Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd Vállalkozás helyett pénzügyi vizsgálat EXKLUZÍV Két Csaba Expo is lesz? Szeptemberi elsőülésén Békéscsaba vá­ros képviselő-testülete három órát szánt a sportcsarnok vállalkozásba adása és a Csaba Expo ügyének. Az előterjesztés szerint a Békéscsabai Városi Sportcsar­nokot a jelenlegi igazgató, Váradi Zol­tán üzemeltette volna vállalkozási for­mában. Mi több, három alkalomra a Csaba Expo rendezési jogát is megkap­ta volna a várostól. Ehelyett olyan dön­tés született, hogy az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki a sportcsar­nok vállalkozó általi üzemeltetésére. Emellett pénzügyi vizsgálatot rendeltek el a sportcsarnoknál, annak „gyanú­san” jó vállalkozási eredményei miatt. A hosszú vita alatt az is kiderült, a sportcsarnok üzemeltetése nem „bu­li” az Expo nélkül. Csakhogy annak újabb gazdája is került... Kecsegtetik, aztán fejbe vágják Váradi Zoltán igazgató feldúl- tan vette tudomásul a döntést, a pénzügyi vizsgálaton meg csak nevetett, ugyanis ezt megelőzően két hónapja zárult le a sportcsarnok pénzügyi vizsgálata, amely során hiá­nyosságot nem találtak, s az erről készült írásos anyagot tárgyalta és jóvá is hagyta ugyanaz a testület. Hogy Vára­di úr miért is ment bele a vál­lalkozási formába, arról így vélekedik. — Nem ép akartam vállal­kozásba venni a sportcsarno­kot, hanem a képviselő- testület vállalkozási bizottsá­ga keresett meg és ajánlotta föl számomra ezt a lehetőséget. Gondolom, elképzelésükben az is közrejátszhatott, hogy igen jól alakultak a gazdasági mutatóink. Míg négy évvel ez­előtt az önkormányzatnak 32 milliót kellett a sportcsarnokra költenie, ma már csak 12 milli­ót. Ez az összeg költségve­tésünk mindössze egyharma- dát teszi ki, ugyanakkor az ön- kormányzat kapacitásunk 68 százalékát — mintegy 20 mil­lió forint értékben — kéri és kapja térítésmentesen. Míg az országban 70-80 százalékos a sportcsarnokok önkormány­zati finanszírozottsága, addig nálunk csak harminc. A saját bevétel és az önkormányzati támogatás aránya nálunk öt­szöröse az országos sportcsar­noki átlagnak. Ezt úgy értük el, hogy amikor átvettem az in­tézményt, 71 -en dolgoztak itt, azóta 36-an vagyunk. Úgy lát­szik, az a bajunk, túlságosan jól dolgoztunk. Az idei évre 15 millió négyszázezer forint sa­ját bevételt terveztünk, és már az első fél évben 15 millió 113 ezret teljesítettünk. A sportcsarnok vállalkozás­ban történő üzemeltetésével a legnagyobb kockázatot én vál­laltam volría, hisz évenként csökkenő összegű támogatást kaptam volna a szolgáltatások változatlan mennyiségű és mi­nőségű biztosítása mellett. Egyébként nem a pályázati módszer zavar, hanem az, hogy három éve egyszer vé- gigjátszottuk, de akkor nem volt senki számára „érdekes” az intézmény, mint vállalko­zás. —Az elismerés helyett most orrba nyomták egy pénzügyi vizsgálattal. Látszik, nem a sportcsarnokért, az Expoért folyik a harc. Önt felelősségre vonták, hogy mint egy városi intézmény vezetője magánvál­lalkozást hozott létre az Expo megrendezésére. — A kft. megalakításának több oka is volt. A város pol­gármesterének 1991. július 29-én küldtünk egy gazdasági társaság megalakítására vo­natkozó kérelmet abból a meg­gondolásból, ha nem sikerül a Csaba Expo, az ne rendítse meg a sporcsamok működését. A polgármesteri hivataltól ér­kezett válaszban a következő volt: „Az ön által vezetett in­tézménynek nem feladata a nyereségérdekeltségű, kocká­zatos vállalkozás”, magyarul elvetette a kft. ügyét. Ezután kénytelenek voltunk lépni — és itt követtük el a legnagyobb hibát — az Expo megszerve­zéséhez szakmai partnert ke­restünk, így jutottunk el Szirák Józsefhez, akit magánember­ként is érdekelt az Expo. Ké­sőbb ő hozta a szegedi Mac- Line céget. A Mac-Line — a szerződésekből kitűnik — az 1993-as rendezés jogát kapta meg. Úgy gondoltuk — s ezért új szervezeti egységként meg­alakítottuk a Vásári Irodát, amelynek dolgozóit azóta is fizetjük—, hogy beletanulunk a réndezésbe, s hosszú távon mi lehetünk a Csaba Expo gaz­dái. Ezért is költöttünk már az elsőre több mint 7 millió forin­tot a sportcsarnok költségveté­séből. Mi a hét milliót befekte­tésnek tekintettük. — És mi van a kft.-vei? —- A kft. tagjai olyan ma­gánszemélyek, akik az ötlettől a megvalósulásig juttatták el az Expo ügyét. Az alakuló ülésre meghívtuk az önkor­mányzat képviselőjét, fel­ajánlva a városnak a belépés lehetőségét. A nemleges vá­lasz után öt magánszemély és a sportcsarnok megalakította az Expo Team Kft.-t. Ez a kft. védjegyeztette a Csaba Expo nevet, és deklarálta, hogy bi­zonyos feltételek teljesülése­kor a város javára lemond a névhasználat jogáról. Nem tanítónak jöttem — Miért kell az Expo ügyét összekötni a sportcsarnok vál­lalkozásba adásával? — Azért, mert a Csaba Expo a Békéscsabai Városi Sport­csarnok saját rendezvénye. A létesítmény és környéke be­vált az Expo helyszínéül, s a városnak ebbe beruházni csak állandó helyszínnel érdemes. A sportcsarnok nyereséges üzemeltetéséhez kell az Expo, ez tudja kompenzálni a ráfize­téses rendezvényeket. Vissza­térve a kérdésére. A sportcsar­nok önállóan gazdálkodó in­tézmény, és úgy mint 1993-ra is, az Expo ügyében önállóan köthetett megállapodásokat, nem kellettek hozzá közgyűlé­si határozatok. —Ön most pályázni fog ? — Igen, úgy tűnik, nincs más lehetőség. Szirák József, a Mac-Line cég nevében rendezte meg a Csaba Expo 1993-at. A képvi­selő-testületi ülésen amellett kardoskodott, hogy az Expót ne rendeljék intézmény, jelen esetben a sportcsarnok mellé. Hogy miért, az hamarosan ki­derül. — Lehet, hogy a sportcsar­nok tanulni akart tőlem, de én nem tanítónak jöttem Békés­csabára. Egy ilyen vállalko­zásról a Mac-Line cég nem fog lemondani, ami minden hiede­lem ellenére csak minimális nyereséget hozott. De bízom benne, ezután az alapozás után valóban nyereséges vállalko­zás lesz. — Önök egymillió kamat­mentes hitelt kaptak a csabai önkormányzattól a reklám be­indításához. — Kellett a pénz, mert nehe­zen mozdultak a cégek. De a kölcsönt visszafizettük. A sportcsarnok bérleti díja egy ré­szének kifizetésére pedig hala­dékot kaptunk. Végül is a sze­rintünk jogos követeléseknek eleget tettünk. Mint a testületi ülésen hallotta, van még a sport­csarnok és a Mac Line között rendezetlen ügy, de nem ez az alapkérdés. Számomra a fő kér­dés az, kié a Csaba Expo. A város azt mondja, az övé, mert ő találta ki. Váradi Zoltán szintén így nyilatkozott. Az én állás­pontom: nem azé, aki kitalálta, hanem azé, aki megvalósította. Tíz éve dolgozom ezen a terüle­ten. Ehhez a munkához kapcso­latok kellenek. A Mac-Line Kft.-nek ez megvolt. Megcsi­náltuk, s ez jól jött a városnak, az itteni cégeknek is. — Önök védették le elsőként a Csaba Expo nevét. — Hogy ez mennyire volt jogos, hogy a várossal egyeztet­ni kellett volna, lehet vitatni. De az Expo vége felé nem nagyon állt az önkormányzat szóba velünk. Nekünk a balek szere­pét szánták, gondolták, megcsi­náljuk, s közben ők beletanul­nak. Ez a kiállítás a mienk, ezt nem lehet csak úgy elvenni tőlünk. —De minek kerülne Szeged­re egy csabai ötlet? — A helyiek számára adott volt a lehetőség, hogy megszer­vezzék. Az, hogy szegediek va­gyunk még előnyös is a város számára, mert nem köteleztük el magunkat senkinek, s tudjuk a helyi ellentéteket kezelni. Egy helyi szervezet ezzel képtelen lenne megbirkózni. A pályázta­tással kiszaladnak az időből, s ez könnyen az eredmény rová­sára mehet. Egy külföldi cégnek kevés 3-4 hónap a felkészülés­hez. Már pedig egy sikertelen Csaba Expóval nem lehet a ’96- os világkiállításra felkészülni. Holott a megyei önkormányzat vezérpogramként már pályá­zott a Csaba Expóval a világki­állításra. A tét tehát nagy. Arra az álláspontra jutott a Mac-Line cég, hogy nem tudja kivárni a csabai képviselő- testület döntését, megkezdi a munkát. Attól még a pályáza­tunkat benyújtjuk. Már meg is van a ’94-es Csaba Expo idő­igazából az Expoért folyik a harc (ARCHIV FELVÉTEL) pontja, június 14-től 19-ig ren­dezzük meg. Helyszíne a Körö­si Csorna Sándor Főiskola. A helyszín kitűnő, a szakmai programok és a kiállítás egy he­lyen lehet. Jó lenne, ha valamit tisztán látna a város: már az Alföldön is óriási a konkurencia. Debrecen, Nyíregyháza is rendez Expót, Szeged pedig nemzetközi vá­sárt. De megmozdult Kecske­mét is, jövő nyár végén ott is nagy rendezvénnyel készülnek. A hazai kiállítók számát nem nagyon lehet túlszárnyalni, ezért a külföldiek részvételét kell erősíteni. Ha a város ennek ellenére ragaszkodna a párhuzamos megrendezéshez, nevetségessé válna. A bizonytalanság a legrosszabb Békéscsaba alpolgármesterét, Domokos Lászlót először ar­ról kérdeztük, hogyan lehetsé­ges az, hogy a vállalkozási bi­zottság megkeresi ajánlatával a sportcsarnok igazgatóját, az­tán a képviselő-testület Váradi Zoltánt, az ajánlat elfogadóját bünteti. — A sportcsarnok gazdálko­dási szempontból az egyik leg­eredményesebb intézményünk. Már 1991 elején kiírta a pályá­zatot a sportcsarnok vállalko­zásban történő üzemeltetésére a sport albizottság. Ennek a felté­telei a saját bevétel növekedésé­vel mára jobban megteremtőd­tek. A harmadik az Expo témá­ja. A sportcsarnok környékét rendezvények számára alakí­tottuk ki. Váradi Zoltán mint igazgató vállalta az első Expo megrendezését, de mert a sport­csarnok költségvetése 30 millió forint, s az Expóé is , hasonló nagyságrendű, egy sikertelen rendezvény magával rántotta volna az intézményünket. Ezért nem támogattuk ezt a megol­dást. Azt mondtuk, adja bérbe a területeit és a kapacitását, és keressen egy ehhez értő vállal­kozót. A szervezés közben a két fél között megromlott a vi­szony, sőt úgy nézett ki, a Mac- Line és Szirák úr között sem volt minden rendben. A Mac-Line Kft.-nek ’93 július végéig volt tárgyalási jóga a sportcsarnok­kal a jövőről. A hónap végén összehívtuk a vállalkozási bi­zottságot, és ott mindkét fél — Váradi Zoltán és Szirák József — bejelentette, hogy külön külön mindketten megrendezik a Csaba Expót. Mi a sportcsar­nok környékét azért is fejlesz­tettük, hogy az Expónak is ott legyen a helye, erre közgyűlési határozat van. Szirák úr augusztus 2-án adta be jelentkezését a jövő évi Expóra. Ugyanakkor felkértük, rendezze a vitás kérdéseket a sportcsarnokkal, s teljesítse helyreállítási kötelezettségét. —A közgyűlési előterjesztés­ben az szerepel, kapcsolódjon szervezetileg össze a sportcsar­nok és az Expo, s menjen az intézmény üzemeltetése és az Expo rendezése vállalkozásba megfelelő kikötések mellett. Mi­ért éppen Váradi Zoltánt java­solták az előterjesztők megbízni? — Mert vállalkozásszerű szemléletet mutatott igazgatói pályázatában, amit a gyakor­latban is bizonyított. Tudni kell azt is, hogy létkérdés az önkormányzati intézményhá­lózat karcsúsítása. Ezért igyekszünk a nem alapfelada­tot ellátó intézményeket levá­lasztani a hálózatról. Sőt, ha találunk üzemeltetőt, az előb­biek esetében is nyitottak va­gyunk az átadásra. Már van rá példa, hogy a Kórház utcai sportlétesítményt üzemeltetői szerződés keretében működ­tetjük. —: A közgyűlés döntése vi­szont veszélyeztetheti az Expo sikerét. — Vagy azt, hogy lesz-e egyáltalán. A sportcsarnok működését is veszélybe sodor­ta. Ezért nem javasolta a vál­lalkozási bizottság a pályázta­tást, csak jogilag akarta átren­dezni a dolgokat. Egyébként is van, amikor nincs kit verse­nyeztetni. Tehát az önkor­mányzat gazdasági koncepci­ójába beleillett volna ez a vál­lalkozásba adás. Jól menő in­tézményünk és rendez­vényünk sorsa alapozódhatott volna meg ezzel hosszú távon. — Megvan a veszélye, hogy ezzel a döntésével a közgyűlés kilövi Békéscsaba alól a Csa­ba Expót... — A bizonytalanság, ami most van, a lehető legrosszabb. B. Sajti Emese

Next

/
Thumbnails
Contents