Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

Mezőkovácsháza: HTO-kút a piactér mellett Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68) 381-011 A fotókat készítette: Kovács Erzsébet HTO-pályázat Mezőkovácsháza. — A Mo­zaik Áruház Rt. évek óta üze­meltet a város központjában egy saját tulajdonú HTO-ku- tat. Ez évben a szabályozók változása miatt a társaság tag­jai úgy határoztak, hogy meg­pályáztatják a kút üzemelteté­sét. Amennyiben lesz jelent­kező és meg tudnak egyezni a feltételekben, úgy a kút tovább üzemel. Ellenkező esetben kénytelenek megszüntetni a HTO árusítását. A pályázatok elbírálása még tart. Képviselő itthon Medgyesbodzás—Puszta- ottlaka. — A kunágotai „ven­déglátás” mellett két másik te­lepülésre is ellátogatott dr. Remport Katalin, a mezőko­vácsházi választókörzet or­szággyűlési képviselője a na­pokban. Először Pusztaottla- kán a művelődési házban, ezt követően pedig Medgyesbo- dzáson tartott képviselői be­számolót az eddig végzett te­vékenységéről. Medgyesbo- dzáson külön kitért a térségben tapasztalt házrepedések ügyé­re, amelynek megoldásáért személy szerint is sokat fára­dozik. Végül mindkét helyszí­nen a jelenlevők kérdéseire válaszolt. Külterületi terv Mezőkovácsháza. — A város korábban elfogadott rendezési tervéhez kapcsolódóan az ön- kormányzat felkérte Sziráczki Mihályt, a Békés Megyei Ter­vező Vállalat táj- és környe­zetrendezési szakmérnökét, készítse el a város külterületé­nek rendezésére is a javaslatot. Többszörös szakmai áttekin­tés után a közelmúltban a la­kosság is elmondhatta vélemé­nyét a tervezetről. Ezt követő­en az önkormányzat szeptem­beri ülésén első olvasatban tár­gyalta a témát. Leközelebb az október 25-ei ülésen folytatják a tervezet megvitatását. Hírmondó Magyarbánhegyes. — A he­lyi újság legutóbbi számában olvashatnak az érdeklődők a kábeltelevízió kiépítéséről, az „Ezt írja meg!” gondolatéb­resztő felvetéseiről, valamint a művelődési ház híreiről is. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 15., péntek Közösségfejlesztői Magyarbánhegyesen-— Mikor alakult az egyesület és milyen céllal? — kérdeztük Pocsajiné Fábián Magdolnát, a közösségfejlesztő egyesület titkárát magyarbánhegyesi összejövetelükön. — A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületét a különböző településekről összeverbuválódott szakem­berek alapították meg az or­szágos ' Közösségszolgálati Alapítvány hatására. Az a fel­ismerés indította, hogy te­lepüléseink fejlesztése aktív támogatást igényel. Ez a fo­lyamat a lakosság szerveződé­sében rejlő erők mozgósításá­val tehető eredményessé. Székhelyünket, a meglevő ré­gi kapcsolatokra alapozva a magyarbánhegyesi gyógy­szertár épületébe tettük, de működési területünk az egész megyét érinti. Célunk: segíte­ni, támogatni mindazokat a tö­rekvéseket, amelyek egy-egy település átfogó, hosszú távú közéleti, kulturális fejleszté­sére irányulnak. Közremű­ködünk a tényfeltárásban, és kiemelten kezeljük a helyi adottságokat hasznosító tevé­kenységet. —Hogyan kezdődött a gya­korlati munka? — Elindult egyfajta közös­ségfejlesztő képzés, amelynek két éven át Magyarbánhegyes adott otthont. Szeretünk itt, mert olyan, mintha hazajön­nénk. Több kezdeménye­zésünk volt, például a civil szervezetek I. megyei tanács­kozása, valamint a Napraforgó című kiadvány megjelenteté­se. Tavaly óta francia közös­ségfejlesztőkkel is kapcsolatot tartunk, többféle dokumentá­ció tartalmazza a végzett mun­kát. Egyesületi formában fél­éve dolgozunk, s ezen összejö­vetel célja a jövő évi munka megtervezése. — Említene néhányat? — Fő profilunk a települések menedzselése. Kiválasztva Fu- rugy kistelepülést szeretnénk egy skanzen értékű, hagyomá­nyokra épülő patronáló munkát elkezdeni. A Napraforgóban munkánkat dokumentáló íráso­kat tervezünk megjelentetni. Az aktuális pályázatok ajánlá­sait eljuttatjuk az önkormány­zatokhoz, szervezetekhez. Sze­retnénk partnerként részt venni a békéscsabai ifjúsági ház „He­lyi nyilvánosság” programjá­ban, a rádiósok, helyi lapok, tévések tájékoztatásában.’ Erre a munkára épülhetne egy olyan képzés, amely — nem megvon­va az eredetiséget — új szakis­meretet adna, s mód nyílna ta­pasztalatcserére. 1994-re ter­vezzük a civil szervezetek regi­onális találkozóját és újabb kö­zösségfejlesztő képzés beindí­tását. Októberben erdélyi köz- művelődési civil szakembere­ket fogadunk, szeretnénk a meglevő angol kapcsolatunkat erősíteni, e hónapban várjuk egy idős hölgyekből álló szociá­lis egyesület tagjait. Mindemel­lett a legfontosabb az lenne, ha a közösségszolgálati alapítvány a megyében is létrejönne. Ehhez keresünk partnereket. Mivel mindenki más-más szakterüle­ten dolgozik, a közös összefo­gás nagy segítség lenne. Mezőkovácsháza. — A Nem­zeti Szabadidősport Alapítvány Kuratóriuma 1992-ben hirdette meg pályázati lehetőségeit — mondja Hemző Józsefné intéz­ményvezető az 1-es számú óvo­dában. E felhívásra 3 óvoda ad­ta be pályázatát, s mindhárom sikerrel. Áz 1-es óvoda 75 ezer, a 2-es számú 35 ezer, az 5-ös számú 20 ezer forintot nyert Bady-Roll nevezetű tornaszer, illetve úszómedence vásárlásá­ra. Mivel az akkori Köjál a me­dence felállítását nem engedé­lyezte, így módosítás után a Pi­lisi Parkerdő Gazdaság fából készült játékaiból vásároltunk — mondja az intézményvezető. — Két óvodába vettünk kombinált mászóállványt (a ké­pjen) és az 1-es óvodába egy egyensúlyozó gerendát. A köz- pjonti intézménybe a polgár- mesteri hivatal támogatásával még vehettünk egy „ökrös sze­keret” is, valamint a szülők „Ki mennyit szán?” alapon össze­adott pjénzeiből egy favonatot. A fennmaradó összegből labdá­kat és legót vásároltunk. A má­szóállványokat a szülők társa­dalmi munkában állították fel és festették le az óvónőkkel együtt. A játékok szállítását pje- dig Néveri Gyula, az egyik vál­lalkozó apuka visszfuvarban ol­dotta meg. A sikeren felbuzdul­va ez évben minden óvoda nyúj­tott be pályázatot mászóáll­ványra, illetve ahol már van, ott más spjorteszközökre. A kárpótlás nem hangzatos ígéret A kárpótlási törvény időará­nyos végrehajtásáról tartott tá­jékoztatót — dr. Remport Ka­talin képviselőnő meghívásá­ra— Kunágotán dr. Sepsei Ta­más címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Előadásának minden gondola­ta a falusi ember számára je­lentős, a tulajdonviszonyok át­rendeződésének megmásítha­tatlan folyamatát támasztotta alá. Ugyanakkor több értékes gyakorlati útmutatót is előre­vetített. — A kárrendezési hi­vatal munkatársai nap mint nap szembekerülnek a ténnyel, hogy a törvény szöve­ge mennyiben érvényesíthető a valóságban. Országunkban 1,3 millióan adtak be kárren­dezési igényt, amely önmagá­ért beszél — mondta az állam­titkár. — A Békés megyei igé­nyek száma 60 ezer, amelynek feldolgozásához viszonylag kis létszámú apparátus áll ren­delkezésre. A tapasztalatokat magunknak kellett megsze­rezni — hangsúlyozta, de bí­zik abban, hogy olyan hibát nem követtek el, ami vissza­fordíthatatlan lenne. Szólt még az előzetes felvilágosító munkáról, a megtévesztett embereknek szóló új beadási időpjontra tett javaslatról, az 50 éven át elvett tulajdonok visszaadásának jelentőségéről és az árverésen tapasztalt jo­gos egyéni megnyilvá­nulásokról. A számítások sze­rint túlhaladtuk a kétszázezre­dik földtulajdonost, de hetente 1000-1200 újabbal gyarapo­dik számuk. „Megingathatat­lan tények bizonyítják, hogy a kárpjótlás nem csak hangzatos ígéret volt, hanem nagyon is élő, valós, jogos igény betel­jesülése” — emelte ki beszé­dében. Az összes elárverezett érték 18 millió aranykorona, ami egymillió hektárt tesz ki. Végül elmondta, hogy várha­tóan év végére lassul a kárpót­lás menete, a földkimérések pedig a földhivatal leterheltsé­ge miatt csúszhatnak. Ezért a tulajdonba vétel márciusig el­húzódhat, ami azonban nem zavarja a tavaszi munkákat. Befejezésül részletesen ismer­tette a kárpótlásról szóló há­rom törvény és az ehhez kap­csolódó beadványok elbírálá­sának jelenlegi helyzetét. Törpevízmű épül Nagybánhegyesen Nagybánhegyes. — A te­lepülésen jelenleg is folyamat­ban van az ívóvízhálózat ki­építése. Mint az várható volt, a lakosság körében egyre na­gyobb az érdeklődés a hálózat­ra csatlakozás iránt. A töipe- vízmű felépítésére és a lakos­sági bekötésekre a szegedi székhelyű Aqva-Plus Kft. pá­lyázati úton nyerte el a kivite­lezés jogát. A bekerülési költ­ség 50 százaléka állami támo­gatásból, 20 százaléka a víz­ügyi alapból, 30 százaléka ön- kormányzati pjénzből tevődik össze. Mini-tini diszkó Kunágota. — Szeptemberben kezdeményezték, hogy a mű­velődési ház a gyermekek ré­szére is szervezzen úgyneve­zett mini-tini diszkót. Á kérés meghallgatásra talált: így a gyermekek közreműködésé­vel e hónaptól rendszeresen minden második szombat dél­után 16 órai kezdettel táncos mulatság várja a fiatalokat. Legyünk önmagunk segítői Talán nincs is olyan település, ahol ne panaszkodnának: nehéz az előrelépés, mert erre sincs pénz, arra semfutja. Való­ban sok fejlesztés, beruházás van, amely­hez komoly összegű milliók kellenének, de nincs rá fedezet. De nem csak erről van szó! A legtöbb helyen ezzel a nyilatkozat­tal le is zárják a fejlődés lehetőségeit, pedig sok minden akad, amihez nem a pénz a legfontosabb. Nézzünk csak körül saját házunk táján és máris észreve­hetjük: egy kis leleményesség, akarat, némi munka és máris jelentős fejlődésen esett át a Jalu, a város. Példa erre a közösségfejlesztők munkája. Ok azok, akik úgymond hitből, szakmai szerétéiből, önszorgalomból próbálják bizonyítani: a legkisebb, a legelesettebb településeken is lehet eredmé­nyeket felmutatni. A közös tevékenység, az együtt végzett munka amellett, hogy hasznot hoz, az emberi kapcsolatok építőjellegű példatára. Alapelv, hogy nem kell nagy dolgok­ra gondolni — mondják a szervezők. Elég egy emlékmű rendbetétel, egy őszi vagy tavaszi parkgondozás, egy-egy helyi közösségi rendezvény megszervezése, kirándulás a gyerekekkel, az idős emberek meglátogatása, s máris elmod- hatjuk: gazdagabbak lettünk. Az erő, ami összeköt nem más, mint a biztató emberi szó, a baráti kézfogás, az egy közösség­be tartozók összefogása. Legyünk hát önmagunk segítői, hogy mi is segíthessünk másokon. /> /j , Soros ülés Pályázat M ed gyesegyháza. — Az ön- kormányzat október 18-án 17 órától testületi ülést tart a műve­lődési ház klubtermében. Napi­rendi pontok: a bánkúti vízellá­tásra készített tanulmány ismer­tetése, a háziorvosi szolgálat megváltozott finanszírozási rend­je és a település környezetvédel­mi helyzetének áttekintése. Mezőkovácsháza. — Felhí­vás alapján az önkormányzat 1994-re útépítési pályázatot nyújtott be. Ebből a Táncsics utca szélesítését és a burkolat megerősítését szeretnék meg­oldani. A 8 millió forintos ter­vezett költség 50 százalékára az önkormányzat saját forrás­ból nyújt fedezetet. Háziorvosi állás Mezőkovácsháza. — Megüre­sedett az 1 -es számú háziorvo­si állás, amelynek betöltését a képviselő-testület továbbra is szükségesnek tartja, és a vo­natkozó jogszabályok szerint meghirdeti az üres álláshelyet. A pályázó a rendelő melletti szolgálati lakást is megkapja. Támogatás Mezőkovácsháza. — Az MTE labdarúgó szakosztályá­nak, a legutóbbi elnökségi Ülé­sén felvetett problémák után a képviselő-testület 100 ezer fo­rint „gyorssegélyt” szavazott meg a szakosztálynak. Ugyan­ekkor a testépítő klub is 30 ezer forint támogatást kapjott. Frizurák, óh! Mezőkovácsháza. — Még mindig kedvelt szakma a fod­rászat. A város két lakótelepé­nek fókuszában felépült butik­sor egyike Zámbori Zoltánné női fodrászatá. Mint megtud­tuk, 1979-ben végzett e szak­területen és a szomszédos or­szágból áttelepülve 5 éve nyi­totta családi összefogással üz­letét. Állandó vendégköre zö­mében a közeli áruház dolgozói és a lakótelepjek lakói közül kerülnek ki, de alkalmi vendé­geket is fogad. Két éve tanuló­kat is foglalkoztat. A viszonylag kicsi üzlet ellenére szinte állan­dóan „telt ház” van. Mezőkovácsházán is kedvelt vállalkozási forma a fodrászat. A lakótelepek közelében, a Zámbori Zoltánné által nyitott női fodrászatban mindig „telt ház” van

Next

/
Thumbnails
Contents