Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

O 1993. szeptember 6„ hétfő NAGYVILÁG Q Nosztalgia és aggodalom Európai integráció, földrészünk biztonsága, a közép- és kelet-európai államok felzárkóztatásának problémái: az elmúlt néhány napban ezek a témák uralták kontinensünk konzervatív és kereszténydemokrata pártjainak Budapes­ten tartott tanácskozását. Ám — gyaníthatólag — nem különbözött volna érdemében a napirend akkor sem, ha más világnézetű európai pártok rendezik konferenciájukat a magyar fővárosban. Göncz Árpád államfőnek az EDU- értekezlethez intézett üzenete utalt is rá, hogy nemsokára liberális és szocialista szervezetek ugyancsak nemzetközi találkozót rendeznek hazánkban, s nyilvánvalóan ők is hasonló problémákkal szembesülnek majd. Pontos menetrend a közös piaci csatlakozásra? Konkrét terv a NATO hazánkat is érintő'kibővítéséről? Ilyen dönté­seket természetesen ez a pártcsúcs nem kínálhatott, hiszen — bármennyire magas szintű volt is az értekezlet — nem nemzetek feletti határozathozó szervről, hanem csupán azonos világnézeti platformon álló pártok eszmecseréjé­ről volt szó. Mégis azzal, hogy fórumot nyújtott a térség gondjainak újabb felméréséhez, s közvetítette ezekkel kapcsolatban a nyugati partnerek véleményét is, fontos esemény lett a máskor gyakran rutinszerű értekezlet. Miben segítheti a magyar törekvéseket az EDU? Mi az az adu, ami a Brüsszellel folyó politikai, gazdasági, s immár mind gyakrabban katonai megbeszéléseken hasz­nosítható? Ez csak a közeli jövőben dőlhet el. Mindeneset­re a közép- és kelet-európai régió problémáinak a korábbi­nál teljesebb megértésére utal, hogy például Kohl német kancellár is elismerte: általános felhívások, rokonszenv- nyilvánítások helyett jóval több kézzelfogható segítséget kellene nyújtani térségünknek. Bár ez egyelőre csak elvi támogatás EK- vagy NATO-ügyekben, mégis ütőkártya lehet a most zajló diplomáciai kártyacsatákban. Magyar- ország számára különösképpen. §z. G. Ferenczy Europress Ukrajnai áttörés Az ellenzék szerint Kravcsuk hazaáruló HÍBfPLUSZ Fejenként 3 cm Valóságos népünnepéllyel vették birtokba szombaton a bécsiek a Mariahilfer Strasse belvárosi, a West- bahnhoftól a múzeumokig vezető szakaszán az új met­róvonalat. A reggeli hivata­los átadás, Helmut Zilk pol­gármester beszéde után az utasok elözönlötték a vado­natúj, ezüst nyílnak becé­zett szerelvényeket, s ki­használva az erre a napra kapott ingyenjegyeket, ala­posan próbára tették mind­három új állomás befoga­dóképességét. Az ünnepség a felszínen rekordméretű bevásárlással folytatódott: az utca teljes hosszában megújult áruházak és bol­tok, új üzletközpontok, passzázsok vonzóan ala­csony „nyitási” árakkal csalogatták be a vevőket. Avató beszédében Helmut Zilk büszkén jelentette ki, hogy véleménye szerint Bécsnek van Európa — ha nem a világ — legmoder­nebb és legbiztonságosabb földalattija, amelynek tel­jes hossza ezzel a két kilo­méteres szakasszal most már 48 km, azaz minden bécsire 3 centiméter jut. * * * Elmúlt már az az idő, ami­kor népvándorlásszerű tömegekben tülekedtek a magyar vásárlók a Maria­hilfer Strassén — igaz, gyalog. A kínálat azóta nálunk is majdnem nyu­gati, csak legyen hozzá elég pénzünk. À „nyitási” árakról már lemarad­tunk, de a „világhírű” metró néhány centiméte­rét talán még kipróbál­hatjuk. K. i. Költözik a SZER A közeljövőben Münchenből Prágába költözhet a Szabad Eu­rópa Rádió, elsősorban anyagi okokból — közölte a Kelet-Eu­rópába sugárzó, amerikai finan­szírozással működő állomás igazgatója. Robert Gillette kije­lentette: személyesen szorgal­mazza a prágai helyszínt, miu­tán a pénzügyi hátteret biztosító amerikai kormány nem kívánja tovább az egyik legdrágább eu­rópai városban fenntartani az adó székhelyét. Vizsgálat Murdoch ellen A brit monopólium-ellenes kormányhivatal mérlegeli an­nak lehetőségét, hogy — az ellenzéki Munkáspárt beadvá­nya alapján — vizsgálatot in­dítson Rupert Murdoch nem­zetközi sajtómágnásnak a brit médiában felhalmozott, nyo­masztónak ítélt befolyása ü- gyében. A felhozott érvek és kérdések között szerepel, hogy vajon mennyiben törvé­nyes a brit napi és hétvégi sajtó egyharmadának egyetlen kéz­ben történő koncentrációja. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A DPA hírügynökség buda­pesti keltezéssel Horthy Mik­lós újratemetéséről beszámoló jelentésében megemlíti, hogy az unoka, ifj. Horthy István a gyászszertartáson nagy feltűnést keltett beszédével, amelyben arra buzdította a po­litikusokat, ne a múltba nézze­nek, hanem együtt munkál­kodjanak a jövőért. A DPA utal arra, hogy heves viták előzték meg a hamvak hazahozatalát. Horthy Hitler oldalán harcolt, 1920——44 kö­zött vaskézzel kormányzott. A temetésen — írja a DPA — „magánszemélyként” a jobb­közép kormány öt minisztere is részt vett. Antall József kor­mányfő, aki Horthyt nemrég „magyar hazafiként” méltatta, nem ment el Kenderesre, ha­nem feleségével és idősebb fi­ával képviseltette magát. A szertartással kapcsolatban aggodalmat keltett, hogy politi­kusok részvétele újabb feszült­séghez vezethet a szomszédos országokkal, amelyek az I. vi­lágháború előtt részben Ma­gyarországhoz tartoztak és ma is jelentős magyar kisebbséggel bírnak. A II. világháborúban Horthy ezeknek a területeknek egy részét átmenetileg vissza­szerezte. Péntek este Budapesten Az amerikai kormány szom­baton szeptember 13-át java­solta az izraeli—palesztin megállapodás aláírásának idő­pontjaként. Az amerikai kül­ügyi szóvivő mindazonáltal megjegyezte, hogy az időpont csak egy lehetséges ajánlat, és az ünnepélyes aktus „függ az egyéb helyszíneken zajló tár­gyalások kimenetelétől”. Kije­lentésével azokra a színfalak mögötti megbeszélésekre cél­zott, amelyeken Izrael és a PFSZ kölcsönös elismerésének feltételeit és módozatait igye­keznek egyeztetni. A szóvivő azt is közölte, hogy az aláíró felek küldöttségeinek szintjétől függően a ceremóniára akár a Fehér Házban is sor kerülhet. Eközben Tel-Avivban Izra­el és a PFSZ megállapodása mellett tüntettek szombat este (a szervezők szerint több mint százezren, a rendőrség szerint ötvenezren) a kormányzó Munkapárt, baloldali koalíci­ós partnere, a Merec és a Békét Most! mozgalom felhívására. Egy előző nap közzétett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 57 százaléka tá­mogatja a megszállt területek átmeneti palesztin autonómiá­járól szóló megállapodást, és 40 százalék ellenzi. A Jediot Ahronotban megjelent felmé­mintegy tízezren emlékeztek meg a Horthy-korszak áldoza­tairól és tiltakoztak a „kor­mányzó” eszményítése ellen. Az áldozatok között tartják számon a magyar doni hadse­reg 200 ezer katonáját és a nácik által meggyilkolt 600 ezer zsidót—olvasható a DPA jelentésében. Sokak szemében a ceremó­nia egyféle teszt volt az ország posztkommunista politikai közegére nézve: mérőeszköz, amely jelzi, hogy az antide­mokratikus — és jónéhányan azt mondanák: antiszemita — Horthy-rendszer mennyire il­leszkedik a mai magyar való­sághoz — írta a The Ne w Y ork Times vasárnapi számában Ja­ne Perlez, a néhai kormányzó Kenderesen rendezett temeté­séről. A tudósító szerint vannak, akik a kommunistaellenes ter­ror hullámán hatalomra került kormányzóban azt az embert látják, aki 1944-ben végignéz­te 437 000 — főképpen vidé­ken élő — zsidó deportálását, mások szemében ő az, aki megpróbált ellenállni a közép- osztálybeli budapesti zsidók tömeges kitelepítésére vonat­kozó német követeléseknek, és akit Adolf Hitler végül is 1944 végén félreállított. Az résből az is kiderül, hogy ha a megkérdezettek körét leszűkí­tik a lakosság négyötödét kite­vő zsidókra, a támogatók ará­nya 53, az ellenzőké 44 száza­lék. Damaszkuszba érkezett va­sárnap Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy rávegye a szíriai vezetőket szervezete és Izrael megállapodásának tá­mogatására. Azután, hogy ko­rábbi véleményét megváltoz­tatva Husszein jordániai király szombaton „teljes támogatá­sáról” biztosította az aláírás előtt álló egyezséget, a béke- folyamatban résztvevő felek közül már csak Szíria és az álláspontját hozzá igazító Li­banon bírálja a megállapodást. Szíriai viszonylatban már az is előrelépés Árafat szem­pontjából, hogy ezúttal fogad­ják őt Damaszkuszban, ezt ugyanis a megállapodás híré­nek kipattanása után megta­gadták tőle. Rossz előjel ellen­ben a vitatott egyezség palesz­tin elfogadtatásáért vívott küz­delemben, hogy a PFSZ két legnagyobb ellenzéki tagszer­vezetének, a damaszkuszi székhelyű Népi-, illetve a De­mokratikus Frontnak a vezető­je, George Habas és Najef Ha- vatme közölték: nem hajlan­dók találkozni Arafattal. írás utalt Antall József kijelen­téseire, amelyekben Horthy Miklóst „magyar hazafinak nevezte, akinek ott van a helye a nemzet közösségében és nép tudatában”. — Kormánya négy minisztere részt vett ma­gán a ceremónián is, közlésük szerint magánemberként, ám ennek a megszorításnak sokan nem adtak hitelt — jegyezte meg Jane Perlez, és ismertette a temetés televíziós közvetíté­se elleni tiltakozást. A néhai kormányzó életút­jának rövid bemutatása után a tudósító ezt írja: — Amikor a család bejelentette, hogy kí­vánságának megfelelően sze­retnék hazavitetni Horthy Miklós földi maradványait, kevesen kifogásolták a szán­dékot. Ami igazán felkészület­lenül érte az országot, az azok­nak a szenvedélyes érzelmek­nek a mélysége, amelyeket a kormányzó porhüvelyének hazatérése kiváltott, illetve az a nosztalgia, amely sokak ré­széről — és nemcsak az idő­sebbek, hanem a később szüle­tett fiatalabbak részéről is — megnyilvánul a Horthy-rend­szer iránt... Azokat viszont, akik ellenezték a temetési szertartást, aggodalommal töl­ti el az esemény gerjesztette politikai megosztottság. Macedónia lezárta jugoszláv határát Macedónia szombat óta lezár­va tartja a — Szerbiából és Montenegróból álló — mara­dék Jugoszláviával közös határait mindennemű áruszál­lító forgalom előtt, és egyetlen tehergépkocsinak sem engedi meg a kilépést. Belgrádi napi­lapok vasárnapi számukban beszámolnak arról, hogy az ENSZ Belgrád elleni kereske­delmi szankciói betartásának ellenőrzésében részt vesz a macadón—szerb határon állo­másozó 360 amerikai katona is. A beszámolók szerint az egyéni utasforgalom zavarta­lanul folyik. A türelmetlenség nem segít Amikor összeállítják majd a NATO-ba belépni kívánó je­löltek rangsorát, úgy tűnik — legalábbis Kohl kancellár szemszögéből nézve —, hogy Magyarország lesz legelöl — írta a Die Welt szombaton. A német újságíró szerint az, hogy a kancellár így gondol­kozhat, a hálával is magyaráz­ható: Kohl nem felejtette el, hogy Magyarország volt a ke­leti tömb első országa, amely megnyitotta az NDK polgárok előtt a határt, s ezzel jelentős mértékben hozzájárult a Ho- necker-rendszer bukásához. A Die Welt rövid kommen­tárjában ugyanakkor óvta a kö­zép-európaiakat a túlzott re­ményektől. Mint írta, Bonn­ban Robert Lugar, a befolyá­sos amerikai szenátor, a kö­zép-európaiak NATO-felvé- telének egyik legmarkánsabb szószólója — aki a Die Welt szerint Budapesten Kohllal is talákozott —, megvitatta a té­mát az itteni kormánykoalíció tagjaival és megállapította: a türelmetlenség aligha segít a német keleti szomszédok biz­tonsági igényeinek gyors ki­elégítésében. Ez a „globálpo- litikai napirend” egyik témája, amelynek megéréséhez idő kell. Borisz Jelcin áttörésnek ne­vezte az Ukrajna területén ta­lálható hadászati atomfegyve­rekre vonatkozó megállapodá­sát Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel. Televíziós nyilatko­zatában hangsúlyozta: sem Oroszország, sem pedig a nemzetközi közösség nem en­gedheti meg, hogy Ukrajna atomhatalom legyen. Szavai szerint Moszkva a kérdést le­zártnak tekinti. Jelcin méltatta a fekete-ten­geri flottára, illetve a Szevasz- topolra vonatkozó megállapo­dások jelentőségét. Mint mondta, Ukrajna számára kényszerű, de elkerülhetetlen lépésről van szó. Közölte, hogy javasolták Kievnek: a flotta ukrán részéért cserében Moszkva elengedi az ukrán adósságokat. Jelcin úgy véle­kedett, hogy az előzetes szá­mítások szerint Moszkva nem veszít a döntéssel. A FÁK-csúcs elhalasztásá­ról elmondta, hogy Leonyid Kravcsuk ukrán elnök kérésé­re tették át annak időpontját szeptember 24-ére, mivel a ki­jevi parlament most tárgyalja a csúcs napirendjén szereplő kérdéseket. Az orosz elnök szerint a tanácskozáson első­sorban a gazdasági szövetség létrehozásáról lesz szó. Az ukrán nacionalista ellen­zék hazaárulással vádolja Le­onyid Kravcsukot, amiért eladta a flotta ukrán részét Moszkvának. A donyecki székhelyű Polgári Kong­resszus ugyanakkor helyesli a döntést és még szorosabb szá­lak kialakítását sürgeti Oro­szországgal. A legbefolyásosabb ellen­zéki szövetség, a RUH szom­baton külön nyilatkozatban bélyegezte meg Kravcsuk „népellenes mesterkedését”. A RUH elnöke, Vjacseszlav Csomovil szerint Kravcsuk- nak le kell mondania, mivel elárulta Ukrajna nemzeti érde­keit. Ivan Zajec, a Narodna Rada parlamenti frakció veze­tője szerint itt az ideje, hogy a munkásság segítségével „ele­jét vegyék kommunista nó­menklatúra további hazaáru­lásának”. A baloldali Polgári Kong­resszus bölcs lépésnek tartja Kravcsuk megállapodásait. Alekszandr Baziljuk, a szerve­zet vezetője úgy vélte, hogy ezáltal jelentősen csökken a feszültség a két ország között. Baziljuk hasonló nagyjelentő­ségű egyezményeket sürgetett a Moszkva, Kijev és Minszk közötti gazdasági integráció­ról is. Mindennap feladhatja ^ 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Nagyméretű velúrkabát- és férfibunda-vásárt tartunk Békéscsaba, Luther u. 10—12. sz. alatti bőrruházati üzletünkben az I. emeleten. Nyitva: hétköznap 10—18 óráig, szombaton 10—12 óráig. Telefon: (66) 327-766/39-es mellék. Szűcsműhelyem újra nyitva keddtől péntekig, 9—17 óráig. Gyula, Bajza u. 3/B, a piacnál. Arafatot fogadták Damaszkuszban A megállapodás mellett tüntettek Tel-Avivban

Next

/
Thumbnails
Contents