Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
iSUÉKÉSMYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. szeptember 8., szerda Országos minősítés Sarkadon A népdalkörök és népzenei együttesek 7. országos minősítése az elmúlt hétvégén Sarkadon és Szeghalmon zajlott. A szeghalmi eredmények után most a sarkadiakat ismertetjük. A sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban fellépő hét népdalkor közül öten aranyfokozatot kaptak. Ezek: a Kondorosi Rózsakor, a Tótkomlósi Rozmaring Együttes, a Békéscsabai Szlovák Klub Pávaköre, a Bat- tonyai Magyar Népdalkor és a Sarkadi Röpülj Páva Kör. A Dombiratosi Pávakör a minősítésen bronz fokozatot ért el. A háromtagú zsűri a Gyulai Rákóczi Népdalkor szereplését a „megyei minősítésen megfelelt”-nek ítélte. Nem kelt el Szeptember 3-án lapunk 3. oldalán Elkelt címmel megírtuk —az Á VÜ hivatalos közleményére hagyatkozva —, hogy a Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. privatizációs pályázatát a dolgozók MRP pályázata nyerte el. Azóta megtudtuk, hogy az ÁVÜ a pályázatot még nem zárta le. Végleges döntés októberben Gyulán, a Göndöcs kertben megépítendő tornateremmel kapcsolatos pályázatok elbírálására hétfőn rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak. Mivel a képviselők a beérkezett pályázatok közül egyiket sem találták alkalmasnak, a testület úgy döntött, hogy a tervezői munkára Nemes Ro- landot és Szabó Jenőt kéri föl. A kivitelezésre meghívásos pályázatot hirdet meg, melyet már októberben szeretnének elbírálni, hogy még ebben az évben elkezdődjön az építkezés. Felkészítő tájékoztató Békéscsabán, az MDF-szék- házban csütörtökön 17 órai kezdettel Dobos Krisztina a pedagógusoknak egy közvetlen felkészítő tájékoztatót tart az új közoktatási törvényről. Kocsifeltörő a kukában Egy ifjú gépkocsifeltörő a menekülés meglepő módját választotta tegnap hajnalban Békéscsabán, a Wlassics sétány környékén. Míg társát könnyen fülönfogták a rendőrök, ő igyekezett kámforrá változni és egy szeméttároló konténerben húzódott meg. A rendőrök azonban „kikukáz- ták” és reggelre az is kiderült, hogy a két 20 év körüli békéscsabai fiatalembernek mozgalmas éjszakája volt. Harminc gépkocsit törtek fel vagy kíséreltek meg kinyitni. Nem válogattak a holmik között, hiszen selyemcukortól a vasalóig, magnóig mindent magukkal vittek rejtekhelyükre. Az ellopott holmik nagy része kedd délig visszakerült a jogos tulajdonosokhoz. Ny. L. Honvédelmi dandár felállítása Békéscsaba térségében A képen balról jobbra dr. Farkas László köztársasági megbízott, Gyuricza Béla altábornagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka és Végh Ferenc vezéró'rnagy, a III. katonai kerület parancsnoka. Mindhárman hangsúlyozták a 323. honvédelmi dandár felállításának fontosságát fotó: lehoczy péter A békéscsabai, illetve a megyei közgyűlésen egy évvel ezelőtt merült fel, hogy a csabai Nagy Sándor József Laktanya megszüntetése miatt ebben a térségben nem marad olyan honvédalakulat, amely a biztonságot, a védelmet garantálná. A felső katonai vezetés is úgy gondolta, hogy a megszűnt alakulat helyébe más jellegű egységet kell telepíteni, így a múlt év őszén felállított nyíregyházi honvédelmi dandár után másodikként az országban szeptember elsejével Békéscsaba térségében — bázisközpont a megyeszékhely — létrehozták a 323. dandárt. A tegnapi sajtótájékoztatón Gyuricza Béla altábornagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnoka elmondta, hogy a dandár megalakítása a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveivel, a honvédség távlati terveivel összhangban áll és az ország, de ezen belül főként a megalakítási hely térségének védelmi képességét hivatott növelni. A békéscsabai dandár békében nem élő szervezet és csak egy esetleges mozgósítás esetén állítják fel a tartalékos állományban lévő hadkötelesek behívásával. A 35 év feletti, és ha a honvédelmi törvény tervezetét e vonatkozásban nem módosítják, az 50 év alatti tartalékosokat készítik majd fel a katonai feladatokra. A jelenleg érvényben lévő szabályozók szerint 4—5 évente lehetséges és várható a személyi állomány behívása, felkészítése, gyakorlat