Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-20 / 245. szám

KÖRKÉP 1993. október 20., szerda O Tájékoztató a likviditásról A Békés Megyei Iparszövet­ség október 21-én, csütörtö­kön 14 órai kezdettel tájékoz­tatót, szemináriumot szervez békéscsabai székházában a tagszervezeteinek, illetve az érdeklődőknek. A Central In­vest és a NEIL és társai pénz­ügyi, tanácsadói kft.-k szak­emberei tartanak előadást a Készpénz és likviditási me­nedzsment címmel. Képviselői fogadóóra Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő 1993. októ­ber 21 -én csütörtökön este hét órakor képviselői beszámolót tart Körösújfaluban, a polgár- mesteri hivatalban. // Őstörténetünkről Csütörtökön este két neves szaktekintély lesz az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola vendége. Pesti József jezsuita szerzetes hosszú időn át Dél- Amerikában élt, hazatelepült. Kutatásaiban főként a sumé- rokkel foglalkozott. Este hat órakor kezdődő előadása arról szól, miért is fontos őstörté­nelmünkkel foglalkoznunk. Pap Gábor művészettörténész is az est vendége lesz. Igen érdekesnek ígérkező gyorsje­lentése a Szent Korona kutatá­sának jelenlegi állásáról szól. Hitmélyítő napok Az orosházi református gyüle­kezet október 21—24-éig hit­mélyítő napokat szervez. Csütörtökön Győri L. János, a Debreceni Református Gim­názium tanára, pénteken Kis Sándor nyugalmazott refor­mátus lelkész tart előadást. Szombaton Hármat találhat címmel nyilvános gondolat- cserére várják az érdeklődő­ket. (18 órakor kezdődnek a programok.) Vasárnap 10 óra­kor istentisztelet a templom­ban, majd 15 óra 30 perces kezdettel szeretetvendégség lesz a gyülekezeti házban. Kiállítás Sarkad népéletéről Október 21-én 15 órakor Sar­kad és környéke népéletéről szóló kiállítást nyitnak a sar- kadi Márki Sándor Múzeum­ban. A kiállítást dr. Grin Igor néprajzkutató, megyei múze- umigazgató-helyettes nyitja meg. Halálos tűzeset Békéscsabán, a Kazinczy-la- kótelep 4. épülete C lépcsőhá­zának 2-es számú lakása gyul- - - ladt ki tegnap hajnalban. Egy négyszer két és fél méteres szoba berendezési tárgyai ég­tek és a tűzeset során életét vesztette B. J. 60 éves lakó. A tűz keletkezési oka: ágyban dohányzás. A becsült anyagi kár 150 ezer forint. „A HÍZELGŐ LEBE­CSÜLI MAGAMAGÁT IS, A TÖBBIEKET IS.” (La Bruyère) A kistérségi válságkezelési program eredménye A Családsegítő Szolgálat és Területi Gondozási Központot Kökéndy József Békés polgármes­tere vette át Lakner Zoltán helyettes államtitkártól fotó: fazekas ferenc Két létesítménnyel gazdago­dott Békés: tegnap délelőtt ün­nepélyes keretek között Lak­ner Zoltán, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtit­kára adta át a cigány szolgálta­tóházat és a Családsegítő Szolgálat és Területi Gondo­zási Központot. A 2 millió 640 ezer forintos költséggel épült cigány szolgáltatóház négy üzlettel — cipész, fod­rász, szabó és kosárfonó — várja vásárlóit. A szolgáltató­házért az etnikai kisebbség szószólója, Surman László mondott köszönetét, aki az el­képzeléseket is vázolta. Ezek közé tartozik egy közösségi ház létesítése. A Jantyik utcában, a kistér­ségi válságkezelési program részeként, a különféle pályá­zatokon kapott 20 millió fo­rintból öt település — Mu- rony, Tarhos, Kamut, Bélme- gyer és Békés — részére egy régebbi épület átalakításával és bővítésével készült el a 210 négyzetméteres Családsegítő Szolgálat és