Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

1 1

MEGYEIKÖRKÉP

1993. október 8., péntek |

O

A román könyvtár kínálatából

A gyulai Román Nemzetiségi Fiókkönyvtár olvasói figyelmébe ajánlja, hogy az alábbi művek a helyben olvasás, kölcsönzés mellett meg is vásárolhatók. Berényi Mária verseskötete magyar-román nyelven, Fara titlu címmel; a Képes román-magyar szótár (Dictionar ilustrat pentru copii); Ivánus Illés novel- láskötete Lumea Viselor címmel és Petrusán György Iosif Vul- canról írt ismeretterjesztő könyve, amely az Iosif Vulcan si revista Família címet viseli.

Szüreti mulatság

A Békési Kisgazdakor október 9-én, szombaton szüreti mulatságot rendez a városi Május 1. parkban. A lovas felvonulás után délután három órától a vállakozó kedvűek szőlő lopással próbálkozhatnak, este hét órától a Tulipán Presszóban birkapör- költ-vacsorát tálalnak, majd hajnalig tartó táncmultasággal ér véget a nap.

Erkel Ferenc v születésnapjára

A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság az idén is Budapestre utazik a zeneszerző születésnapja alkalmából, november 6-án. A hagyományokhoz híven a Kerepesi temetőben megkoszorúzzák Erkel Ferenc sírját és valamennyi Erkel-hantot, valamint Mosonyi Mihály, Czigler Győző, id. Ábrányi Kornél, Komócsi József, Bodoky Lajos, Egressy Béni síremlékét. A nap programjában szerepel az Országos Széchényi Könyvtárban az Erkel-kiállí- tás megtekintése és az Operaházban Donizetti Boleyn Anna című operaelőadáson részvétel. A tagság jelentkezését október 15-ig várja dr. An- dódyné Pál Olga a gyulai Mo- gyoróssy Könyvtárban.

A kállai „hármas” a Rábai

Nem várt siker, óriási öröm Békéscsabán

A hétvégén rendezték meg Nagykállóban a XVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivált. A kétévenkénti versenyen többnyire kelet-magyarországi együttesek vesznek részt. Ezúttal Sátoraljaújhelytől Csongrá- dig 13 néptánccsapat versengett, négy külföldi együttes és két hazai gyermekcsoport tartott bemutatót. Megyénkből a gyulai Körös és a Balassi utánpótlás-csoportja, a Rábai Táncegyüttes indult a versenyen.

— Miért ők? — tettük fel a kérdést Mlinár Pál koreográfusnak.

— A Balassi pénztárcája a japán úttal kimerült — mondta. — Mindenképpen szerettük volna, ha a békéscsabai néptáncmozgalom képviselteti magát Nagykállóban, azon a fesztiválon, amelyen még nem szerepelt. Mivel a Rábai a közvetlen utánpótlás-csoport, ők indultak a versenyen. Ennek tükrében különösen boldogok vagyunk elért eredményünk miatt... A megosztott fődíjat a

nyíregyházi Ki mit tud?- győztes Nyírség és a jászberényi Jászság táncegyüttesek nyerték el. Négy csoport részesült nívódíjban: a Rábai, a Kprös, a nyíregyházi Margaréta és a debreceni Hajdú — a legmagasabb értékűt, amely a harmadik helyezést jelenti, a békéscsabai táncosok kapták. Műsorunkat mezőföldi ka- násztáncból, ugrósból, rimóci táncokból és méhkeréki tap- sosból állítottuk össze, melyet Gera Attila, a szarvasi gyer- mek-szólótáncfesztivál győztese mutatott be.

—Egy-egy fesztiválra eljutni nemcsak szakmai mersz, hanem pénz kérdése is. A Rábainak honnan volt?

