Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

«ïSllEKES MEGVEIH1RLAP­SPORT 1993. október 19., kedd £ \ Az olimpiai bajnok, Ónodi Henrietta a készül Alapítvány által támogatott tornaiskola létesül? Az elmúlt évi sikerek — Ónodi Henrietta barcelonai olimpiai aranyérme után — az idén mintha kevesebb szó esne a méltán F világhírű békéscsabai tornaiskoláról. ' Igaz, az ez évi, Békéscsabán kitűnően meg­rendezett mesterfokú tornászbajnokság ismét a csabaiakra irányította a figyelmet, de azóta valahogy kevesebbet hallani az Előre Agro-Stop TC tornászairól. A nehéz anyagi körülmények között dol­gozó, immáron hét éve legeredményesebb hazai klub ügy vezetőigazgatójával,fed Gáborral és Unyatyinszki- né Karakas Júlia mesteredzővel terveikről, gondjaikról beszélgettünk a minap. — Mi újság a Kórház utcai tornacsarnokban ? — Dolgozunk, készülünk az október 22-ei csapatbajnoki fordulóra — mondja Julika, majd így folytatja: — Ónodi Henrietta is velünk edz, készül a csb-re. Szeretne abban segí­teni a csapatnak, hogy sikerül­jön megvédeni a bajnoki címünket. Heni egyébként vé­gig edzésben volt. Felvételt nyert a Testnevelési Egyetem­re, ám úgy döntött, hogy ha­lasztást kér, így szeptember­ben nem kezdte meg tanulmá­nyait a TF-en. Több ajánlata van az Egyesült Államokból, s most úgy tűnik, hogy januártól valamelyik egyetemen foly­tatja tanulmányait a tengeren­túlon. Egyébként már évek óta szorgalmasan tanul angolul, így remélhetőleg nem lesz gondja a nyelvvel. Heninek még egy kedves elfoglaltsága van. Kisgyerekeknek, 3—5 éveseknek vezet tornát. Mint­egy harmincán járnak a cso­portjába és vidáman tornáz­nak. Szeretnének újra csb-t nyerni — Mi várható a legközelebbi csapatbajnoki fordulóban? — Természetesen nyerni szeretnénk. Heni mellett Nyes­te Adrienn, Gibala Erika, Filó Mária, Balogh Ildikó alkotja majd az együttest. Ók még if­júsági korban vannak, de vala­mennyien a felnőtt válogatott keret tagjai. Rajtuk kívül több fiatal versenyzőnk kapott meghívást az ifjúsági és serdülő válogatott keretbe is. — Milyen terveik vannak a jövőt illetően?-— Szeretnénk kialakítani a városban a saját elképzelése­ink szerint működő alapítvány által megtámogatott tomais- kolát — veszi át a szót Izsó Gábor. — Az utóbbi hét évben több általános iskolában vol­tunk, jelenleg a 9-esben va­gyunk, ahol nagyon jól érezzük magunkat. Tíz-tizenkét tornász egy osztályban — Ám a mai nehéz gazdasági helyzetben az általános iskolai finanszírozási rendszer a kis létszámú tomaosztályokat csak nehezen tudja felvállalni. Ezért szeretnénk, ha Békés­csabán létjogosultságot nyer­ne egy önálló állami feladato­kat felvállaló, de alapítványi támogatással létrejött tomais- kola. Eddigi tárgyalásaink po­zitív eredménnyel zárultak, a békéscsabai önkormányzat kulturális és sportbizottsága támogatja a terv megvalósítá­sát. Az elképzelések szerint 10—12 tagú tornaosztályok működnének. Mi is megkap­nánk a gyerekekre járó fejkvó­tát és ezt egészítenénk ki az alapítványi pénzből. Rögtön szeretném hozzátenni, az isko­la nem ró újabb terheket a vá­ros önkormányzatára, csak a pénzek átcsoportosításáról van szó. A közelmúltban a tor­nászok szülei már létrehozták a „Békéscsabai tornászok ok­tatásáért” elnevezésű alapít­ványt. Ez segítené az említett céljaink megvalósítását. —Hol működne az új alapít­ványi tornaiskola? — Az elképzelések szerint a Peter Jilemniczky utcai általá­nos iskolai diákotthon máso­dik emelét kapnánk meg a tor­naiskola céljába. Ez azért len­ne előnyös számunkra, mivel közel van a Kórház utcai te­remhez. A pénzügyi gondok őket is utolérték — Napjainkban szinte vala­mennyi sportegyesület a lété­ért küzd. Biztosítottak-e a mű­ködés anyagi feltételei? — Sajnos mi is jelentős pénzügyi gondokkal küzdünk. Az Agro-Stop a jövőben is biz­tosítja a támogatás egy részét és emellett a városi önkor­mányzattól kapunk anyagi se­gítséget. Szeretnénk felújítani a Baromfifeldolgozó Rt.