Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
Ma Békés, holnap Gyomaendrőd és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1993. OKTÓBER 19., KEDD ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 244. SZÁM A második privatizációs pályázatot még októberben kiírják és decemberben hirdetnek eredményt . FOTÓ:LEHOCZKY PÉTER Tökére vár a gyulai gyár A Tiszántúlon még nem jelent meg külföldi befektető a tejiparban Látókörbe vonni a hadifoglyokat A II. világháborús hadifoglyok Békés megyei szervezete két éve alakult meg az országos szövetségen belül. A közelmúltban a vezetőség áttekintette az eddigi munkát és a jövőben rájuk váró feladatokat. (3. oldal) / Élelmiszer, gyógyszer vagy... A Herbalife sejttáplálkozási program hazánkban engedélyezett, élelmiszerként bejegyzett termék, pontosan kimért energia- és vitamintartalmával jó segítség diétázóknak. Ám azon el lehet gondolkodni, hogy mi kerül egy havi adagban 6300 forintba... (6. oldal) Két Csaba Expo is lesz? „Nem én akartam vállalkozásba venni a sportcsarnokot, hanem a képviselő-testület vállalkozási bizottsága keresett meg és ajánlotta föl számomra a lehetőséget.” (8. oldal) 12 milliós Jaguár Nagylaknál 40, Záhonynál 36, Gyulánál 20, Ártándnál pedig 14 órát kellett várniok a kami- onosoknak a kilépésre — mondta hétfőn a Határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes arról is tájékoztatott, hogy a hét végén Röszkénél egy belépő török autóbusz ellenőrzésekor kiderült, hogy mind a 22 török utasnak hamisított volt az útlevele, valamennyiük okmányában kicserélték a fényképet. A törökök Németországba akartak utazni. A határőrök három lopott személyautó kivitelét akadályozták meg, közötte egy 12 millió forintos Jaguárét. A tűzpiros csodaautót egy jugoszláv állampolgár Röszkénél próbálta kivinni az országból. (MTI) Nemrégiben Raskó Györgynek, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának előadásán hallottunk érdekes részleteket a Gyulai Tejporgyár privatizációs kísérleteiről. Az államtitkár elmondta, nagy gond a délkeleti és tiszántúli országrész tejipara számára, hogy ebben a térségben még nem jelent meg külföldi befektető. Ellenpéldaként említette Győrt és Veszprémet, ahol megtörtént az üzemek magánkézbe adása, így mód nyílt új technológia meghonosítására, tőkeemelésre, és a tejtermelők sem jártak rosszul, mert magasabb felvásárlási árat kaptak ezektől az üzemektől. A gyulai helyzettel Höfler Pál, a helyi tejporgyár igazgatója ismertetett meg. — Lelassult a privatizáció — kezdte mondandóját az igazgató. Példaként saját üzemüket említette, ahol már áprilisban elkészült a privatizációs program, de csak július— augusztusban került meghirdetésre. Nem az ő hibájukból. A gyár főterméke a fehérje- koncentrátum. Ez a jó minőségű termék az exportcikkük. Ezt rajtuk kívül csak Csornán állítják elő, kezdetben a két gyárat együtt akarták magánkézbe adni, ám ez nem sikerült. Végül egyetlen hazai befektető csoport akarta privatizálni a gyárat, de az alacsony árajánlata és fizetési készsége nem felelt meg az üzemnek. Ezután arról beszélgettünk, milyen gazdasági magyarázatát adhatjuk annak, hogy Ke- let-Magyarországon még nem jelentkezett külföldi beruházó ebben az ágazatban. Höfler Pál kifejtette, a térségben a részvénytársasággá alakulásnál tartanak a vállalatok. Ez hamarosan együtt járhat részvénykibocsátással, tőzsdén való megjelenéssel és esetleg tőkeemeléssel is. Békés megye egyetlen állami kézben lévő tejüzeme a gyulai, de hamarosan megkezdődik a Hajdú- Bihar Megyei Tejipari Vállalat részvénytársasággá alakítása — a tejporgyár ehhez a vállalatcsoporthoz tartozik. Az ütemterv technikai lebonyolítását 1993. december 31 - éig be kell fejezni. Meghirdették az újabb privatizációs pályázatot, de miben bízhat a gyulai tejüzem az első sikertelen kísérlet után? (Folytatás a 3. oldalon) Reklámból megalázva Porig alázott házaspár ül velem szemben és könnyeikkel küszködve mesélnek. Bementek Békéscsabán az Univer- zál Áruházba. Jól öltözött fiatalember lépett hozzájuk és fülig érő szájjal gratulált nekik: Asszonyom és uram, önök szerencsések, engedjék meg, hogy átadjam ajándékba ezeket az illatszereket, kozmetikumokat, amelyek együttes értéke 9 ezer forint. A házaspár először el sem akarta hinni, hogy ilyen szerencsések, az életben nem kaptak semmit ingyen. A fiatal úr meg csak biztatta őket, hogy az ajándék fejében mindössze véleményt kell nyilvánítsanak két egzotikus parfümről. Mondják meg, melyik a szimpa- tikusabb. Közben csak pakolta és csak pakolta a méregdrága holmikat a kezükbe. Ez is az önöké, ez is az önöké — volt nagy öröm. Igen ám, de a csattanó ezután következett: — Mindez tényleg az önöké, ha megveszik ezt a parfümöt 2800 forintért — világosította fel végül a boldogságban úszó vevőket az ügynök. 2800 forintért! Kinek van ennyi pénze, uram — próbáltak magyarázkodni. Ha nem, akkor adják vissza a cuccokat? Hiszen ajándékba kaptuk — mentegetőzött a hölgy. De az ügynök hajthatatlan volt: csak akkor jár a már odaadott ajándék, ha a mutatott parfümöt megveszik. Ha nem, akkor a viszont látásra! Reklámból megaláztak két embert. Pontosabban nagyon sokat, mert eme sajátos reklámozás hosszú ideje gyakorlat az áruházban. A vevők nem biztos, hogy vevők rá. Lovász Sándor Berény szerény polgárainak mestere Politikai támadást lát Isten látja a lelkemet, nem haragszom a mezőberényi polgár- mesterre. Érthetetlen is, hogy a vele kapcsolatos kritikákkal miért engem keresnek meg. De ilyen a tollforgató élete: a rosszal éppúgy megtalálják, mint a jóval. (Ez utóbbival egyre ritkábban.) Óvatosan fogtam a témához, mert ha jól tudom, már van ellenem egy büntetőfeljelentés, amit Cservenák Pál Miklós beígért. Látszólag a két téma, amivel megkerestek, nem függ össze. De a város első embere mindkettőben érintett, íme az első történet. „Fizet” prédikál? Az egyik testületi ülésen felállt Cservenák Pál Miklós, hogy bejelentse a képviselőknek, sérelmesnek tartja a fizetését. Hiszen a környező települések polgármestereinek javadalmazásával összehasonlítva a sajátját, bizony nem áll arányban az általa eddig végzett tevékenységgel. A testület úgy ítélte meg a munkáját, hogy ad majd 6 százalék bérfejlesztést, de csak szeptember 1-jétől. Erre hangosan kezdett gondolkodni a város első embere, hogy ezen bizony változtatni kellene, mert azokat a feladatokat amelyeket elvállalt, nem tudja, érdemes-e tovább folytatnia. Közölte, hogy a sorozatos rágalmak megviselték, szüksége van pihenésre, annál inkább, mert úgy érzi, ezért a közösségért mindent megtett, amióta megválaszolták. (Folytatás a 9. oldalon) A gabonások nem adják fel Vonzataival együtt 230 millióról, de a dolgozók járandóságaként 130 millió forintos vég- kielégítésről van szó abban a perben, amelyet a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 694 egykori dolgozója indított volt munkáltatójával szemben. Mint arról többször is beszámoltunk, a GMV nagyobb feléből alakult Agrimill Rt.- nél száz dolgozó munkaviszonyát szüntették meg októberben, ám a részvénytársaság — hivatkozva arra, hogy nem jogutódja a GMV-nek — csak arra az időszakra hajlandó végkielégítést fizetni, amit az elbocsátottak a cégnél töltöttek. Az Agrimill-hez „átigazolt” dolgozók június 22-én kézhez kapták a dr. Zsíros Géza, a GMV vezérigazgatója által aláírt felmondólevelet, amely alapján úgy tűnt, jár nekik majd a végkielégítés. A Békés Megyei Munkaügyi Bíróság múlt csütörtöki döntésében, hivatkozva a Munkaügyi Kollégium 154-es számú állásfoglalására, jogutódnak ítélte meg az Agri- millt és első fokon felmentette a végkielégítés kifizetése alól a GMV-t. Az állásfoglalás szerint ugyanis, ha folyamatos a dolgozók munkavégzése, az új munkáltató jogutódnak tekinthető. Az ítélet nem jogerős. Információnk szerint a dolgozók tovább keresik az igazukat, és fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. B.S.E. Erdélyiek Békéscsabán A Közösségfejlesztők Országos Egyesülete és testvérszervezete, a Békés Megyei Közösség- fejlesztők Egyesülete tavasszal közös képzést szervezett a székelyföldi Illyefalván. Ezen resztvettek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tagjai, akik a magyarországi előadóktól megismerhették a hazai közművelődés és közösségfejlesztés gyakorlatát. Tegnap vi- szontlátogatás-képpen harminc erdélyi érkezett Békéscsabára — különböző egyesületek, civil szerveződések tagjai, valamint pedagógusok és népművelők. Olyanok, akiket nem is annyira foglalkozásuk, mint lelkűk, elhivatottságuk köt mások művelődéséhez, a közösségi élethez — fogalmazta meg lapunk kérdésére Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának művelődési főelőadója, valamint Laskay Sándor, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kulturális referense. (Velük készült interjúnkat lapunk későbbi számában olvashatják.) A vendégeket a Diáktanyán a békéscsabai önkormányzat, a civil szerveződések, a közösségfejlesztők, a művelődési intézmények vezetői, munkatársai fogadták és tájékoztatták a megyeszékhelyen folyó munkáról. Az erdélyiek a kapcsolat- építés szándékával címeket cseréltek és köszönetét mondtak a meghívásért. Megyénkén kívül még három magyarországi megyébe látogatnak, egy hosszú távú együttműködés reményében. Sz. M. Feketemunkások kizárva A Békés Megyei Munkaügyi Központ eddig 600 munka- nélkülit ellenőrzött, s a vizsgálatok eredményeként másfél millió forint visszafizetéséről intézkedett. Ugyannakkor a munkaügyi központnak 5 millió forintos megtakarítása keletkezett abból, hogy a feketemunkán kapottakat kizárták az ellátási rendszerből. A feketemunkán kapottak 70 százaléka lakossági bejelentés alapján bukott le. A tapasztalatok azt mutatják, sokkal eredményesebb lenne, ha nem á munkavégzőket, hanem az őket foglalkoztatókat büntetnék meg. Szeretettel meghívjuk vásárlóinkat nyereményakciónk első fősorsolására, melyet pénteken 16.30 órakor az Elektroház előtti parkolóban tartunk. Főnyeremény: 1 db Seat Ibiza gépkocsi és további 33 értékes nyeremény! A sorsolást azok között tartjuk, akik a sorsolás napjáig ajándéksorsjegyünkhöz jutnak, amit 10 000 forintonként^ vásárlás után ajándékozunk. Nyereményakciónk múlt heti nyertese a 14055-ös :ámú ajándéksorsjegy tulajdonosa, akinek nyeremére 1 db Waltham 821/A televízió. /N , i _ Békéscsaba, Baross út 10. Lu ELEKTROHÁZ Telefon: 325-588.
