Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-15 / 241. szám
tRKKÍS MEGYEI KÍRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1993. október 15., péntek Ô Mezomegyer nem lesz „illatos” A személyes tapasztalat meggyőzőbb Hamupipőkéről nevezik el a patikát? Az ábra Békéscsaba és környéke uralkodó szélirányait ábrázolja, a nyilak hosszúsága a szélirány gyakoriságát érzékelteti. A kör a leendő'hulladékkezelő' mű helyét jelzi Irodalmi est „Jól csak a szívével lát az ember” címmel zenés irodalmi estet tartanak a sarkadi városi könyvtárban október 18-án, hétfőn 18 órakor. Az esten Mészáros Mihály színművész, a Békés megyei Jókai színház tagja közreműködik. A termelés kiegyensúlyozott A kardoskúti Rákóczi Agrár- szövetkezet szarvasmarha tenyészetében 27-en dolgoznak. A 9 ágazat közül a termelés itt a legkiegyensúlyozottabb. Igaz, a tej átvételi ára alacsony még most is (22 forintot kapnak az extra tejért). Az ágazat első alkalommal tudott vemhesüszőket értékesíteni (41 darabot) görög exportra. ✓ Es lón autópiac Lakossági kérésre a sarkadi képviselő-testület a közelmúltban mondott „áment” egy autópiac létehozására. Az új autópiacot a Széles utcai piactéren alakították ki, és üzel- meltetését a városgazdálkodási irodára bízták. Az iroda a napokban vállalkozásba adta az autópiacot; amelyet ezentúl Murok Ferenc vállalkozó üzemeltet. Hiába igyekezett legkülönbözőbb formákban tájékoztatni Békéscsaba önkormányzata a mezőmegyerieket a szomszédságukban felépülő új hulladék- kezelő ártalmatlanságáról, újra és újra megfogalmazódik a legfőbb aggály: a községre fújja majd a szél a keletkező bűzt. A környezetvédelmi szakemberek műszaki érvekkel bizonyították, hogy semmilyen szaghatása nem lesz a többszörösen védett rendszernek, az érintettek mégis félnek attól a széltől, amelyik a létesítendő hulladékkezelő irányából fúj majd Megyeire. Újabb bizonyítási formát kínált fel az ön- kormányzat — tudtuk meg dr. Cserei Páltól, a Kömyzet- és Természetvédelmi kft. ügyvezető igazgatójától: látogassanak el Békéscsaba és Mező- megyer lakosságának képviselői a Meteorológiai Szolgálat Békéscsabai Állomására, s hallgassák meg a szakemberek véleményét a két település körüli széljárásról. A személyes tapasztalat és Szudár Béla állomásvezető szavai meggyőzőnek bizonyultak. Miután a látogatók megismerkedtek az időjárási jelenségek, a Jevegő szennyezettsége és a szél mozgása mérésének módszereivel, harminc év jellemző eredményeivel, elfogadták, hogy a környéken leggyakoribb szelek az új hulladékkezelő felől ritkán irányulnak a két településre, s ami mégis érinti őket, azok erőteljesen jelentkeznek, erejük következtében viszont kitisztítják a légteret. L. M. Nemrégen zártforgalmú gyógyszertár nyílt a gyulai kórházban. A kapun belépő a szökőkúttól néhány méternyire jobbra bukkanhat rá a szinte rejtőzködő patikára. — A megyei tiszti főgyógyszerész nem járult hozzá, hogy megfelelő, figyelemfelhívó cégfelirattal jelöljük meg —- mondja dr. Gyarmati Sándor osztályvezető főorvos, aki már legalább egy éve egyfolytában hadakozott azért, hogy egyáltalán valamiféle kereskedelmi célzatú gyógyszertár működhessen a kórház területén. Feltehetően annak sem lenne akadálya, hogy akár kombájnalkatrészeket árusító bolt nyíljon a kórház telkén, ám a gyógyszer- tárért vitázni, perelni kellett. —Ez a gyógyszertár elsősorban a járóbeteg-ellátást hivatott szolgálni — folytatja Gyarmati doktor.