levezetése a teljes állomány vagy csak meghatározott alegységek részére. A dandár létszáma egyébként 3800—4000 fő, ebből tiszt 190, tiszthelyettes 180, legénység 3500—3600 fő. Az altábornagy szólt arról: a honvédség parancsnokánál javaslatot tesznek arra, hogy a dandár vezetőjének Nagy László alezredest — a volt Nagy Sándor József Laktanya parancsnokát —nevezze ki. Megemlítette azt is, hogy a szomszédos országokat tájékoztatták a dandár felállításáról. A dandár személyi állománya részére a feladat megismertetését lépcsőzetesen tervezik végrehajtani. Első lépcsőben (decemberben) a parancsnoki állományt, második lépcsőben (jövő április második felében) a különböző, fontosabb beosztású személyeket készítik fel 5—7 nap időtartamban. Ny. L. Sikeres a vidék könyvklubja Tegnap sajtótájékoztatón ismertették Budapesten a Magyar Könyvklub működésének eddigi tapasztalatait. A másfél esztendővel ezelőtt alakult könyvcsomagküldő szolgálat mintegy negyedmillió könyvbarátot fog össze. A könyvklub megszervezésével az elmúlt években látványosan összeomlott könyvpiac utáni űrt igyekeztek kitölteni. A tagság ingyenes, ezzel szemben a tagok kötelesek az évente öt alkalommal megküldött katalógusból egy- egy könyvet rendelni. A könyvklub a lekért könyveket a bolti árnál 10—30 százalékkal olcsóbban adja és magára vállalja a postai szállítás költségének jelentős részét is. Dr. Kratochwill Balázs igazgató elmondása szerint a könyvklub taglétszáma dinamikusan növekszik. A tagok többsége vidéken, községekben él. Nyilván számukra a legelőnyösebb a könyvvásárlásnak ez a módja, hiszen így naprakészen nyomon követhetik a könyvújdonságokat. A katalógusok ugyanis újdonságokat tartalmaznak és a szórakoztató irodalomtól a klaszikusokig kínálnak könyveket. A könyvklubnak saját kiadója is van, jövőre már nyolcvan kötetet jelentetnek meg. A sajtó- tájékoztatón örömmel hallottuk, hogy saját kiadású könyveik egy részét Békéscsabán, illetve Gyomán készíttetik a Kner Nyomdában. Elsősorban a minőségi kiadványokat. Á.Z. Házastársalgás „A NÉLKÜLÖZŐKNEK SOK HIÁNYZIK, A KAPZSINAK MINDEN.” (PUBLILIUS SYRUS) Tűzhalál az asztal mellett Tegnap reggel fél 9-kor egy ismerőse holtan találta lökösházi lakásán M. F. 73 éves nyugdíjast. A szerencsétlenül járt idős emberre a konyhában talált rá. M. F. a konyhaasztalra borulva észlelhette a tűzesetet, megpróbált kimenekülni, de a tűz következtében keletkezett szén-mo- noxid ebben feltehetően meggátolta. M. F. ruhája is meggyulladt, teste összeégett, rajta kívül a konyha berendezési tárgyait károsították a lángok. A tűz magától elaludt, mivel a zárt helyiségben az égés számára nem volt elegendő oxigén. A kár néhány ezer forint, s vélelmezhető, hogy a tűz dohányzásból keletkezett. Az esetet a rendőrség és a tűzoltóság együttesen vizsgálja. A jövőt érintő tanácskozás az oktatásról (Folytatás az 1. oldalról) egyharmadával nem tudtak mit kezdeni, egyharmadára anyagi fedezet nem volt, s csak egyharmadát tudták beépíteni a közoktatási törvénybe. Az anyagi háttérről szólva mélyen visszanyúlt a múltba, annak örökségeként említve a felhalmozódott államadósságot, amely nyilván csökkenti az oktatásra fordítható pénzeket is. A régi párt, járás, megyei és városi művelődési osztályok által irányított, alá- fölérendeltségben működő oktatásirányítási struktúra szétesett, s a 3176 önkormányzattal és a több mint tízezer, a művelődési tárcához tartozó intézménnyel nehéz ma tartani a kapcsolatot. Ezért volt szükség a tankerületi tanügyigazgatás megszervezésére. Az oktatási törvény bevezetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ne kapkodjanak az iskolák, ugyanis a törvény az idei tanév rendjét nem változtatja meg. A később megjelenő Nemzeti Alaptanterv is csak a megjelenését követő évben lesz kötelező, s a tandíjakra is csak 1994 szeptemberétől kell gondolni. A továbbiakban szólt az 1995-ben életbe lépő új finanszírozási rendszerről, az 1994. február 28-áig megalakítandó iskolaszékekről. Említette az államtitkár, idén jobb volt a tankönyvellátás, ám az iskolák 30 százaléka nem élt a megpályázható tankönyvtámogatás lehetőségével. A közoktatási törvény néhány konkrét kérdéséről Szüdi János, az MKM főosztályvezető-helyettese, a Tankerületi Igazgatóságról pedig Kovács Kálmán, a Dél-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ igazgatója szólt. A fórumon a jelenlévők elsősorban a közalkalmazotti bérek fedezetére próbáltak rákérdezni, amelynek pont az a része, ki mennyit áll belőle, nincs eldöntve. A tanácskozásra egyébként ez volt a jellemző: az oktatást érintő változások inkább a jövő, illetve az az utáni éveket befolyásolja. Ezért nem értették a pedagógusok, hogy a tanévelőkészítő tanácskozások után miért is volt szükség erre a tegnapira. B.S.E. Felzárkózás vagy a leszakadás mérséklése? Kedden már a negyedik és ötödik Békés megyei képviselő szólalt fel a területfejlesztési támogatás irányelveiről folyó vitában. Az Európába vezető sokat emlegetett út a hátrányos helyzetű térségek, így Békés megye nehézségekkel küzdő körzetei számára is, csak a Magyarországhoz való felzárkózás útján képzelhető el — figyelmeztetett felszólalásában Varga Zoltán független képviselő. Részletesen szólt a területi egyenlőtlenségek kialakulásának történeti okairól, s ebből azt a következtetést vonta le, hogy a regionális válságkezelés nem nélkülözheti az iparpolitikai koncepciók átgondolt újrafogalmazását. Hiányolta a terület- fejlesztés pontos, központi kormányzati stratégiáját, hiszen, mint mondta, felzárkóztatni valamihez csak úgy lehet, ha legalább iránytűvel rendelkezünk az elinduláskor. A jövő évi költségvetést átnézve megütközött azon, hogy az elmaradott térségek támogatására szánt összeg nem emelkedett, azonos az ez évi forintmennyiséggel. Jónak tartana egy új, regionális adórendszert, amely megkísérelné a depressziós térségek vonzóvá tételét a befektetők, a munkahelyteremtők számára. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) szerint ahhoz, hogy az ország két fele közötti távolság csökkenjen, arra volna szükség, hogy a GDP (bruttó nemzeti termék) eddigi 0,2 százalékos ráfordítása helyett erre a célra körülbelül 1% jusson. Békés megye számos mutató alapján a kelet-magyarországi megyék közül a legrosszabb helyzetben van, de a munkanélküliség szempontjából is a közepesnél rosszabb helyzetben. A térség fellendülését az infrastruktúra fejlesztésétől és a munkahelyteremtés jelentős támogatásától lehetne várni. Ezután képviselőnk számadatokkal bizonyította, hogy e két célra milyen elenyészően kevés pénzt kapott a megye. Javasolta, hogy a területfejlesztési alapnak egy esetleges következő pályázatán azok is részt vehessenek, akiknél a beruházás azóta folyamatban van. Szükségtelennek tartja a hátra lévő néhány hónapra egy új területi lista elkészítését, mivel az idő kevés, s az 1992. évi lista is megfelelő. Sarakba szárítva A virágnak megtiltani nem lehet M. Pál felháborító történettel kopogott be a szerkesztőségbe. Augusztus 28-án volta lánya esküvője. A menyasszonyi csokrot, a ifjú páti szállító gépkocsira a virágot, illetve három kitűzőt Békéscsabán, a Juszt Gyula utcai Frézia virágboltban rendelték meg. Amikor egyeztették az üzletben, hogy körülbelül mire lenne szükségük, mire gondoltak, akkor 6—8 ezer forintos irányárban állapodtak meg, de mint felső határban. A megrendeléssel együtt ezer forint előleget is letettek. Esküvő előtt nyugodtan mentek a virágért. Igen ám, de a számla majdnem 11 ezer500forintról szólt, ráadásul a korábban kifizetett ezresről külön (plusz) számlát kaptak. így aztán a 6—8 ezer helyett 12 ezer500forintba került a virág. Mellesleg M. Pál számlát csak külön kérésre kapott az eladótól. Az esküvőután visszamenteka virágboltba reklamálni, de eredményre nem jutottak, sőt kidobással fenyegették meg őket, ha nem törődnek bele a helyzetbe. A történetnek további pikantériája, hogy—mintegy mellesleg — az eredetileg megbeszélt virágok színe sem stimmelt a menyasszonyi csokorba. Ráadásul abba sem biztosak, hogy a hivatalosan orchidea valójában nem liliom volt-e... Egyébként M. Pál és családja abban reménykednek, hogy az a házasság, amelyik ennyire „tövises" virágokkal kezdődik, az attól kezdve csak jól folytatódhat. Hiszen a virágnak megtiltani nem lehet. Lovász Sándor i
