Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-20 / 245. szám
«&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyomaendró'd város címere Az oldalt írta Csath Róza és Papp János. Szerkesztette: Papp János. Fotó: Kovács Erzsébet. Telefon: (66) 450-450 és 458-016 Vendéglátóegység Hunya. — A közelmúltban új vendéglátóegységgel bővült a település. Két szarvasi vállalkozó tekepályával ellátott sörözőt nyitott egy régi lakóházban, amelyet az egység jellegének megfelelően alakítottak át. Mesejáték Gyomaendrőd. — A Katona József Művelődési Központ szervezésében október 21-én három előadásban a szegedi Mini Színpad zenés mesejátékát láthatják a gyerekek. Ugyanitt október 26-án 19 órától Korda György és Balázs Klári koncertje szórakoztatja a közönséget. Fejlesztés Hunya. — Lassan végéhez közeledik az önkormányzat és a MATÁV együttműködéséből kialakult telefonhálózatfejlesztés. Ha az új vonalbővítés megtörténik, akkor a település 80 százalékos telefon- ellátottsággal dicsekedhet. Nintendo-bajnokság Gyomaendrőd. — A helyi általános iskolákban október 20. és 22. között nintendo-bajnok- ságot rendeznek. A három iskola bajnokai közül kerül majd ki a győztes, aki a Tv2 Elektor kalandor játékában nyilvános televíziós adásban játszhat. A játékra jelentkezhetnek 6 és 14 éves kor közötti gyerekek a saját iskolájukban meghirdetett időpontokban. Pályázat Hunya. — Evek óta gond a művelődési házban lévő büfé üzemeltetése. Az önkormányzat ezt a gondot pályázat meghirdetésével szeretné kiküszöbölni. Egyelőre mindössze egy személy jelentkezett, hogy szívesen bérbe venné a kis vendéglátóegységet. Hangverseny Gyomaendrőd. — A Bethlen- napok keretén belül október 22- én, pénteken 17 órakor Botkáné Égető Mária orgonaművész és Bánhegyei László trombitaművész hangversenye lesz a református templomban. Tűzifa Hunya. —- A tavalyi évhez hasonlóan, október 15-étől ismét tűzifavásárt rendeznek. Különösen a nagycsaládosok és a nyugdíjasok figyelmébe ajánlják az akciót. Részletes tájékoztatót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján olvashatnak. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 20., szerda A bethleni hagyományok szellemében Gyomaendrőd. — A gyoma- endrődi Bethlen Gábor Mező- gazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 1989 óta viseli az erdélyi fejedelem nevét. Hagyományosan, immár ötödik alkalommal rendezik meg a Bethlen-napo- kat, ezzel is tisztelegve névadójuk emléke előtt. Az idei rendezvénysorozatról és az iskola néhány időszerű, megoldásra váró feladatáról kérdeztük Gubucz József igazgatót. — A Bethlen-napok programfüzetét lapozgatva úgy tűnik, a korábbi évekhez képest most sokkal színesebb, gazdagabb a kínálat. — A jelenlegi program a májustól őszig tartó előkészítő, szervező munka eredményeként kristályosodott ki. Az eddigiek során hol a sport, hol a szakmai terület kapott nagyobb hangsúlyt a másik rovására. Magunk is úgy érezzük, idén sikerült eltalálni a helyes arányt, így a három nagy témakörünk— a sport, a kultúra és a szakmai, tudományos előadás, illetve fórum — azonos súllyal képviselteti ~ magát. Látványosnak ígérkezik a Bethlen Expo is, melyen 24 kiállító mutatkozik be. —Mindjárt a megnyitó napján egy különleges szertartásra kerül sor, nevezetesen az iskolai harangszentelésre. — A szóban forgó harangról tudni kell, hogy a kezdetek Gubucz József: „Egy tanüzem létrehozása a taipon- maradás kérdése...” kezdetén a póhalmi katolikus iskoláé volt, majd annak megszűntével a mai napig a gyomai plébánián kapott menedéket. Október 21 -én ünnepélyes keretek közt adják át nekünk» s reméljük, méltó örökösei leszünk. Ezzel mintegy hagyományt veszünk át testvériskolánktól, a Bethlen fejedelem által alapított nagyenyedi líceumtól, ugyanis ott, ha valamilyen jeles eseményre hívják össze a diákokat, azt nem csengetés, hanem harangszó jelzi. — Úgy tudom, határainkon túl még számos partneriskolájuk van. Miben látja ennek az előnyét? — Az összesen hét — többek között belga, osztrák, szlovák — oktatási intézménnyel fenntartott kapcsolatunk a szakmai tanulmányutakon kiéül kedvező csereüdültetési, kirándulási lehetőséget biztosít. — Napjainkban, amikor a helyi, illetve a környező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sorra megszűntek vagy átalakultak, az elméleti oktatáson túl hogyan oldják meg a tanulók szakmai, gyakorlati képzését? — A mezőgazdasági nagyüzemekkel együtt tulajdonképpen eltűntek eddigi bázisaink. A nyomukban születő vállalkozások többsége korszerűtlenségénél fogva alkalmatlan, hogy felvállalja a gyakorlati oktatást. Az a kevés, erre alkalmas farmergazdaság pedig a gyermeklétszámunknak csupán egy töredékét képes szakmai képzésen fogadni. Úgy is fogalmazhatnék, iskolánk számára létkérdéssé vált egy korszerű szakmai, gyakorlati ismereteket nyújtó, önálló tanüzem létrehozása. A körösladányi út mellett, a Békéscsabai Állami Gazdaság kezelésében lévő volt MAX'AD-telepet szeretnénk kialakítani erre a célra. A telep megvásárlása, s a későbbiekben ott elvégzésre váró felújítási, építkezési munkák azonban akkora beruházást jelentenek számunkra, amit saját erőnkből nem tudunk megvalósítani. A hiányzó pénzek előteremtésére pályázatot nyújtottunk be a Szakképzési Alaphoz — zárta nyilatkozatát Gubucz József igazgató. Dél-Amerikába utazik a „Vadvirág” Az amerikai földrész idén ünnepli kolombuszi felfedezésének 500. évfordulóját. Ezen évforduló adta az apropóját a Puerto Ricóban megrendezésre kerülő Nemzetközi Gyermek Néptáncfesztiválnak. Az országos szakmai szervezet javaslata alapján a gyomaendrődi Vadvirág gyermek néptánccsoportot érte az a megtiszteltetés, hogy képviselje hazánkat e jeles eseményen. A november 10—22-éig tartó eseményen való részvétel megvalósulását szponzori és minisztériumi pénzek, valanítnt egyéni és társas vállalkozások adományai teszik lehetővé Testvérváros Erdélyből Gyomaendrőd. — A közelmúltban a város és Nagyenyed önkormányzata testvérvárosi kapcsolatról írt alá szerződést. Ennek előzménye, hogy tavaly a Bethlen-napok vendégeként maga Nagyenyed polgármestere kezdeményezte a testvérvárossá válást. Az erdélyi város idén egyhetes rendezvénysorozattal. ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját. E jeles eseményen látták vendégül Gyomaendrőd önkormányzatának háromtagú delegációját. Mint kérdésünkre dr. Frankó Károly polgármester elmondta, meleg fogadtatásban volt részük a történelmi városban. Háromnapos ott-tartózkodá- suk alatt magyar oktatási intézményekkel — többek között életkörülményekkel — ismerkedtek, valamint tájékoNagyenyed címere zódtak a helyi önkormányzat működéséről. A magyar delegáció tiszteletére rendezett ünnepi testületi ülésen — melyen három bukaresti szenátor is részt vett — fogadták hivatalosan testvérvárossá egymást, majd a vendéglátók átnyújtották a város kulcsát. A jelenlévők reményüket fejezték ki, hogy az oktatási, kulturális és egyéb területen is egyre szorosabb szálak szövődnek a két város között. A későbbiekben kialakuló cserekapcsolat révén pedig erdélyi magyar gyermekeket is tudnának fogadni, megismertetve velük lakóhelyünket, az itteni hagyományokat, kultúrát. Delegációnk viszonzásképpen meghívta Nagyenyed polgármesterét, képviselő- tetületét és a három szenátort a Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola által rendezett Bethlen-napok október 21—23-áig tartó programsorozatára. A 22 fős erdélyi delegáció tiszteletére október 23- án Nagyenyed és Gyomaendrőd város képviselő-testülete együttes ünnepi ülésére kerül sor. Erről jut eszembe Gyermekkorunk kedvelt társasjátéka a „Ki nevet a végén?”. Többen játszhat- ják, de csak egy lehet a győztes. Az élet azonban nem ilyen fekete-fehér meccseket produkál. Nemrégiben a gyomaendrődi sportcsarnokban 24 órás nonstop teremfoci-mérkőzést játszott egymás ellen a város két középiskolája. A csapatok péntek délelőtt 10 órától másnap délelőtt 10 óráig ,,rúgták a bőrt”, nem kis tanúbizonyságot téve akaratról, helytállásról. Hozzáteszem, ez a torna a diákok saját ötlete volt, önként vállalt próbatétel. A sportcsarnok és a pedagógusok támogatásán kívül minden bizonnyal a kitartó és lelkes szurkolótábor is hozzájárult a nem miden- napi vállalkozás sikeréhez. Igazi buli volt!—mondják a gyerekek, s már a visszavágóra készülnek. Ennek a csatának nem volt vesztese. Mi lenne, ha a felnőttek is ilyen nonstop meccseket játszanának? A pártok nem acsarkodnának egymásra, a politikusok nem feketítenék be ellenfelüket, az üzleti élet riválisai nem folyamodnának tisztátalan eszközökhöz és a munkahelyeken sem tennének keresztbe a másiknak..., és még sorolhatnánk. Vitathatatlan, a vetélkedésre szükség van, de nem mindegy, hogy az, aki a kevesebb gólt lövi, hogyan kerül ki az ütközetből..., hogy kap-e revansra lehetőséget... Egy álló napig fociztak Gyomaendrőd. — Júniusi ismételt bezárásakor atunk hírt utoljára a gyomaendrődi sportcsarnokról. Mint ismeretes, a létestítményt 1990 márciusában adták át, ám hamarosan kiderült, hogy levegője egészségre káros formaldehidet tartalmaz, mely az amino- cell nevű mennyezeti hőszigetelő anyagtól származik. A burkolat belső szigetelése után úgy tűnt, megoldódott a probléma és 1993 januárjában a köjál mérése alapján megint „tiszta a levegő”. Mint néhány hónap múlva kiderült, a belső szigetelés csak átmeneti megoldást hozott, mert az amino- cell újra termelni kezdte a mérgező gázt. A város a hibaforrás végleges megszüntetése, a bűnös szigetelőanyag eltávolítása mellett döntött. A sportcsarnok ezúttal nem aludta hosszan Csipkerózsika- álmát. A munkálatokkal nem egészen két hónap alatt végeztek, így október 8-án megtörtént a műszaki átadás. Még ezen a napon 24 órás nonstop teremfoci-mérkőzés kezdődött a csarnokban. A tornát a „kneres” diákok szervezték, s ellenfelül a Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát hívták ki. Az embert próbáló mérkőzést a Kner Imre Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola nyerte. A sportcsarnok igazgatója a ritka kezdeményezés támogatásaként 24 órás edzéslehetőséget biztosít a csapatoknak a visszavágásra való felkészüléshez. Október 8-án talán végleg lezárult egy korszak a sportcsarnok eddigi hányatott életében, s reméljük, ezután csak az előbbiekhez hasonló sport- események kapcsán kell hírt adnunk a létesítményről. Üres a hunyai művelődési ház A hunyai művelődési ház valamikor jobb napokat is megélt. A kihasználatlan épület egy-egy kulturális rendezvény (amelyet többnyire az általános iskolások szerveznek) helyszíne. Impozáns környezetben, szép virágokkal az előterében üresen várja, hogy talán sűrűbben nyi- togatják ajtaját. Raczkó Enikő, a művelődési ház vezetője lelkesedéssel próbálja pótolni a pénztelenséget s azt az űrt, amely többnyire az üres kassza eredménye. Megszűntek már a vásárok, s így az alkalmi bevételekről is le kellett mondani. Egyedüli forrás a büfé lenne, ez azonban új gazdára vár. így marad a ház árván, üresen