—Ugyanakkor a kórházi dolgozók számára is kézenfekvő, hogy itt váltsák ki saját gyógyszereiket. — A látogatókat, a városból érkező gyógyszert keresőket miként ,,szűrik ki” ? Megjelent a Magyar Atlantisz, a Magyarok Világlapjának évkönyve. A kötet célja: megteremteni — anyanyelvűnkön — a szellemi tájékozódás lehetőségét a világ minden magyarja számára — tájékoztatta az újságírókat Albert Gábor, a Magyarok Világlapjának fő- szerkesztője. Elmondta: a Magyar Atlantisz elnevezés arra — Aki bemegy a patikába, s szabályos receptet nyújt át, azt ki kell szolgálni. A személyzetnek nem feladata a vizsgálódás. Arra viszont természetesen ügyelnek, hogy megakadályozzák a recepttel való visszaélés bármely formáját. Az a célunk, hogy a kórházból távozó betegek ne receptet vigyenek haza — például a hétvégeken —, hanem a kórházban addig is alkalmazott gyógyszereket. Ezekhez e gyógyszertárban biztosan hozzájuthatnak akár személyesen, akár a recept beváltására vállalkozó nővérek, hozzátartozók útján. A kórház napközben folyamatosan látogatható, ehhez igazítottuk a gyógyszertár nyitva tartását is: hétfőtől péntekig 8—13, illetve 14—17 óra között kereshető fel. Sajnos e megyében arra nem kaptunk engedélyt, hogy a gyógyszertár közvetlenül az utcára nyíljon, illetve ügyeletet tartsunk. Erre csak a városban működő patikák jogosultak. Érdeke, s... Kiss A. János utal, hogy a kötet szerzői és kiadói az elsüllyedt — elsüllyesztett — magyar múlt és értékek után kutatnak. A kötet kísérletet tesz arra, hogy a kultúra egészét — az irodalomtól, a történelmen át,, a filmművészetig — felölelje, és családi évkönyvként minden korosztálynak érdekes, értékes olvasmányt nyújtson. Magyar Atlantisz - évkönyv A kisebbség kulcsa a kultúra Mesterlegények Kolping-módra Évszázadokkal ezelőtt a céhek külföldi vándorútra küldték legényeiket, hogy új ismereteket szerezve mesterlegényekként térjenek haza, öregbítsék tudásukkal a szakma becsületét. A Kolping-mozgalom ma is őrzi a jól bevált szokást. Egyrészt fontosnak tartják, hogy a Kolping- családok ifjai tanuljanak (a jó szakemberekből lesznek a jó állampolgárok, akiket tudásuk megóv a munkanélküliségtől — vallják), másrészt a külföldön szerzett korszerű ismeretekkel nemcsak saját tudásukat bővítik a mesterlegények, hanem az egész szakma gazdagodik hazahozott tapasztalataikkal. Békéscsabán a 611. Sz. Villamosipari Szakközépiskola elektroműszerész osztályát patronálja a városi Kolping-család, s a mesterségbeli tudáson túl eszméiket is közvetítik a tanulók felé. Az utóbbi azt jeleni, hogy ezek a tanulók idegen nyelvet is tanulnak, valamint etikát, megimerkednek a keresztény gondolkodással és megtanulják, hogyan fogalmazzák meg maguk számára az élet alapvető kérdéseire adandó válaszokat. No és természetesen a világlátás is beépül felkészülésükbe. Az utóbbi kapcsán találkoztunk néhány fiatallal, akik a közelmúltban tértek vissza Kölnből, a Kolping-mozgalom központjából. Kérdéseinkre elmondták, hogy két hetet töltöttek a szervezet támogatásával Németországban, családoknál elszállásolva. Napközben dolgoztak, esténként, illetve hétvégeken bekapcsolódtak a'családok szabadidős programjaiba. Beszámolójuk legtanulságosabb mondatai így hangzottak: — Németországban korszerű gépeken, mintaszerű szervezettséggel dolgoznak a szakmunkások, komoly kötelességtudattal. —A munkahelyen nem tudtuk a németet gyakorolni, mert ott keményen kellett dolgozni, és nem beszélgethettünk. — A családok élete is szervezettebb az átlag magyar családokénál, ugyanakkor erős a közösségi szellem, az összetartozásért szívesen áldoznak. Este eljárnak a klubba, de hétvégén sem ülnek otthon, túráznak vagy különböző rendezvényekre mennek el. A fiúk elmesélték még, hogy jártak Bonnban, részt vettek a Kolping Ifjúsági Fesztiválon, s amióta hazajöttek, bátrabban meg mernek szólalni a német órákon. Ok talán még nem is sejtik, hogy a külhonban eltöltött napok eseményei, tapasztalatai egész életükre befolyásolják gondolkodásukat, életszemléletüket. Lenthár Márta Orsós Jakab gellénházi cigány író nagy sikerű irodalmi estjére került sor a minap Gyulán. A Mogyoróssy János Könyvtárban nem csupán e kisebbségi etnikumhoz tartozók követték nagy figyelemmel az író szavait, hanem jelen voltak mindazok, akik érdeklődést tanúsítanak a cigányság sorsa, életvitele és kultúrája iránt. Az 1920-ban született cigány író nemzetisége múltjáról, jellegzetességeiről, szigorú belső törvényeiről és fel- emelkedéséről beszélt úgy, hogy közben mondataiba beágyazta saját életének történetét is. Orsós Jakab egy szerencsés véletlen folytán — hogy az erdőben lakó cigánytörzs gyerekeit is összeírták — nyolc éves korában Fűzvölgyön kezdte el iskolai tanulmányait. Az iskola kapuja kitárult, s ő (tizennyolc gyermektársával együtt) az „erdei ősközösségből” belépett a civilizációba. A tanító a cigány- gyerekeket helybéli sváb családokhoz osztotta be ebédelni; bennük ezek a svábok ébresztették fel az emberi igényt és az életkedvet. A második világháború befejeződése után Orsós Jakab négy évet töltött az Ural-hegy- ség ércbányáiban. Hetvenkét- ezer ember dolgozott ott, magyar, német és japán nemzetiségűek. O az évek során szinte mindenkivel beszélt (Gyöke- rezés című könyvéből tudjuk, volt úgy, hogy húsz deka kenyérért fogadott tolmácsot); fölgyűltek benne az élmények, történetek. Úgy érezte rengeteg tanulság rejlik bennük, s hogy mások is megismerhessék ezeket, tollat ragadott. EdOrsós Jakab gellénházi cigány író FOTÓ: FAZEKAS FERENC dig két önálló kötete jelent meg, valamint számtalan folyóiratban publikált. Jelenleg két könyvön is dolgozik, a Szerelem rács mögött és A két varjúkrónikás címűn. Orsós Jakab az írást didaktikus indíttatásból kezdte el, de ő nem csupán papírra vetett gondolataival oktat, hanem egész életpályájával a cigányság fejlődésének nemes ügyét szolgálja. Erre nagy szükség is van, hisz a cigányság az utóbbi néhány évtizedben többet fejlődött, mint máskor négyszáz év alatt. Ő úgy látja, a kisebbség fölemelkedésének egyetlen kulcsa ma a kultúra. — A krumplileves is jobban esik, ha műveltek vagyunk — fogalmazott az író. Ez az Eötvös József Cigány—Magyar Pedagógiai Társaság Erdős Kamill Gyulai Szervezete által életre hívott rendezvény a cigányság kultúrájának ismertetését és terjesztését remekül szolgálta. Magyar: Barna A Németországban tanultak még leendő munkahelyeiknek is hasznára válhatnak fotó: lehoczky péter
