Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09-10 / 236. szám

KÖRKÉP Testületi ülés Köröstarcsa önkormányzati képviselő-testülete október 12-én, kedden 13 órakor a köz­ségházán tartja legközelebbi, soron következő ülését. Napi­rendre kerül a testület szerve­zeti és működési szabályzata, valamint a községben a foglal­koztatás helyzete. Gyertyaakció a cigányklubban Jótékonysági akció keretében vállalkozott a cigányklub a ha­lottak napja előtt olcsó gyer­tyák, mécsesek árusítására Bé­késcsabán, a Békési út 24. szám alatt lévő klubházukban. Az árusítás három napig tart: október 15-én (14—18 óráig), 16-án (9—13 óráig) és 18-án (14—19 óráig). Két bankrabló horogra akadt A Budapest Bank által felaján­lott 5 millió forintos jutalom megtette hatását, mert lakossági bejelentésre a rendőrség péntek délután elfogta a szerda reggeli, több mint 91 millió forintos bankrablás két tettesét, a harma­dikat pedig még keresik. Az el­rabolt pénzt azonban egyelőre nem találták meg. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoz­tatása szerint a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanú­sítható Krausz Péter 21 éves és Tóth Imre 22 éves budapesti lakos. Őket péntek délután Bu­dapesten, a XI. kerületi Karin­thy Frigyes út egyik házában fogták el az ORFK különleges szolgálatának bevetésével. A harmadik társuk, Kovács Zol­tán 21 éves budapesti lakos je­lenleg ismeretlen helyen tartóz­kodik —feltehetően nála van az elrabolt pénz —, felkutatására az intézkedéseket megtették. „CSAK AKKOR VÁLSZ EMBERRÉ, AMIKOR MEGTANU­LÓD AZ EMBERT LÁTNI MÁSOKBAN IS.” Ragyiscsev Most „munkanélküliek” a gátak. De vajon egy nagyobb árvízzel hogyan dacolnak majd? Képünkön a Berettyó-híd Szeghalmon fotó: fazekas ferenc (Folytatás az 1. oldalról) — Az árvízvédelmi tölté­seknek is kell a munka—jegy­zi meg Goda Péter, a KÖVI- ZIG igazgatója, s kifejti: az évek óta tartó súlyos aszály, a szárazság alattomos repedése­ket okozott, vannak olyan hi­bák, melyek csak nehezen fe­dezhetők fel. Újabb kilométe­rek után Németh Miklós, az OVF főigazgató-helyettesét vesszük körbe: alig tíz méter­nyi szakaszon 50 (!) ürgelyu­kat számlál meg. — A főigazgatóság látja a töltéseken a gondokat, az itt tapasztaltak sajnos országos jelenségek, gondok, hasonlók­kal találkoztunk a Dunántúlon és Észak-Magyarországon is. A rágcsálók elszaporodtak, a talajok elöregedtek, szerke­zetük átalakult. Egy esetleges árvíznél csak a gátőrök ébersé­gére számíthatunk. A hibák feltárására szakmai egyezteté­sekre van szükség — hallot­tuk. S csak úgy mellékesen hangzik el az éppenséggel nem mellékes tény: a Körösvi- déki Vízügyi Igazgatóság területén 48 nagyon kritikus szakaszt tartanak nyilván. Aztán mire Szarvas térségé­be érünk, egyöntetű a megálla­pítás: nem rózsás a helyzet, mert elöregedtek a műtárgyak, az őrszemélyzetnél és a víz­ügyi szolgálatnál generációs váltás zajlott le, s az újak gya­korlatra nem tehettek szert. Kritikus a töltések állapota, a szivattyútelepek elöregedtek, a belvízcsatornák karbantartá­sára és felújítására nem jutott pénz, feladatuk ellátására szinte alkalmatlanok. Estére jár az idő, amikor a rekonstrukció alatt lévő szarvasi szivattyútelepre érünk. Itt három évszázad, a múlt, a jelen és a jövő randevú­zik. A gőz- és dízelszivattyúk ipartörténeti ritkaságnak szá­mítanak, a 100 éves kazánnal már nyugdíjasok. Az