Területi Gondo­zási Központ. A két létesít­ményt Nehéz Győző építési vállakozó alig egy év alatt va­lósította meg. —sz— Ünneplőben a trágyás kocsin? Még mindig nem derült fény Hibás Jolánka szerepére, de hogy tovább bonyolódjék az ügy, tornyosulnak a kérdőjelek egy Gömb­villám becenéven ismert ember személye körül is a megyei bíróság dr. Garami Emil vezette büntetőtanácsa előtt. Annál is inkább, mert a nagyszénási emberölés ügyében megtartott tegnapi tárgyaláson a megidézett tanúk vallomásában további, nem csekély ellentmon­dások sorakoztak a múlt hetiek mellé. Tisztázatlan például, hogy aki megbízta az áldozat Gy. A.-t a trágyahordással, előzőleg mi­kor találkozott vele. A gyil­kosság napján a Platán kocsma mellett dolgozó két férfi vallo­mása sem egyezett, így nem derült fény arra, Gy. A. mikor haladt Szarvas, és mikor Oros­háza felé kocsijával. Egyikük határozottan állította, dél körül látták a sértettet, Szarvas felől jött, de akkor már a vád­lott Lengyel József is mellette ült. A szemtanú Lengyelt ün­neplőben vélte felfedezni a trágyás kocsin, és meg is je­gyezte: „Na, ez jól elment Orosházára!” Előzőleg ugyan­is Lengyel érdeklődött, mikor indul busz Orosháza felé. A tárgyaláson a vallomásokkal szemben Lengyel tagadta, hogy a Platánban szóba ele­gyedett volna a sértettel, és tiltakozott az ellen, hogy Gy. A. lovaskocsiján ült, hiszen nem is ismerte, soha nem látta. Hosszabb időre megrekedt a tárgyalás annak tisztázásánál, hogyan történt a rendőrségi el­járás során a gyanúsított felis­mertetése, a szembesítés, illet­ve a tanúvallomások megtéte­le, jegyzőkönyvbe foglalása. A tárgyalás a tervek szerint csütörtökön folytatódik. L.E. A gátakat az aszály próbára tette Nincs irigylésre méltó hely­zetben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság: a növekvő fel­adatokkal költségvetése nem gyarapszik arányosan, mi több, az ár és belvízvédelmi rendszerek karbantartására, felújítására fordítható pénz összege — évente 46 millió forint — egy évtizede válto­zatlan. Minderről dr. Goda Pé­ter, a KÖVIZIG igazgató-fő­mérnöke tájékoztatta tegnap a sajtó munkatársait, s vázolta a napokban befejeződött őszi ár- vízvédelmi szemlék tapaszta­latait. Az igazgató-főmérnök egyebek között elmondta: az igazgatósághoz tartozó 2800 négyzetkilométeres vízgyűjtő terüleleten a szemlebizottsá­gok bejárták az öntöző csator­nákat és a hozzájuk tartozó műveket, a különböző műtár­gyakat, a belvízi és árvízvé­delmi létesítményeket, a fo­lyók mentén a 340 kilométer fő védvonalakat. Az árvízvé­Dr. Goda Péter: „Az árvívé- delmi töltések több tucat te­lepülést, a legszerényebb becslések szerint is 180 milli­árdos vagyont védenek” FOTÓ: FAZEKAS FERENC delmi töltések több tucat te­lepülést, a legszerényebb becslések szerint is 180 milli­árdos vagyont védenek. A KÖ­VIZIG legfontosabb teendői közé tartoznak az árvédelmi művek, melyek az igazgatóság pénzének nagyobb hányadát emésztik fel, s ez bizonyos fo­kon a belvízvédelem rovására írható. Mindezek ellenére a fo­lyók töltései nincsenek a leg­jobb állapotban, az elmúlt aszályos éveket megsínylették a gátak. A jövő évi feladatokról el­hangzott egyebek között, hogy folytatják a töltéserősítési program megvalósítását, a különféle műtárgyak felújítá­sát, a szivattyútelepek egy ré­szének rekonstrukcióját. —sz— Mezőgazdasági Az Agrárszövetség Békés me­gyei szervezete A vidék és a mezőgazdaság címmel fórumot tartott Gyomaendrődön, a Ka­tona József Művelődési Ház­ban. A rendezvény előadója Bu- zássy Lajos pártigazgató volt. — Az a tapasztalatunk, nő az Agrárszövetség ázsiója, egyre jobban látja a falu lakos­sága, de a főváros lakói is, hogy nélkülünk nincs fejlődés, nincs előrehaladás. Rendkívül téves volt az az irány, amely a korszakalkotó politikai és gaz­értelmiség nélkii dasági változások irányításá­ból kihagyta a mezőgazdasági értelmiséget, azt, amelyet a fa­lu nevelt fel és azt, amely vissza is tért falura — mondot­ta Buzássy Lajos. Az előadó továbbiakban ecsetelte, hogy milyen mély­repülés jellemzi a magyar me­zőgazdaságot. Példaként sorol­ta, hogy a külföldi piacvesztés mellett 30 százalékkal csökkent a belföldi fogyasztás. Hibának tartotta továbbá a mezőgazda- sági területek felaprózását, azt, I nincs fejlődés hogy két és fél millió új tulajdo­nos a kárpótlás során átlagosan 2,4 hektár földön gazdálkodik majd. Buzássy Lajos a fórum végén arról beszélt, hogy a vá­lasztásokig kikkel tudnának szövetségre lépni. Ebből a kör­ből a kormánykoalíciós párto­kat kizárta, az SZDSZ-t, a Fi­deszt és a Köztársaság Pártot jelölte meg, amelyekkel képe­sek lennének a mezőgazdaság jövedelmezőségéért és a falu felvirágoztatásáért tenni. P.J. Elfogadták a nyugdíjemelést díjnál, illetve átmeneti járadék­nál legalább 300, de legfeljebb 1000 forint lehet. A résznyug­díjnál, az özvegyi és a szülői nyugdíjnál ugyanez 250 és 700 forint. Az árvaellátásnál a nyug­díjkiegészítés alapjául szolgáló havi összeg 400 forint, a baleseti járadéknál pedig legfeljebb ha­vi 250 forint. A nyugdíjfolyósí­tó szervek által folyósított rend­szeres szociális ellátásokhoz is egyösszegű, 1800 forintos ki­egészítésjár. Az Országgyűlés elfogadta az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szólójör- vény módosított szövegét. Nem kapta meg a szükséges többséget az ombudsman-jelölt és helyettese. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelöltje, Trócsányi László és a helyettesjelölt, Tóth Judit nem kapta meg a képviselők kéthar­madának igen szavazatát. Szegény Vince bácsi Az egyik felszólalás végén Vastagh Pál megnyomta a gombot, s két ujjával V-betűt formázva jelentkezett, ami a parlamentben nem győ- zelmet, hanem kétperces hozzászólási igényt jelent. A jegyző' szólt is Vince bácsinak (akit az utóbbi időben már levettek a képernyőről, csak esténként elnököl), de a kisöreg nem tud egyszerre többfelé figyelni, a képernyőig sem lát jól el, megadta hát a szót Torgyán Józsefnek, a következő hozzászólónak. Ez le van írva a forgatókönyv­be, ebből nem lehet baj. Vastagh legyintett egyet — na, ez nem jött be —, de azért ismét megnyomta a gombot. Míg Torgyán beszélt, Vince bácsi tájékozódott. Mit? Hogy? A Vastagh? Kétpercest? Jó, jó. Tor­gyán doktor a huszonkettedik perce szőtte körmondatait, amikor Vastagh Pál ismét legyintett egyet — hagyom a francba, már úgyis aktualitását vesztette az egész —, és kiment a folyosóra kirtCújtóztatni a tagjait. Nem maradt le semmiről, mert Torgyán már csak önmagát ismételte még tíz percig, utána pedig Vince bácsi ismét megfeledkezett a kétpercesről... c X Üres a kassza lent is, fent is ez így marad, a jövő évben a teljes szociális normatíva sem lesz elegendő erre az egyetlen ellátási formára. Becker Pál pénzügyi állam­titkár rendkívül udvariasan vá­laszolt. Mondandójának lé­nyege ugyanis az volt, hogy tetszettek volna jobban tervez­ni vagy hamarább észbe kapni. De ez parlamentáris megfo­galmazásban így hangzott: Az önkormányzatok 1993. évi költségvetési rendeletüket sa­ját feladatuk áttekintése után, a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló tör­vényben foglalt feltételrend­szer ismeretében, valamint a helyi szociális rendeletükben felvállalt támogatási mértékek alapján hozták meg. Kiegészí­tő állami támogatásra 1993. május 31-ig jelentkezhettek azok az önkormányzatok, amelyek nem voltak képesek az alapvető lakossági ellátá­sok fedezetének biztosítására. Az államkasszában most már nincs ilyen célra pénz. Simonffy Ágnes Sarokba tzorítva Pályázat, mint pénzforrás Egyre több önkormányzat ismeri fel a különböző pályázatok­ban rejlő lehetőségeket. Fényes bizonyítéka ennek, hogy év közben mind több tudósításban, híranyagban számolhattunk be pályázatokon nyert pénzösszegek felhasználásáról. Egyik te­lepülésen használati eszközökre, másikon fejlesztésre vagy egy komolyabb beruházás megvalósítására igényeltek egy-egy pénzforrásból. Talán nincs is olyan falu vagy város, ahol ne próbálkoznának—az egyébként központilag is ajánlott, támo­gatott — pályázati lehetőségek kiaknázásával. Általában a jó szakmai indoklás mellett útépítésre, óvoda-, iskolabővítésre, szeméttelep-rekonstrukcióra, szociális intézmények felszerelé­sére, egészségügyi eszközök beszerzésére, közszolgálatot vég­ző gépkocsik cseréjére, az egészségügy finanszírozására és nem utolsó sorban a szociális juttatások kiegészítésére próbál­nak új forrásokat lelni. A beadott kérelmek zöme valós igényt takar, de mint a gazdaság minden területén, itt is akad kozmeti­kázott adat. S mint egyik hivatali dolgozó elmondta:, Az élelme­sebbek e területen is hamarabb kikaparják maguknak a geszte­nyét." Halasi Mária Sarkadiné Lukovics Éva és Pelcsinszki Boleszláv Békés megyei szabaddemokrata kép­viselők a népjóléti miniszter­hez és a pénzügyminiszterhez fordultak azzal a kérdéssel, hogy fordulhatnak-e a kor­mányhoz segítségért azok az önkormányzatok, amelyek lassan nem tudják miből kifi­zetni a munkanélküli segélye­zési rendszerből kieső, tartó­san munka nélküliek jöve- delmpótló támogatását. Első­sorban azok a kis települések vannak bajban, ahol 30—40 százalékos a munkanélküli­ség, és a tartósan munka nélküliek aránya is eléri vagy meghaladja a 10 százalékot. Például Bucsa a 8 milliós szo­ciális normatívájából 7 milli­ót, Ecsegfalva a 4,8 milliósból 4 milliót, Okány a 9,1 milliós­ból 9 milliót szeptember 30-ig már elköltött. Ezeken a te­lepüléseken néhány héten vagy hónapon belül várható a tartósan munka nélküliek megkétszereződése, akár megháromszorozódása. S ha A képviselők tegnap elfogadták az 1993. január 1-je előtt megál­lapított nyugellátások és nyug­díjszerű rendszeres szociális el­látások egyösszegű kiegészíté­séről szóló országgyűlési hatá­rozatot. Novemberben vehetik kézhez a nyugdíjasok nyugdíj­kiegészítésüket. Az egyszeri kiegészítés havi 4 százalékos emelés kilenc hó­napra járó összege, vagyis az egy havi nyugdíj 36 százaléka. A kiegészítés meghatározásá­nál az október havi nyugdíjat kell figyelembe venni. A saját jogon és özvegyi jogon együtt folyósított ellátásban ré­szesülők 3780 forint kiegészí­tést kapnak. A kiegészítés egy hónapra jutó összege az öregsé­gi, rokkantsági és baleseti nyug­it

Next

/
Thumbnails
Contents