Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
n o/iURua, luaai ivuiuiiiiciij'civ között folyó oktatás javítására két esztendeje született döntés a tíz éve átadott iskolaegyüttes tetőtérrel való bővítésére. Az igények és a lehetőségek figyelembevételével el is készültek a tervek, melyek szerint kialakításra került egy új szint, benne egy 300 négyzetméternyi zsibongó, két technikaterem, két nyelvi laboratórium és hat szertár a vizesblokkokkal együtt. A beruházás 33 millió forintba került. A munkát öt pályázó közül versenytárgyaláson a helyi a íii uiiRraiTtijrt^t ivni/diLiaivA., a két műszakban szorgoskodtak, miközben az építés alatt a meglévő termekben folyamatos volt a tanítás. Azt nem lehet mondani, hogy zavartalan, mert a munkákkal járó zajok időnként felerősödtek, olykor még a gyerekzsivajt is elnyomták. A tempóval nem is volt baj, még karácsonykor és szilveszterkor is folyt a munka azért, hogy a vállalt határidőre, vagyis ez év április 30-ára mennyiségi és minőségi kifogások nélkül elkészüljön a bővítés. A bemházó aztészrevétekánikulai időszakban, úgy négy-öt héttel később a berendezésnél tartottak, amikor különös jelenségre figyeltek fel az ott dolgozók. Repedezni kezdett először a mennyezet, majd nemsokára az oldalfalak is. Aztán amikor már itt-ott potyogott a vakolat, a faltól csaknem két ujjnyira elvált a mennyezet, az iskola vezetése szólt a kivitelezőknek, hogy gondok vannak. A tervező acél főtartókat álmodott, amire hagyományos fa tetőszerkezet került cserépboríérvényű tanácsokat. Ami viszont biztos: ahol hagyományos téglafalak vannak az épületben, ott nincs semmi gond. Az újonnan elkészült részben az idén nem lesz tanítás. Az átcsoportosításokat meg kellett tervezniük az iskola vezetőinek. — Nagyon reménykedtünk abban, hogy az új tanévben a közel 700 tanulónk végre jobb körülmények között tanulhat — kesereg dr. Bacsó Lajosné igazgatóhelyettes. — Elsődleges feladatunk az ...és a mennyezeten fotó: fazekas ferenc Látszatminimálbér Nagyszénáson ✓ Érdekvédelem hiányában önkényes alkalmazás Éjszakai csendélet (?) a Bartók Béla út—Damjanich utca sarkán fotó lehoczky péter Hol volt, hol nem volt... igaza az embernek. (Ne vegyék dicsekvésnek, ha ilyesmit mer állítani magáról egy újságíró.) Arról írtam mostanában, hogy a megyeszékhely szívében egy-két éve kialakított szórakoztató központ zajai pokollá teszik a falszomszédok életét. A kicsit odébb élők megelégszenek azzal, hogy nyugalmukat zavarónak találják a rajcsúrt. Azt hinné az ember, hogy csak napos oldala van annak, ha egy vállalkozás széltében- hosszában ismertté válik. A Gólya söröző üzemeltetőjének ettől eltérő tapasztalatai vannak. A korábban nyárspolgári- an békés épületben ez a söröző nyílt meg először, s neve leva- karhatatlanul ráragadt az épület egészére. Mindegy, ki, mit csinál a más-más tulajdonosú, használójú házrészekben, ami ott van, az a nagyérdeműnek egyszerűen a Gólya. Gólyáék — nem méltányolva, hogy az újságícó is lehet „alulinformált” —, szóvá tették: az indokoltnál nagyvonalúbb lépés volt egy lapon említeni őket a notórius zajkeltőkkel. Nem tagadták, hogy egy ideig joggal panaszkodtak rájuk, ám azóta elcsendesedtek. Meg is invitáltak egy éjszakai tényfeltáró körútra. Egy hétvégi kies éjen megbizonyosodhattunk arról, hogy azon a környéken a zaj tényleg elviselhetetlen. Ezt a Gólyabeliek is elismerték, hozzátéve persze, hogy ez nem az ő „asztaluk”. A kis utcán ifjak tömege posztolt. (Ült, állt, rohant, ordított, kocsit túráztatott, ajtót csapkodott, italos üvegeken töréstani próbát végzett.) Sem a zaj-, sem az alkoholszint mérésében nem kellett műszerekre hagyatkoznunk. A dübörgő diszkózene magas hangjai éles pengeként hatoltak át a falakon, a mély hangok pedig egykedvűen gyomrozták a hallótávon belülieket. Ebben a fülsiketítő zajban is neszét vette a „zenede” felelős vezetője, hogy arra járunk. Átjött a Gólyába (magánügye, ha ő is odajár), s bemutatkozott... azzal az egy-két mondattal, melyet a fiatalabb korosztály kedvéért most nem idéznénk fel. A párbeszédünk ezzel megszakadt, a lármázás viszont még mindig nem. A szegény gólyák kénytelenek beletörődni, hogy a világ összes gyerekével hírbe hozzák őket. Ha csak annyit sikerült most elérnünk, hogy ezt az egy — hasonlóképp vétlen — Gólyát tisztáztuk a túl hangos kelepelés vádja alól, már ez felér egy megvágott láb gyógyításával. Elvégre magyar gyerekek vagyunk... Kiss A. János Az átmeneti kor bizonytalanságára a kiszolgáltatott helyzetben lévők ráfizetnek, míg mások éppen azt használják ki, hogy a szűkszavúan megfogalmazott paragrafusok rugalmasan kezelhetők. A legnagyobb bizonytalanság azokban a munkakörökben van, ahol általános az esti vagy hétvégi munkavégzés, mint a kereskedelemben, vendéglátó- iparban vagy a mezőgazdaságban. Egy ilyen példára hívta fel a figyelmünket Valentinyi Márton mérnök-főtanácsos, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelőségének munkavédelmi és munkaügyi felügyelője. — Az ellenőrzési terv szerint júniusi—júliusi munkaidőket ellenőriztem Nagyszénáson, az Október 6. Mező- gazdasági Termelőszövetkezet hat kft.-jében, s kiderült, hogy a gazdálkodó szervek a munkatörvénykönyv egyes előírásait nem tartják be. Például az egyik kft-nél júliusban 12 dolgozó több napon keresztül napi 14 órát dolgozott. Ez lényegesen meghaladja a napi munkaidőt, illetve a törvényben még megengedett maximum 12 órát. Ráadásul pihenőnapokon is dolgoztak, de helyette se másik pihenőnapot, se túlóradíjat az ellenőrzés napjáig nem kaptak. Akadtak olyan dolgozók, akik egy hónapban több mint háromszáz órát dolgoztak (176 óra a havi teljes munkaidő), s mindnyájukat havi 8000 forint munkabérrel fizették ki. Pontos számításaim nincsenek, de ezeket az embereket — ha átmenetileg is, de — legalább 10—15 ezer forinttal rövidítette meg a munkáltatójuk. —Mivel indokolta ezt a felháborítóan alacsony bért az érintett kft. vezetője? — Szeretnék a kft.-t a tal- ponmaradás érdekében megerősíteni, és esetleg az év végén, ha lesz nyereségük, akkor kifizetik az elmaradt béreket. Ez a magatartás bizony törvénysértő, mert a munkabéreket az esedékes bérfizetési napon kell kifizetni. Miután ezek a dolgozók a törvényes munkaidőnél többet dolgoztak, a munkabérüknek is többnek kell lenni az alapbérnél. — Hány dolgozót érint ez a hat kft.-nél? — Körülbelül százat, ezért azt kértük az ügyvezető igazgatóktól, hogy harminc napon belül adjanak tételes jelentést a dolgozók kifizetéséről és a pihenőnapok elszámolásáról. — Beszélgetésünk kezdetén említette, hogy akadozik még az új munkatörvénykönyv végrehajtása, gyakori az eltérő értelmezése. Tételezzük fel, hogy a munkáltatók a téves értelmezés következtében fizetnek kevesebbet dolgozóiknak. Hova fordulhat az a munkáltató, aki pontosan szeretné ismerni a bérezéssel kapcsolatos előírásokat? —Hatóságunknak nemcsak ellenőrzési feladata van, hanem megelőző, figyelemfelhívó szerepe is. Ezért bárki kérhet tanácsot, felvilágosítást a hét minden munkanapján irodánktól. — A dolgozók kihez fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy jogtalanul megrövidítették őket? — Vitás munkajogi kérdésekben a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. — Elég nehezen tudom elképzelni, hogy például Nagyszénásról elindul valaki megkeresni a munkaügyi bíróságot, ráadásul attól tartok, hogy mire visszaér munkahelyére, már munkanélküliként kell majd folytatnia jogi vitáit. — À gazdálkodó szervek hozzáállása azért nem egészen ilyen, de itt is a megelőzés lenne hatékonyabb az utólagos jogorvoslásnál. Ennek egyetlen módja, ha a munkavállalás feltételeit kollektív szerződés rögzíti, az pedig ott hozható létre, ahol van szakszervezet. Az érdekképviseleti szervek létrehozásának most rendkívül nagy a jelentősége, hiszen ahol nincs kollektív szerződés, ott a munkavállaló kiszolgáltatott a munkáltató törvényértelmezésének. Lenthár Márta
