Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd

Vállalkozás helyett pénzügyi vizsgálat

EXKLUZÍV

Két Csaba Expo is lesz?

Szeptemberi elsőülésén Békéscsaba város képviselő-testülete három órát szánt a sportcsarnok vállalkozásba adása és a Csaba Expo ügyének. Az előterjesztés szerint a Békéscsabai Városi Sportcsarnokot a jelenlegi igazgató, Váradi Zoltán üzemeltette volna vállalkozási formában. Mi több, három alkalomra a Csaba Expo rendezési jogát is megkapta volna a várostól. Ehelyett olyan döntés született, hogy az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki a sportcsarnok vállalkozó általi üzemeltetésére. Emellett pénzügyi vizsgálatot rendeltek el a sportcsarnoknál, annak „gyanúsan” jó vállalkozási eredményei miatt.

A hosszú vita alatt az is kiderült, a sportcsarnok üzemeltetése nem „buli” az Expo nélkül. Csakhogy annak újabb gazdája is került...

Kecsegtetik, aztán fejbe vágják

Váradi Zoltán igazgató feldúl- tan vette tudomásul a döntést, a pénzügyi vizsgálaton meg csak nevetett, ugyanis ezt megelőzően két hónapja zárult le a sportcsarnok pénzügyi vizsgálata, amely során hiányosságot nem találtak, s az erről készült írásos anyagot tárgyalta és jóvá is hagyta ugyanaz a testület. Hogy Váradi úr miért is ment bele a vállalkozási formába, arról így vélekedik.

— Nem ép akartam vállalkozásba venni a sportcsarnokot, hanem a képviselő- testület vállalkozási bizottsága keresett meg és ajánlotta föl számomra ezt a lehetőséget. Gondolom, elképzelésükben az is közrejátszhatott, hogy igen jól alakultak a gazdasági mutatóink. Míg négy évvel ezelőtt az önkormányzatnak 32 milliót kellett a sportcsarnokra költenie, ma már csak 12 milliót. Ez az összeg költségvetésünk mindössze egyharma- dát teszi ki, ugyanakkor az ön- kormányzat kapacitásunk 68 százalékát — mintegy 20 millió forint értékben — kéri és kapja térítésmentesen. Míg az országban 70-80 százalékos a sportcsarnokok önkormányzati finanszírozottsága, addig nálunk csak harminc. A saját bevétel és az önkormányzati támogatás aránya nálunk ötszöröse az országos sportcsarnoki átlagnak. Ezt úgy értük el, hogy amikor átvettem az intézményt, 71 -en dolgoztak itt, azóta 36-an vagyunk. Úgy látszik, az a bajunk, túlságosan jól dolgoztunk. Az idei évre 15 millió négyszázezer forint saját bevételt terveztünk, és már az első fél évben 15 millió 113 ezret teljesítettünk.

A sportcsarnok vállalkozásban történő üzemeltetésével a legnagyobb kockázatot én vállaltam volría, hisz évenként csökkenő összegű támogatást kaptam volna a szolgáltatások változatlan mennyiségű és minőségű biztosítása mellett. Egyébként nem a pályázati módszer zavar, hanem az, hogy három éve egyszer vé- gigjátszottuk, de akkor nem volt senki számára „érdekes” az intézmény, mint vállalkozás.

—Az elismerés helyett most orrba nyomták egy pénzügyi vizsgálattal. Látszik, nem a sportcsarnokért, az Expoért folyik a harc. Önt felelősségre vonták, hogy mint egy városi intézmény vezetője magánvállalkozást hozott létre az Expo megrendezésére.

— A kft. megalakításának több oka is volt. A város polgármesterének 1991. július

29-én küldtünk egy gazdasági társaság megalakítására vonatkozó kérelmet abból a meggondolásból, ha nem sikerül a Csaba Expo, az ne rendítse meg a sporcsamok működését. A polgármesteri hivataltól érkezett válaszban a következő volt: „Az ön által vezetett intézménynek nem feladata a nyereségérdekeltségű, kockázatos vállalkozás”, magyarul elvetette a kft. ügyét. Ezután kénytelenek voltunk lépni — és itt követtük el a legnagyobb hibát — az Expo megszervezéséhez szakmai partnert kerestünk, így jutottunk el Szirák Józsefhez, akit magánemberként is érdekelt az Expo. Később ő hozta a szegedi Mac- Line céget. A Mac-Line — a szerződésekből kitűnik — az 1993-as rendezés jogát kapta meg.

Úgy gondoltuk — s ezért új szervezeti egységként megalakítottuk a Vásári Irodát, amelynek dolgozóit azóta is fizetjük—, hogy beletanulunk a réndezésbe, s hosszú távon mi lehetünk a Csaba Expo gazdái. Ezért is költöttünk már az elsőre több mint 7 millió forintot a sportcsarnok költségvetéséből. Mi a hét milliót befektetésnek tekintettük.

— És mi van a kft.-vei?

—- A kft. tagjai olyan magánszemélyek, akik az ötlettől a megvalósulásig juttatták el az Expo ügyét. Az alakuló ülésre meghívtuk az önkormányzat képviselőjét, felajánlva a városnak a belépés lehetőségét. A nemleges válasz után öt magánszemély és a sportcsarnok megalakította az Expo Team Kft.-t. Ez a kft. védjegyeztette a Csaba Expo nevet, és deklarálta, hogy bizonyos feltételek teljesülésekor a város javára lemond a névhasználat jogáról.

Nem tanítónak jöttem

— Miért kell az Expo ügyét összekötni a sportcsarnok vállalkozásba adásával?

— Azért, mert a Csaba Expo a Békéscsabai Városi Sportcsarnok saját rendezvénye. A létesítmény és környéke bevált az Expo helyszínéül, s a városnak ebbe beruházni csak állandó helyszínnel érdemes. A sportcsarnok nyereséges üzemeltetéséhez kell az Expo, ez tudja kompenzálni a ráfizetéses rendezvényeket. Visszatérve a kérdésére. A sportcsarnok önállóan gazdálkodó intézmény, és úgy mint 1993-ra is, az Expo ügyében önállóan köthetett megállapodásokat, nem kellettek hozzá közgyűlési határozatok.

—Ön most pályázni fog ?

— Igen, úgy tűnik, nincs más lehetőség.

Szirák József, a Mac-Line cég nevében rendezte meg a Csaba Expo 1993-at. A képviselő-testületi ülésen amellett kardoskodott, hogy az Expót

ne rendeljék intézmény, jelen esetben a sportcsarnok mellé. Hogy miért, az hamarosan kiderül.

— Lehet, hogy a sportcsarnok tanulni akart tőlem, de én nem tanítónak jöttem Békéscsabára. Egy ilyen vállalkozásról a Mac-Line cég nem fog lemondani, ami minden hiedelem ellenére csak minimális nyereséget hozott. De bízom benne, ezután az alapozás után valóban nyereséges vállalkozás lesz.

— Önök egymillió kamatmentes hitelt kaptak a csabai önkormányzattól a reklám beindításához.

— Kellett a pénz, mert nehezen mozdultak a cégek. De a kölcsönt visszafizettük. A sportcsarnok bérleti díja egy részének kifizetésére pedig haladékot kaptunk. Végül is a szerintünk jogos követeléseknek eleget tettünk. Mint a testületi ülésen hallotta, van még a sportcsarnok és a Mac Line között rendezetlen ügy, de nem ez az alapkérdés. Számomra a fő kérdés az, kié a Csaba Expo. A város azt mondja, az övé, mert ő találta ki. Váradi Zoltán szintén így nyilatkozott. Az én álláspontom: nem azé, aki kitalálta, hanem azé, aki megvalósította. Tíz éve dolgozom ezen a területen. Ehhez a munkához kapcsolatok kellenek. A Mac-Line Kft.-nek ez megvolt. Megcsináltuk, s ez jól jött a városnak, az itteni cégeknek is.

— Önök védették le elsőként a Csaba Expo nevét.

— Hogy ez mennyire volt jogos, hogy a várossal egyeztetni kellett volna, lehet vitatni. De az Expo vége felé nem nagyon állt az önkormányzat szóba velünk. Nekünk a balek szerepét szánták, gondolták, megcsináljuk, s közben ők beletanulnak. Ez a kiállítás a mienk, ezt nem lehet csak úgy elvenni tőlünk.

—De minek kerülne Szegedre egy csabai ötlet?

— A helyiek számára adott volt a lehetőség, hogy megszervezzék. Az, hogy szegediek vagyunk még előnyös is a város számára, mert nem köteleztük el magunkat senkinek, s tudjuk a helyi ellentéteket kezelni. Egy helyi szervezet ezzel képtelen lenne megbirkózni. A pályáztatással kiszaladnak az időből, s ez könnyen az eredmény rovására mehet. Egy külföldi cégnek kevés 3-4 hónap a felkészüléshez. Már pedig egy sikertelen Csaba Expóval nem lehet a ’96- os világkiállításra felkészülni. Holott a megyei önkormányzat vezérpogramként már pályázott a Csaba Expóval a világkiállításra. A tét tehát nagy.

Arra az álláspontra jutott a Mac-Line cég, hogy nem tudja kivárni a csabai képviselő- testület döntését, megkezdi a munkát. Attól még a pályázatunkat benyújtjuk. Már meg is van a ’94-es Csaba Expo időigazából az Expoért folyik a harc

(ARCHIV FELVÉTEL)

pontja, június 14-től 19-ig rendezzük meg. Helyszíne a Körösi Csorna Sándor Főiskola. A helyszín kitűnő, a szakmai programok és a kiállítás egy helyen lehet.

Jó lenne, ha valamit tisztán látna a város: már az Alföldön is óriási a konkurencia. Debrecen, Nyíregyháza is rendez Expót, Szeged pedig nemzetközi vásárt. De megmozdult Kecskemét is, jövő nyár végén ott is nagy rendezvénnyel készülnek. A hazai kiállítók számát nem nagyon lehet túlszárnyalni, ezért a külföldiek részvételét kell erősíteni.

Ha a város ennek ellenére ragaszkodna a párhuzamos megrendezéshez, nevetségessé válna.

A bizonytalanság a legrosszabb

Békéscsaba alpolgármesterét, Domokos Lászlót először arról kérdeztük, hogyan lehetséges az, hogy a vállalkozási bizottság megkeresi ajánlatával a sportcsarnok igazgatóját, aztán a képviselő-testület Váradi Zoltánt, az ajánlat elfogadóját bünteti.

— A sportcsarnok gazdálkodási szempontból az egyik legeredményesebb intézményünk. Már 1991 elején kiírta a pályázatot a sportcsarnok vállalkozásban történő üzemeltetésére a sport albizottság. Ennek a feltételei a saját bevétel növekedésével mára jobban megteremtődtek. A harmadik az Expo témája. A sportcsarnok környékét rendezvények számára alakítottuk ki. Váradi Zoltán mint igazgató vállalta az első Expo megrendezését, de mert a sportcsarnok költségvetése 30 millió forint, s az Expóé is , hasonló nagyságrendű, egy sikertelen rendezvény magával rántotta volna az intézményünket. Ezért nem támogattuk ezt a megoldást. Azt mondtuk, adja bérbe a területeit és a kapacitását, és keressen egy ehhez értő vállalkozót. A szervezés közben a két fél között megromlott a viszony, sőt úgy nézett ki, a Mac- Line és Szirák úr között sem volt minden rendben. A Mac-Line Kft.-nek ’93 július végéig volt tárgyalási jóga a sportcsarnokkal a jövőről. A hónap végén összehívtuk a vállalkozási bizottságot, és ott mindkét fél — Váradi Zoltán és Szirák József — bejelentette, hogy külön külön mindketten megrendezik a Csaba Expót. Mi a sportcsarnok környékét azért is fejlesztettük, hogy az Expónak is ott legyen a helye, erre közgyűlési határozat van.

Szirák úr augusztus 2-án adta be jelentkezését a jövő évi Expóra. Ugyanakkor felkértük, rendezze a vitás kérdéseket a sportcsarnokkal, s teljesítse helyreállítási kötelezettségét.

—A közgyűlési előterjesztésben az szerepel, kapcsolódjon szervezetileg össze a sportcsarnok és az Expo, s menjen az intézmény üzemeltetése és az Expo rendezése vállalkozásba

megfelelő kikötések mellett. Miért éppen Váradi Zoltánt javasolták az előterjesztők megbízni?

— Mert vállalkozásszerű szemléletet mutatott igazgatói pályázatában, amit a gyakorlatban is bizonyított. Tudni kell azt is, hogy létkérdés az önkormányzati intézményhálózat karcsúsítása. Ezért igyekszünk a nem alapfeladatot ellátó intézményeket leválasztani a hálózatról. Sőt, ha találunk üzemeltetőt, az előbbiek esetében is nyitottak vagyunk az átadásra. Már van rá példa, hogy a Kórház utcai sportlétesítményt üzemeltetői szerződés keretében működtetjük.

—: A közgyűlés döntése viszont veszélyeztetheti az Expo sikerét.

— Vagy azt, hogy lesz-e egyáltalán. A sportcsarnok működését is veszélybe sodorta. Ezért nem javasolta a vállalkozási bizottság a pályáztatást, csak jogilag akarta átrendezni a dolgokat. Egyébként is van, amikor nincs kit versenyeztetni. Tehát az önkormányzat gazdasági koncepciójába beleillett volna ez a vállalkozásba adás. Jól menő intézményünk és rendezvényünk sorsa alapozódhatott volna meg ezzel hosszú távon.

— Megvan a veszélye, hogy ezzel a döntésével a közgyűlés kilövi Békéscsaba alól a Csaba Expót...

— A bizonytalanság, ami most van, a lehető legrosszabb.

B. Sajti Emese