új, a nagy teljesítményű szivattyútelep viszont már a jövőt sejteti. — Az 57 szivattyútelepünk 30 százalékának műszaki álla­pota, üzembiztonsága a pénz­telenség miatt kritikus — ma­gyarázza Goda Péter. A látot­tak az ágazat pénztelenségé­hez vezethetők vissza. Csak az a kérdés, hogy meddig büntet­lenül? Szekeres András Államtitkári látogatás Szeghalmon Október hetedikén Szeghalom vendége volt dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A helyi rendőrka­pitányságon tett látogatás után találkozott a térség polgármes­tereivel és jegyzőivel, melyen a sajtó képviselői nem vehettek részt. Este hat óra után lakossági fórumot tartott az államtitkár, ahol bevezetőül részletesen is­mertette a kormány eddigi ered­ményeit. Utalt rá, hogy jelenleg nálunk köznyugalom van, majd arra figyelmeztette a jelenlévő­ket, hogy „szebbik arcát mutat­va visszatér a baloldal”. Meg­ítélése szerint a sajtó mindvégig ellenséges volt a kormányhoz, véleménye szerint már 1990. májusában működtek a vissza­rendeződést akaró erők. A me­zőgazdaság helyzetéről szólva kifejtette, hogy a magyar mező- gazdaság nem képes annyi em­bert eltartani, ahányan ma élnek belőle, így itt számolni kell a tartós munkanélküliséggel. A hozzászólók elsősorban agrár jellegű kérdéseket tettek fel, volt, aki túlzásnak tartotta azt a megfogalmazást, hogy nálunk jelenleg köznyugalom van. Gila Privatizálják a Zeneműkiadót Külföldi, szakmai befektetőt keres a Zeneműkiadó Kft. pri­vatizációs partnerének tulajdo­nosa, az AV Rt. A döntés értel­mében külföldi befektető több­ségi tulajdont nem szerezhet, legfeljebb 49,88 százaléknyi vagyonrészt vásárolhat meg. Az ügyvezetőség határozatot hozott, miszerint tulajdonhoz kívánja juttatni a Zeneműkiadó több mint 40 alkalmazottját is. További 15 százalékos üzlet­részt belföldi szakmai befekte­tőknek ajánlanak fel. A fennma­radó 25 százalék plusz 1 szava­zat a művelődési minisztérium kérésére állami tulajdonban marad. Visszatérnek a Wenckheimek? (Folytatás az 1. oldalról) helyben „földre váltani” a kárpótlási jegyüket, mert győz a gazdagabb, az erősebb. Ez bizony komoly problé­ma, egy egész község jövőjét, sorsát, boldogulását befolyá­solhatja! így aztán elindul­tunk, hogy megkeressük a má­sik felet. Róluk azt rebesgetik, több mint tízmilliós kárpótlási jegye gyűlt össze a családnak. Egy másik adat szerint a leg­utóbbi, október 6-ai földárve­rés előtt 210 hektárt már el­könyveltek a Wenckheimek- nek. Az ifjú Stefan új otthona: Doboz? A dobozi művelődési ház előtt az egykor külföldre menekült Wenckheim Lajos unokájá­val, a fiatal, huszonéves, köz­gazdász végzettségű Stefannal találkozunk. Ahhoz képest, hogy tíz hónapja tanul magya­rul, egészen jól megértjük egy­mást. Nyitottsága, derűje, köz­vetlensége nem éppen arra kö­vetkeztet, hogy a légynek is ártana. Mint kiderült, a család, köztük a Bécsben élő, kettős állampolgár apa, Wenckheim Rezső Engelbert őt bízta meg a dobozi ügyek irányításával. Mi több, az ifjú Stefan — aki jelenleg a Balaton partján, a Sió Eckes Kft.-ben dolgozik — itt szeretne letelepedni, s magyar állampolgárságot kapni. — Mit kell tudnunk a Wenckheimekről ma? — kér­dezzük bevezetésképpen Ste­fániái. — Nagyapám 1944-ben költözött Ausztriába, de né­hány év múlva, 1949-ben meghalt, két évvel élte túl a nagyanyámat. Apám annak idején egy sörgyáros lányát vette feleségül, így kerültünk a söriparba. Az Ottakringer, a Gold Fassl tulajdonosaiként Magyarországon is több gyár­ban érdekeltek vagyunk, je­lenleg a pécsi sörgyárban pró­bálunk részt vásárolni. — Úgy tűnik, a sörön kívül a föld is érdekli Önöket. A dobo­ziak attól tartanak, elveszik tőlük azt, amiből ők gyarapod­hatnának. — Ezt nem akarjuk. Arra a földre nem licitálunk, amelyre a doboziak igényt tartanak, mindig csak a maradék terület­re, ami már nem kell senkinek. —Hogyan kívánják haszno­sítani a Wenckheimek tulajdo­nába került földet? A „cseléd” szó nemcsak a szótárból hiányzik — Termelni, feldolgozni, be­ruházni szeretnénk, lassan, de biztosan felépíteni valamit. A többit Isten tudja. Tovább puhatolózunk, ér­zékeltetvén azt az aggodal­mat, vajon cselédsorba jut-e a dobozi nép ezután? Wenckhe­im Stefan előveszi zsebéből a szótárát. A cseléd jelentését keresi. Persze, hogy nem talál­ja. Amikor megérti, miről van szó, szaporán a fejét rázza: — Nem! Mi már megtanul­tuk, hogy az emberi munka nagy érték. Nem szabad vele visszaélni. Reméljük, hogy akik egyszer nálunk dolgoz­nak, nem panaszkodnak majd, hogy kizsákmányoljuk őket! — Attól is félnek, hogy azt az értéket, amit a dobozi föld ad, egyenesen külföldre viszik, s nem a falut, a megyét gazdagítja. —Nézze ! Ázt, hogy a csalá­dunkról az elmúlt évtizedek­ben mit beszéltek, nem tudom. Egy valamit látni kell: nyuga­ton ma is vannak nagybirtoko­sok, de a társadalmi rétegek között egyre kisebb a különb­ség. Ez mindenki érdeke. Ezt szeretnénk itt is, hogy boldo­guljon az egyén, a kisbirtokos, a nagybirtokos meg a szövet­kezet is. A megtermelt értékek pedig itt maradnak. Mi nem akarunk a doboziakon meg­gazdagodni, mert éppen elég pénzünk, vagyonunk van kül­földön. Ennek a vidéknek kell fejlődnie, hiszen előbb-utóbb nekem is ez válik az otthonom­mí'' László Erzsébet 1993. október 9-10., szombat-vasárnap Útkeresőben a néprajz (Folytatás az 1. oldalról) tudomány funkcióját: választ­hatunk, hogy csak barátságos történeteket mesélünk egy­másnak vagy kritikusan lépünk fel. —Mi az oka, hogy a hagyo­mányok feltérképezéséről úgy tűnik, áttevődik a hangsúly a nemzetiségi sajátosságokra? —Ez összefügg azzal, hogy bizonyos kérdésekről sokkal nyíltabban lehet beszélni. Nemcsak elméletileg és a nemzetiség, a politika vonat­kozásában. A modem társa­dalmakban észre kell vennünk, az etnikai kultúrák csak egyfajta struktúrát jelen­tenek, más szempontok is van­nak, például szociális kérdé­sek. Az etnográfiában sok az átfedés: lehet, útkeresési vál­ságot takar. — A nyitóelőadáson el­hangzott, egyes nagyhatalmak — angolok, franciák, spanyo­lok—akadályozzák a nemzeti­ségi, kisebbségi jogok kartájá­nak megszületését. Véleménye szerint sor kerülhet elfogadá­sára? — Az említett országok szé­lén etnikai csoportok élnek, Konrad Köstlin: Az európai változások az egész kultúrát érintik fotó: kovács Erzsébet akkor be kellene vezetni a baszk, a katalán, a breton nyelvű oktatást... Persze kell a saját is­kola, kultúrintézmény, de úgy gondolom, a népcsoportok to­vábbélése kevésbé oldható meg adminisztratív eszközökkel. Ha így lenne, nemcsak az etniku­moknak, más csoportoknak is biztosítani kell a különleges szabályozásokat és a világban nemcsak nemzetiségi felosztá­sok léteznek... Szőke Margit Fekete nap Tegnap a reggeli órákban Me- zőberény lakott belterületén egy személygépkocsi és egy se­gédmotor-kerékpárral haladó ütközött. A segédmotoros sú­lyos sérülést szenvedett. 11.45-kor Békéscsaba és Csorvás között a 47-es főúton felborult egy segédmotor-kerék­páros, aki a borulás következté­ben a jobb oldali mély árokba borult. V. L. motoros békéscsa­bai lakos súlyos, de nem életve­szélyes sérülést szenvedett. Békéscsaba és Kondoros kö­zött 13 óra 20 perc körül a 44-es fó'úton egy cseh kamion, egy te­hergépkocsi és egy személygép­kocsi ütközött. A cseh kamion az eló'tte fékező' személygépko­csiba rohant, és ezzel hátulról beletolta az eló'tte lassan haladó tehergépkocsiba. A személy- gépkocsi utasa, K. P. súlyos sérülést szenvedett. 16 óra körül Békéscsaba la­kott területén, a Dózsa György út—Bánszki utca kereszteződé­sében személygépkocsi és ke­rékpáros ütközött. A békéscsa­bai lakos kerékpáros súlyos sérülést szenvedett. 18 órakor Békéscsaba lakott területén, a Békési és a Berényi út kereszteződésében egy pót­kocsis gépkocsi kerékpárossal ütközött. A kerékpáros. Sz. Z. súlyos sérülést szenvedett. Fekete nap volt ez Békés me­gyében, az eseményekre vissza­térünk. Szűcs Sándor és a Sárrét vízivilága Szeghalmon, a Sárréti Múze­um kiállítótermében október 8-án nyílt meg az a bemutató, amely egyszerre két évfordu­lót is ünnepel. Egyfelől a Sárrét nagy kuta­tója, publikálója, a bihamagy- bajomi Szűcs Sándor e hónap­ban lenne kilencven eszten­dős, másfelől éppen száz éve annak, hogy a tájátalakítás nagy munkája, a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása el­készült. E kettősség jellemzi a tárlatot, ahol helyet kaptak a Szűcs Sándort bemutató doku­mentumok, könyvek mellett a folyamszabályozás előtti vízi élet emlékei is, a varsától a bodonhajóig. Sarakba szorítva Politika- vagy pénzcsinálók? Van-e, kell-e erkölcs a politikában? Politikusaink fölötte állnak-e a köz vélekedésének? Hatékonyan korlátozza-e cselekedeteiket a politikai felelősség és a jog? A pártok még a legarcpirítóbb esetekben sem közösítik ki lejáratódott tagjaikat, hacsak le nem akarnak számolni velük. A jog—az igazság szolgálóleánya—pedig manapság minden feléje közeledőnek szemérmetlenül felkínálja hézagjait. Bámulhatjuk hát, hogy a rengeteg igazgatótanács szi­vacsként szippantja fel az országgyűlési és helyi képvise­lőket, párt- és állami vezetőket, akik tagságuk címén öt­hat számjeggyel leírható összegeket markolnak fel havon­ta. Megyebeli példák sokaságát sorolhatnánk. Békés megye közgyűlése például még tavaly hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlés alelnöke a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ felügyelő tanácsá­nak tagja legyen. Lett is. Mi több, megengedték neki, hogy a Gyulai Húskombinát Rt. igazgatótanácsában is tagsá­got vállaljon. Erre eddig még nem került sor, miként egyelőre a közgyűlés elnöke sem foglalta el a részére kiszemelt helyet a Körös Volán Rt. igazgatótanácsában. Nyugaton az obsitos politikusok kerülhetnek — érde­meik alapján—párnás igazgatótanácsi székekbe, nálunk az aktívak és a mozgékonyak. (A szakértelem nem követel­mény.) Ha már megyebeli politikusaink képtelenek le­mondani hitelük „aprópénzre”(?) váltásáról, legalább tájékoztassák választóikat—akár e hasábokon is—, mely cégnél, mennyiért igazgatótanácstagoskodnak? Hátha többen kapnának kedvet a jelöltségre, így választások előtt... Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents