Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd HÖLGYEKNEK AIDS-képzés Ma délelőtt indul 20 védőnő és 20 ápolónő Békés megyéből a tisztiorvosi szolgálat szerve­zésében Budapestre a László Kórházba, ahol az AIDS-bete- geket kezelik. Itt az intéz­ménylátogatás mellett talál­koznak dr. Bánhegyi Dénes AIDS-koordinátorral és Szabó Zsuzsa pszichológussal. A Komlósi Kálmánné me­gyei vezető védőnő és Paróczi Tibomé megyei vezető ápoló­nő által szervezett háromna­pos tanfolyam helybeli prog­rammal folytatódik. Szerdán dr. Kiss Viktória megyei tiszti­főorvos megnyitója után a HIV/AIDS diagnosztikájáról, epidemiológiájáról, kliniku- máról és a korszerű fogamzás- gátlásról hallgatnak előadáso­kat. Csütörtökön kerül sorra az AIDS-oktatóprogram bemuta­tójára, valamint a védőnői és a körzeti nővérek feladatainak megbeszélésére a betegség megelőzésében. Gyors vacsora Göngyölt tojás sonkával Hozzávalók 1 személyre: 4 db tojás, 1/2 tubus bocisajt, 5 dkg apróra vágott sonka, só, sütéshez olaj. Egyszerre két darab tojást felverünk, majd sóval íze­sítjük. Teflon palacsintasütő­be — egy evőkanál előmele­gített olajba — beletöltjük a felvert tojásokat. A palacsinta forma mindkét oldalát arany­sárgára sütjük. Végül óvato­san ráhelyezzük a tányérra, majd bocisajttal, valamint ap­róra vágott sonkával a köze­pén összegöngyöljük. Ká­posztasalátával, céklával ki­tűnő és könnyű vacsora. B.I. Carol Landa Christensen: Gyógynövények Termesztésük és felhasználá­suk főzéshez, díszítéshez a té­mája az amerikai újságírónő könyvének, teli hasznos taná­csokkal és nem kevés ábrával, képpel. S csak olvasva döbben rá az ember, hogy az ismert vagy ismeretlen fűszerfélék, amelyek oly csodálatos ízt ad­nak ételeleinknek, voltakép­pen gyógynövények. Vagyis konyhai alkalmazásuk során a hasznost kötjük össze a kelle­messel. Az otthoni temesztéssel elérhető, hogy mindig kéznél legyen éppen az a gyógynö­vény, amelyikre szükségünk van, és még a háziasszony gyönyörködhet is benne. Ha kertjében egy területet erre szán, annak elrendezését meg­tervezi, s oda veti vagy palán- tázza a kiválasztott növénye­ket. De nem csak ezeket tár­gyalja a könyv, hanem sok minden más mellett a cserepes termesztés csínját, bínját, hi­szen erkélyen, sőt ablakban is lehet termeszteni. Majd a fő­zéshez, olajok, ecetek ízesíté­sére használni például a kap­rot, tárkonyt, kakukkfüvet, csombort, mentát és a többie­ket. Elő és szárított állapotban szépen díszítik a lakást, mert igen dekoratívak. Készíteni lehet gyógynövényekből szo­ba- és szekrényillatosítókat is. A könyv enciklopédia részé­ben meg a 40 legelterjedtebb gyógynövény leírását és képét Találhatjuk. v M Mosogatás, porszívózás: jó mulatság, de nem férfimunka... Konyhában, piacon - férjek csak statisztaszerepben Orvosi felelősség - maradjon a bizalom A tévé reklámokban ugyan az apukák pelenkázzák csemetéi­ket, de a valóság nem teljesen egyezik a hirdetések „szép új világával”. Erre a következte­tésre jutottak a francia szocioló­gusok, akik széles körű felmé­rés során vizsgálták, hogy nap­jainkban milyen a családon belüli munkamegosztás. Végkövetkeztetéseik nem túl hízelgők az erősebb nemre; a férjek a századforduló küszö­bén is ugyanúgy átengedik