Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-02-03 / 230. szám
1993. október 2-3., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM > BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyuláról indult a barokk énekverseny győztese Hivatása a hobbija Szántó Andreát Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola—a Zeneakadémia— patinás épületében értük utol. Pedig ízig-vérig gyulai kislány, már amennyiben egy, a művészet csúcsait ostromló ifjú hölgy eme közvetlen módon megszólítható. Az ő közvetlensége kifogástalan, ám az általa felmutatott eredmény tiszteletet parancsoló. Szántó Andreában szeptember eleje óta az I. Nemzetközi Barokk Énekverseny győztesét tisztelhetjük. A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete 1907-ben készült el Korbl Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A zenei élet fellegvárának egy harmadik emeleti—fellegnyi — padjára telepedünk. — Az ötéves egyetemi tagozat harmadéves, ének szakos hallgatója vagyok—esik túl Andrea a „kötelező” bemutatkozáson. —Az első énektanárom Gyulán Csiky Józsefné volt. A szegedi konzervatóriumban Berdál Valéria foglalkozott velem. Most Andor Éva növendéke vagyok. . Andrea a konzervatóriummal egy időben a szegedi Tömörkény gimnáziumba járt. Ha végez a Zeneakadémián, művésztanár lehet belőle. A harmadik év végén válaszút elé kerül: két év múlva megszerzi az egyetemi diplomát, vagy az operatanszak mellett dönt, ez pedig további három esztendő édes-Jceserű gyötrelmeivel jár. —Hogyan dönt majd? — Húszéves vagyok, van időm tanulni. Nagyon szeretem az operát, s vonz a színpad. Az idei nem más, mint a barokk nemzetközi éve. Hamari Júlia ötlete és hatalmas munkája eredményeként került sor az említett barokk énekversenyre, melyre bármiféle megkötés nélkül minden 20-27 éves hölgy és úr jelentkezhetett. Nevezni 1600 és 1750 között keletkezett művekkel lehetett. A döntőt két-fordulós rosta előzte meg. Az elsőben zongora- vagy csellókísérettel egy Monteverdi-, s három más barokk áriát kellett előadni. A második „felvonás” öt barokk ária eléneklését követelte meg—ezúttal orgonakíséret mellett. A döntőben három szólókantátát hallhatott mindenkitől a közönség, s a zsűri. — Kik bírálták el éneklésüket? Az énekverseny megrendezése Hamari Júlia ötlete volt „Megszívja magát testemből” Géczi János mintha új mítoszt hívna életre A Vadnarancsok legendás szerzője nem ismeretlen az irodalomkedvelők előtt, hisz négy könyv is ezen a címen látott napvilágot az eddigi „életmű” folyamatában. Nem véletlenül használom az „életmű” kifejezést, hisz Géczi János jövőre negyvenéves lesz, művei ^ónban több, mint negyven centimétert foglalnak el a polcon. Termékeny szerző, hála a sorsnak, öröm olvasni. Akár a prózakötetei (Kezét reá veté, hogy lásson, A torony), akár a képversei, mind meglepetést okoznak, még a beavatott olvasóknak is. A folytonos megújulás, a mindig új erőre kapó alkotókedv egy, az átlagosnál jóval markánsabb tehetséget feltételez, de Géczi Jánosnál még ehhez hozzáadódik egy jó adag nyelvteremtő erő, játékosság és sok-sok gondolatiság, el- mélyültség. Folytonos kiilleszkedés a régiből, a másság megduplázása: ez a tét, ami nem enged felhígulást, önismétlést. Géczi János az 1950 környékén születettek nemzedékével bukkant fel az irodalmi fórumokon, ezt bizonyítja az is, hogy a kitűnő kritikai visszhangot kapott Félterpeszben című interjúkötetében együtt szerepelt, mint interjúalany Kukorelly Endrével, Parti Nagy Lajossal, Mamo Jánossal, Esterházy Péterrel, Sziveri Jánossal, Szőcs Gézával, Csengey Dénessel, Márton Lászlóval, Szilágyi Ákossal, Krasznahorkai Lászlóval, Zalán Tiborral és Markó Bélával. Tekintélyes névsor, sajnos ketten már meghaltak (C sengey és Sziveri), ez is jelzi e Géczi János M ágn.e sm e zők Az irodalomkedvelők előtt nem ismeretlen a szerző nemzedék szenzibilitását. Nem kevesebb szerep jutott ennek a nemzedéknek, mint megújítani a magyar irodalmat, midenféle pszeudoavantgarde tradíción túllépve egy másfajta beszédmódot találni a megváltozott világhoz. Géczi János nagyformátumú költőegyéniség, kivette részét a változásokban, nemcsak új beszédmódot teremtett, de követőkre is talált a későbbi nemzedékek soraiból. A Mágnesmezők három hosszú verset tartalmaz, amelyeket a szerző bosszú-verseknek nevez, találóan, hisz már a címlapon megindítja ezzel a szokásostól eltérő asszociációsorozatot. A bosszú itt nem más, mint maga a léttevékenység, s ez a létezési mód maga az írásművészet, az elmúlás elleni perlekedés, panasz helyett cselekvés, az örök érvényű mű megteremtése és folyamatos írása a halandósággal szemben. A lét ellenszegülése. „a zsákvászonból lassan kifogysz / téged se tart össze más mint a keserű / lekvárkozma Putroveczné olajmáza / a boldogasszonyfű kámfora / az izabellák aljában- / vörösvacog minden levél / szétmosva a keresztre feszített táj képét / az utcavégi házat a lankákba omlott helyeket / a házőrző őz is veres...” (a nefelejts lassú szeme). A három bosszú-vers egymásba kapcsolt, összefüggő gondolatsorok láncolata, erre utal az is, hogy az első vers utolsó szavában benne van a következő verscím összetett szavának utolsó tagja (kalapdoboz—jázminillatdoboz) és a második vers utolsó szava is utal a harmadik verseimre (szigetpart—selyemhernyósziget). A szóhasználat, a ritmus és a sajátos szóképzés különleges szemantikai teret hoz létre, ez teszi Géczi stílusát egyénivé, minden eddigitől megkülön- böztethetővé. „Beletereli az ámulásba / benéz egy ablakán a nehézkontyú asszony / el időz a brokát súlyos titkán / finom bokájú székeken / a hajnalstrófát mutató kárpiton / ahol szétszéled egy ujjérintéstől...” (selyemhernyó-sziget). Izgalmas, új arcát mutatja a magyar nyelv, a Mágnesmezőkben is tündököl, mintha egy új mítoszt hívna életre. A könyv tipográfiailag is magas szintű munka, Petőcz Károly még a szokottnál is szebb könyvet tervezett e különös kötetnek. (Tevan Kiadó, 1993.) Babits Tamás — Hamari Júlia volt a zsűri elnöke. A többiek: Wolfgang Gönnenwein, a Salzburgi Játékok igazgatója, Inge Tennigkeit menedzser, Aldo Baldin, Luisa Bosabalian, Christina Laky, Andor Éva, Bende Zsolt és Dobra János. Az első fordulót a Zeneakadémia régi épületében, a másodikat és a döntőt a fóti főplébániatemplomban rendezték. A döntőbe 11-en jutottunk. Itt — szeptember 4-én — az Operaház kamarazenekara kísérte énekünket. Én Monteverdi: Lamento D’arianna és Telemann: Ihr Völker, hört című művét énekeltem. Az első helyezést megosztva értük el Me- gyesi-Schwartz Lúciával, aki Bende Zsolt növendéke. Andrea elárulja, hogy mindketten 200 ezer forint tanulmányi díjat kaptak az Art XXI Művészetpártoló Alapítványtól és a Váci Püspökségtől. Ez 1 -2 félévnyi külföldi tanulást tesz majd lehetővé. —Hol szeretne tanulni? — Ezen még gondolkodnom kell. Először az alapokat szeretném elsajátítani jó színvonalon. Valóságos díjözön zúdult rá. Megkapta a Magyar rádió különdíját. (Október 13-án a Mátyás-templomban felléphet a rádió fúvósegyüttesével és Hoch Bertalan orgonaművésszel. E munkáját természetesen honorálják.) Felléphet az Interart Festivalcenter jövő októberi Crescendo-fesztiválján is. Lehetővé teszik, hogy 1994- ben elindulhasson egy külföldi ének verseny en. Az Alpha-Line Kft. ajándéka: Andrea közreműködhet a Falioni Zenekar következő, nemzetközi lemezfelvételén, melyet a Naxosz Kiadó gondoz majd. — Andrea, miért indult el ezen a versenyen? — A tanárom javasolta. A nyári szünidőben készültem fel, Gyulán és Budapesten. Közben egy hétig Bulgáriában nyaraltam a szüleimmel. A családban senki nem zenél. Öcsém a gyulai Erkel gimnáziumban tanul. Édesanyám és édesapám a vendéglátásban dolgozik. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy segítenek. — Mindig énekesnőnek készült? — A matematika és a történelem érdekelt, külkereskedelmi pályára készültem. —Gyulánfellépett már? — Az Érkel gimnázium egyik szalagavatóján. — Van valami olyasmi, amit szívesen elénekelne? — Egy mezzoszoprán életében nagyon szép feladat Carmen szerepének eléneklése. —Ilyen a temperamentuma? — Nem éppen, de ha az ember jól kibontja a szerepet, képessé válik a szerep helyes értelmezésére. Jószemű fotóriporterünk észreveszi, hogy Andrea nyakát egy parányi kendő diszkréten elfedi. Vigyáz a torkára, mert érzékeny — mondja. Esküdni mertem volna, azért hordja, mert jól áll neki... —Szeret öltözködni? —Nem hobbim. —Akkor hát mi a hobbija ? — Ami a hivatásom. Kiss A. János Sohasem volt tervezhetőbb A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. A kamatok kifizetéséért és a törlesztésért az állam teljeskörű garanciát vállal. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét teljes biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése a Magyar Államkötvény. Az államkötvei kamatozás: Minden befektető megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kamatozású államkötvényt. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatozású, ami azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének kamata értékálló. Az államkötvények többsége fix kamatozású, ami azért előnyös, mert kiszámítható a befektetés jövedelme. Csökkenő kamatlábak mellett ez nyújtja a legelőnyösebb feltételeket a befektetőknek. Előre tervezhetünk, tudjuk, hogy mekkora haszonra tehetünk szert, ha államkötvényt vásárolunk. A Magyar Államkötvény a futamidő alatt is adható-vehető. Természetesen az államkötvények hozama akkor a legkedvezőbb, ha a futamidő lejártáig benntartjuk pénzünket. Az államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. Hol kapható? Államkötvényeket elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Főpénztárában és megyei igazgatóságain vásárolhatunk, ahol készséggel válaszolnak valamennyi, a befektetéssel kapcsolatos kérdésre. Szívesen adnak tanácsot, hogy megtalálhassa az Ön számára legkedvezőbb, legjövedelmezőbb befektetést. MAGA A BIZTONSÁG „Nagyon szeretem az operát, s vonz a színpad.”
