Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

KÖRKÉP 1993. október 26., kedd O b Képviselő-testületi ülés Sarkadkeresztúron október 27-én 14 órakor a polgármes­teri hivatal épületében testüle­ti ülést tartanak. A képviselők ekkor meghallgatják az idősek klubja vezetőjének beszámo­lóját, valamint szociálpoliti­kai kérdéseket vitatnak meg. Földügyek a napirenden A sokakat érintő földkérdés is napirendre kerül Doboz képvi­selő-testületének mai, 13 óra­kor kezdődő ülésén, hiszen — egyebek mellett — a helyi földrendező bizottság munká­járól szóló tájékoztatót is meg­hallgatja az önkormányzat. Ezen kívül megvitatják a pol­gármesteri hivatal építésügyi igazgatási tevékenységéről szóló jelentést. Fogadóóra Profizmus és naivitás a kárpótlási fronton (Folytatás az 1. oldalról) akik vállalják a 12 havi kifize­tést. Aki azonnal pénzhez akar jutni, attól csak 50 százalékos értéken veszik meg a kárpótlási jegyét. Arra a kérdésre, hogy nem volt-e félreérthető a hirdetés, azt felelte: aki csak kicsit is ismerős a kárpótlási piacon, az tudhatja, a tőzsdén is 57 százalé­kon jegyzik a kárpótlási jegye­ket, tehát elképzelhetetlen bele­érteni a hirdetésbe a száz száza­lékos azonnali kifizetést. Vol­tak olyanok — mondja —, akik első mérgükben elszaladtak, az­tán visszatértek, mert sokféle befektetési lehetőséget is aján­lanak a vásárlás mellett. Végül abban maradtunk, a profi módon fogalmazott hirde­tés szövegét az emberek naivi­tásuk miatt értették úgy, ahogy a számukra a legkedvezőbb. Mert a várakozókkal beszélgetve az is kiderült, a félárúvá degradált jegyeikkel nem nagyon tudnak mit kezdeni a kárpótoltak. Bíz­nak is az értéknövekedésben, ezért elkótyavetyélni sem akar­ják, de becsapottnak is érzik magukat, mert félnek, egyszer csak „emléklap” lesz az érték­papírjukból. B.S.E. A világörökség része lesz a jaminai templom? (Folytatás az 1. oldalról) A templomban Greco szelle­me, lobogása jelenik meg a falakon. Az egész szakma szempontjából nagy jövőjű munka áll előttünk. Kratoch- will Mimi művészettörténész: a secco-sor nemcsak a mester eddigi életművére tette föl a koronát, de az egyház történe­tében is óriási jelentőségű al­kotás, a világörökség része kö­zött a helye. Pálos Frigyes pré­post, művészettörténész, az Egyházművészeti Tanács tag­ja: itt egy olyan képsort talá­lunk, amely a magyarság ezer­éves kereszténységét ábrázol­ja. Krisztus reprezentálását annál gazdagabban, ahogy Pa- taj László megoldotta, nehéz elképzelni. Pronai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus osztályvezetője: a mű­vész számára óriási kihívást jelentő feladat lehetővé tette, hogy nemcsak élete, de a ma­gyar festészet realista ágának erőteljes összefoglalását is ad­ja. Bielek Gábor apátplébános a zsűri véleményalkotását az­zal zárta le, hogy a templom seccója által a város képzőmű­vészeti szempontból mától magasabb minőségi szintet képvisel, mint korábban bár­mikor. Lenthár Márta Összefogtak a takarékszövetkezetek Dr. Pelcsínszki Boleszláv or­szággyűlési képviselő október 27-én, szerdán délután fél öttől Szeghalmon, a polgármesteri hivatalban fogadóórát, 29-én pén­teken este hattól Kertészszigeten képviselői beszámolót tart. Pedagógus újítók Szarvason október 27-én 15 órai kezdettel a Fő tér 3. szám alatt lévő általános iskola dísz­termében a szarvasi Polifon já­tékkészítő műhely felkérésére a 2. Számú Általános Iskola igazgatósága és nevelőtestüle­te pedagógiai újítások bemu­tatóját szervezte meg. Ez alka­lommal az ének-zene órákon eredményesen alkalmazható 1. számú ritmusépítő oktatási segédeszköz bemutatására kerül sor. Hatoslottó A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a 20. számú ok­tóber havi hatoslottó-sorsolás nyerőszámai a következők: 21, 33, 34, 36, 37, 43, a pót­szám 10. — Ezen a takarékossági világ­napon a magyar takarékszö­vetkezetek jövőjük megalapo­zását jelentő ajándékot tesz­nek le az ünnepi asztalra: összefogásuk jó hírét. A hazai szövetkezeti mozgalomban először a takarékszövetkezeti integráció született meg — mondta tegnap köszöntőjében dr. Gergely Sándor, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szö­vetség elnöke. A világnap al­kalmából szervezett országos rendezvényen, a békéscsabai Jókai Színházban részt vettek az integrációban lévő szövet­kezetek vezetői, munkatársai, a társbankok, pénzintézetek képviselői. Kétéves előkészítő munka után ez év október 13- án a takarékszövetkezetek Október 23. alkalmából a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapi­tányság állományából többen elismerésben részesültek. A belügyminiszter dicséretben és jutalomban részesített 5 főt, az országos rendőrfőkapitány csaknem 90 százaléka aláírta az integrációs szerződést, ki­alakítva a vidéki bankhálózat szervezeti keretét. A ma 256 szövetkezetei számláló szö­vetség biztonságot jelent a ta­goknak, az itt pénzt elhelye­zőknek. A vidék bankját adó szövetkezetek az ezredfordu­lóra a magyar pénzügyi rend­szer egyik legfontosabb sze­replőjévé válhatnak. Milanóban, a takarékpénz­tárak első kongresszusán, 68 évvel ezelőtt határoztak arról, hogy minden év októberének utolsó munkanapját ünneppé nyilvánítják. Nem a pénz, ha­nem a jövőpárti, takarékos em­ber tiszteletére. Tegnap, a 69. takarékossági világnap alkal­mából kitüntetéseket adtak át. és helyettesei pedig 8 főt. A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője soron kívül előléptette őrnaggyá Silló An­tal századost, a Gyulai Rend­őrkapitányság csoportvezető­jét, századossá Varga János Megyénkből érdemérmet ka­pott Balogh Istvánná, a Kever- mes és Vidéke Takarékszövet­kezet főkönyvelője, Sebesi Sándorné, a Gádoros és Vidé­ke Takarékszövetkezet elnö­ke. Ekkor adták át a Jövő a takarékosságért rajzpályázat díjait is. Az első és a második helyezett megyénkbeli: Szuro- vecz Csilla, a Gyomaendrődi 1-es Számú Általnos Iskola nyolcadikos tanulója, illetve Csordás Erzsébet, a gádorosi Némád Valéria Általános Is­kola hatodikos tanulója. Pénz­jutalmuk mellett iskolájuk is anyagi elismerésben részesült az endrődi és a gádorosi taka­rékszövetkezetek ajándéka­ként. Sz.M. főhadnagyot, a Mezőkovács­házi Rendőrkapitányság osz­tályvezetőjét és Kiszely János főhadnagyot, a főkapitányság főnyomozóját. Ezenkívül a fő­kapitánysági ünnepségen he­ten részesültek soron kívüli előléptetésben, valamint 41- en kaptak dicséretet és jutal­mat. Előléptetések, dicséretek Pár méterre a Veszély csárdától étterem, apartman és kamionparkoló épül FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Az emberek mindenre kí­váncsiak. Önök ezt jól tudják! Szeretnénk tudni például, hogy mi épül Gyula alatt, a 134-es kilométerkőnél, a Veszély csár­da mellett már hosszú ideje — hívott fel Gyuláról Sz. Dávid. Nekünk is feltűnt jártunkban- keltünkben mindkét építkezés. De eddig egyikhez sem volt sze­rencsénk. Á fotósunk is csak lopva készíthette el a képet, mert mindig „elzavarták”. Gyuláról jövet megpróbál­koztam, hátha sikerül megtud­nom valamit. Az elsőnél csak félsikerrel jártam. Nem talál­koztam a tulajdonossal. A má­siknál érdemes volt próbálkoz­nom. Lakatos Károly készség­gel adott felvilágosítást. — Egy budapesti magáncég, a Schlosser Kft. építkezését látja. Éttermet, kamionparkolót, apart­mant, gumijavító és árusító helyet, és az ezeket kiszolgáló épületeket tervezték erre a területre. — Nem zavarja, hogy pár méterrel arrébb már üzemel egy étterem? — Nem hiszem, hogy a kettő zavarná egymást. Ez az étterem mindössze 20-25 fő kiszolgálá­sát látja el. —Mikorra tervezik az építke­zés befejezését? — Áz elképzelések szerint három évre van szükség ahhoz, hogy minden teljesen elkészül­jön. Ebből közel egy év már eltelt. — Ki a kivitelezője az építke­zésnek? — Egy magánvállalkozó. B.V. Tisztázó tanácskozás a vízről A vízvédelemről tanácskoznak Gyulán tegnap óta. A Körös­vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség háromnapos orszá­gos tanácskozásán 110 szakem­ber tekinti át az utóbbi évek egyik „slágertémájává” nőtt tu­dományos és nagyon is gyakor­latias kérdéskört. Nadabán Já­nos igazgató megnyitója után szót kapott többek között Simon Márton Péter helyettes állam­titkár és Reiniger Róbert , a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Ma szekcióülésekkel folytatódik a munka. A szigorú­an szakmai töltetű programpon­tokon túlmutató, â laikusok kí­váncsiságára is számot tartó előadások közül a volt szovjet laktanyákkal kapcsolatos víz­minőségi kérdésekkel foglalko­zót említenénk. Holnap a me­gyebeli felügyelőség mutatko­zik be kerekasztal-beszélgeté- sen. „...TUDÁS A SZÁRNY, AMELYEN ÉGBE SZÁLLUNK.” (Shakespeare) Jövő évi költségvetés nélküli?) Meglepetésszerű döntéssel kezdődött az országgyűlés hétfői plenáris ülése: a képvi­selők — Király Zoltán (füg­getlen) ügyrendi javaslatára — a jövő évi költségvetést nem vették az e heti tanácsko­zás tárgysorozatába. Ugyanis az írásos kormányjavaslat különbözik a szóban előter­jesztett „költségvetés-válto­zattól”. A döntés kihirdetése utáni morajból az elnöklő Dombach Alajos arra a következtetésre jutott, hogy sokan félreértették a szavazásra feltett kérdést. Mivel azonban megítélése szerint ő egyértelműen fogal­mazott, a T. Ház döntése vég­leges. Ezután a gazdasági ka­marákról szóló törvényjavas­lat általános vitájával folytat­ták munkájukat a képviselők, majd rátértek az adózás rendjé­ről korábban alkotott törvényt módosító kormányzati előter­jesztés, valamint az illetéktör­vény általános vitájára. Mind­három vitát elnapolták és rátér­tek a személyi jövedelemadó­törvény módosítását célzó ja­vaslat tárgyalására. (MTI) / Állami segítséget az állattenyésztésnek! Sürgősséggel vette napirendjére a T. Ház a három Békés megyei SZDSZ-es képviselő, Futaki Géza, Pelcsínszki Boleszláv és Sarkadiné Lukovics Éva országgyűlési határozati javaslatát az állattenyésztés támogatásáról. A határozat elfogadása esetén a kormánynak 1993. december 31-ig módosítania kellene a mezőgazdasági fejlesztési alap kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló idén januári FM- rendeletet. A meghozandó módosítás szerint visszteher nélküli támoga­tás lenne nyújtható az állattenyésztés termelési alapjainak megóvására, illetve bővítésére és az export fejlesztését szolgáló fajtaváltás segítésére. Az előterjesztést Pelcsínszki Boleszláv indokolta meg. Rámutatott, hogy a jövedelemhiány — főleg a kisüzemi gazdaságokban — genetikai­lag egyre értéktelenebb állatállományokat alakított ki. A jó minőségű terméket szolgáltató fajták elterjesztése nemzetgazdasági jelentőségű, és képviselőink véleménye szerint csak állami segédlettel lehetséges. A megoldás részben jó fajtájú apaállatok, s részben — például sertés esetében — vemhes kocák pénzügyi támogatással történő kihelyezésé­től várható. Pelcsinszkiék úgy látják, támogatást kellene kapniuk azok­nak is, akik a tenyészállat vágásra történő értékesítése helyett azt tenyésztésbe állítják. Szavazatával a parlament egyetértett a javaslat időszerűségével, hiszen az állatállomány lecsökkent, s a hiány most genetikailag értékes állománnyal lenne pótolható. S.Á. Függöny taps nélkül Gyula város képviselő-testülete tegnapi ülésén elsőként a polgá­ri védelem tevékenységéről hallgatott meg beszámolót. Megtudtuk, hogy eddig 6 millió forintba került az elmúlt két év áldatlan határhelyzete. Tönkre­ment a gyulavári kerékpárút az odaterelt forgalom miatt. A kor­mányszervek segítségére lenne szükség az újabb, karácsonyra várható roham miatt. A várszínház igazgatói pá­lyázatának elbírálása során ki­derült, hogy a kulturális bizott­ság határozati javaslatát — mely eredménytelennek tekin­tette a pályázatot—kipostázták a jelentkezőknek. így már a képviselő-testületi ülés előtt mintegy eldőlt a kérdés, ezért Tímár Zoltán visszalépett — el sem jött az ülésre. Erre tekintet­tel Gergely László is vissza­mondta pályázatát. Ezután sze­mélyeskedéstől sem mentes vi­ta bontakozott ki arról, hogy a pályázatról előzetesen véle­ményt mondó Sík Ferenc vá­laszt-e magának színházigaz­gatót vagy Gyula városa. Végül Sík Ferencet 1994. augusztus 31-éig megbízták a művészeti igazgatói tisztség ellátásával. December végéig új pályázatot írnak ki. Értesülésünk szerint Gergely László ezen ismét in­dulni kíván, s nem lát semmi­lyen okot arra, hogy eredeti el­képzelésein változtasson. Ismét Bagyinszki Zoltán lett a művelődési ház igazgatója. Két jelölt ellenében titkos sza­vazással nyerte el újabb öt évre a havonta 59 ezer forinttal ho­norált kinevezését. A testület egyhangúan túltette magát azon, hogy az egyik jelölt a pályázati határidőt nem tartot­ta be: elfogadták azt, hogy a hivatal félreérthetően írta ki a pályázatot (felelősségre vo­násról nincs tudomásunk). Az ülésen a lemondott Szegedi Sándor helyére dr. Marsai Györgyöt választották meg az SZDSZ listás képviselőjének. B.T.—K.A.J. Sarokba szorítva Szerepzavar Ez a nap az agyonhallgatásé volt, azután úgy mondták, ellenforradalom, majd októberi sajnálatos események. Mi hárman barátok—akkor még—ezen a hol szép, hol csúnya őszi napon sétáltunk a város főutcáján, este pedig a Szabad Európát hallgattuk. A magunk módján ünnepeltünk, de csak mára érzem, hogy minden tiltásnak sajátos zamata volt. Ez az íz már-már hiányzik. Nemzeti ünnep lett belőle, ellopták méltóságát, boldog­boldogtalan legitimálni szeretné magát e nappal. Ugyanúgy mint régen, amikor ünnepeken bezárták egy középiskola kapuit és az iskolai ünnepségre hajtották a tanulókat. Előfor­dult, hogy a városi megemlékezésen a legnagyobb létszámú évfolyamnak tették kötelezővé a jelenlétet. Az ifjúságot nem érdekli különösképpen a harminchét évvel ezelőtti esemény. De ez kizárólag az őhibája? A nemzet, az igazság, a politikai tisztánlátás és tévedhetetlenség kisajátítá­sa kórtünet. Egymástól frontvonalak választanak el bennün­ket, már a normális párbeszéd gesztusára is képtelenek vagyunk. Tények helyett sárral dobáljuk a másikat— vagy mint legutóbb, tojással—, közben feltétlen tiszteletet várunk el a fiataloktól erre az ünnepre is. Tisztelni csak okos, higgadt, türelmes és toleráns embere­ket lehet. Ilyenek vagyunk? Vagy jobban jellemez bennünket a kapubezárás és a kötelező ünnep? Szerepzavarainkon, ál­szenteskedéseinken komolyabban el kellene gondolkodnunk. Bőd Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents