Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1993. szeptember 6., hétfő Horthy Miklós szülőföldjében pihen A Máltai Lovagrend magasrangú képviselői is részt vettek Horthy Miklós újratemetésének szertartásán A szerző felvétele Munkástanácsok tanácskozása Debrecenben A munkástanácsok jelenlegi legfontosabb feladatát a mun­kavállalói érdekvédelemben, a társadalmi átalakulásokból adódó konfliktusok csökken­tésében, a szociális biztonság kialakításában való aktív rész­vételben és a munkavállalók kiszolgáltatottságának csök­kentésében jelölte meg Palko- vics Imre. A Munkástanácsok országos elnöke a hét végén kilenc megye képviselőinek részvételével Debrecenben megtartott regionális szak- szervezeti tanácskozáson be­jelentette: szövetségük a nem­zetközi porondon a keresztény értékeket vállalja, ezért kap­csolatba lépett a Keresztény Szakszervezeti Mozgalom­mal, elsőként a belga keresz­tény szakszervezettel. Palko- vics szerint jónak mondható a munkástanácsok társadalmi támogatottsága, amely „olyan politikai ernyőt jelent, amely alatt fel lehet építeni az általá­nos és a szakmai érdekekre alapuló szervezeti rendet”. Ehhez biztosít lehetőséget a munkástanácsok debreceni, veszprémi és budapesti regio­nális központja, a szakszerve­zeti vagyon elosztása során ugyanis e városokban jutott nagyértékű székházakhoz a szövetség. (Folytatás az 1. oldalról) temetőhöz érkezünk, re­ményünk sincs arra, hogy a koporsók közelébe kerüljünk. Olyan helyen sikerül „lecöve- kelnünk”, ahol láthatjuk a ki­vételezettek, a díszhelyre meghívást kapottak vonulását. * Itt van már a miniszterel­nökünk felesége és fia. Antall- né az alkalomhoz illő öltözék­ben, divatos kalappal a fején ül le az első sorba. Elsuhanni lá­tom Fónay Jenőt, a Pofosz fő­nökét, aki nem néz se jobbra, se balra, csak vonul... a helyé­re. Szakadatlanul érkeznek a meghívott vendégek és a meg­hívást nem kapottak. Szinte valamennyien sötét ruhában, elegánsan. Hatvan másodperc is alig telik el és ismét neves vendég érkezik. Torgyán Jó­zsef, a kisgazdák vezére fekete ballonban, jobbján ugyancsak feketébe öltözött felesége. Fi­gyelem, hogy végigkezel vala­mennyi öreg cserkésszel, akiknek ezen a napon az a fela­dat jutott, hogy díszsort állja­nak az érkező vendégek tiszte­letére. Van itt persze katonai „díszszázad” is! Öt daliás le­gényből áll! Egymás után „landolnak” az elegáns autók, s szállnak ki mélyükről mostani gazdáik. Emlékeztet engem ez azokra a régi szép időkre, amikor még Volgákkal, Zsigulikkal szállí­tották a nagyokat. A pilóták most is félreállnak—látok vagy harmincat egymás mellett —, hogy gazdáikra várva megtár­gyalják, ki kivel és honnan érke­zett. Csakhogy most Volkswa­gen Golfok, Mercedesek, Pas- satok, Audik állnak vigyázba! * Alig van időm az elmúlt éve­ken meditálni. Figyelem, aho­gyan a fotósok, filmesek ro­hannak valaki elé. Für Lajost pásztázzák, aki szerényen, kedvesen integet a „nép” felé. A nap kisüt, kedvez ennek az eseménynek meg a sok tíz­ezer embernek, akik újrate­metni érkeztek az ország vala­mennyi részéből. Jönnek a pa­pok meg a cserkészek, itt van­nak a Máltai Lovagrend képvi­selői és itt a vitézek. Ki tudná megmagyarázni, mi késztette ezt a véleményem szerint megközelítőleg százezres tö­meget arra, hogy elkísérje az igazán utolsó útjára Horthy Miklóst és családját? Szó ami szó, a résztvevők többsége az idősebb korosztály tagjaiból került ki. Ők tudják igazán, hogy mit érdemel az ellenten­gernagy! Hadd álljon itt egy szubjektív vélemény: apám, aki Horthy hivatásos katonája volt, soha nem mondott rosszat róla! ¥ A tömegből kimagaslik egy idős úr alakja. Ismerős az arca. Súgják nekem, hogy ő Vörös Vince. Hát persze! Sleppel ér­kezik és senkivel sem kezel! Tíz méterre tőlem Balsai Fe­renc vonul be az elkerített rész­re. Méltóságteljes fejtartással jön utána Kádár Béla. Látszólag örömmel fogadja a személyé­nek szóló tapsot. A fotósok is­mét rohannak, vajon ki elé? Hófehér hajú úr érkezik. Bo- ross Péter. Kísérik vagy húszán. Közöttük egy „civil”: Szörényi Levente. Rendhagyó módon, most elegáns öltönyben van a híres-neves zenész. Boross Pé­ter is vastapsot kap. Az emberek talán így köszönik meg, hogy vállalta: eljön erre az esemény­re, amit igyekeztek sokan úgy feltüntetni, mintha megbocsát­hatatlan bűnt követne el az, aki részt vesz a szertartáson. Pedig olyan egyértelmű; Horthy Mik­lósnak is joga van ott pihenni, ahol az ősei fekszenek. Ő már senkinek sem árthat, semmit el­és meg nem dönthet a politiká­ban. Sokan ebből akartak, akar­nak tőkét kovácsolni. Eléggé ízléstelen módon! Emberi joga mindenkinek őt elkísérni ezen az utolsó úton. ¥ 11 óra 25 perc. Felmorajlik a tömeg. Megérkezik özvegy Horthy Istvánná. Elegáns, szürke selyemruhát visel. Mo­solyog és integet az őt éljenzők felé: „Isten hozta Önöket itt­hon...” — mondogatják mel­lettem, s ő hálásan köszöni ezt a fogadtatást. Ifj. Horthy Ist­ván jóképű, csinos, magas, vé­kony, középkorú férfi. Erősen emlékeztet az édesapjára, akit fényképekről sokat láttam. Mellette egzotikus felesége, valahonnan a Távol-Keletről. A nap most már teljes erővel tűz! A temető és környéke zsú­folásig megtelt. Elkezdődik a szertartás. Mielőtt elhelyezik a sírká­polnába a kormányzó, a fele­sége és a közelmúltban el­hunyt Miklós fiuk földi marad­ványait, megemlékezések so­ra következik. Szól elsők kö­zött: Horthy Istvánné, ifj. Horthy István, aki rendkívül visszafogott, diplomatikus bú­csúztatójában összefogásra szólítja fel mindazokat, akik Magyarország jövőjéért tehet­nek. „Ma teljesen más világot élünk — mondta —, mint a kormányzó országlása idején. A mai kor kihívásaira hazánk csak akkor válaszolhat helye­sen, ha a gyűlölködést kiiktat­juk a közéletből...” Nem vélet­lenül kapott vastapsot a ten­gernagy unokája... Mikrofon elé lépett Kéri Kálmán, aki felesküdt tisztje volt Horthy Miklósnak. Az ökumenikus megemlékezést a katolikus és református egyház prominen­sei tartják. Aztán a koporsókat végső helyükre, a sírkápolná­ba kísérik... * A szertartás befejező aktusa­ként délután, a kenderesi kas­télyparkban leleplezik Horthy Miklós gyönyörű mellszobrát. És a százezres tömeg lassan hazafelé indul. Ki autóbuszra, ki gépkocsiba száll. Kenderes pedig fellélegezhet. Az egyna­pos „megszállásnak” estére vége szakadt. Béla Vali • • Emil III Idilli PEIIZUGIEK. l fl Benefon City, az egyik legkisebb 450 MHz-es mobiltelefon szeptember 6-tól szeptember 25-ig 30.000 Ft + ÁFA-val olcsóbban vásárolható meg a WESTEL-nél. MOZGÁSBAN Benefon Cityhez - a Magyarországon forgalmazott rádiótelefonok közül jelenleg egyet­lenként - egy különleges NMT 45Oi rendszer-szolgáltatást is biztosítunk; mellyel a készülék akkumulátorának feltöltöttségi ideje meghosszabbodik; akár 72 órás készenléti időt is ))) MVlESTEI RÁDIÓTELEFON KF Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 166-9911,221-3771 Rádiótelefon: (06 60) 3-21081, (0660)3-21088 Balatonvildtjos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (0660) 1-21100 Békéscsaba: tilOOGvóni G.u.21. Tel.: (66) 448-022 Rádiótelefon .(06 60) 3-84000, (0660)3-84001, (0660) 1-84002 Debrecen: 4026 Kálóin tér 21 K. Tel.: (52)318-038 Rádiótelefon: (0660)3-21800 Győr 9022, PálffyDémes u. 1. Tel: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-21400 Miskolc 1550 Széchenyi u. 10. Rádiótelefon: (0660) 3-51000 Nagykanizsa: 8800Deák tér 10. Tel: (93)310-460 Rádiótelefon: (06 60)3-27408 Pécs: 1621 Rákóczi utca 19. Tel: (12) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 5-21900 Szeged: 6120 Tisza Latos irt. 2-4.M: (62) 322-515 Rádiótelefon: (06 60) 5-21600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-21200 Szolnok: 5000 Baross u.l. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000

Next

/
Thumbnails
Contents