— A képviselő-testület megszavazta, hogy a zeneiskola szeptembertől néptánctagozattal bővüljön. Az állam támogatást, fejkvótát ad az alapfokú művészeti oktatásra — ez a 350 gyermek után 7 és fél millió forintot jelent a városnak. Igaz, közben 440-re

emelkedett a néptánctagozatosok száma... Békéscsabán 17 éve folyik néptáncoktatás, de mivel nem oktatási intézményben, így nem járt ez a támogatás. Áz elmúlt évben 1600 forint tandíjat kértünk a szülőktől, az idén már duplájára kellett volna emelni. A zeneiskolai működéssel a szülők az idén a 600 forintos kötelező tandíjat fizetik. Az oktatás mellett szakmai programokra is jut, s az alapvetően fontos fesztiváli részvételekre. Az ilyen megoldásra több példa van Magyarországon.

A Balassi Táncegyüttes — továbbra is a megye és a város fenntartásában—készül az ország legrangosabb kamarafesztiváljára, Zalaegerszegre. A néptánciskolások — a Rábai, a Ninive, a Hétpróbás — az országos gyermek-néptánc- bemutatókra. A Rábai — jelenlegi felállásában — most vehette át első díját Nagykállóban.

(Szőke)

Legyen-e agrárképzés Sarkadon?

Sarkad térségében nagyon sokan élnek a mezőgazdaságból — feltehetően erre alapozta az egyik sarkadi képviselő a felvetését: vajon nem lehet-e a város középiskolájában egy mező- gazdasági szakot indítani a jövőben. Lukács István, a középiskola egy évre megbízott igazgatója a következőképpen válaszolt erre a kérdésre:

— A legfontosabbnak egyelőre a tanév zökkenőmentes beindítását tartottam. Hogy iskolánk nem tervezi a mezőgazda- sági képzés beindítását annak több oka is van. Valamikor mezőgazdasági iskolaként működtünk, de 1978-ban éppen a nagyfokú érdektelenség miatt megszűnt ez a profilunk. Tíz év múlva újra próbálkoztunk. Szerettünk volna egy vegyesprofilú szakképzésen belül mezőgazdasági szakot is indítani, ám sem a gazdálkodó egységek, sem a szülők részéről erre nem mutatkozott igény.

A megyében egyébként nagyon sok más szakközépiskolában (Gyula, Elek, Orosháza, Kétegyháza, Gyomaendrőd,

Szabadkígyós, Békés, Batto- nya) folyik agrárképzés. Lukács István a testület számára készített írásos anyagban azt is elmondja, hogy a közoktatási intézmények átszervezéséről a fenntartó önkormányzatnak kell döntenie, ám hogy ez a döntés helyes legyen, előzetesen nagyon sok felmérésre van szükség. Néhány ezek közül: Részletes, több esztendőre előretekintő igényfelmérést kell végezni, hogy minden évben legalább egy osztályt be tudjanak indítani. Gondoskodni kell tanműhelyről és tanterületről, létre kell hozni egy mezőgazda- sági gépparkot. Áz agrárszakképzéshez megfelelő felsőfokú végzettségű pedagógusokra lenne szükség. A felsorolt feltételek többsége pénzigényes, amiben most éppen nem dúskál sem a középiskola, sem a város. Az Ady Endre Kísérleti Középiskola megbízott igazgatója egyelőre „csupán” annyit tudott ígérni, hogy kollegáival ezt a tanévet zökkenőmentesen végigviszi...----RIA

A

lmaié bérmunkában

Almával megrakott teherautók sora áll a békéscsabai konzervgyár előtt, arra várva, hogy terhétől megszabaduljon.

Dr. Ancsin György igazgatótól megtudtuk, hogy egy külföldi céggel 30 ezer tonna léalma bérfeldolgozására kötöttek szerződést. A megállapodás szerint a külföldi partner vásárolja fel a gyümölcsöt, a konzervgyár pedig a feldolgozását vállalta. A Nyírségből és Borsodból szállított almából ez idáig 10 ezer tonnát vettek át. Ha szigorúan vennék a szerződést, talán még több teherautó várna sorára, hiszen a papír szerinti napi 360 tonna helyett 600-650 tonnányit fogadnak. Naponta 430 tonna gyümölcsöt dolgoznak fel.

Dr. Ancsin György arról is tájékoztatott, hogy csütörtöktől hétfőig szünetel az átvétel; ez idő alatt feldolgozzák a felhalmozott 1400 tonnát is. A sűrítmény elszállítása folyamatos. Hetente 18-19 kamion hagyja el a gyárat, az almalevet Nyugat-Európa különböző országaiba szállítják.

Bettina és Tamás vezet

A legkedvesebb keresztnevek

Kit köszönt a kis lovag? Talán éppen Bettinát, Nórát avagy

Viktóriát? FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

A Hírlapban az elmúlt negyedévben az „Anyakönyvi hírek” rovat „Születések” címszava alatt megjelenteket összesítve arra az eredményre jutottunk, hogy a névadók körében a Tamás, illetve a Bettina és a Viktória volt a legnépszerűbb, a legkedvesebb, ugyanis az újszülöttek között e nevek viselői vannak a legtöbben. íme, egy kicsit részletesebben:

Az adományozott fiúnevek közül a Tamás 27-szer fordult elő az elmúlt három hónapban, de hasonlóan kedvelt a Dávid, amelyet 23, valamint a János, amit 22 újszülött kapott. A „rangsor” negyedik helyén a Zoltán áll 19, az ötödiken a László 18 előfordulással. E neveket gyakoriság szempontjából sorrendben az Attila, a Zsolt és az Ádám követi, majd a Bence és a Gábor következik. A lányoknál a Bettina és a Viktória 12-12 előfordulással

„vezet”, mindössze eggyel többször szerepelve, mint az Alexandra és a Nóra. Tíz újszülött kapta a Krisztina nevet, 9-9 pedig a Dóra, a Lilla, a Nikolett és a Zsanett nevet viseli immár.

A következőkben közöljük az év eddig eltelt kilenc hónapjának névnapstatisztikai „élbolyát”. Az egyes keresztnevek után zárójelben lévő szám azt jelzi, hogy névadáskor hányszor választották ezeket januártól szeptember végéig. Férfinevek: 1. Dávid (70), 2. Tamás (61), 3. János (56), 4. László (49), 5. Zoltán (42), 6. Gábor (39), 7-8. Ádám és Zsolt (38-38), 9-10. Péter és Sándor (37-37), 11-12. Attila és Gergő (35-35), 13. Dániel (34), 14- 15. Csaba és Márk (30-30), 16. Bence (28), 17. István (26), 18-19. József és Krisztián (25- 25), 20. Richárd (24). Női nevek: 1. Nikolett (45), 2. Alexandra (33), 3. Bettina (29), 45. Anita és Krisztina (26-26), 6-7. Dóra és Viktória (25-25),

8-9. Katalin és Kitti (24-24) 10-11. Nóra és Vivien (23-23), 12. Renáta (21), 13. Andrea (20), 14-17. Enikő, Éva, Lilla és Tímea ( 19-19), 18-19. Adrienn és Erika (17-17), 20. Barbara (16).

A férfinevek ifjú viselői összesen 103 különböző keresztnéven „osztoztak” a 9 hónap alatt, ugyanakkor a lányok névadói ennél jóval több, 164 féle nevet találtak valamilyen okból a legszebbnek, legkedvesebbnek.

V.Z.

Ahol a könyvtár ma is vonzó

„Az olvasók egyre több törődést igényelnek”

A törékeny, idős asszony reggel felkötözte kapáját a biciklijére, aztán kikerekezett a földre. Estig dolgozott, görnyedt, aztán hazafelé menet útba ejtette a könyvtárat. Néhány kötetre volt szüksége, hogy otthon este eltöltsön egy-két pihentető félórát a könyvekkel.

A történet — bármennyire is hihetetlen — mai, és nem is ritka a dobozi könyvtárban. Igaz, csak magunk lepődünk meg azon, hogy a faluban természetes dolog a könyvtárlátogatás, az intézmény vezetője, Móroczné Bányai Magdolna, akinek nemrégiben újabb öt esztendőre szavazott bizalmat a helyi képviselő-testület, a mi csodálkozásunkat nem érti:

— Ebben a szegény világban sokan az újságokat, a folyóiratokat is csak nálunk tudják elolvasni. Nem telik rá pénz, mint ahogyan könyvre sem. így aztán egy ideje folyóiratokat is kölcsönzünk, főleg szaklapokat.

A megváltozott igényeket látva a könyvtárat megpróbálják másképpen vonzóvá tenni gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Valamikor több volt a gyerekolvasó, most a 800 rendszeres látogató körében az arány kiegyenlítődött. Aki pedig betér a könyvek birodalmába, törődést, segítséget igényel.

A regények, szépirodalmi alkotások mellett ugyanis sokan szeretnének búvárkodni a zöldség- termesztés, a kertészkedés, a földművelés szakirodaimában. A munkanélküliek pedig a saját gondjaikra igyekszenek szakkönyveket keresni.

Amikor megkérdezzük Móroczné Bányai Magdolnát, mi lenne a legnagyobb kívánsága, így válaszol:

— A könyvtár évi 150 ezer forintból gazdálkodik. Ez az összeg sajnos nem emelkedik, de a rohamosan dráguló újságok és könyvek láttán kénytelenek vagyunk mind kevesebbet rendelni. Sok könyvünk elévült, mások—főleg a gyermekirodalom darabjai — elhasználódtak, és nem tudjuk őket pótolni. Amikor egy-egy komolyabb lexikon megjelenik, természetesen megrendeljük, s kénytelenek vagyunk máshol meghúzni a nadrágszíjat. Mindezt úgy tesszük, hogy ebből az olvasó lehetőleg ne vegyen észre semmit. L. E.

Miért nem megy a párbeszéd?

A lapunk keddi számában megjelent Párbeszéd nélkül című vezércikkünkre reagált Futaki Géza SZDSZ-es országgyűlési képviselő. Ebben az írásban a szerző a szocialista képviselő, Békési László minden oldalról elvetett indítványa kapcsán azt fejtegette, bármily lehetetlennek is tűnik a helyzet, a párbeszédről nem szabad lemondani. Itt a párbeszéd az 1994. évi költségvetésről folyt volna, de nem folyik. Azóta Békési is visszavonta indítványát, mint az olvashatták.

Futaki Géza pártja nevében megindokolta, miéit lehetetlen ebben a kérdésben bármiféle konszenzusról beszélni. Mint mondta, az SZDSZ már a költségvetés alapjait jelentő prognózisokkal sem ért egyet.

Véleményük szerint a költségvetés tervezése borulékony, s a gazdasági folyamatok másképpen fognak alakulni, mint amire azt a tervezetben építik.

A szabaddemokraták a kormány főbb gazdaságpolitikai irányaival sem értenek egyet, valamint annak fontossági sorrendjével. Azt is kifogásolják, hogy a módosított költségvetés politikai intézményi háttere nincs biztosítva. A költségvetés konszolidációja is elmaradt, ami döntő a deficit megítélésében.

Mivel ilyen alapvető eltérések vannak a kormány költség- vetési és adópolitikai szemlélete és az SZDSZ között, pártjuk nem tudja támogatni a költség- vetés elfogadását.

B.S.E.

A szénási pedagógusok nem sztrájkolnak)?)

A képviselő-testület legutóbbi ülésén Födi András, a Czabán Samu Általános Iskola igazgatója számolt be gazdasági és tartalmi működésükről. Megemlítette, hogy a pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy a január elsejétől érvényes közalkalmazotti bértáblázat minimumának bevezetése körülbelül 16 millió forinttal terheli az önkormányzat következő évi költségvetését (aminek az előteremtése egyenlőre rejtély). A tantestület nevében az igazgató kijelentette — a gyerekek érdekeit szem előtt tartva —, nem szándékoznak sztrájkolni. Bár valószínűnek tartotta, hogy országos megmozdulás esetén nem határolják el magukat ettől... Födi úr és a polgármester megegyeztek, hogy keresik a kompromisszumos megoldást. Kacz- kó Mihály megjegyezte: hibás lépés a bértáblázat alkalmazásának kényszere anyagi von- zatok biztosítása nélkül, mert szembeállítja az önkormányzatot a közalkalmazottakkal.

J.V.K.