sistereg a címszereplő. Ám a humoros pergőtűzben Felkai Eszter is végre elemébe kerül: jól mulat és mulattat bennünket. Gálfi László szerencsésebb szerepet kapott, ő már a dolgok sűrűjébe csöppen, mint zsugori atya. Ilyen helyzetekben pedig Gálfit nem kell félteni, nyugodtan rábízhatjuk magunkat, a nevetés garantálva. A jókedvre pedig legfőbb garancia Dénes Piroska. Gesztusairól, szakmai trükkjeiről, minden pillanatot kihasználó fegyelmezett játékáról nehéz lenne szólni. Ó itt egy jelenség. Játékát látva arra gondoltam, milyen jó, hogy keresztnevét még az anyakönyvbe is csak becézve írhatják. Igaz, ha Margit lenne, most csak Margitkának szólíthatnánk. Ó, csak jól „gazdálkodjanak” vele! Nehogy újabb évad teljen el, amíg méltó szerephez jut. (Az lenne szomorú...) Szántó Lajos magánszámot adott elő, Az egzaltált (dilis) lakásberendező címmel. Nagy Erika jó hangulatot teremtett a „vidéki lány” röpke villanásában. A szobalány szerepét Pa- czuk Gabriellára osztották. Polgári darab, polgári környezet, melynek díszletét Va- yer Tamás, jelmezeit pedig Kőszegi Edit tervezte. Andódy Tibor Panaszkodik az anyuka, mert gyermekét kiutálták társai. Az eminens diák ugyanis imád tanulni — nem is esik nehezére, hisz jó eszű —, csak éppen már jelentkezni sem mer, mert manapság az a sikk, ha valaki „karót” kap... A másik édesanya sajnálja — pénze viszont nincs különórákra -— csemetéjét, mert a tehetséges nebuló kénytelen végigunatkozni a nyolc osztályt. A harmadik (és még ki tudja hányadik) szülő a látszat-differenciálásról beszél, arról, hogy kimagasló képességekkel rendelkező gyermekét nem terhelik eléggé... Tehetségek — közöttünk élnek. Szerencsésebb esetben felkarolja őket egy alapítvány, esetleg a szülők segítik erejükhöz mérten. A többség azonban kimarad a tehetséggondozásból, nem kerül a szerencsés kiválasztottak közé. A békési nyugdíjasok egyesülete is megemlékezett az idősek világnapjáról: az I. számú általános iskola nagy éttermében tartották meg, igen nagy érdeklődés közepette. A megjelenteket Tóth Attila alpolgármester köszöntötte, majd a város fejlődéséről beszélt, amelyből a mostani nyugdíjasok is alaposan kivették a részüket. Ajövőbeli feladatok megoldásában is számítanak rájuk erejükhöz mérten. Aztán az önkormányzat nevében emléklapokat adott át Orosházán most újabb alapítványt (a már működő Székács József Családsegítő Alapítvány azokat a közép-és felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat segíti, akik anyagi nehézségekkel küszködnek) hozott létre Gonda Géza azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a városban és a környékén élő (valamint a szomszédos országokból származó magyar és más nemzetiségű) fiatalokat megalapozott tehetségkutatásra répítve támogassa, megteremtse esély- egyenlőségüket. Az „Esély- egyenlőség tehetséges fiatalokért” Alapítvány kuratóriumának tagjai (népszerű művészek, elismert cégek igazgatói, pedagógusok, jogi szakemberek stb.) a napokban gyűltek össze, hogy egymást is jobban megismerve meghatározzák feladataikat. Cs.l. azon nyugdíjasok részére, akik a város kulturális életében tevékenyen részt vettek: Balázs András 15 évig volt a városi nyugdíjasegyesület elnöke; Medgyesi Ferencné a Kosárfonó klubját vezette 10 esztendeig. Emléklapot kapott a városi kultúrcsoportból Körözsi Ferenc karnagy, Illyés Sándor citerás, továbbá Túri István és Somjai Mihályné szavalok, akik a megyei versenyen első és második helyezést értek el. Jelenet az előadásból; Cséti Gábor szerepében Molnár László, középen Róza néni (Dénes Piroska), mellette Ve- rőczyné (Felkai Eszter) fotó: kovács Erzsébet Több mint kétszáz nyugdíjas A Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Ter m e I őszövetkezet a kárpótlási jegyekkel megszerzett, valamint a részaránytulajdonban lévő földek művelését továbbra is vállalja. A tulajdonosok által a szövetkezet részére bérbe adott földterületek évi bérleti díja aranykoronánként 15 kg étkezési búza vagy annak megfelelő pénzbeni érték. Megbízás alapján vállaljuk az árveréseken történő képviseletet is. VARJUK JELENTKEZÉSÜKET! Ügyintéző: Püski Lajos főagronómus. Telefon: 06 (66) 357-022 vagy személyesen.
