Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09-10 / 236. szám

1993. október 9-10., szombat-vasárnap e Százhuszonnyolc éve született Baross László ÍSbekes megyei HÍRLAP hétvégi magazinja Mondták... Kezdetben nagyon örültem en­nek a házasságnak, még büszke is voltam a vömre: gazdag, fess, elegáns, megnyerő megjelené­sű férfi, akire tapadnak a nők, akár a piócák... Azt is elmon­dom most, hogy az Ilikénél tíz évvel fiatalabb, nagyon csinos élettársát hagyta ott a lányom miatt. De ugyanakkor Jeff mű­vészember, s mint ilyen, hát hogy is mondjam... kissé sze­szélyes. Egyszer angyal, más­kor ördög. Betegesen féltékeny . a lányomra, szeretné elzárni az emberek elől, zsarnok módjára viselkedik vele, mindenben az ő szava dönt. Például: nem engedi Ilikét Rómába — ahol pedig gyönyörű lakása áll üresen, nem is egy —, de az szerinte egy „bűnbarlang”. (Cicciolina ma­mája) Úgy érzem, a körülmények­hez képest jó apa vagyok. Bár lehetett volna intenzívebb és él- ménygazdagabb kapcsolatom a gyermekeimmel, de sajnos a munkám miatt nagyon sokszor voltam távol a családomtól. Gyermekeimnek nélkülözniük kellett a nagyszülők szeretetét, mivel mindkettőnk szülei korán elhaltak. 16 és 10 éves fiam helyzete, úgy gondolom, jobb az átlagosnál. Feleségem és én igyekszünk minden megadni, ami egy polgári családban elér­hető. (BaLsai István igaz­ságügy-miniszter) Nálam nem az az elsődleges szempont, hogy egy nő Marilyn Monroe-hoz hasonlítson... A tú­lontúl szépek általában buták, és én azt nehezen tűröm... Sze­retem, ha egy nőnek jó humora van, ha kedveli az utazást, min­denfélejó dologra rá lehet venni s nem kell otthon örökké pátyol- gazni. (Kulka János színmű­vész) Békési tallózó Nagy Ferenc megbuktatásában Zsíros Gézának is szerepe volt, mivel ő akart a helyére lépni. Meg is rendelt magának egy kék színű zakót, mivel jól mutat a színes televíziós készülékek képernyőjén. Zsíros Géza előre kijelentette, hogy neki szánták a mezőgazdasági tárcát. A róla keringő hírek különben nem másoktól, hanem tőle erednek. Például az is, hogy Antall József neki adta Békés megyét. (Pal- lag László, Pszt Magazin) . Fürkésző Napjainkban éles vita folyik po­litikusok és újságírók között egyránt a sajtószabadság értel­mezéséről. Mind többen és gyakrabban hivatkoznak Deák Ferenc ismert kijelentésére: „Ha tőlem függene, a sajtótör­vénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” A gyulai Tormássy János, egykori Békés vármegyei főjegyző De­ákot időben jóval megelőzve hasonlóan vélekedett a sajtó- szabadságról. Az országgyűlés 1847. november 15-ei, sajtótör­vénnyel kapcsolatos vitájában többek között ezeket mondta: Küldőim azt sürgetik, hogy „mindaz, mi e tanácskozási testületben mondatik. az ország minden hírlapjában szabadon mondassék”. Am úgy kell a saj­tószabadságot biztosítani, hogy „amit közölnek, igaz legyen.” Békét! A jobb világról, boldogabb világról Szavalsz, szavalsz, szent forradalmi mámor. És egyre szürkébb lesz e szürke élet, És örömünk, mint vert had, messze széled. És boldogságunk sápad, mint fogyó hold, És föld alá megy minden, ami jó volt. Kivándorolni innen, ó, de merre? Elmenni, mint afelleg, tengerekre? Mint a daru, ha ősz jön, és ha köd jön, S valami messze, nem járt, tiszta földön, Az Indiákon vagy a szűzi holdban Mindent feledni boldog elhagyottan. Véres kezünket csillagfény hűsébe Áztatni és zokogni: béke, béke! 1919 (Juhász Gyula verse) A darvak délre