asszonyaiknak az elsőbbséget a házi, házkörüli teendőkben, mint a század elején. A nagymosás például ma­napság is szinte teljes egészé­ben női feladat, amellyel a höl­gyek 97 százaléka minden férfi­úi „beavatkozás” nélkül, egyedül birkózik meg. A főzés­ben a férjek 16 százaléka, a porszívózásban 25 százaléka már rendszeresen segít párjá­nak. A mosogatásban is messze még az egyenlő teherviselés — 100 félj közül csupán 27 vállal részt az étkezés nyomainak eltüntetésében, ám jobbára csak az asztal leszedésében és a szennyes edény konyhába szál­lításában. Változatlanul az asszonyoké a vezető szerep a bevásárlásban, bár a statisztikák szerint a férjek több mint egy- harmada már el-eljár a piacra és segít a cipekedésben. Érdekes, hogy a teremtés ko­ronái átlag napi 1 órával többet szánnak hivatali, munkahelyi feladataik ellátására, mint a A statiszta is ráfázhat nők; szívesebben és többször vállalják a túlórázást. Otthon azonban kárpótolják magukat, mert míg a ház körüli foglala­tosságokra napi átlagban 2 óra 50 percet fordítanak, addig asszonyaik második műszakja 4 óra 40 perc. Ha a gyerek beteg, belázasodik, az apukák 80 szá­zaléka természetesnek veszi, hogy az anyuka vesz ki szabad­napot és vállalja az ápolást. Már csak azért is, mert a családfő — saját megítélése szerint—csak­nem pótolhatatlan a munkahe­lyén s 1-2 napos hiányzása gon­dot okozna kollégáinak. Ferenczy Europress A beteg javára és az orvos vé­delmében nagyon fontos tudo­mányos alapossággal elemezni az orvos és a beteg viszonyát, mert az utóbbi években nagyon sok vád érte az orvosokat, sok­szor jogtalanul. A legexponál­tabb területek orvosainak és a betegek érdekeit professzioná­lisan védő, leggyakorlottabb jo­gászoknak tehát érdemes tudo­mányos alapossággal elemezni a beteg—orvos viszonyt, az or­vos felelősségét a beteggel s a beteg felelősségét a gyógyító orvossal szemben—mondta dr. Velkey László professzor, a Miskolci Akadémiai Bizottság Orvosbiológiai Szakbizottsá­gának elnöke, az általuk a na­pokban Miskolcon rendezett egész napos tudományos ülésen. Dr. Sótonyi Péter professzor, üléselnök a csaknem 200 neves orvos és jogász előtt azzal foly­tatta, hogy csupán az elmúlt másfél év során 200 olyan új­ságcikket gyűjtött össze, ame­lyek az orvosi felelősséget tag­lalják, többségében elmarasz­talva őket. Egy része ezeknek szélsőséges, vagy rosszindula­tú, más részük tárgy- és szaksze­rű. A legkevesebb viszont a többoldalról, komoly alapos­sággal megközelítő felelősség. Ezek vizsgálata során figyelem­be veszik azt is, hogy a magyar egészségügy katasztrofális helyzetben van, az orvosok nagy része rossz anyagi, tárgyi, technikai körülmények között végzi a gyógyító munkát. Ilyen körülmények között—bár nem szabadna, de — az orvos téved­het, ami a beteg esetében igen súlyos következményekkel, a legrosszabb esetben halállal is végződhet. A különböző területek — se­bészet, szülészet-nőgyógyászat, genetika, anaszteziológia, bel­gyógyászat, gyermekgyógyászat, háziorvosi, tisztiorvosi szolgá­lat, az igazságügyi orvostan — ismert szaktekintélyei szóltak tudományosan elemezve ta­pasztalataikat, megegyezve abban, hogy bonyolult, szerteágazó a magyar egészségügyben az or­vos—beteg viszony, s a jog sem ad teljes eligazítást. Meghatáro­zó az igazságügyi ovosszakértő véleménye vitás esetekben. Nagy érdeklődés és vita fo­gadta Adám György jogászpro­fesszor értekezését, aki évtize­dek óta a betegek hivatott párt­fogója. Mint mondta, kritikus esetben mindig az orvost vádló páciens, a beteg van hátrány­ban, mert a gyógyításról nincs dokumentációja, s az őt érintő iratokhoz sem juthat hozzá. Minden perdöntő irat az alpe­res, tehát a gyógyintézet birto­kában van, s így vitás esetekben behozhatatlan előnnyel rendel­kezik. A viszonyok a jog előtt tehát nem egyenlőek, pedig an­nak kellene lenni. Úgy vélte: valójában az igazságügyi orvosi szakértők sem függetlenek, mert egzisztenciájuk, előreme- netelük néhány száz orvoskol­légától függ. Az orvostársada­lomban pedig hibás szolidaritás működik. Pedig nincs értelme a vér- és dacszövetségnek. Az igazságügyi orvosszakértő te­hát két malomkő között őrlődik. A professzor felvázolta a meg­oldást: az orvos ha valóban úgy érzi, hogy a legkisebb mérték­ben is hibázott, ismerje el. A felperes ugyanis a legtöbb eset­ben pénzt kér ellenszolgáltatá­sért, Ezt pedig kifizeti a biztosí­tó és rendeződnek a dolgok. Merev ellenállás, elutasítás ese­tén pedig megrendül a bizalom az orvostársadalomban. 1001 hülye tanács fogyókúrázóknak Erkölcsi kötelességünk segíteni bajbajutott embertársainkon. Most azoknak szeretnénk hasznos tanácsokkal szolgálni, akik annyira belekeveredtek saját zsírpárnáikba, hogy már a hang­juk is alig hallatszik ki belőlük. Az ő érdekükben átnéztük az összes idevonatkozó irodalmat, minden nyilvános és titkos sajtóarchívumot, a Pentagon és a Kreml bizalmas aktáik Az alábbiakban ebből a hatalmas anyagból készítettünk kivonatok Természetesen szigorúan tudományos alapon. 1. A fogyókúrát minél előbb el kell kezdeni. Egyes orvosszak­értők szerint nem korai a szüle­tés előtt kezdett fogyókúra. Sőt a szakirodalom megemlít egy Félix Szász nevű marosvásár- helyi kerékgyártót, aki fogam­zásának pillanatában kezdett fogyókúrázni. 2. A fogyókúra tartson minél tovább! Természetes a 60 éves korban is gyakorolt fogyókúra, de nem ritka a 70—80 éves fo­gyókúrázó sem. Dr. Helmuth Bloockinger: „Fogyókúrás szó- ' kások a XX. század második felében” című tanulmányában megemlít egy 93 esztendős tra- fikost, aki a következőket íratta fejfájára: „Fogyókúrázott 93 évet.” 3. Ismerünk könnyű és nehéz fogyókúrákat. Annál könnyebb egy fogyókúra, minél régebben ment valaki nyugdíjba. Tehát a fogyókúra könnyűségi tényező­jét (F) a következőképpen lehet kiszámítani. Életkor x Nyugdíj Felnevelt gyerekek száma — Húsárak 4. Az ételek a fogyókúra szempontjából három igen jól elkülöníthető csoportba osztha­tók. Vannak: a) hizlaló ételek b) nagyon hizlaló ételek c) rohadt módon hizlaló éte­lek. 5. A hizlaló ételeknek két csoportja ismeretes, úgymint: a) Amit mi eszünk (ezek na­gyon hizlalnak). b) Amit mások esznek (ezek egyáltalán nem hizlalnak). 6. Nem mindegy, hogy mikor eszünk? Mit eszünk? Mennyit eszünk? Miért eszünk? És — miből eszünk? 7. „Mikor eszünk?” Jelena Trottentova: „Mázsán innen, mázsán túl” című könyvében ír az úgynevezett zugevőkről. A zugevők olyan fogyókúrázók, akik azt hiszik, hogy nem híz­nak, ha olyankor esznek, ami­kor más nem látja. Egyes felmé­rések szerint rengetegen vannak az ilyenek. Számukról frappáns következtetést kaphatunk, ha éjfél után fél kettőkor végig­nézünk egy sötét lakótelepen. Ahol a konyhafronton ég a vil­lany, ott zugevő rejtőzik. 8. Hogy mennyit eszünk, az teljesen mindegy. Van, aki so­kat eszik, van, aki keveset, még­is mindkettő reménytelenül kö­vér. Jiri Dundicsek: „Kulturált étkezés a XI. kongresszus útmu­tatásai alapján” című értekezé­sében megemlít egy pardubicei hivatalnokot, akinél bebizo­nyosodott, hogy egy alkalom­mal az ebédről visszatérő kollé­gák töpörtyűs-knédlis leheleté­től is hízott. Ugyanakkor egy brindzaüzem raktárvezetője 10 hónap alatt elcsipegetett négy és fél vagon juhtúrót, mégse hízott egyetlen grammot se! 9. Nem olcsó a fogyókúra: Manapság csak a leggazdagab­bak engedhetik meg maguknak, hogy éhezzenek. . Néhány konkrét fogyókúrás tanács: a) Legjobban fogyni a friss sertésdagadótól lehet, foszlós lágy kenyérrel. A fogyás mene­te a következő: Elöl szalad há­zastársunk a sertésdagadóval, mi pedig utána, hogy adjon egy katonát. b) Vegyünk egy tubus ra­gasztót, mossuk meg jó meleg vízben, majd csavarjuk le a ku­pakját. A tubussal, mintha rúzs lenne, kenjük be a szánkat majd szorítsuk össze néhány percig. Egy vegyésztechnikusnak annyira megtetszett, hogy fele­sége ezen fogyókúra közben nem tud beszélni, hogy még ak­kor is szorgalmasan kente az asszony száját, amikor az már Csak 38 kilogramm volt. (Részlet Sinkó Péter azonos című könyvéből) Ö bizonyosan nem így fogyókúrázik Döntő az ellenálló képeség Sikeres műtét után is előfordul­hat, hogy pár nap múlva meghal a beteg. A hirtelen állapotrom­lást és a megakadályozhatatlan végkimenetelt sok esetben a különböző formában kialakult fertőzések okozzák. A sokksze­rű állapot létrejöttét, sőt megelő­zését kutatja évtizedek óta dr. Bertók Loránd professzorés csa­pata. Közben kikísérleteztek egy olyan anyagot, amely képes a szervezet ellenálló képességét fokozni. Ha ezt műtét előtt bead­ják a betegnek, nem kap szep- szist. A szervezet védekező rendszere, vagyis a természetes ellenálló képeség az élet rend­kívül fon tos része, h i szén jó v agy rossz állapotán múlik, hogy va­laki megkap-e valamilyen be­tegséget, vagy nem. A profeszor szerint az AIDS-ben sem azért hal meg a beteg, mert a vírus megfertőzi, hanem mert a vírus­fertőzés lecsökkenti az ellenál­lási képességet, s amiatt alakul­nak ki amásodlagos fertőzések. Hasonló a helyzet a dagana­tos betegeknél is. „A citostati- kumok tönkreteszik a csontve­lőt, a szervezet védekező erejét, s bár a szer hat a daganatra, ám a szervezetet annyira lerombolja, hogy egy közönséges baktéri­umfertőzés végez vele. Ennek ellenére kezelés szükséges, vi­szont meg kell találni a módját annak, hogy a sebészkés és a kémiai kezelés mellett az ellen­álló képességet fönt lehessen tartani. Mi ezzel foglalkozunk.” Még 1973-ban szabadalmaz­tatták a Tolerin nevű készít­ményüket, gyártó is lett volna rá, mint ahogy most is volna, sőt nagy az amerikaiak érdeklődése is, de nagy on lassan halad az ügy előre. A tudós szavai szerint a rend­szerváltás is kevés volt ahhoz, hogy ezmegoldód jón. Vass

Next

/
Thumbnails
Contents