Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

«ÜBÉKÉS MEfíVEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. szeptember 7., kedd 1994 szeptemberétől Közgazdasági főiskolai kar indul a Körösi Csorna Sándor Főiskolán A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alap­ján az állami felsőoktatás kere­tében a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán 1994 szeptemberétől főiskolai szintű közgazdasági képzés indul pénzügyi szakon. A képzés elő­készítésének megszervezésére dr. Lengyel Imrét, az MTA Re­gionális Kutatási Központjának tudományos munkatársát kér­ték föl. —Miért pont a pénzügyi sza­kot választották? — Azt szeretnénk, ha a vég­zősök a főiskola elvégzése után szinte bármelyik pénzügyi területen elhelyezkedhessenek. Igyekeztünk felkutatni a más­hol bevált módszereket, átte­kinteni a tananyagokat. Úgy ta­láltuk, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szaka, azon belül is a pénzügyi vállalkozási szakág tananyaga a legmegfelelőbb. — Frázisszerűen ismétel­getjük hosszú évek óta, hogy megyénk katasztrofálisan áll, ha az itt dolgozó diplomások számarányát, összetételét vizs­gáljuk. Az élet szinte minden területén hiányt szenvedünk diplomásokból... — Megyénk lakosságának mindössze 6,6 százaléka ren­delkezik felsőfokú végzettség­gel, ezzel az utolsók vagyunk a rangsorban. Ráadásul a piachoz közeli diplomásokból még rosszabbul állunk. Ezért szeren­csés, hogy egy gazdasági szak­kal bővül a békéscsabai felső- oktatás. Pedagógusokra és gaz­dasági szakemberekre mindig lesz igény! — Megvannak-e a műszaki, technikai feltételek a pénzügyi szak beindítására? — Ezek a feltételek is adot­tak. —És lesznek-e olyanok, akik főiskolai, egyetemi szintű szak­tudást képesek átadni a hallga­tóknak? —Biztosan lesznek. Jelenleg egy négytagú team készíti elő a személyi feltételek megalapo­zását. Az oktatókon kívül sze­retnénk, ha a megyében sikeres gyakorló szakemberek is napi kapcsolatban állnának a pénz­ügyi szakkal. A főiskola szerve­zésében 30 gyakorló szakem­bert kértünk fel, hogy vegyenek részt a közgazdasági program- bizottság munkájában. Szeret­nénk, ha közvetítésükkel a napi valós igények jelennének meg a képzés során. Az oktatói létszá­mot két-három év alatt lehet felfuttatni. Saját tanárokon kívül lesznek persze óraadók is, akik az ország különböző egye­temeiről, főiskoláiról jönnek. —Hány hallgatóval indul az első év első évfolyama? — Hatvan nappali és hatvan levelező hallgatónk lesz 1994- ben, később szeretnénk, ha 90—120 diákunk lenne a nap­palin, évfolyamonként. —Hány év lesz a képzés ide­je? — A nappalin hat, a levele­zőn pedig nyolc félév. S a való­ban korszerű tudás érdekében a diplomát csak valamilyen szak­mai középfokú nyelvvizsga le­tétele után lehet megszerezni. Fontos dolognak tartom azt is, hogy a pénzügyi szakkal nem­csak egy új irányú felsőfokú képzés startol Békéscsabán, ha­nem kialakulhat egy tovább­képző, átképző központ is. Egy bázis, amelyre Békés megye to­vább építhet más egyetemek­kel, főiskolákkal együttműköd­ve. —Ahhoz, hogy jövőre valaki felvételizhessen, föl kell készül­nie. A Körösi Csorna Sándor Főiskola tervez-e valamilyen felvételi előkészítőt a leendő di­ákoknak? — A főiskola által szervezett előkészítők októberben kez­dődnek és ’94 május közepéig tartanak. Terveink szerint a stú­diók péntek délutánonként és szombat délelőttönként lesz­nek. A tanfolyamokra szeptem­ber 23-áig lehet jelentkezni, bő­vebb felvilágosítást a tanulmá­nyi osztályon adnak (T.: (66) 447-447/216). Lovász Sándor Átrendeződik a politikai térkép a jövő évi választásokig Jön a kamaratörvény! A készülő kamaratörvény az egész vállalkozó szférát átfo­gó rendelkező elv, amely sze­rint a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét az érintettek az önigazgatás útján ellátják. Szükségessége az ál­lam gazdasági szerepvállalá­sának csökkentéséből adódik. Funkciója a gazdaság fejlesz­tése, támogatása, általános ér­dekeinek előmozdítása. A ka­marai törvény elismeri az egyesülési jog alapján műkö­dő társadalmi szervezetek jo­gait. A gazdasági kamara nem érdekképviseleti szervezet. A jól menedzselő vállalko­zónak kulcsfontosságú részt venni a gazdasági kamarák ar­culatának kialakításában. Tel­jesség igénye nélkül, figye­lemfelkeltés céljából, néhány részlet a törvénytervezetből: — Vállalkozókból, gazdál­kodó szervezetekből állnak össze a területi gazdasági ka­marák. Kamarai tagság kötelező, és automatikus jön létre, így gaz­dálkodó szervezet tagsága cégjegyzék szerint, egyéni vállalkozó tagsága vállalkozói igazolvány alapján, mezőgaz­dasági vállalkozó tagsága adó­hatóság nyilvántartása alap­ján. Gazdasági kamara tagjának kötelességeiből: — Működési hozzájárulást kell fizetni. (Nemfizetés ese­tén köztartozásként, adó mód­jára behajtható.) — Adatszolgáltatási kötele­zettségnek eleget tenni stb. Gazdasági kamara tagjának jogaiból: — Tanácskozási és szava­zati joggal részt vehet a kama­rai osztály gyűlésein. — Tisztséget viselhet a ka­marában. — Küldöttet választhat. — Kamara információs szolgálatait igénybe veheti stb. Gazdasági kamarák felada­taiból: — Közreműködnek a szak­képzésben. Segítik a vállalko­zói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztést, valamint gazdálkodó szervezetek pénzügyi kockázatvállalási le­hetőségeit meghaladó, inno­vációs célok megvalósítását. Közreműködik a gazdaság inf­rastruktúrájának fejlesztését szolgáló állami pénzalapok kezelésében. Tájékoztatást ad a gazdasággal összefüggő ma­gyar és külföldi jogszabályok­ról. Segíti az üzletfelek megta­lálását, gazdasági együttmű­ködés fejlődését. Kapcsolatot tart más országok gazdasági kamaráival. A forgalom biz­tonsága és a verseny tisztessé­ge érdekében hatósági szere­pet gyakorol stb. Az önkormányzat, a területi gazdasági kamara legfőbb szervén, a küldöttgyűlésen ke­resztül érvényesül. A küldött- gyűlések közötti időszakban az elnökség irányít. A felada­tok végrehajtásáról az ügyve­zetőség gondoskodik. A területi kamarák küldöt­teiből áll az Országos Gazda­sági Kamara küldöttgyűlése, amely az Országos Gazdasági Kamara elnökségét választja. Az Országos Gazdasági Ka­mara elnöke tárgyalási joggal részt vehet a kormányülése­ken. A gazdasággal kapcsolatos minden fontosabb jogszabály, törvény, javaslat, mielőtt a tör­vényhozás elé kerül, a gazasá- gi kamarával véleményeztetni kell és a továbbiakban ezt a véleményt figyelembe kell venni. A Magyar Vállalkozói Ka­mara részt vett a törvényterve­zet előkészítésében és részt vesz majd a gazdasági kama­rák megszervezésében. A ka­maratörvény megosztja majd a vállalkozókat, lesznek, akik kötelességet teljesítő passzív alanyokká válnak, de remélhe­tőleg azon vállalkozókból lesz a legtöbb, akik aktív részvétel­lel profitálnak a törvény adta lehetőségből. A törvénytervezetet ősszel tárgyalja a parlament. 1994. január 1-jével érvénybe lép a törvény VIII. fejezete, amely rendelkezik a gazdasági ka­marák megalakításáról. 1994. szeptember 30-áig a területi gazdasági kamarákat meg kell alakítani. 1995. január 1-jén a törvény teljes egészében ha­tályba lép! Újhelyi Péter A közelmúltban Füzesgyarma­ton járt az Agrárszövetség nem­rég leköszönt főtitkára, Nagy Húszéin Tibor. A lovasbemuta­tók szünetében kértük egy kis diskurzusra. — Kezdjük egy kellemetlen­kedő kérdéssel. Igaz-e, hogy az Ön vezetőségből történő távo­zásának oka az, hogy nem ért egyet az Agrárszövetség nyitá­sával a Köztársaság Párt felé? — Nem, ennek semmi köze nincs a dologhoz. Először is, nemcsak egyszerű nyitásról van szó, sokkal inkább arról, hogy alakulófélben van egy úgyneve­zett „liberális blokk”, amely a modernizációs pártok összefo­gását szolgálhatja. Az én távo­zásomnak nagyon prózai oka van, miután vidéken, Szeged környékén, Bordányban élek, egyszerűen nem lehetett tovább élnem ezt a kétlaki életet.-—Hogyan ítéli meg az agrár- gazdaság jelenlegi helyzetét? — A rendszerváltás pillana­tában a mezőgazdaság volt a leginkább működőképes ága­zat, de ma már nem az. Az elmúlt években olyan hibák történtek, amelyek az amúgy is romló helyzetet tovább ne­hezítették. Véleményem sze­rint az a mezőgazdasági szer­kezet, amelyet célként meg­hirdettek, akkor sem lett volna elérhető, ha az anyagi forrásai rendelkezésre álltak volna. Ez Nagy Húszéin Tibor: A rend­szerváltáskor a mezőgazda­ság volt a leginkább működő­képes ágazatunk, ma már nem az... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER egy archaikus termelési mód, Európa nyugati fele sem erre tart. Rosszul határoztuk meg az irányt, az eszközöket nem jól válogattuk meg hozzá. Na­gyon nagy a baj, még nagyobb, mint gondolnánk. Itt nemcsak a paraszti jövendőről van szó ugyanis. Az ugyan egy nagyon szomorú dolog, hogy a magyar falu gazdasági esélyei gyakor­latilag szertefoszlottak, de még inkább az, hogy az ország elveszítette gazdasági pozíci­óit. Most ott tartunk, hogy a jelentősen beszűkült exportle­hetőségeinktől is több száz millió dollárral elmaradunk árúalap hiányában. —Hogy ítéli meg a szövetke­zetek átalakulása körüli helyze­tet? — Senki nem vitatta el, hogy a korábbi szövetkezeteket je­lentősen át kell alakítani. Ez a folyamat egyébként a nyolcva­nas években már spontán mó­don meg is indult. Szerintem a rendszerváltáskor ezeket kellett volna meglovagolni. A gazda­sági átalakítás azonban politikai színezetet kapott, nem a gazdál­kodási szempontok diktáltak. —Tud-e kiutat mutatni a vál­ságból az Agrárszövetség ? — Nem könnyű feladat. Megítélésem szerint egyébként érdemleges változásra csak a következő választások után le­het számítani. A jelenlegi koalí­ció nem képes már jelentős vál­toztatásra. Úgy vélem, a mosta­ni helyzet tovább romlik még és következő vezetésnek még ne­hezebb helyzetből kell majd in­dítani. Legfontosabbnak azt tar­tom, hogy minden mezőgazda- sági termelőnek meg kell te­remteni a biztonságérzetet, a stabilitást. Nem lehet tőkebe­fektetésre számolni, termelési kedvet fokozni úgy, hogy állan­dóan a levegőben lóg olyan po­litikai viták sorozata, amelyek alapvetően változtathatják meg a jövőbeni várakozásokat. Csak egy példát mondjak, a földtulaj­don körüli csetepaté. Ezt egyéb­ként nagyon gyorsan ki kellene venni a politikai csatározások közül és gazdasági kérdésként kezelni. Mostanában egy új, sajnálatos tendencia jelentke­zik, megpróbálják a lakosságot a mezőgazdasági termelők el­len hangolni. Amikor azt hall­ják az FM államtitkárától, hogy jelentős felvásárlási áremelke­dést lehet várni, ami egyébként sem igaz, ám az okairól nem beszél, ez alkalmas a termelők lejáratására. — A minap eseménye egy körvonalazódó Csűrkor—Pozs- gai összefogás lehetősége. Er­ről mi a véleménye ? — Régtől fogva számítottam rá. Ez a folyamat nem áll meg, szerintem még a választásokig jelentősen átalakul a pártstruk­túra. Ki fog alakulni egy keresz­ténydemokrata párt, amely nem azonos a KDNP-vel, hanem abból és az MDF egy részéből fog létrejönni. Emellett na­gyon valószínű egy keresz­tényszocialista párt formáló­dása is, melynek vezéralakjai Pozsgai Imre és Szűrös Mátyás lehetnek. A politikai mozgá­sok mögött én érzek egy olyan tendenciát, hogy valamilyen módon megosztani a jelenlegi kormány potenciális ellenlá­basait, így javítva a mostani koalíció választási esélyeit. Gila Károly Újabb bajos diagnózis A pénzügyi szakkal nemcsak egy új irányú felsőfokú képzés startol Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents