Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

1993. szeptember 6., hétfő <D «ÉKES MEGYEI HÍRLAP­SPOKi Speeway: új időszámítás kezdődik % 1996-ben világbajnoki GP-futam Magyarországon is Pockingban Sam álma is teljesült A történet 1936-ban, a londoni Wembley stadionban kezdődött. Amikor egy Lionel Van Praag nevű ausztrál elnyerte az első egyéni salak­motoros világbajnoki címet. Ezután még 14 évig nem „költöztek ki” a vaspapu- csosok a britek szentélyé­ből, s — bár voltak azóta is angol győztesek —, hosszú idő után csak tavaly Wroc- lawban Unnepelthettek iga- zán az angolok: a 22 éves brad- ^9 ' ^ ’ tO) fordi Gary Havelock borított * ^(/GllS’ minden esélyt halomra s szerezte meg 60 ezer néző előtt a legdíszesebb speedway trófeát. Ezt a sportágat hazánkban talán még annyian sem űzik, mint a jégkoron- __ gozást. Mégis számítunk a világ­Flfrj, ban, három éve például világ­bajnoki bronzérmet is 1 * nyertünk, az idén pedig pá­rosunk eljutott a fináléig, ahol hetedik lett. Legtöbbet azonban itt is a névre sza­bott babérok számítanak! A világbajnoki döntőre évente, ilyenkor az őszkö­szöntő környékén egész Eu­rópából tízezrek kelnek útra, főleg Dániából és Angliából — lévén a világ legjobbjai innen ér­keznek —, hogy láthassák a 20-szor négy­körös, mindent összegzőszáguldást. Az új világbajnok: Sam Er- molenko így volt ez most Habsburg Ottó szőkébb pátriájában, a bajorországi Pockingban is. Háromnapos népünnepély, sok-sok krigli sörrel és virsli­vel. Három brit, négy svéd, négy amerikai s egy-egy olasz, német, lengyel, auszt­rál, dán vaspapucsos alkotta a 16 tagú mezőnyt. A miskolci Hajdú Zoltán, a debreceni Adorján Zoltán és Kócsó Antal is könnyen itt lehetett volna, de az utolsó előtti lépcsőfokon megbotlottak. A vetlandai „féldöntő” bírája, Koroknál Jenő, a MAMSZ szakágveze­tője szerint: „rendkívül erős volt a mezőny, s bár sem Ador­ján Zoltán, sem a tavaly vb- döntőn tartalék Kócsó Antal nem számított zöldfülűnek, csak 3, illetve 2 pontra futotta erejükből. Hajdú nagyon kö­zel állt a sikerhez, de talán a hirtelen jött lehetőségtől ijedt meg, még 2 pont kellett volna a továbbjutáshoz, amire az utol­sófutama előttig álmában sem számított.” Magyar zászló az árbocon A mieinket némileg az vigasz­talhatta, hogy kiesett a világk­lasszisnak számító amerikai Ronnie Correy és a dán Tommy Knudsen is. Azért mégis volt magyar résztvevője a vb-dön­tőnek, mert Nádasdi János, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség főtitkára töltötte be a zsűrielnök szerepét, job­ban örültem volna, ha egy ma­gyarfiúval is kezet foghatnék" — jegyezte meg a magyar sportdiplomata, amikor elkez­dődött a szokásos ceremónia a nagyszerű pockingi arénában. Az idén leglább öten pá­lyáznak egyforma eséllyel a bajor kisvárosban a világbaj­noki címre, az amerikai Ermo- lenkotói a manchesteri ifjú ti­tán Joe Screemg, utóbbi példá­ul nemcsak a vetlandai ver­senyt nyerte meg, hanem alig egy hónapja Pardubicében ju­nior világbajnoki címet is nyert. Hans Nielsent kizárják... Úgy kezdődött minden, ahogy a hazai szurkolók elképzelték; Gerd Riss elsőnek fordult a nyitófutam első kanyarjában, de nála is „elszakadt a huzal”, a végére Gustaffson megelőz­te, olyannyira, hogy ő el is csúszott. Aztán Screen „szállt el”, igaz a dobogó tetejére már régen „megérett” Ermolenko győzte le. Aztán az egyetlen „keleti”, a lengyel Gallob pró­bálta megszorítani a címvédő Havelockot, de csodák nincse­nek: Gary esélyesekhez méltó­an „bekezdett”. A hatodik fu­tamban is ő lőtt ki elsőnek, de Castagna bukása miatt ismé­teltek, most is a világbajnok „ment el”, de a végére Hans Nielsen „körbemotorozta” és ő nyert. Az ilyen laza egyper- cekért találták ki annak ideján a salakmotorozást! „Talán si­kerül visszaszereznünk a vi­lágbajnoki címet,”—jegyezte meg Ole Olsen a dán istálló­ban, s rá igazán érdemes fi­gyelni, elvégre ő maga is be­gyűjtött három győzelmet a hetvenes években. Ekkor még senki sem gondolta, hogy egy kizárás — jogos volt! — véget vet a dánok reményeinek. Amikor a 16. menetben Ermo- lenkót „megtolta” Nielsen, a dán nem tehetett mást, kiállt és vita nélkül szót fogadott a brit toplistán élen álló Frank Ed- bon bírónak. Nem így a dán szurkolók, akik ülősztrájkba kezdtek a pályán. Levegőben lógott az óriási botrány, de szerencsére a szép szó—közte Nádasdi Jánosé is—ezúttal is többet ért a gumibotnál... A folytatásban a 32 éves (!) Er­molenko már azt is megenged­hette magának, hogy utolsó színrelépésekor utolsónak int­sék le. Biztosra ment, nyolc éve várt erre a napra, hiszen már 1985-ben is ott volt a vi­lágbajnoki döntőben, mitöbb, azóta egyszer volt harmadik, egyszer negyedik és kétszer hetedik is. Mostantól új időszámítás kezdődik a speedway sportág­ban is. A vb-döntőn hivatalo­san is bejelentette a FIM: 1994-től egy sajátos grand prix rendszerben, hat verseny alap­ján dől el minden. Kilencezer márka helyett 15 000 dollár Az érdeklődés (és a vele együtt járó pénz) csökkenése miatt szánta rá magát erre a drámai lépésre a nemzetközi szövet­ség, elszakadva a tradíciótól. A gyorsasági versenyekről is­mert spanyol Doma televíziós társaság vette meg a közvetíté­si jogot, azaz a televíziós köz­vetítések révén próbálják pénzhez juttatni a sportágat. Jellemző, hogy míg a mostani világbajnok Ermolenko 9 ezer márkát nyert, jövőre 15—18 ezer dollár üti egy-egy fordu­lógyőztes markát, a vb összdí- ja pedig 1 millió dollár! Öt ország — Anglia, Dánia, Né­metország, Svédország és Lengyelország — a hagyomá­nyok alapján állandó rendező, a hatodik mindig változik. Először Ausztria, majd Olasz­ország a „fregoli” és 1996- ban, a világkiállítás évében pályázunk több mint jó eséllyel a rendezésre mi ma­gyarok. Óriási esemény lesz, csak addig „bírja ki” a sportág! Erről így vélekedik Korok- nai Jenő, aki elismert bíróként is járja a világot: „Én bízom ebben, mert végtére is nincs szégyenkeznivalónk most sem, ha egyfajta beidegzett érték­mérő is, hogy van-e döntősünk vagy sem. Mert nem szabad elfelejteni, hogy párosunk eb­ben az évben eljutott a világ­döntőig, ami azért nagyon nagy dolog, tekintve, hogy ha­zánkban alig ötven rajtenge­délyes versenyző van. A pénz a technikai sportokban különö­sen sokat számít, egyelőre bír­ják az „öregek”, s ha már megerősödik kissé a gazdaság s vele együtt a klubok is, ez végső soron több lehetőséget, úgy is mondhatnánk gyorsabb fejlődést biztosít a mi tehetsé­geinknek” . * A salakmotorozás 1993. évi egyéni világbajnoka: Sam Er- molenko/amerikai 12,2. Hans Nielsen/dán 11 (+3), 3. Chris Luis/angol 11 (+2), 4. Gustafs- son/svéd 10,5. Smith/angol 10, 6. Havelock/angol 10, 7. Gal- lob/lengyel és Karlsson/svéd 8, 9. Jonsson/svéd 7,10. Hamill/ amerikai 10,11. Riss/német6, 12. Castagna/olasz 5, 13. Screen/angol 5, 14. Ricards- son/svéd és Adams/ausztrál 4—4, 16. Hancock/angol 2 ponttal. (Az 1—10. helyezett kvalifikálta magát a jövő évi GP-re, ahová a még hiányzó hat helyért sorsolással dönte­nek, de a kalapba természete­sen eleve olyanok kerülhet­nek, akik nemzetközileg jegy­zett eredményekkel rendel­keznek. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: Fábián István Gerd Riss, Németország üdvöskéje itt még elöl... „Még én vagyok a No. 1” Kizárva! Hans Nielsen esélyei is elszálltak

Next

/
Thumbnails
Contents