-vei a korábban évekig jól működő kapcsolatunkat. A jövőben több nyári nemzetközi edzőtá­bort szervezünk, amely némi anyagi hasznot hoz a klubnak. Sajnálatos, hogy a megyei ön- kormányzat ebben az évben még nem támogatta a nemzet­közileg is jegyzett békéscsa­bai tomásziskolát, bár ígé­retünk van rá, hogy decembe­rig megkapjuk a pénzt. Ugyan­csak a bevételeit növelik a megújult formában szervezett tanfolyamaink, amelyekre mintegy nyolcvanan járnak. Elsősorban óvodások és álta­lános iskolások vesznek részt a tanfolyamokon. Munkám nagy részét továbbra is a szponzorok keresése teszi ki. A Gymnova felszerelésekkel támogat bennünket, mivel ön­költséges alapon adja a felsze­reléseket. — Apropó felszerelések. Úgy látom, igencsak elhaszná­lódott szereken gyakorolnak a lányok. — Sajnos az egyre nehezeb­bé váló pénzügyi helyzetünk miatt az utóbbi négy-öt évben csak minimális összeget fordí­tottunk felszerelések vásárlá­sára. A gerendák, szőnyegek mind-mind cserére szorulná­nak, de jelenleg nincs erre fe­dezet. A terem már régóta beá­zik. A 15—20 centiméteres betonfalat szigetelni kellene, mert így a meleg nagy részét kiengedi, emiatt télen sokszor mindössze 14—15 fokban gyakorolnak a lányok. Ónodi utódai a szőnyegen — Hány versenyzőjük van? Milyen az utánpótlás-nevelés Békéscsabán? Kik foglalkoz­nak a tornászok nevelésével? — Jelenleg 62 versenyzőnk van, közülük ketten, Ónodi és Balogh nemzetközi minősítés­sel rendelkeznek. A 11—12 évesek között nagyon sok te­hetséges tomászpalánta van, akikről meggyőződéssel val­lom, a felnőtt válogatottságig jutnak majd. A kiválasztásra nagy gondot fordítunk. Békés­csaba és a környező települé­sek óvodáiban minden gyere­ket megnéznek az edzők, így a tehetségek nem kallódhatnak el. Ezek a 4—6 éves aprósá­gok, akikkel az óvónők foglal­koznak, még nem tornászok, de szem előtt vannak és lehet, hogy azokká válnak. Jelenleg hat főfoglalkozású edzőnk és egy mellékfoglalkozású van. Közülük hárman mesteredzői címmel rendelkeznek, Lukács József aki a vezető edzői teen­dőket látja el, és az Unya- tyinszki házaspár. Mellettük Kalmár Zsuzsa, Zsilinszky Tünde, Iszlay Endre és Munká­csi István foglalkozik a gyere­kekkel. A támogatás függ a szerepléstől is — Ebben az évben várhatóan milyen eredményt ér el a klub? — Sajnos az 1992-es szintet nem érjük el. Tavaly 1700 pontot gyűjtöttünk, az idén, bár még nem ért véget az idény, 900 pontra számítha­tunk. Mindez azt jelenti, hogy az OTSH és a városi önkor­mányzati támogatás mértéke is csökken majd, hiszen ez az eredményességhez kötött. Igaz ebben az évben nem ren­deztek olimpiát és világbaj­nokságot. Idei eredményeink alapján mi lehetünk — immá­ron nyolcadszor — a hazai női szakosztályok között a listave­zetők. Jövőre több lehető­ségünk lesz a pontgyűjtésre, mivel Eb-t és világbajnoksá­got is rendeznek. Ezekre a via­dalokra három-négy jelöltünk van a felnőtt válogatottba — mondta befejezésül Izsó Gá­bor. Verasztó Lajos Valaha világszinten tornásztak, ma pedig értően szurkolnak. Balról: Zalkáné Kertész Aliz, R. Köteles Erzsébet és Lemhényiné Tass Olga, a melbourni ötkarikás játékok kéziszer csapat olimpiai bajnok tagjai Zsófi néni. Aki mindig figyel — és fényképez Tornavarázs Egy sportág, amely elbű­völ hozzáértőt és kívülál­lót egyaránt. Persze ki­vált, ha nem „messziről”, mondjuk képernyőről jön a varázs, hanem részesei lehetünk az edző súgta fél­mondatnak, a zsűrielnök „belső utasításainak”, a nézőtéri drukk apró meg­nyilvánulásainak. Ami­kor például egyember- ként szól az „állsz!” Egy sportág, amely a legnagyobb a pátriánk­ban, hogy ne mondjuk ki hangosan — világraszóló! Amelynek itteni műhelye, ha ne adj’ isten valahol Amerikában lenne, még az edzésekre is százakat vonzana. Képeinken a va­rázsból próbálunk ide­csempészni valamit... hogy legközelebb még töb­ben szurkoljanak a békés­csabai sportcsarnokban! Szöveg: Fábián István, Kép: Lehoczky Péter Vajon ki mire gondol? A békéscsabai lányok

Next

/
Thumbnails
Contents