szállanak. Oláh Tibor felvétele — MTI fotó Halló! Beszélgessünk! —Halló, Elek, Hanusz-lakás? Jó napot kívánok, Nyemcsok László vagyok, a Békés Me­gyei Hírlap munkatársa. — Itt Hanusz Zoltánné, jó napot kívánok. —Egy kis beszélgetésre sze­retném kérni, mégpedig arról, mivel tölti ön és családja a szabadidejét. — Szabadidőnk alig van, hi­szen egy kisboltot működtetünk a településen. Régebben bálás ruhákat is árusítottunk itt, de jelenleg már csak élelmiszerrel foglalkozunk. A féijemmel együtt mindketten leszázalé­koltak vagyunk, én a téeszben brigádvezetőként, ő személyze­tisként dolgózott. A bolt reggel 7-től este 7-ig nyitva tart, munka akad bőven. Ha nem itt, az áru- bes'zerzés terén, hiszen szeret­nénk, hogy minden szükséges terméket megtaláljanak a vásár­lók. Tehát szabadidőben főként a tévézés marad. —Milyen műsorokat néznek meg legszívesebben? — Én a Szerencsekerék já­tékot és a Dallast. A férjem az Eurosportot szereti; Forma-1 rajongó. Legutóbb nagyon el­keseredett, amikor kedvence, Senna kiesett. — Az olvasásra nem is jut idő? — Öt éve nagyon komoly agyműtéten estem át. Újra kel­lett tanulnom járni, beszélni, s az olvasás még most is nehe­zen megy. Azért ha van időm, az újságokat elolvasom. —A nyáron eljutottak vala­hova üdülni? — Idén nem is futotta erre, de nem is akartuk egyedül hagyni a házat, a boltot. Az­előtt a férjemmel és a most 10 éves Tündével — a legna­gyobb unokával — eljártunk nyaralni. —A többi unoka hány éves és gyakran találkoznak-e? — Flóra szeptemberben volt hároméves, akkor össze is gyűlt a család ezt megünnepel­ni. Most Bea negyedik szüle­tésnapjára készülünk, ez no­vemberben lesz. A férjem egy szép nagy tortát szerez én pe­dig sütök-főzök. — Köszönöm a beszélge­tést! „Ezer esztendő távolából / hátán kis batyuval kilábol / a népségből a nép fia. / Hol lehet altiszt azt kutatja / holott a sírt, hol nyugszik atyja / kellene megbotoznia.” József Attila szavain elgondolkodva Csiszár Imre. A Békés Megyei Jókai Színházban tegnap este mutatták be Nyíró' József: A Jézusfaragó ember című havasi színjátékot Csiszár Imre Jászai-díjas érdemes művész rendezésében. A fenti sorokat a rendező kérésünkre jegyezte lapunk emlékkönyvébe. Bánkúton, ebben a Békés megyei kis faluban 55 éve, 1938. VI. 3-án temették el feleségével együtt a magyar búzanemesítők egyik legnagyobb egyé­niségét. 1865. október 16-án Felsőzsemberen (Hont megye) született. Elemi iskoláit Körmöc­bányán, középskoláit a nagyszombati főgimnázi­umban végezte, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte 1884-től. Bánkútra 1895-ben került, amely akkor még József főherceg kisjenői szabadalmához tartozott. Területe 6563 kh, túl­nyomó többsége szántó volt, s a környező terüle­tekhez képest talaja a gyengébb sziktartalom mi­att búzatermesztésre kedvezőbb feltételekkel bírt. Baross László először a László majorban volt intéző, majd 1911-ben kinevezték a bánkúti uradalom jószágfel­ügyelőjévé. Baross a köztudatban mint a „bánkúti búzák atyja” szerepel, számottevő azonban egyéb növénynemesítői tevékenysége is. A bánkúti 1201 és 1205-ös híres búzafajták nemesítését 1921-ben kezdte meg és mintegy 10 év nemesítői munka eredményeként született meg a két fajta. Egyik szülőnövényül a tiszavidéki búzából (tájfajta) nevesített Bánkúti 5 fajtát, a másik szülőül pedig az amerikai Marquis búzát választotta. (Az 1930-as évek végéig ez volt a legnagyobb területen termesztett fajta és a Manitóka néven világpiacra került tételek jelentős részét ennek a termése adta.) Kitűnő minőség, rövid tenyészidő és a tiszavidékiénél szilárdabb szalma jellemezte. A keresztezésből származó utódok igen szeren­csésen egyesítették a két szülő jó tulajdonságait, ezért sokáig a legértékesebb fajtáink voltak. Bánkúton a Baross házaspár sírhelyét, a templomot, az uradalmi intézői kúriát és mindezek környékét műemléki környezetté kíván­ják nyilvánítani a medgyesi önkormányzat kérésére. Teszik ezt azért is, hogy e világhírű búzanemesítő emlékét még jobban megőrizzék, s e Békés megyei kisfalu, Bánkút nevét megismeije a világ, amely kegyelettel és tisztelettel őrzi Baross László emlékét. SzELEKOVSZKY LÁSZLÓ Száz értékes nyeremény! Bejelentem, hogy 1993. november hónapra előfizettem a Békés Megyei Hírlapot: Név:............................................................................... Cím:. ......................................................................... E z a szelvény az 1993. november 5-ei sorsoláson való részvételre jogosít. Külön igazolás nem kell, mert a 100 nyertest az előfizetői nyilvántartásunkból azonosítjuk. Kérjük a szelvényt az alábbi címre eljuttatni: Népújság Kft., 5601 Békéscsaba, pf. 111. Beküldési határidő: 1993. október 31. A borítékra kérjük ráírni: „Szerencsekerék” A Baross-há- zaspár síremlé­ke Bánkúton HSl fehéren Martti Kuusela Különös,/azon” ez a finn edző. A héten láttam a televízióban, az egyik reggeli adásban. Azért hívták a stúdióba, mert híre ment, hogy a Kispest-Honvéd gyenge szereplése miatt meneszteni akarják a kispadról. Azóta cáfolták a hírt, de a magyar labdarú­gásban semmi nem lehetetlen. Itt minden előfordulhat, sőt annak az ellenkezője is. Martti Kuusela tehát maradt a fővárosi csapat vezető edzője. Ettől függetlenül amit a televízió nyilvánossága előtt mondott, az nem semmi. A riporter kérdésére, hogy miért zuhantak ki „zsinórban” a magyar csapatok a nemzetközi ku­paküzdelmekből és miért áll a válogatott a világbajnoki selejte­zőben ott ahol áll — vagyis sehol —, Kuusela meghökkentő magyarázatot adott. Azt mondta, miközben a gyárakban, a földeken, a hivatalokban naponta nyolc órát dolgoznak a magya­rok, addig focistáik mindössze kétórás edzéseket tartanak. Ennyi edzéssel külföldi csapatok még a bajnokságaikban sem élnének meg, nemhogy a kupákban. Na most akkor mi az igazság? Anno, pár esztendővel ezelőtt úgy hírlett, „Biszku elvtárs”, meg „Németh Karcsi bácsi” miatt (mindketten az MSZMP KB titkárai, politikai bizottsági tagok voltak) nem megy a magyar focinak. Mert — állítólag — odaszóltak a sport-illetékeséknek: „Gyerekek tegyetek valamit, mert ez a Honvéd (Újpesti Dózsa, Vasas) mégsem eshet ki az NB I-ből.” És a „gyerekek” tettek is valamit. Amire persze ráment az egész magyar labdarúgás. Most már ugyebár nincsenek főelvtársak, tehát nyugodtan fejlődhetne a magyar labdarúgás. De nem fejlődik, mi több, ezt a Martti Kuuselát — a jelek szerint — kiröhögik a nyolcórás „rögeszméivel” együtt. A történet vége megjósolható: Kuuselá- nak előbb-utóbb mennie kell. A játékosok kijárják (néhány vereség begyűjtésével), hogy a finnt eltávolítsák. Ami nagy baj, mert vele együtt a magyar labdarúgás megújhodásába vetett reményeink is távozni fognak. Vigyázat, „Biszku elvtárs” és „Németh Karcsi bácsi” szelleme itt jár közöttünk— a labdarúgó pályákon. Árpási Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents